Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-06 / 30. szám
Tavaly több mint félmílliárd forint értékű beruházás műszaki előkészítése valósult meg Az idén sem kevesebb a Békés megyei Tervező Vállalat feladata A Békés megyei Tervező Vállalat 1912. évi termelése értékében meghaladta a 18 millió forintot ,ami mintegy 9 százalék, kai több az 1971. évinél. A tervezők arra törekedtek, hogy a beruházóik elképzeléseit — tanácsadással — összhangba hozzák az anyagi feltételekkel. A tervezésekkel több, mint fél- milliárd forint értékű beruházás műszaki előkészítése valósult meg. Elkészült 700 lakás, a szeghalmi paplangyár, Békéscsabán a 1 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkástanuló Iskola, az iskolacentrum 8 tantermes iskola, 288 fős kollégium, 4 ezer adagos konyha, hőközpont), 8 kilométer szennyvízelvezető csatorna és 13 kilométer vízvezeték építési, valamint a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár békési gyárának fejlesztési terve. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a MÁV békéscsabai leánykollégiumának a beruházási programjáért, a Békés megyei Tanács Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztálya pedig Békéscsaba felszínvizének tanulmánytervéért elismerését fejelte ki. A tavalyi eredmény alapján a vállalat, nyeresége 6 millió forint, ami mintegy 10 százalékkal több az 1971. évinél. A bérszint másfél százalékkal nőtt. Â nyereségrészesedés várhatóan az 1972. évihez hasonló lesz. Az idén sem kevesebb, de igényesebb feladatok megoldása vár a vállalat szakgárdájára. Ide tartozik a békéscsabai kórház rekonstrukciója, melynek keretébe 270 ágyas pavilon, 2 ezer adagos konyha, gyógyszer- tár, kazánház és más kisebb létesítmények tartoznak. Elkészül a MÁV békéscsabai leánynevelő intézet négyszintes új épületének, valamint a gyógyszertári központnak, a Megyei Állattenyésztési Felügyelőség vizsgálóállomásának, továbbá a füzesgyarmati kenyérgyárnak a terve és a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat békéscsabai gyára rekontsrukci ójának tanulmányterve. Hasonlóan a tavalyihoz, a vállalat 700 lakást is tervez, melynél figyelembe veszi a korszerű technológia alkalmazását. A vállalat a kivitelező és a beruházó vállalattal együtt, korszerűsíti a paneles építkezés módját, s a létesítmények külső formájának is a változatosabbá tételére törekszik. A terveket makettekkel teszi szemléltető^ bé. Elkészült Békéscsaba város- rendezésének makettje, amit a közönségnek kiállításion mutatnak majd be, P B. Kezdeményezések Vietnamért Néhány nappal azután, hogy Vietnamban életbe lépett a tűzszünet. megmozdult megyénk is, hogy segítsen e nép hazájának újjáépítésében. Szerkesztőségünkhöz ' több levél érkezett, melyekben közölték, hogy mozgalmat szerveznek: Segítsd újraépíteni Vietnamot — jelszóval Békés megyében elsőnek az Orosházi Üveggyár C_műszakjá_ nak Zrínyi Ilona szocialista brigádja intézett felhívást a gyár többi kollektívájához: csat’a- kozzanak vállalásukhoz. A Zrínyi Ilona szocialista brigád tag_ jai egynapi fizetésüknek 50 százalékát kívánják eljuttatni a hős vietnami néphez. A Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet Viharsarok nevét viselő ötszörös szocialista brigádja január 27_én megbeszélést tartott és a fenti jelszóval mozgalmat kíván indítani. Társadalmi munkát vállalnak illetve vietnami műszakot tartanak, amit már teljesítettek is s a munkájuk ellenértékét elküldik a vietnami nagykövetségre. Lapunk hasábjain is felhívják a megye szocialista brigádjait, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz. Koröstáj-ankét Mezőberényben Ma délelőtt 10 órakor a me- [ zőberényi könyvtárban tanácskozásra gyűlnek össze a megyé- | ben élő írók, költők, esztéták és helytörténészek, hogy az elmúlt [ évben a városi tanács gondozásában kiadott „Csönd és szó között” című gyűjteményes kötet eddig megjelent recenzióit — Fábián Zoltán és dr. Szabó Ferenc értékelését — megvitassák. A tanácskozáson Sass Ervin, lapunk művelődéspolitikai rovatának vezetője mond megnyitót, majd dr. Szabó Ferenc egészíti ki szóban a Békési Élet ez év első számában megjelent recenzióját. A tanácskozáson a megyei pártbizottság, a békécsabai pártbizottság, a megyei tanács és a békéscsabai városi tanács, valamint a békési járási hivatal és a mezőberényi nagyközségi tanács vezetői, munkatársai közül is többen részt vesznek. A két recenzió megvitatása »tán a meghívottak közös ebé! den vesznek részt, majd délután 3 órakor felkeresik a Körös-rév- I nél felállított Petőfi-emlékmüvet, ahol Mucú József költő elmondja [ „Petőfi búcsúja az Alföldtől” című versét, majd az ankét résztvevői koszorút helyeznek el az emlékművön. Siklósi Ferenc, a mezőberényi tanács elnöke fél 4 órakor fogadja a község vendégeit a tanács vb-termében, ahol tájékoztatót tart a Petőfi- emlékév mezőberényi program' járói, utána dr. Irányi István tanár, Petőfi-kutató, a község Petőfi-emlékhelyeire kalauzolja el a vendégeket, akik délután 5 órakor Várkonyi János festőművész mezőberényi műtermét keresik fel, ahol a festőt Vollmuth Frigyes mutatja be. Az egésznapos program a Pe- tőfi-emlékév eseménysorozatába illeszkedik, s hivatott arra, hogy a megye irodalmi életének fejlődését, lapunk kulturális mellékletének, a Köröstájnak további gazdagítását szolgálja. Hétfőn reggel a Békéscsabai Konzervgyár minden üzemrészében folytatták a munkát Amint arról lapunk vasárnapi számában beszámoltunk, szombaton reggel a Békéscsabai Konzervgyár víztornya — eddig ismeretlen okból — szétrobbant. Két munkás meghalt és további három dolgozó megsérült, az üzemekben a víz hiánya miatt a termelés megszakadt. Tájékoztatás szerint a három sérült hétfőn reggel már munkába állt. A konzervgyár igazgatója, Ze- lenyánszki György elmondta, hogy az üzemi baleset következtében bekövetkezett fennakadást — a gyári vízhálózatot átkötötték a városi vízműre — megszüntették, így hétfőn reggel a szokott időben minden üzemrészben megkezdődött a munka. Az üzem szociális intézményeiben azonban még hétfőn nem tudtak melegvizet’ biztosítani. A víztorony helyreállítására az Élelmiszeripari Tervező Intézetet kérték fel, amelynek szakemberei kedden reggel érkeznek Békéscsabára. A Dél-Magyarországi Áram- ; szolgáltató Vállalat szakemberei a víztorony kelyhének lezúduló darabjai által megrongált i I 20 kilovoltos körvezetéket még szombaton rendbehozták. I A 300 köbméter víz kiesése I a gyár kapacitásából, gondot jelent az üzem vezetésének, de amint Kendra János, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója elmondta, Békéscsaba vízellátásában a téli időszakban nem okoz fennakadást. A városi vízmű napi termelése ugyanis 16 ezer köbméter, a felhasználás pedig 12 ezer köbméter. Amennyiben a konzervgyár május végéig saját vízrendszerét rendbe tudja hozni, úgy a nyáron sem érzi meg a lakosság a sajnálatos baleset következményeit. A baleset okának vizsgálata, — amint arról hírt adtunk — megkezdődött és a megyei rendőrfőkapitányság tájékoztatása szerint folyik. A vizsgálat eredményéről olvasóinkat később tájékoztatjuk. Arról is tájékoztatott a gyárigazgató, hogy a két szerencsétlenül járt munkást a konzervgyár saját halottjának tekinti és temetésük előkészítésére bizottságot hoztak létre. B. 3. Gépvásár Ez év januárjában és február első napjaiban sok új gép talált gazdára az AGROKER Békés megyei Vállalatánál. Állami gazdaságok és termelőszö vetkezetek szükségletüknek megfelelő munkagép-típusok közül válogathattak. A raktáron lévő készlet mégis alig csappant meg. mert az ipar folyamatosan szállít. Képünkön a szarvasi HAKI.ba vontatják a járvasilózó gépei (Fotó: Demény) Ésszerű korlátok A kérdés: mikor készül el egy-egy beruházás — szorosan felzárkózott napjaink olyan gaz,, dálkodásd alapkérdései mellé, mint a mennyibe kerül, vagy a milyen minőségű. Filozófiallag az idő végtelen. Véges viszont, ha azt számítjuk: mennyi idő alatt térül meg a beruházásba befektetett pénz,; aminek pedig az a felétele, hogy mindenekelőtt azt számítsuk ki megbízhatóan: mikor helyezhető üzembe a tervezett beruházás? Ezzel pedig máris napjaink gazdálkodási gondjainak közepéhez érkeztünk, mert a beruházások esetében a pénznek és az időnek ez a szoros elvi kölcsönhatása, mind ismétlődőbb gyakorlati kettéválása okoz feszültségeket, hátrányokat. Tekintsük át napjaink beruházási helyzetképét. A közvetlen előzményekről célszerű annyit megjegyeznünk, hogy a gondok korántsem újkeletűek; a beruházások viszonylag lassú kivitet lezése. az eszközök szétaprózódása — ami évről évre sok új beruházás megkezdéséből, s ezért a befejezések elhúzódásé- bál származik —, rendre-sorra olyan hibák, amelyekkel már sok éve újra és újra szembeke. rülünk. 1971-től ezek a gondok valamelyest felerősödtek; a beruházási ütem a tervezettnél jobban gyorsult, mivel a központi döntésekre alapozott beru_ zások mellett a vállalatok-szö- vetkezetek is az előirányzottnál több új beruházást kezdtek meg ami önmagában még nem oka- zott volna bajt, ha közben a fel- halmozásra-beruházásra fordított eszközök gyorsan, hatéket. nyan visszatérültek volna az új létesítmények tervszerű üzembe helyezésével. Nyilvánvaló azonban, hogy a tervezettnél több beruházás — miközben fokozta az építőiparra nehezedő keresleti nyomást —, nem valósulhatott meg a tervezett ütemben. Ellenkezőleg: nőtt a beruházások befejezetlen á’lománya, ez jelentős összegeket kötött le, méghozzá oly módon, hogy a többlet újabb terheket rótt a* állami költségvetésre. 1972-ben határozott intézke- dések vetettek gátat ennek a folyamatnak. Nem a beruházásokra fordított összegek csökkentek, csupán a növekedés ütemét mérsékelték ezek az intézkedések, de ez is elegendő volt ahhoz, hogy az előnyös hatások széleskörűen kibontakozzanak. Az intézkedés-sorozat átmenetileg korlátozta az iroda- és üdülőépítkezéseket. Másrészt, aa eszközök határozottabb koncent_; rálásával gyorsították a központi döntési körbe tartozó egyedi nagyberuházások kivitelezését. Az esztendő végén döntött úgy a kormány, hogy az építőipari árak emelkedését határozottan visszaszorítják, ami a beruházások tervszerűtlen költségnövekedését korlátozhatja. Mindez már 1972-ben javította az építőipar kereslet-kínálat arányát, hozzájárult az építkezések hatékonyságának, termelékenységének emelkedéséhez. Ami pedig 1973-at illeti: a tavaly bevezetett korlátozások továbbra is érvényben maradnak. Nincs szó természetesen ezúttail sem a beruházások összegének csökkentéséről, csupán a növekedés korlátozódik; erre mutat az éves tervnek az az előirányzata, hogy a beruházási összeg 113 milliárd forint, három százalékkal több mint 1972_ben. A tavaly életbe lépett intézkedéssorozat voltaképpen út a beruházási gondok fokozatos megoldásához, a hatékonyabb beruházáspolitika kialakításához. Igazi, tartós megoldást az hozhat, ha a beruházásokra költött forintok a jelenleginél sokkal gyorsabban térülnek meg, ha minden beruházás tervszerűen és hatékonyan valósul meg. T. A.
