Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-13 / 60. szám
Tudomány — Technika a Technika a légszennyezés kutatásában Az atmoszféra-szennyezés világszerte nagy gondot okoz, különösen az iparilag fejlett országokban. Kutatók ezrei foglalkoznak világszerte a megelőzéssel és a szennyezés mértékének csökkentésével. A gyárkémények füstjével jelentős mennyiségű kéndioxid távozik és kerül a levegőbe. Elméletben minél magasabb építésű a kémény, annál nagyobb az esély arra, hogy a füstöt a légáramlat nagyobb távolságra sodorja és az így nem csapódik vissza a városokra, a lakóházakra, vagy magára a gyárépületre. Többszáz méter magas kémé- . nyék építésével tehát az ember meg tudná óvni környezetét a füstszennyezéstől? A dolog nem ilyen egyszerű. Egy adott vidéken az atmoszféra szennyeződését nemcsak számokban szükséges kifejezni, hanem azt is meg kell figyelni, hogyan terjed a szeny- nyezett levegőréteg a talajfelszín és a meteorológiai viszonyok közegében. Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkoznak e Francia Meteorológiai Szolgálat egyik kutató intézetében, a Párizs melletti Magny- les-Hameaux-ban. A levegő (üstszennyezésével kapcsolatos kutatás során Franciaország egyes vidékein helyszíni méréseket végeznek, ezen kívül a szennyeződést és ennek terjedését számítógéppel regisztrálják, illetve makett-kisérleteket végeznek a szennyezett szektorok geológiai és éghajlati viszonyainak figyelembevételével. Egy adott vidék levegő- szennyeződés! százaléka függ a meteorológiai viszonyoktól, vagyis az ott uralkodó széliránytól, a szélsebességtől, a hőmérséklettől, különböző magasságokban. Ezek a tényezők befolyásolják a füstréteg szállítását és lecsapódását De befolyásolja a szennyeződést a gyárkéményeik hossza, építése, műszaki jellemzői. A Magny-les-Hameaux-i kutatók ezért a helyszínen mérik a klimatológiai, aerodinamikai tényezőket. Az említett kutatóintézetben a makettet: 1:10.000 méretarányban készítették el, majd vegyianyagréteggel borították és egy fél-áteresztő réteggel védték. Az ipari füstkibocsátást a maketten savoldatok alkalmazásával provokálják ki. Ezek a savoldatok és a makett színrétegei kémiai reakcióba lépnek egymással. Így százalékosan is szemléltethető a füst terjedése. A kísérlet értékelésének során többek között az is kiderült, hogy a kémény közvetlen közeiéiben lévő épületet is érheti szennyeződés, sőt bizonyos szélirány mellett magát a kéményt is. A füstréteg terjedését végső fokon számítógép segítségével teszik láthatóvá. Így készül el a terület füstvonulási térképe. A franciák Rouen környékén már feldolgozták a munkahelyek és a kikötő füstgócait és a füstréteg vonulási irányait E rendszer francia véleményeik szerint egyelőre csak sík terepre válik be. A füstréteg terjedését sík terepen megbízhatóan lehet utánozni számítógéppel. Hegyes-dombos vidék esetében azonban egyelőre még nem tökéletes ez a rendszer. Ugyanakkor a makettee- vegyszeres szemléltetési mód dombvidék esetében is eredményes. Az atmoszféra szennyezésének analizálására az Egyesült Államokban, a Szovjetunióban és Japánban többféle módszert tanulmányoznak. Franciaország pedig már jelentős eredményeket ért eh A makettes módszer egy év óta francia szabadalom, amelyre más országok tudósai is felfigyeltek. M. b. ля о-.' •• • „Mindentudó" csiszológép Mióta szintetikus úton is elő lehet állítani a gyémántszemcséket, jelentős mértékben megnőtt az ipari gyémántok alkalmazási köre, ami a kiváló tulajdonságú, minden más anyagnál keményebb szemcsék árának olcsóbbodásával magyarázható. A forgácsoló- és csiszolószerszámok egész sorát készítik ma már gyémántszemcse- rátéttei vagy gyémántpor-bevonattal, s használatukhoz új gépeket is konstruálnak. Egy ilyen francia gyártmányú csiszológép látható a képen; optikusok, üvegcsiszolók, ékszerészek, órások, fogtechnikusok és tükörkészítők munkájának megkönnyítésére hozták forgalomba. A bal oldali csiszolókövet szorosan záró műanyag-burkolat veszi körül, amelyben hűtőfolyadék cirkulál a túlmelegedés megakadályozására. A jobb oldali tengelycsonk hajlékony tengely segítségével adja át a forgatónyomatékot az állványba erősített befogófejnek, ahová kis átmérőjű fúrók éppúgy befoghatok, mint a képen látható gyémántezemcsés, alakos csiszolókövek bármelyike. Az állványból kivett befogófejjel „kézből” Is elvégezhető sokféle csiszolómunka. A gép több sebességi fokozattal működtethető, a forgásirány változtathat» A „Vacuumatlc” elnevezésű gép papírkötegek lapjainak megszámlálására szolgáló elmés szerkezet. A berendezés bármely méretű papírköteget átszámol 1500 ív/perc sebességgel, és minden ötvenedik ívet füllel lát el ( a későbbi köny- nyebb szétválasztás céljából), önbeálló kerekein a munkaasztalokhoz gördíthető, így nem kell emelgetni és cipelni a papírkötegek et, azok egyszerűen átcsúsztathatók a 80—90 cm közötti magasságra állítható gépasztalkára. A működés alapját adó vákuumszivattyút egy 250 wattos villanymotor hajtja, a számlálófej motorja 93. a függőleges emelés motorja pedig 30 watt teljesítményű. A gép tehát bármely egyfázisú világítási hálózatra, annak túlterhelése nélkül rákapcsolható. Az új gép révén emberkezek százai, ezrei mentesülnek az ívszámlálás nehézkes, lassú é9 már jó ideje gépesítésre megérett feladatától. Az eddigi tapasztalatok szerint a papír- ívszámláló berendezés százszázalékos pontossággal dolgozik, sohasem téved, ami abból a szempontból lényeges. hogy később bankjegyszámlálásra is igénybe vehetik. Az érdemelő baktériumok A tengerfenék alatt található vas- éi mangánérc lelőhelyek kialakulásának titkát nemrég fejtették meg a mikrobiológusok. Korábban ismeretlen — a legnagyobb teliesítménvű elektronmikroszkóppal is alig kivehető — baktériumokat fedeztek fel, amelyek ezeket az érctelepeket „gyártották”. A baktériumok — technológiájuk szerint — a vízben oldódott fém-ionokat oxidálják, majd ezek leülepednek a fenékre. A kutatóknak sikerült kitenyészteni ezeknek a ..fémelőállító” baktériumoknak a tiszta kultúráiét. Laboratóriumi körülmények között ritka munkaképességről tettek tanúbizonyságot, két-három hét alatt gyufafej nagyságú mangán- koncentrátumot hoztak létre. Ennek alapján a tudósok feltételezik, hogy a hatalmas vas- és mangánérc lelőhelyek — sokezer év alatt — a baktériumok tevékenységének eredményeképpen jöttek létre. c stZLäm U 197*. MÁRCIUS 13.
