Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-11 / 35. szám
Műhelymunka es siker Az alkotó ember soha ne feledje el, honnan indult. Állandóan tartsa szemmel a már megtett utat is, es annak tapasztalataiból kövezze méterről méterre a még előtte álló emelkedőt. Körülbelül ez lehetne a mottója annak a beszélgetésnek, melyet a Békéscsabai Napsugár Bábegyüttes vezetőjével, Lenkefi Konrád bábművésszel folytattunk az együttes huszonnégy évnyi munkájáról. A Napsugárt tudatos előrehaladás és törekvés jellemzi. Megküzdőitek a sikerekért, próbák sokaságán töprengtek, vívódtak, míg elképzeléseik művészetté érlelődtek. Az első tizenöt évben alig hallattak magukról. Alapozással telt él az idő. Fokról fokra, mind magasabbra emelték önmaguk előtt a mércét. Karloury Vary Hatvannégyben Karlowy Vary ban mutatkoztak be. Ezen a nemzetközi fesztiválon hívták fel magukra a figyelmet és bizonyították önmaguk előtt is, hogy van értelme annak, amit csinálnak. Meghívást kaptak az NSZK-ba. Tisztában voltak azzal, hogy tovább kell lépniük, nem szabad sütkérezni a reflektorfényben, ha a csúcson fenn akarnak maradni. Űj darab, a fáradságos próbák újabb sokasága következett. Hatvanötben Békéscsabán megnézte műsorukat a szicíliai „Virágzó Mandulafa Fesztivál” főrendezője és alig néhány hónap elteltével Olaszországban arattak sikert „Éljen a tavasz” és a „Vásár” című folklór műsorukkal. Abban az évben nem szűkölködtek a programokban, hiszen emellett az első országos békéscsabai bábjátékos napok házigazdái voltak. Hatvanhatban ugyanezen a rendezvényen már öt külföldi csoportot is vendégül láttak. A rendező szervek 1968-ban nemzetközi rangra emelték a gyermek-bábfesztivált és kétévenként tizennyolc külföldi együttest hívtak meg Békéscsabára. Ezzel egyértelműen elismerték a KPVDSZ békéscsabai együttesének művészeti tevékenységét. Nemcsak hazánkban, de a vendégül látott európai országokban is. Cantáta Profana Érdekes dolog, hogy a művészvilágban nehéz előre jósolni, melyik alkotásnak lesz sikere. A példákat ehhez bőséggel lehetne sorolni. Lenkefi Konrád a Cantata Profana című Bartók hangversenymű bábszínpadi feldolgozásának különös útjáról meséli: — Már az ötlet is különös volt: ugyan mit csinálhatnánk Bartók klasszikus hangversenyművéből a bábszínpadon? Aztán mégis hozzáfogtam, de egészen kevesen tudtak a készülő feldolgozásról, hiszen biztos voltam abban, hogy képtelenségnek tartanák az elképzelést. Mindenekelőtt alaposan meg akartam ismerni a művet Hónapokon át hallgattam lemezről. Akkori kollégám segítségével hozzájutottam az eredeti partitúra fotókópiájához és magántanulóként zeneiskolába iratkoztam, hogy el tudjak igazodni a partitúrán, a bartóki gondolatokban. Kerestem a mű drámai hangját, csúcspontjait és egyre tisztábban láttam szerkezetét. Tanulmányoztam a Bartók-dra- maturgiát, az aranymetszés szabályai szerint tájékozódtam és próbáltam megfogalmazni a mozgáskoreográfiát. Közben természetesen végigolvastam a Bartók cikk-gyűjteményt, a Bartók Breviáriumot, a nagy alkotó életrajzát, levelezését, egyszóval mindent, ami teljes otthonosságot adhat a Cantátához. Hosszú hónapokig tartott ez a munka. A felfedezések megleptek, ámulatba ejtettek. Mégis féltem az első, szigorúan zártkörű bemutatótól, hiszen olyan „fa” volt ez a szokatlan feldolgozás, melyről éreztem, hogy vagy diadalt vagy bukást hoz. Sikerült Bartók zenéjéhez méltó, vele egyenrangú bábszínpadi képet alkotni. Erről a megrendült arcok, a könnyes szemek győztek meg ott, az első bemutatón. Amikor azt kérdeztem, miért volt szép, nem tudták a nézők megmondani. Tudtam, hogy sikerült megeleveníteni a zenét, kiváltani a katarzist. Bartók Béla fia hallani sem akart a Cantáta Profana bábszínpadi bemutatásáról. Amikor azonban megnézte, nem tudott szólni. Engedélyezte. Azóta számtalanszor bemutattuk. A darab megkapta a Nemzetközi Bábművész Szövetség díszdiploisáját. Aat hiszem óriási jelentősége van ennek a darabnak a zenei műveltség terjesztésében és abban a törekvésben, hogy Bartók művészetét minél nagyabb tömegekhez eljuttassuk. Kié a bábművészei? A beszélgetés is meggyőzött arról, hogy mindenkié. (Elsősorban persze a gyermekeké.) A Napsugár Cantáta Profana bemutatója bizonyította, hogy rendkívüli lehetőségekkel bír ez a művészeti ág. Hatalmas jel- képrendszere van, ami sajátos témába építve népszerűbbé tenné a felnőttek körében is. Mert jelenleg a felnőtt bábjátszás nálunk nem mondható népszerűnek. Azaz: tulajdonképpen kevés a felnőtt bábdarab. Az a néhány, ami van, kevés ahhoz, hogy kialakuljon egy olyan értő felnőtt közönség, akik észreveszik a rejtve kapott jeleket és fantáziával egészítik ki a látottakat. Az ilyen bábdaraboknak ugyanis sajátjuk, hogy nem egyértelmű, hanem csak alapgondolatuk van, amit ugyanúgy kell megfejteni, mint a keresztrejtvényt. Mindenki saját tetszése és élményvilága alapján színezheti. A figurák csak a gondolatot indítják el. A két kesztyűs kézzel játszott kakasviadal közben például mindenféle összeütközés, veszekedés, harc, háború igazsága és igazságtalansága végiggondolható, érzékelhető, követhető. A gyermek bábjátékokban viszont egyértelműen megtalálható a jó és a rossz példája. Ezek egymástól világosan elkülönülnek. A Napsugár bábegyüttesének vasárnapi műsorai a legkisebbeknek feledhetetlen élményt nyújtanak. Talán eljön az idő, amikor majd a felnőttek is közelebb kerülhetnek ehhez a művészeti ághoz. A jubileum előtt 1974-ben huszonöt éves lesz az együttes. Gazdag dokumentumanyagukat reprezentatív kiállításon mutatják be. Meghitt találkozás lesz ez a régi bábuk- kál azoknak, akik tizenöt, húsz évvel ezelőtt a nézőtéren mint gyermekek álmélkodtak a figurák előtt. Az együttes ez év áprilisában Párizsban, majd Zrenjaninban és az NDK-ban vendégszerepel. Réthy István Javuló feltételek a békéscsabai diákétkeztetésben Bolond vasárnap Pénteken este mutatta be színhazunk Katajev—Romhányi— Al- dobolyi : Bolond vasárnap című zenés játékát, nagy sikerrel. A mulatságos történet egy moszkvai pihenőszanatóriumban játszódik, bonyolult félreértések sora kacagtatja a nézőket. Bujkálov elvtárs. aki a hetedik nap szeretne megpihenni, és a vágyaiban tobzódó asszony — Székely Tamás. Dénes Piroska. Telefonon kértünk tájékoztatást a békéscsabai diákok étkeztetésének 1973-as változásairól Rákóczi Istvánnétól, a városi tanács művelődésügyi gazdasági felügyelőjétől. — Milyen nyersanyagnormák voltak érvényben 1972. december 31-ig a diákétkeztetésben? — Az óvodákban és az általános iskolákban a napköziben hét forint tíz fillér értékű nyersanyagból állították elő a gyerekek tízóraiját, ebédjét, uzsonnáját. Tizenhárom forint volt a középiskolai kollégiumokban az egész napi étkezés anyagnormája. Ez utóbbi a végrehajtó bizottság határozata és anyagi hozzájárulása révén a korábbi tizenkét forintos normát váltatta fel. Időközben ezek a normák elavultak. — Történtek változások 1973. január 1-től? — Hét forint tíz fillérről nyolc forintra emelkedett az óvodai, nyolc forint nyolcvanra az alsó tagozati és kilenc-har- mincra a felső tagozati norma. A középiskolai norma tizenhét forintra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi reggelik, tízóraik, ebédek, uzsonnák, vacsoHáztáji termékbemutató Békéscsabán Mielőtt lezárják a gondosan tezelt új borok hordóit, kóstolással állapítják meg a békéscsabai kertkedvelők, hogy kinek sikerült legjobb minőségűt készítenie. Az ízlelgetést február végére, március elejére tervezik ebben az esztendőben is. A Művelődési Központ Kertészeti Szakköre Békéscsabán március 1-én rendezi meg immár hagyományos háztáji termékbemutatóját, amelyet ez alkalommal kolbászkóstolóval is bővítenék. A szakkör tagjai — az eddigi jelentkezések szerint — 30 terméket vonultatnak fel a bíráló bizottság elé, amely eldönti: kié a legzamatosabb, a legjobb ízű, a legjobban kezelt bor és kié a legjobb ízű házilag készült csabai kolbász. A Művelődési Központ a bemutatott termékeket díjazza, gazdáinak oklevelet ad. rák minőségileg és mennyiségileg is felülmúlják az elmúlt évieket. — Többet kell-e most fizetniük a gyerekeknek az étkezésért? — Nem. A hozzájárulás mértéke azonos a tavalyival. Előfordulhat ugyan, hogy a szülőknek többet kell fizetniök, mint korábban, ennek oka azonban nem a normák megváltoztatásában rejlik. Azért történik így, mert a szülők elmúlt évi vagy félévi keresete meghaladta a korábbit, egy szülő helyett esetleg most mindkettő dolgozik vagy az idősebb gyermekek közül egy vagy több önálló keresetű felnőtté vált. Hasonló meggondolásból az is elképzelhető, hogy — például újabb gyermek születése miatt — a térítés mértéke csökken. A szülői hozzájárulás tehát teljes mértékben független a nyersanyagnormák változásától, egyedül a Család jövedelmétől és az eltartott gyermekek számától függ. ZürcseV, aki rengeteg zűrt csinál és a végén sokkos kezelést kap — Barcza Éva, Lakky József, Vajda Károly. 9 1973. FEBRUÁR 11, Zürcsev a legnagyobb félreértések közepette Is vidám és bizakodó — Lakky József a Klávát alakító Jámbor Katalinnal'
