Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-09 / 33. szám

A MEGYEI' PÁRTBIZOTTSÁG iS A MEGXEI lA.NÁCS LAPJA - • ­1973. FEBRUAR 9„ PÉNTEK Ara: 80 fillér XXVm. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM Igények —■ magasabb szinten Ha felteszik a kérdést, drá­gul-e az élet; igen, drágul. Mint ismeretes, a lakbér, az építőanyag, a sör után az idén felemelték a tej, a tejtermékek, a cigaretta és az égetett szeszes­italok hatósági árát. Az elmúlt időszakban a fogyasztói árszín­vonal évrő1 évre növekvő ütem­ben emelkedett, s az idén éri el a csúcsot. így 1971-ben 2, 1972_ben előzetes adatok szerint mintegy 3 az idén pedig a tervben számított becslés sze­rint — a január elején történt árnöveléseket is beszámítva —• 3,6 százalékkal emelkedik a fo­gyasztói árszínvonal. Mivel a következő 1974, 1975-ös években további hatósági áremelést az alapvető fogyasztási cikkeknél nem terveztek, így a fogyasztói árszínvonal majd ismét évi 1—2 százalékkal emelkedik a piaci tényezők hatására. A negyedik ötéves terv időszakában tehát együttesen 12—13 százalékos fo­gyasztói árszínvonal emelkedés várható. A fogyasztók viszont többnyi­re kételkednek a hivatalos szá­mok valódiságában, mert vala­hogy nagyobb arányú drágulást éreznek. A családi, a személyes kiadások növekedése kétségte­lenül újra termeli az anyagi gondokat, s azt a látszatot kelti, hogy az árak gyorsabban emel­kednek, mint a bérek, a jöve­delmek. Vagyis hajlamosak va­gyunk megfeledkezni arról, hogy a jövede'meink felhaszná­lásával kapcsolatos gondok nem változatlan, hanem magasabb szinten ismétlődnek. Más sza­vakkal: bármennyire is para­doxonnak tűnik az egyes csalá­dok számára a jövedelmek gya­rapodása eredményeként az életszínvonal-emelkedés úgy je­lenik meg, mint a megélhetési költségek növekedése. Nem is olyan régen, még a fridzsider legalábbis bizonyos körökben, a szocializmus elfa­julásának veszélyét jelképezte, napjainkban viszont már OTP- hitelre kapható számos cikk. a televízió, a mosógép, a por­szívó. a villanybojler... A divat korunk másik nagy árdrágítója”. Seinte már lehe­tetlen követni a színek a for­mák, az anyagok, a modellek, a fazonok változásait. Hovatovább a bútoripar nagyértékű termé­kei is hamar divatjamúlt cik­kekké válnak. Az igények ská­lája pedig egyre szélesedik, mind több családnál előbb- utóbb a hétvégi ház és az autó is szerepel rajta. Az élet drágulásának témája közvéleményünkben a zöldség- és gyümölcsárak gyors emelke­dése. Vitathatatlan: a legutóbbi öt évben, 1968—1972-ben együt­tesen 33 százalékkal nőtt a zöld­ség és a gyümölcs ára. De ne feledjük, hogy e növekedésnek mintegy fele abból származik, hogy vásárlásainkban, fogyasz­tásunkban gyarapodott az érté­kesebb ezért természetesen drá­gább cikkek aránya S a primőr sem egyszerűen „csak” drágult, hiszen termesztése és fogyasz­tása, főként a városokban ma már szinte az egész évre kitcí ó_ dott. Nem kívánjuk a zöldség- és gyümölcsárak gyors emelke­dését ködösíteni. Ez a tagadha­tatlan folyamat bizonyos, hogy érzékenyen érinti az alacsony jövedelmű háztartásokat. De egy átlagcsalád húsra és húské­szítményekre majdnem kétszer, élvezeti cikkekre több mint négyszer-, kenyér, liszt- és tész­tafélékre. édességre több. mint kétszerannyit költ. mint burgo­nyára, zöldségre, gyümölcsre együttvéve. És általában nem fogyasztunk kevesebb fehérje- és vitamindús élelmiszert, ká­vét, sört csak azért, hogy leg­újabb igényeinket kielégíthes­sük. így azután a jövedelem- többletnek majd minden eset­ben már akkor száz helye van, amikor még hozzá se jutottunk. Egyre nő azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a köre, amelyek létszükségletté váltak, így előfordulhat, hogy azért nem érzékeljük és értékeljük keresetünk, jövedelmünk növe­kedését, mert azt tapasztaljuk, hogy egyre kevesebb a még vi­szonylag sznbpdon felhasznál­ható pénzünk és mind nagyobb az eleve elkötelezett kiadások összege. Észre sem vesszük, hogy hányféle terhet vállalunk. mi_ közoen kísért az újabb kihívás, csábítás, amely ma még esetleg luxusnak tűnik, de évek múltán ugyancsak széles körben már nehezen nélkülözhető szükség­letté válik. Ugyanakkor a jövőben is vál­tozatlan gazdaságpolitikai fel­adat a differenciált igények mind szélesebb skálájának ma- gasszínvona’ú kielégítése. Ha az ember természetes igényei sze­rint, kulturált körülmények kö­zött költhetjük el keresetünket, jövedelmünket, ez legalább any_ nyira jelzi az életszínvonal emelkedését, mint amennyire néha a drágulás képzetét kelti. De legalább ilyen fontos gaz­daságpolitikai feladat a szeré­nyebb jövedelmű rétegek által keresett olcsó termékek gyár­tása, forgalmazása változatlan áron, javuló minőségben, diva­tos formában. S meg ke/11 aka­dályozni minden olyan törek­vést, amely az új termékek be­vezetését, a választék-cserét, a vállalati nyereség spekulatív növelésére használja. Hasonló­képpen szükséges meggátolni a nyerészkedő áremelés minden formáját — hatékony ellenőr­zéssel és következetes felelős- ségrevonással. Persze a kie­gyensúlyozott árszínvonal leg­főbb eszköze a gazdr-sn vos, hatékony, munka, a termék mi­nőségének, korszerűségének emelése és gyártási, értékesí­tési költségeinek csökkentése. Vagyis a fogyasztók nemcsak a jövedelmek elköltésénél, hanem azok előteremtésénél, mint ter­melők is hatásosan védekezhet­nek az életet szükségtelenül megdrágító költségek, kiadá­sok ellen. K» 3o Korszerűbb gépekkel, fejlettebb technológiával Százötven lakást épít az Idén a Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat A Bâtés megyed Tanácsi Épí­tőipari Vállalat tavalyi termelése értékben 89,5 millió forint volt, ami 13 millióval haladta meg az 1971. évit. Nőtt az árbevétel is és csökkent a befejezetlen mun­ka. Ezt az eredményt nagyrészt a termelékenység növelésével, a gépeik jobb kihasználásával, fej­lettebb technológia alkalmazásá­val érte él. Az elmúlt évben kezdte meg a középblokkos épít­kezést Békéscsabán, a Lencsés! úton, ahol 56 lakás szerelését fe­jezték be, 28-ét pedig megkezd­ték. A vállalat tavaly Gyulán be­fejezte a sertéstelep fejlesztését, Szeghalmon a Csepel Autógyár gyáregységében egy 1080 négy­zetméter alapterületű üzemi csarnok, kompresszor- és kazán­ház, valamint szociális létesít­mény építését. Elkészült Szeg­halmon az MNB-fiók épülete és 12 lakás, Békésen egy 21 la­kásos épület, a földszinten az ÁFÉSZ üzleteivel, Nagyszénáson a művelődési ház, Mezőkovács- házán az orvosi rendelőintézet, Békéscsabán a faipari szövetke­zet üzemcsarnoka és több más kisebb létesítmény, összesen 61 lakást adott át a vállalat és en­nél több lakás építését megkezd­te. A téliesítéssel lehetővé vált a folyamatos munka, amely je­lenleg, is tart. A fizikai dolgozók bérét 6, az alkalmazottakét 1,6 százalékkal emelte a vállalat. Az idén a termelési terv ér­tékben 82 millió forint, ami 12 és fél millióval több az 1972. évinél. Ezt a termelékenység 80 százalékos növelésével és a szakipari részleg mintegy 15 fős bővítésével törekszik a vállalat elérni. A termelékenység növe­lését elősegíti az a 2 millió 300 ezer forint ,amit a megyei ta­nács biztosított fejlesztésre. Eb­ből az összegből a különböző szakipari munkák kisgópesítését oldják meg. A megyei tanács támogatósa 3 év alatt csaknem 11 millió fo­rintra emelkedett, amit 8 millió forint állami segítség egészített ki. A 19 millió forintból a vál­lalat — évi 23 millió forint érté­kű kapacitásbővítés mellett — felújította és növelte a géppark­ját, műhelyt épített és a közpon­ti telepen most készül a szoci­ális létesítmény. Az idei tervben szerepel töb­bek között 150 lakás építésének befejezése, 116-nak pedig a megkezdése. Békéscsabán foly­tatja és részben befej éri a vál­lalat az állategészségügyi intézet és állomás, a MÁV békéscsabai vasútállomáson a szociális léte­sítmény, a KPM Közúti Igazga­tóság központi telepén a kazán­ház. Szeghalmon a Csepel Au­tógyár telepén egy 1820 négy­zetméter alapterületű üzemcsar­nok és más létesítmény, Vésztőn egy orvosi rendélő és lakás. Me- zőkovácsházán a már megkez­dett lakóházak építését, Gyula­remetén a gyermekotthon bőví­tését. Megkezdi Békéscsabán a Gyógyszertári Központ rekonst­rukcióját. Szeghalmon a paplan- gyár, Békésen egy 32 lakásos épülettömb építését, melynek földszintién épületek lesznek. A vállalat a növekvő és egy­re nagyobb szakértelmet követe­lő feladatok eredményesebb vég­rehajtásának elősegítésére to­vábbképzést szervez a műszaki­aknak és a fizikai dolgozóknak egyaránt. Elősegíti, hogy a se­gédmunkások ay előírt gyakor­lati idő után szakmunkásvizsgát tegyenek P. B. M & FINNORSZÁG ÉS A KGST (2. oldal) MUNKA- ÉS ÜZEM- SZERVEZÉS.. (3. oldal) AGGÓDJANAK, EZ A DOLGUK «4. oldal) MIBŐL ÉS HOGYAN ÉLÜNK? &. oldal) TÁLÁN A MARSLAKÓK?! (5. oldal) Hegyei ideológiai értekezlet Ideológiai értekezletet tar­tott csütörtökön az MSZMP járási és városi propaganda és művelődési osztályai veze­tőinek, társadalmi, tömeg­szervezeti vezetőknek az MSZMP Békés megyei Bi­zottsága Propaganda és Mű­velődés osztálya. Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára tájékoztatta a résztvevőket a január 23—24-i országos ide­ológiai aktíván elhangzottak­ról, kulturális és művészeti életünk időszerű kérdéseiről, módszeiről. Ezt követően Nagy Jenő, a propaganda és művelődési osztály vezetője időszerű megyei feladatokról beszélt ««••■occiseitatMeiBifiicMEcstaa^aiifgiisitiiiiitaiiiaiiaitkcmsiEDiiiiiii aBaiaaaaaaiaiBaaaaaiaBiiaaBaaBaaimiiB Készül a csabai A Békés megyei MÉK békéscsabai húsfeldolgozó üzemében naponta 15 mázsa töltelékből készí­tenek csabai kolbászt. Sztankó Dóra, Molnár János és Csicsely János bélbe tölti az ízletes cse­megét (Fotó: Kemény)

Next

/
Oldalképek
Tartalom