Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-11 / 59. szám

Bemutatjuk tevékenységünket § őseged hires város, Tápéval határos.” Tápén van a mi „ I szövetkezetünk központja és tagságának egyötöde, azok, akik ; is a szövetkezetei alakították és két évtizeden át fejlesztették, » 1 hírnevét megalapozták. A többi 1600 tag Csongrád, Békés, g g Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun megyében 60 községben dolgozik. : I Ez a 200C szorgalmas bedolgozó szövetkezeti tag a Tápéi Há- \ I si ipari Szövetkezet ereje. A termelési érték és taglétszám öt j I év alatt megnégyszereződött. 1070-ben 8 millióval, 1971-ben ! I 14-gyei, 1972-ben kerek 20 millió forinttal növelte termelési * g értekét. Ez az év pedig előreláthatólag 25—30 milliós terme- j I Iesemelltedést hoz. Az emelkedés üteme évente 40 százalék ; I körül van. Ez Csongrád megyében egyedülálló teljesítmény. : / A% export fejleaatéae egyházán és Battonyán, az utób­bi időben Lökösházán és Nagy- bánhegyesen például mintegy 400 bedolgozóval kötöttünk szer­ződést szalmával kárpitozott széküléslappk gyártására. Ha a bedolgozó a negyedév minden hónapjában pontosan teljesíti a szerződésben előírtakat a ne­gyedév végén komoly összegű prémiumban részesül. Havi 40— 50 darab széküléslap után dara­bonként 1,50 forintot, 51—60 da­rab után darabonként 3 forintot és 61 darab után pedig darabon­ként 6 forint prémiumot kap ter­mészetesen a béren felül. Egy széküléslap bére 30 forint. Egy éve kezdtük el Békés me­gyében a szervezést, s hogy mi­lyen sikerrel azt az alábbiak igazolják. Kóczán Istvánné Kun- ágotáról 86 darabot készített ja­nuárban, igaz kicsit bej esi tet­tek neki a lányai: meg aztán 6 a faluban a legrégibb bedolgo­zó. Annak idején ugyan — mint­egy másfél évvel ezelőtt — elég sokan tanulták a szakmát, de az első nekifutás után alig marad­tak néhányan. Mert ez is olyan szakma, mint a többi; először meg kell tanulni. Aki mindjárt az első hetekben sok keresettel számol, az nagyon csalódik. A tanuláshoz nemcsak nagy ügyes­ség, hanem akarat és türelem is kell Kezdetben bizony beleizzad az ember és a keze is megfájdul, de később már kettő-három széküléslapot is el lehet készí­teni naponta. Tehát nem ördön- gős mesterség! Vaczkó Mihályné például októberben kezdte és he­ti teljesítménye máris 15 darab. Kostyálik Mária Magyarbánhe- gyesről januárban 64 darabot adott le. egy éve dolgozik a szak­mában. Ramasz Péterné 71 dara­bot készített a múlt hónapban. A lökösházi Kotroczó Jánosné az első negyedévre 61 darabra kö­tött szerződést, és januárban he­tente 18 darabot vitt az átvevő helyre. Ráadásul még jónéhány tanulója is van a lökösháziak- ból. mert ebben a faluban is szeretnének önálló csoportot lét­rehozni. Az ugyanis azzal az előnnyel járna, hogy hetenként ott helyben vennénk át tőlük az elkészült széküléslapokat. Jelen­leg beviszik Kevermesre, Aszta­losék lakására, és ott kapják meg a bért is szintén hetenként, minden leadott széküléslap után. A Békés megyei csoportok kö­zött legerősebb a kaszaperi. Mintegy negyven bedolgozó te­vékenykedik ebben a községben és hétről hétre 3—4 fővel sza­porodik a létszám. Itt a 10—15 széküléslapot már sokan elkészí­tik hetenként. Hevesi Éva pél­dául még csak 16 éves, teljesít­ménye egy hét alatt 14 darab. Virág Sámuelné az utóbbi he­Termékeink csomagolása Dombegyháziak a* átvevőhelyen 11 békés •-------------------"ÿm/sicL № MÁRCIUS 11, Ja cserben szövetkezetünket. A megrendelő ragaszkodik a ha­táridőhöz, azt pontosan be kell tartani. Ez az a terület, ahol kockáztatni nem szabad. Egy külföldi piacot nagyon nehéz megszerezni, elveszteni viszont szinte pillanatok alatt Azért ra­gaszkodik a szövetkezet vezető­sége a pontossághoz és ahhoz is, hogy egy-egy községben legalább 30 bedolgozó legyen. À szétszórt­ság így is nehézzé teszi munkán­kat, arról nem is beszélve, hogy a termékek szállítása sem vala­mi olcsó „mulatság”. Mi a fejlesztést mindenütt megbeszéljük a járás vezetőivel. Csak olyan községekben alakí­tunk csoportokat, ahol nincs és nem is várható ipartelepítés. Ezen belül aztán természetesen a községek vezetőin múlik, hogy az alkalmat hogyan tudják ki­használni. Legutóbb a csanád- apácal tanács elnökétől kaptunk egy levelet, melyben arra kér bennünket, adjunk munkát a község asszonyainak. Természe­tesen elmegyünk Csanádapácára, hiszen ez a község ott van a többiek szomszédságában, s így az ott készült áru elszállítása, a dolgozók munkával való ellátá­sa nem jelent különösebb prob­lémát. De azért néhány nehéz­ségre előre felhívjuk a figyel­met. Egyes községekben a fér­fiak lenézik a bedolgozást, ahogy mondják nem látnak benne sem­mi fantáziát. Később — mint a példák mutatják — megválto­zik a véleményük, mert nem egy asszony van már ezen a környé­ken is, aki keresetben lepipálta az „urát”. Sok férfi van már a megyében, aki titokban, vagy már nem is titokban csinálja a széküléslapot, és bosszankodik, amiért a felesége, vagy a kislá­nya ügyesebb nála. Pedig lehet, hogy nem is ügyesebb, csak na­gyobb türelme volt a mesterség elsajátításához. Hajdú-Bihar megyében. Hen- cidán Horváth Áron és felesége hetenként ötven széküléslapot készít rendszeresen és még arra is van idejük, hogy a televízió esti műsorát megnézzék és a te­henet is megetessék. Hogy ez a házaspár mennyit keres heten­ként, tessék kiszámítani. Ez per­sze kirívó teljesítmény, nem mindenki képes erre. De azt ma­tatja, férfi is képes arra, amire az asszony. És a példák is azt mutatják, szép munka a széküléslap-ké- szítés és jó keresetet biztosít an­nak, aki megtanulja. Arról nem is beszélve, hogy tovább öreg­bíti szövetkezetünk jó hírnevét. Mert nem csak Szeged híres vá­ros. Tápé is az. Nem csak azért, mert ebben az évben Szegedhez csatlakozott, hanem azért, mert híressé tették a szatyrosok, a gyékényesek, a széküléslap-ké­szítők: a háziipari szövetkezet dolgozói, többek között a Békés megyei bedolgozók is. (-) Ennek a fejlődésnek van egy olyan érdekessége is, hogy az előállított termékmennyiségnek több mint 50 százaléka exportra kerül. Nálunk az exportot nem vetkezet vezetői és tagsága kö­zötti szoros kapcsolat az alapja annak a nagyon szigorúan tar­tott termelési határidőtartási fe­gyelemnek, amely nélkül a 60 tekben már férjével együtt ké­szíti a széküléslapokat, heti ter­vük 20 darab. Eddig a férj Bé­késcsabán dolgozott, most úgy döntött, hogy otthon marad és bedolgozó szövetkezeti tag lesz. Kevermesen Koska Miklósék is ketten dolgoznak a szakmában. Három gyerekük van, így együtt a család. A bedolgozásnak ugyanis van olyan előnye is, hogy össze lehet egyeztetni a családneveléssel, és a háztáji munkával. A hírnévre ügyelni kell Azt azonban nagyon hangsú­lyozni kell, hogy csak a kisebb háztáji munkával. Mert akadtak emberek, akik úgy gondolták két helyen is vállalnak munkát: té­Takarök, falvédők len bedolgozók lesznek, nyáron pedig elmennek kapálni, vagy esetleg valami mást csinálnak. Ez azonban nem lehetséges; szö­vetkezetünknek ugyanis július­ban legalább annyi termékre van szüksége, mint januárban. Ha valaki tehát a bedolgozást vállalja, az nyáron sem hagyhat­Kuaágotán munj^ közben valamiféle rossznak tekintjük, hanem & gazdálkodás szerves részének. Többségében szalmát, gyékényt, sást és emberi mun­kát exportálunk nagy részt nyu­gatra. Kihasználjuk az új gazda­ságirányítási rendszer, a szövet­kezet önálló vállalatszerű gaz­dálkodásában rejlő lehetősége­ket, rugalmasan alkalmazkodunk a közgazdasági szabályozórend­szerhez. figyelembe vesszük a külföldi piacok igényeit, export­képes termékeket gyártunk. Széküléslapból ebben az évben több mint 300 ezer darabot szál­lítunk Franciaországba, Belgium- ba, Hollandiába, Svédországba, Finnországba stb. 1975-től több mint félmillió az éves igény. Ezen kívül kárpitozott bárszé­keket, fotelokat és egyéb’ típu­sú szalmával és gyékénnyel be­vont székeket és széküléslapokat készítünk tízezerszámra. Mind­ezekből a külföldi vevők meny- nyiségi igényeit még nem tud­juk kielégíteni. Gyékénytakaró­ból 200 vagonnal exportálunk. Ugyanakkor a belföldi keres­kedelemnek is szállítunk többfé­le terméket gyékényből, sásból, műanyagból. Voltak, akik a nagy felfutás hallatán azt állították, sokat koc­káztatunk. Bebizonyítottuk, hogy nem volt igazuk, azaz, hogy tényleg kockáztatunk és a jö­vőben is kockáztatni fogunk, az a véleményünk ugyanis, hogy kockázatvállalás nélkül nem le­het eredményesen, dinamikusan fejlődni. Ugyanakkor mi a koc­kázatvállalással együtt a na­gyobb felelősséget is vállaljuk. Amit terveztünk azt mindig tel­jesítettük, sőt, jóval túlteljesí­tettük. Eredményeink egyik titka, hogy bízunk az emberekben, tá­maszkodunk rájuk. A mi tagia­tok megszokták a rendet, a fe­gyelmet és a jó munkát A szö­községben működő bedolgozó tagsággal nem volna lehetséges extra minőségű, sőt különleges kívánság szerint elkészített ter­mékeket határidőre szállítani. Békéé megyei eredmények A termelés emelkedésével együtt emelkedett a nyereségünk és megfelelően nőtt szövetkeze­tünkben az átlagbér és a be­dolgozók egy főre eső átlagke­resete is. Az a célunk, hogy ez az összeg a jövőben tovább nőj- jön, erre ösztönözzük dolgozóin­kat A különféle feladatok tel­jesítésére heti ütemezéssel szer­ződést kötünk tagjainkkal. A szerződés megtartása érdekében tekintélyes összegű célprémiu­mot tűzünk ki. Békés megye 10 községében — Kaszaperen, Ma- gyarbánhegyesen, Kunágotán, Kevermesen, Dombegyházán, Kisdombegyházán, Magyardomb­A Tápéi Háziipari Szövetkezet ereje

Next

/
Oldalképek
Tartalom