Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-15 / 62. szám

Vflég proletárjai? egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG-A MEGY Él- PÁR T В I ZO Г TSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1973. MÁRCIUS 15.. CSÜTÖRTÖK Ап: 8в (№& XXVOT. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM Mű EGT AZ ÖTVEN KÖZÜL (3. oldat) ÏFJÜSAG — FORRADALOM (5. oldal) A FARSANGI REJTVÉNY EREDMÉNYHIRDETÉSE (4. oldal) Nemzeti ünnepünkön Március tizenötödik«, a dá­tum és Petőfi, a legnagyobb magyar költő elválaszthatatlanul összetartozik tudatunkban. Ha fölidézzük 1848. márciusának történelmi napját, akkor el­sőként Petőfi jut az eszünkbe, a törékeny termetű, hatalmas szívű és indulatú fiatalember, amint a Talpra magyart szaval­ja, s a felhevült tömeg dörgi rá a szent esküvés szavait, a fogadalmat, hogy végetvet a rabságnak. Még a legnagyobb emberek kivételesen mozgalmas életében is van egy legnagyobb pillanat, amelyet mindenek fölött és mindörökké megőriz az utódok emlékezete. Petőfi­nél ez a TalDra magyar elsza- valásának pillanata a március tizenötödiki pesti utcán. Mert ekkor testesült meg leginkább Petőfi lényege, az, hogy költő és forradalmár egyszemélyiben. Ezért tartja számon a nem­zet emlékezete márciust úgy, ■mint Petőfi hónapját. Minden, ami azon a nevezetes napon, az esőre hajló március tizenötödi­kén történt, megváltoztathatat­lanul egybeforrt a költő nevé­vel: a jurátusok és a pesti nép felvonulása az utcákon, a Pil­vax, a Múzeum-kerti gyűlés, a Länderer és Heckenast nyomda lefoglalása, Táncsics kiszaba­dítása, a tömeg leírhatatlan lelkesedése, a villogó szemek, égnek dobált kalapok, a nem­zetiszín szalagok, az üdvrival­gás, az egységes akarat meg- megújuló kinyilvánítása. Az idén ennek éppen százhu­szonöt esztendeje, s egyúttal Petőfi születésének százötvene­dik évfordulójára is emléke­zünk. A mai nap főszereplői Petőfi és a pesti nép. a már­ciusi fiatalok, a megemlékezé­sek külsőségei mögött pedig mély és őszinte a tartalom. Le­hetne ez másképoen is? Ma már elkéozelhetetlen. de vala­mikor lehetett. Petőfit, a forra­dalmat, a szabadságharcot, az 1849-es bukást követő sötét esz­tendők kivételével elhallgatni ugvan nem próbálták, ez lehe­tetlen lett volna, de meghami­sítani annál inkább. A króni­kás jól emlékszik harminc év­vel ezelőtti március tizenötödi­ki ünnepségekre, ahol dekorá­ciókban, ünnepi beszédekben és szavalatokban nem volt hi­ány, sőt. A hazafias szólamok azonban üresen kongtak, mert száműzték a hivatalos ünnep­ségekről Petőfi és a pesti nép forradalmiságát, a népnek sza­badságot és jogot, a nemzetnek függetlenséget követelő elszántsá­tőfi politikai örökségét szent- ségtelenítették meg. De le­hetett-e tartalma a sza­vaknak az akkori Ma­gyarországon a hárommillió kol­dus, a néhány ezer földbirto­kos, a kisemmizett gyári mun­kásság és a német fasizmust kiszolgáló nagytőke hazájában? Március és Petőfi politikai örök­ségét mindig is a nép őrizte hí­ven. Két jellemző idézet két múlt század végi lapból. A Pes­ti Hírlaoban ez állt: „Pest me­gye csütörtöki ülésén Rakovsz- fy István indítványozta, hogy Petőfi kiskőrösi születési há­zát vegye meg a megye, ki­egészítve a már befolyt adako­zást, azután jelölje meg emlék­táblával, s gondviseletét bízza egy rokkant honvédre, vagy pandúrra. Az indítvány vissz­hangjaként azt vetik fel kér­désül: vajon nem akarje-e in­kább Kiskörös venni meg és vajon az adakozók hajlandók-e Pest megyének átadni a már befolyt összeget? Az indítvány fölötti döntést elnapolták”. És ugyanebből az időből a Népsza­va cikke: „...szégyenkezve ta­pasztaltuk, hogy miként becs- teűenítik meg Petőfi emlékét azok a nyárspolgár-lelkek, akik minden március tizenötödikén összegyűlnek szobra előtt, hogy hatalmasan pózolva szavalja­nak ott a szabadságról, testvé­riségről, egyenlőségről —, hogy huszonnégy órával később ne­vetve nézzék, mint raknak bi­lincseket a nép kezére, mint fosztják meg egymásután leg­szentebb jogaiktól. Szentségtörés ez a tömjénezés, amellyel a mo­dem „hazafiasok” farizeus arc­cal veszik körül a szabadság lánglelkű harcosának emlékét”. Negyvennyolc nagy politikai céljainak gyakorlati megvalósí­tását első ízben az 1919-es Ma­gyar Tanácsköztársaság, majd az 1945-ben véglegesen felsza­badult népi demokratikus Ma­gyarország tűzte zászlajára. Azóta történelem mindaz, ami akkor forradalmi tett volt: a földosztás lázas-lelkes napjai, a nép ellenségeinek kiszorítása a hatalomból, a bankok, bányák, gyárak köztulajdonba vétele, az első alkotmány, amely végre „az emberiség nagy szent nevé­ben” jogot adott a népnek. Ma­gyarország. csakúgy, mint 1848- ban, ismét az emberi haladás első vonalába került, s a be­következett fejlődés révén meg­szilárdult igazságos és népi tár­sadalmi berendezkedésével ott van ma is és lesz a jövőben is. Március mindenekelőtt a fia­talok hónapja. Petőfi a fiatalok költője. Az ünnepi készülődés­ben milliók lehettek tanúi a televízió szavalóversenyén an­nak, hogy diáklányok, ifjú­munkások, katonafiatalok mennyire szeretik, értik és ma­gukénak tekintik Petőfit. A sza­bad Magyarországon új gene­ráció nőtt fel, amely a szocia­lista hazában természetes kö­telességének tartia a nép szol­gálatát, a márciusi örökség megvalósítását a fejlődés ma­gasabb szintjén. Az idén már­cius 15. és április 4. között he­tedszer sorrakerülő Forradalmi Ifjúsági Naook keretében a fia­talok mindenütt ünnepélyesen megemlékeznek a forradalom és szabadságharc százhuszon­ötödik és Petőfi születésének százötvenedik évfordulójáról, fogadalmat tesznek a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség új tag­jai, fáklyás felvonulásokat, ün­nepi KISZ-gyűléseket rendez­nek. Lesznek ünnepi beszédek és hétköznapi eszmecserék ar­ról, hogy mit is jelent ma a forradalmiság, napjaink forra- dalmisága. Árkus Jósssí Petőfi örökségének méltó folytatása Mezőberényben megnyitották a Forradalmi Ifjúsági Napok megyei ünnepségsorozatért Tegnap reggel 7 órakor hó­esésben indult el száz békés­csabai kerékpáros diák Mezó- berénybe, a Forradalmi Ifjúsági Napok idei ünnepségsorozatá­nak megnyitójára. Az emlék_ túrán résztvevők délután üzem­látogatásra mentek, sportver­senyt rendeztek, majd megko­szorúzták a községi tanács épületén elhelyezett Petőfi em­léktáblát. Részt vettek az egy­kori Bonyhay Benjámin ház helyén elhelyezett Petőfi em­léktábla avatóünnepségén is. Este 6 órakor több száz fia­tal gyülekezett a PATEX Me- zőberényi Gyáregységének kul­túrtermében. A FIN-megnyitó ünnepségén megjelent Enyedi G. Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára, Barsi Tomaj, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, Mihalik György, a KISZ MB első titkára, a község párt- és állami vezetői. A Himnusz elhangzása után Vincze Miklós, a községi KISZ- bizottság titkára üdvözölte a megyei ünnepség résztvevőit, majd Barsi Tomaj mondott ünnepi beszédet Bevezetőjében szólt arról, hogy az idei forradalmi ifjú­sági napokat a Petőfi-évforduló és az 1848—49-es polgári de­mokratikus forradalom és sza­badságharc jegyében rendezi a KISZ. Az előadó méltatta Petőfi életművét és forradal­miságát Kitért a költő mező- berényi tartózkodásának emlé­keire, majd így folytatta: — Akkor került népünk az európai figyelem középpontjá­ba, amikor haladót alkottak nagyjaink. Történelmet formá­ló tavaszaink, a természet tél- utáni megújulásához mérhető átalakulást bontakoztattak ki a társadalomban. Ezekben a na­pokban ifjúságunk 1848—49-re, 1919. március 21-re, és 1945 április 4-re emlékezik. Azokra a hősökre, akik felismerték, hogy a haladás oldalán a he­lyük, akik arra tanítják példá­jukkal a fiatal nemzedéket, hogy tetteikkel és cselekedeteik­kel mindig az emberi haladást szolgálják. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti és nemzetközi ösz- szetartozás csak együtt alkot egy egészet, ezért ifjúságunk­nak a hazafisággal együtt in­ternacionalista szellemben kell munkálkodnia. Az előadó ez­után a mai feladatokról be­szélt: — Ifjúságunknak kell valóra váltania a magyarság legjobb­jainak történelmi álmait. Nap­jainkban talán szerényebbnek tűnő feladatokat kell megolda­ni, de mégis ezek a cseleke­detek adják korunk forradal­miságát A szocializmus nem egyetlen nagy ütközet. Népünk magasra jutott, de hosszú még az út, amely előttünk áll. Ez az út nem látványos fák­Kép az új feldolgozóból Immár két hónapja üzemel a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat orosházi gyárának új feldolgozója, ahol kulturált kő. trülmények között dolgoznak, „ , ÍFotó: Somogyi) lyásmemet, hanem nehézségek­kel van teli. Ezeket ifjúságunk­nak tudatosan kell vállalnia. Rámutatott arra, hogy bátrab­ban kell élni a szocialista tár­sadalomban biztosított lehetősé- I gekkel és erőnkhöz mérten kell megtenni mindent azért, hogy az iskolapadokban, a munkahe­lyeken és a közéletben új si­kerek bizonyítsák napjaink if­jú nemzedékének áldozatkész­ségét Az ünnepség résztvevői ez­után megtekintették a herényi középiskolások irodalmi szín­padának műsorát, majd a Szó­zat hangjaival ért véget — im­már hetedszer — a Forradalmi Ifjúsági Napok megyei meg­nyitója. R. I. Száznál több amatőrfÜm érkezett a békéscsabai fesztiválra Április 6—7—8-án a megye- székhelyen rendezik a XX. Or­szágos Amatórfilm Fesztivált Száznál több alkotás — színes és fekete-fehér filmek, egyéni pályázatok és filmklubok mun­kái — érkezett Békéscsabára, ahol március 16-án és 17-én bírálja el a zsűri, melyek jut- , nak közülük a döntőbe, me- I lyeket láthatja majd április- • ban a közönség is. ! Tanácskozik az SZHT elnöksége A Szakszervezetek Megyei • Tanácsának elnöksége március ; 16-án, pénteken délelőtt 9 óra- ! kor ülést tart. : Az ülésen először az SZMT E elnökség 1972. évi munkájáról ■ szóló beszámolót, majd a szak- ; szervezeti mozgalom, a szerve- : zeti élet alakulásának megyei ; eredményeit és további fel- E adatait összefoglaló jelentést ■ vitatják meg. Ezután megtár- 5 gyalják azt az irányelv-terve- : zetet, amely az állami oktatást E segítő szakszervezeti feladato- : kát foglalja össze, valamint a E szervezett dolgozók üdültetésé­■ ről és az 1973. január 1-től : életbe lépett új üdültetési sza- E bályokról szóló jelentést. Végül 5 az ülésen megvitatják az ápri- » lis 4-i felszabadulási ünnepség- ! gél kapcsolatos szakszervezeti I feladatokat tartalmazó elóter- « jesztést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom