Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-08 / 32. szám
ADVNVOMÄ Csúcsa Tálán az erdélyi Csúcsáréi semmit se tudnánk, ha nem oda nősül a magyar költészet forradalmi megújítója Ady Endre. (Az utókor feledékeny, mert azt még kevesebben tudják; hogy ebben a faluban volt molnárié- igény Kinizsi Pál.) Ahogy betérünk a faragott szé. kely kapun át a volt Boncza kas. í télyba, megilletődöttség lesz úrrá. az emberen- Szinte legszívesebben lábujjhegyen járnánk. (Ez a zártabb világ váltja ki valószínűleg ezt az érzést Az országút egyik oldalán aj kastély, másik oldalán a vasútvonal, kissé lejjebb az állomáa Arra gondolok, hogy a megviselt • idegrendszerű, megfáradt Ady hány álmatlan éjszakán számolj háttá a kastély alatt elrobogó katonavonatokat. Hányszor ébreszthette fel álmából a mozdonyok éles füttye! Ahogy a kerti szerpentinen feljutunk az épületekhez, egy kis fenyves szélén az első epület a volt kasznárház, vagy Ady úgynevezett vőlegényháza, ami később két szobájával és előszobájával Adyék meghitt otthona volt. Itt dolgozott legszívesebben, Itt írta legszebb háborúellenes verseit. A költőre a ház falán elhelyezett román nyelvű felirat emlékeztet, s ahogy a bezárt üvegajtón és ablakon betekintek, egy szépen berendezett kalotaszegi parasztszoba tárulkozik elém. Ettől nem messze egy verandas, nagy ebédlő» ház áll, amelyben Boncza Berta nagyanyja <3t, majd a dombtetőn az országút felé fordulva, mintegy a helyzet magaslatán áll a voltaképpeni kastély. Három esztendővél «z elbocsátó szép üzenet után, innen indult Ady a ragyogó szépségű fiatal lánnyal, Boncza Bertával Budapestre, házasodni Sétában megpihenve a nagy park vajon melyik fájának lombja alatt adott új nevet Ber- tukának Ady, amikoris egy évő- dés alkalmával mondotta a költő csacsika, csacsi nka, Csinszka. Látszólag ilyen egyszerűen született a becenév. Nem csoda tehát hogy, Csinszka pedig olykor Csinszkinek szólította Adyt Csúcsán, a világtól elzárt költőt barátaival a levél és távirat váltások kapcsolták egybe. Így fontosodott fed Ady csúcsai életében a posta és a vasút amely mint köldökzsinór kötötte össze Pesttel és az országgal. Mohón csapott le a postán, küldött újságokra .folyóiratokra, s ilyenkor azokba rögtön beletemetkez. ve talán, el is felejtette a falusi kocsmát ahol egyébként mindig megivott néhány pohárral. A kert bokrairól a rég olvasmányok nyomán más is eszembe jut, hogy a költő-zseni Csinsz. ka tréfás-komoly korholásai miatt ebédkor csak kicsiket kor_ tyolgat a borból, s a vacsoránál is csak meglepően keveset iszik. Majd később kiderül a turpisság, hogy Ady a park bokrainak tövébe rejti a boros flaskákat és magányos sétái alkalmával odajár borozni. A Csúcsán töltött, idő teremtett lehetőséget arra, hogy a magát erdélyinek valló Ady, aki sohasem jutott túl Kolozsváron, megismerkedjék szűkebb hazár jávaL Innen látogatott el Brassóba, amely lenyűgözte ősi stílusával, megcsodáltál, a sik Barnaságot. Marosvásárhelyre utazván ismerkedett a székelyfölddel, — majd a tüneményes Szo- vátávaL Csúcsai tartózkodása idején került közel a Szilágysághoz, s onnan már csak egy ugrás Zilah, ahová megannyi diakélmény kötötte. Ha messziről jött idegen vetődik e tájra, ebbe a parkba — aki talán csak éppen hallott egy Ady Endre nevű magyar költőről —, bizonyára nem jár „lábujjhegyen”. Nekünk azonban mi mindent mond a mi Adynk- ról a park egy bokra, százados fája, egy napfényes üvegezett veranda nyugalma, a kastély alatt elszáguldó expressz vonat zakatolása, hiszen ez a varázsos szépségű hely, bármennyire is távol mindentől, Ady életének és költészetének jelentős állomása Boros Béla (Vége) Az átépített Boncza kastély Egységes értelmezés a kiképzésben Érteheslet a polgári védelmi kiképaésről A műit. évben sokat beszél-1 tek államigazgatási, üzemi, in- ' tézményi vezetők és a polgári j védelem parancsnokai az , új j rendszerű polgári védelmi ki- j képzés feladatairól A megbeszéléseken túl már nem is keveset tettek azért, hogy a lakosú ! ságofc érintő feladatok végrehaj- j tását jól előkészítsék. Megfon- ; tolt tervezés; körültekintő mun- j ka, felelősségérzet. Körülbelül j ezekben a gondolatokban foglal-j ható össze annak az értekezletnek az állásfoglalása, amelyet a napokban tartottak Békéscsabán az üzemeik; intézmények j polgári védelmi parancsnokai, j az államigazgatási szakszolgálatok vezetői. A város polgári védelmi parancsnoka, dr. Haraszti János általános tájékoztatójában hangsúlyozta: A tisztánlátáshoz szükséges, hogy külön válasszuk a kiképzési csoportokat. Így a szervezett polgári védelmi erőket és a nem szervezett, de munkaviszonyban. álló állampolgárokat A kiképzés előkészítésének nagyon fontos feladata, hogy az üzemekben szervezett oktatások hallgatóiról pontos kimutatás készüljön, nehogy aj későbbiekben a lakóhelyeken szervezett kiképzésekbe felesleRégészek jelentik Bulgáriából A várnai Tájmúzeumban tör-, tértelem előtti áldozati oltárok, kegytárgyak és varázseszközök között található a Balltaáin-féQszi- . get leggazdagabb agyaigbálvány- ; gyűjteménye. Csupa istenség; a j termékenység és a természeti ! erők szimbólumai. A legrégibb istenszobor az időszámításunk előtti nyolcadik évezrediből származik. Bulgáriában — aránylag közel egymáshoz — oly sűrűn találtak kerámia -bálványokat az egymást követő évszázadokból, hogy végigtekintve rajtuk voltaképpen a hatodik és ötödik ezredév művészettörténetén „száguld végig az érdeklődő”, megsejtve valamit a történelem előtti ember ízlésének és vallásos képzeleteinek fejlődéséiből A vrazaS történőim! múzeum trálk fegyver-gyűjteménye a leggazdagabb ilyen kollekció az egész világon. Itt őrzik a legré- j gdbb teák kardot, még az időszámításunk előtti 17. századiból. Ez a kard — bronzfegyver. A nyolcadik század vaskardjai hi- I zonyos szempontból még érdeke-1 sébbek, legalábbis a markolatuk. Alakjuk olyan, hogy közelharcban „maguk” is súlyos sebeket j ejthettek az ellenségen, s arede- I flieg csakugyan ilyen harcias célból készültek ezek a karmos markolatok. Az idők során azonban a markolat-forma a fegyver díszítő járulékává változott.. Vojvodá körül ötödik éve kutatnak már, de eddig csak erődítmény-falak és bástyák romjai kerültek elő, olyan építmények. amelyek a település korabeli stratégiai jelentőségére utalnak, sőt egyenesen arra, hogy az ostromlók két ízben is felégették a várost Most nemrégiben előkerült egy autóára. A bort, az olajait, a gabonát az ókori ember — de még a középkori is — ilyen óriás agyagkorsóban tartotta. Csakhogy ebben az amfórában csupa fegyvert és hadfelszerelést találtak — szám szerint 290 tárgyat — ami önmagáiban is egész múzeumi gyűjtemény. A régészek most arra keresnek választ, miféle hadi előkészületek idején rejthették az amforába az értékes leletet™ gesen zavarjuk ezeket az embereket Ezt követően a polgári védelem városi parancsnoka az üzemi szakszolgálati alakulatok kiképzéséről elmondta: mivel irányításuk a minisztériumelv ból történik, a parancsnokság csak felügyel és ellátja ezeket az alakulatokat a szükséges tansegédletekkel. Azt kérte az üzemek vezetőitől, hogy az ütemterveket és ellenőrzési terveket a város törzsparancsnokságának időben jutassák el. Az államigazgatási szakszolgálatok kiképzésének megszervezése és végrehajtása a városi polgári védelem parancsnokságának a feladata. Ebben az évben az ide beosztottakat általános és szakkiképzésben kell részesíteni. Arra kérte a szolgálatok parancsnokait és a tanácsi osztályvezetőket, hogy a felügyeletük alá tartozó üzemek, intézmények polgári védelmi alakulatok kiképzésének meg_ szervezésében és lebonyolításában nyújtsanak segítséget a törzspa ráncán okságnak. Az önvédelmi alegységek kategóriájába két csoportot különböztetett meg. Egyrészt a minisztériumok irányítása alá tartozó üzemi önvédelmi, másrészt a tanácsi felügyelet alá. tartozó üzemi önvédelmi csoportot. Ebben az évben elsősorban a termelőszövetkezetekben szervezett önvédelmi alegységek kiképzését hajtják végre, amelynek során figyelembe veszik a mezőgazdasági munkákból adódó feladatokat Az értekezleten — amelyen jelen volt dr. Becsei József, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának titkára, valamint a polgári védelem Békés megyei törzsparancsnoka — a békéscsabai városi törzsparancsnok ismertette a kiképzési intézkedési tervet A megjelentek ebből megtudhatták melyek azok a feladatok, amelyeket munkájuk, ban ebben az évben végre kell hajtani. Az intézkedés ismertetését konzultáció követte. B. J. ■■■■■■■■■■in--------------------------—--H armat Endre: A RASZPITYIIörült Olga RE.7 TEL V o ■ Tanácsért fordultak hozzá és jj a sztarec bólintott: hosszú bó- S lyongásai során sok ilyen esettel találkozott. Azt kérte, engedjék a beteg cellájába és a főnökasszony — ismert szent em! bérről lévén szó — kivételesen beleegyezett. Grigorij atya sokáig bent volt, de látogatása után Akulinát mintha kicserélték vol- ! na. Kiegyensúlyozott és derűs : lett. Az eseményt bejegyezték a ; klastrom évkönyvének csoda-ro• vatába és azontúl Raszputyin ! gyakran vetődött Ohtoj felé, : hogy folytassa a „kúrát”. Ké- S sőbb, amikor befolyásos ismerő- i sökre tett szert, elintézte, hogy ; Akulinát kiengedjék a kolos- ; torból. Nyikitcsina Pétervárra j költözött. Továbbra is a beteg- ; ápoló nővérek ruháját hordta, • de a rendből kilépett. Életének ■ egyetlen célja maradt: „megvál• tójának szolgálata”. ; A gyülekezet legfélelmetesebb ; figurájaként Olga Vlagyimirov■ na Lohtinát emlegették. Ez a ! szerencsétlen asszony, egy ál- ; lamtanácsos művelt, csinos öz- ; vegye egy szörnyű élmény nyo■ mán megőrült. Raszputyin elha- S tározta, hogy meeevóavitia. Nem sikerült neki, de Olga asszony beleszeretett jótevőjébe és ennek a maga tébolyult módján adott kifejezést. Nem viselt mást, csak a sztarec levetett ruháiból „készült” röngyokat. Legféltettebb kincseként egy kis zsákot őrzött, amiben a muzsik kisebb elcsent használati tárgyait tartotta. Állandóan sikongatva hívta a szta- recet a rókaprémes ágyra — nem is mindig sikertelenül. És ha Grigorij atya prédikációját félbehagyva valaki mással vonult a Szentélyek Szentélyébe, Lohtina arca kigyúlt és hangja pengeként metszette ketté a hirtelen támadt ünnepélyes csendet: — Iiisteen! Aki ennek az Istennek odaadja magát, istenivé válik a teste. Maga a muzsik gyakran egyszerűbben adta elő felhívását a keringőre. Ha Szibériáról, tágas hazájáról, a Túra partjáról kezdett szónokolni, a hölgyeken kellemes borzongás vett erőt. Tudták, mi következik, csak azt nem tudták, hogy ki. Raszputyin ilyenkor mindig rátért a folyóparton legelésző lovak nemi életére és a köriáték mindig uevaniíov feleződött bej — Gyere, szép kancám! — mondta a szent ember valamelyik vallási megszállottnak. Prostituáltnak —- vagy éppen hercegnőnek, „Engem megölnek..." A háború harmadik esztendejében az állapotok tarthatatlanná váltak. Az arisztokrácia zendülése már a Romanovokig is eljutott. 1916. december 16-án az uralkodócsalád tekintélyes tagja jelent meg audiencián az éppen Carszkoje Szeloban tartózkodó cárnál: Pável nagyherceg. Hamarosan kiderült, hogy a nagyherceg, Miklós nagybátyja, már nemcsak a saját, hanem az egész Romanov-família nevében, egy előzetes tanácskozás nyomán beszél. Hosszasan fejtegette Raszputyin eltávolításának sürgős szükségességét és — taktikai okokból — alkotmányt követelt. És ugyanennek a napnak az éjszakáján a pétervári Juszu- pov-oalota pincéjében meggyilkolták Grigorij Jefimovics Rasz- putyint. „Napjaid meg vannak számlálva" Ahhoz, hogy ezt a rendkívül izgalmas történelmi krimit legalább valamennyire kibontsuk, az Időgépben egy kissé visszafelé kell pergetnünk a filmet. A gyilkosság általános okairól aligha kell sokat beszélnünk. A csodatevő muzsik életében talán a legnagyobb csoda az volt, hogy csak 1916 végén öl-
