Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-06 / 30. szám
Szovjet tudomány — 1973 Hol keressük kozmikus szomszédainkat? Georgij Pokrovszkij szovjet professzor, a műszaki tudományok doktora talajfizikai és talajmechanikai, robbantáselméleti, építészeti fénytechnikai- és modellezéselméleti munkáiról ismert. Ezenkívül a repülés és az űrkutatás problémáival is foglalkozik. Tudományos fantasztikus munkái is jelentősek. Maga festette képeinek tematikája — tudományos érdeklődéséhez hasonlóan — széleskörű. Résztvett bajpanszki híd-1 «»technikai csomópont gátjának létrehozásában, s ezért Állami Díjat kapóik waam I adomány I echnika Néhány csepp vlperanéreg Az újkor tudománya fleEsmsrr- te, hogy a veszedelmes kígyó (hasznára is lehet az embernek, mégpedig éppen a mérge révén, A kígyóméreg különleges fehérjéi — kellő formában adagolva — hasznosan szóűihaitnak bele az emberi szervezet működésébe & súlyos betegségekben szenvedőkön segíthetnek. Elsősorban ® sebészeti beavatkozásoknál, '£l izomműködések irányítására, valamint a, ideggyógyászt néhány ágában használják a kígyómé- regből készült gyógyszereket, de alkalmasak lehetnek bizonyos, másként nem enyhíthető fájdalmak és erős vérzések csillapítására is. A kígyók mérgének legnagyobb haszna azonban az ember védelme a kígyómarás halálos veszedelmével szemben A kígyóméregből nagyhatású marás elleni szérum készül« A gyógyszeripar igényeit fedező mérget un. kígyófarmokon őrzött és tenyésztett állatoktól nyerik. A méregvétel rendkívül veszélyes és igen aprólékos munka (egy gramm viperaméreg összegyűjtéséhez kb. 300 kígyót keli „megfejni”), A különiage- sen képzett (és védett) szakemberek fejénél fogva kinyitják a kígyó száját, majd üvegedényben felfogják a méregmirigy „JeaA Földön kívül létező civilizációk problémája ma már nemcsak a fantázia szüleménye, Nemrég például az örményországi Bjurakan asztrofizikai obszervatóriumában szovjet és amerikai tudósok vitatták meg a Földön kívül" lehetséges élet létezésének lehetőségeit és az esetleges kapcsolat felvételének módozatait. CIOLKOVSZKIJ ALMA CSodkovszkij többször megállapította, hogy az emberiség a távoli jövőben a Földről a Világűrbe költözik. Nem bolygókra, vagy azok holdjaira, nem létező égitestekre való költözést említ, hanem a világűrben élő értelmes lények által létrehozott konstrukciókról szói, Cialkov- szkáj városai „az éterben« tudományos tartalommal rendelkeznek; a kozmikus rendszerek fejlődésében a kollektív értelem a természetes folyamatokkal ellentétes irányban fog hatni BIOSZFÉRA ÉS NOOSZFÊRA Vlagyimir Vamadszkij vezette be a bioszféra fogalmát a bioszféra a bolygónk felszínén élő szervezetek összessége. Ezután következett a no- oszféra — az ember vagy valamely tudatos lényás szervezett tevékenységével létrehozott anyagok összessége. A nooszférát bizonyos átlagos energiatartalom jellemzi, Vannak benne mechanizmusok, gépek, energiaforrások. Vegyük például a Földön jelenleg működő sokrétű energetikát. A nooszféra fejlődéstörténetét vizsgálva, a benne ható energia évről évre, évszázadról évszázadra való növekedése mu- tahaitó ki. A repülőgépek mind messzebbre repülnek, az épületek is egyre magasabbak. A nooszféra a Föld mélyéibe és a Világűrbe hatol Az űrállomások és a mesterséges holdak a nooszférának a Világűrbe való diffúzióját testesítik meg. Ide vonatkozó tényező a Földön létrehozott különféle szerkezetek által egyre nagyobb mértékben sez űrbe bocsátott elektromágneses hullámok ösz- szessége is. Felmerül a kérdés: mi lesz a Földön létrehozott kozmikus objektumokkal? Lehet-e azokat tetszés szerint elhelyezni a Világűrben? Vagy talán bizonyos konstrukcióba kristályosíthatok? Ciolkovszkij szerint körpályán mozgó objektumokból gyűrűk hozhatók létre. E célból az egyes objektumoknak egymáshoz közel, vagy tetszés szerinti, de állandó távolságban kell elhelyezkedniük. Jelentéktelen, csekély mechanikus kötéssel is a megadott égitest körül sokáig együtt mozgó rendszer hozható létre. Tizenöt éve Freeman Dyson amerikai tudós igen nagy méretű, de kis sűrűségű és energiáját tekintve a Naphoz közelálló, de csak az infravörös tartományban kisugárzó csillagok létezését jelezte. Dyson feltételezése szerint ezen csillagok körül értelmes lényeik nagyméretű héjszerke- zetet építettek. Az amerikai tudós kifejtette a héjszerkezetefc létezésére vonatkozó hipotézisét anélkül, hogy konstrukciójuk tárgyalásába bocsátkozott volna. Ciolkovszkij gyűrűit felhasználva, Dyson héjszerkezete is megvalósítható. Egy ilyen rendszer részletesebb elemzése során kiderül, hogy az kiválóan szervezett lények cselekedeteinek egyetlen lehetséges kifejezésre jutása. Azért építenek ilyen rendszereket, hogy életteret biztosítsanak maguknak, doit” tartalmát. A mérgeskígyók sokféleségére valló tekintettel a védőszérumok széles választékát kell állandó készenlétben tartaná a veszélyeztetett körzetekben. Közép- Európában szerencsére többnyire csak a keresztesvipera marásától kell tartaná,, ÉVM1LLIÔS KÉSÉS De akkor miért nem tudunk semmit ezekről a gömhszerkeze- tekről? Az egyik nehézség az, hogy nincsenek megfelelő műszereink. Van azonban ezen kL vül elvi nehézség is. A fény sebessége korlátozott. Mi nem olyannak látjuk a környező Világűrt, mint amilyen az a valóságban — az adott pillanatban. A Napot nyolcperces késéssel figyeljük meg A Holdat pedig majdnem másfél másodperccel később. A Világűr távolabbi objektumai esetén azonban ez a késés millió, sőt lehet, hogy milliárd évekkel mérhető. Ezért számolnunk kell a ténnyel: mi mindent az evolúciónak a földi életet megelőző stádiumában látunk. Ha viszont az összes látható kozmikus objektumok fejlődését egymással szinkronban tételezzük fel, akkor nincs alap arra, hogy az evolúcióban jelentős mértékben előttünk járó. nálunk fejlettebb lényeknek otthont adó rendszerek létezését feltételezzük. A Világűrben azonban az egyes részek egyenetlen fejlődése is lehetséges. Ha sikerül ráakadni Dyson gömbjeire, ezzel az utóbbi hipotézis nyer bizonvítást. (APN) g mÆm Fordítás komputerrel Moldvai nyelvészek, leningrádi és minszki kibernetikusokkal együttműködve olyan számítógép-programot — un. fordító programot — dolgoztak ki, amellyel a ..Minszk—22 M” típusú komputeren általános és szakszókincset is fel lehet dolgozni, A gépet „megtanították"’ néhány idegien nyelvre és ellátták több iparág legfontosabb ismereteivel, kifejezéseivel. Ezt követően a komputer fordítást tudott készíteni angol, német és francia nyelvű szőlészeti -borászati szakirodalmi szövegről, és a félvezető technikával foglalkozó angol nyelvű szöveget simán „áttette” oroszba. A számítógép 15 perc alatt közel 1 200 szót fordít, 2—3 perc alatt összeállítja egy cikk rövid tartalmát. Az elektronikus fordító szótárát általános és szakszavakra osztották. A 3 000 szót tartalmazó általános szótár a szükséges nyelvtani információkkal együtt a számítógép külső memóriaegységében kapott helyet A komputer teljesítménye csak nyers fordításnak tekinthető, a szaklektor és stüuslektor munkáját egyenlőre nem teszi szükségtelenné. Földünk gigantikus mágneses gömb Sok évtizede tanulmányozzák a kutatók a Föld mágneses mezejét Mágneses térképek nélkül ma már elképzelhetetlen a hajózás, a repülés, a tereptan. A Föld mágneses adataira szükségük van a rádiósoknak és a legkülönbözőbb más foglalkozású- aknák. Tizenhat éve annak, hogy a Szovjetunióban féllbocsájtották a Föld első mesterséges holdját Ez alatt az idő alatt az űrkutatás elképesztő gyorsasággal fejlődött, és alapvető felfedezéseket hozott. A szputnyikokról és rakétákról végrehajtott mágneses mérések megerősítették annak az elméleti következtetésnek a helyességét, miszerint az egész mágneses mező a Föld belsejében „születik”, vagyis a Föld egy gigantikus, mágneses gömb. A magnetológusok (mágnes- ség-kuitatók) előtt ismert a Föld mágneses-szférájának struktúrája, más szóval azé a térségé, amelyben bolygónk mágneses mezeje működik. Kiderült, hogy a magnetoszféra 100—150 kilométerre terjed, ég a bolygó északi oldalán kinyúló „farka”, vagy „uszálya” van. Ennek következtében érthetőbb lett a mágneses viharok és egyéb jelenségek természete. Ezek tanulmányozására a Szovjetunióban és az USA-ban spéci ális „mágnes-szputnyiko- kat” lőttek fel, amelyek bolygónkról nagypontosságű és gyors mágneses fényképeket készítettek 300—500 kilométeres, vagy annál % nagyobb magasságokban. Már az első szputnyikok egyikén magnetométert (mágnesség- mérőt) helyeztek el. A magnetométert a szputnyikból kinyúló karra szerelték, hogy ezzel is csökkentsék a mesterséges égitesten elhelyezett mágneses tömegek hatását. Ez a szputnyik sok százezer kilométert tett meg. Fémvezetőjű magnetométerének három im- pulzátora (mérőfej) közül az egyik a geomágneses mező feszültségének nagyságát mérte, a másik kettő pedig a szputnyik- maik a Föld mágneses erővonalaihoz viszonyított tájolási méréseit rögzítette. A mágneses mezőről szerzett információt tele- metrikus csatornán továbbította, A mágneses szputnyikok leghasznosabb munkapáflyáinak a poláris pályák bizonyultak, mivel ezek szinte teljes egészében átkarolják a Földgolyót. A Föld forgástengelye felé hajló pályák csupán bolygónk agy részét fogják át. szputnyikok segítségével sikerült ismereteket szerezni a földkörüli térség tulajdonságairól is. A „földi” geofizikusok munkája és a szputnyikok segítségévei végzett má'gneses-mezőkutetás együttesen jelentősen hozzájárul a maeuetológiai tudomány fejlődéséhez. 1973. FEBRUAR 6, T. Ml aMéreg-fejés” a viperáiéi
