Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-03 / 28. szám

& pélycwáltBBrtás dolgairól A döntés előtt A mikor bezárul az iskola kapuja a most végzők mögött, kitárul egy széle­sebb, amelytől az utak több irányba vezetnek: leendő pá­lyák, élethivatások a társada­lom lehetőségei és önmaguk boldogságát jelentő célok felé. Elérkezett tehát a pályaválasz­tás, az iskolaválasztás ideje. Gyermekeink sok pályát is­mernek szüleik, tanáraik elbe­széléseiből, személyes tapaszta­lataiból. regényekből, újságok­ból, rádióból, televízióból. De ismerik-e önmagukat annyira, hogy eldöntsék; legjobban mi érdekli őket, mihez van tartó­san kedvük, mit tudnának jól megcsinálni? Az emberek kö­zött érzik-e jobban magukat, vagy a gépek c&oznak-e na­gyobb örömet, vagy talán a természet csodái kötik le őlket? Tudnak-e huzamosabb ideig egyfajta munkát végezni, vagy a változatosságot kedvélik? Könnyen megy-e a tanulás? Szeretnek-e gondolatokkal fog­lalkozni? Van-e kézügyességük? Szívesen „bütykölnek”-e? Tud­nak-e alkalmazkodni környe­zetükhöz? Teljesítik-e a köte­lességüket akkor is, ha nincs hozzá „hangulatuk”? Még sok hasonló kérdést le­hetne feltenni ahhoz, hogy a pá­lyaválasztás megalapozott, reális legyen. A sikeres pálya- választásnak az a feltétele, hogy olyan pályát válasszon gyermekünk, amelynek gya­korlása közben munkájával elé­gedett lesz, és olyan teljesít­ményt nyújt, ami képességei legjobb hasznosítását eredmé­nyezi. Ez akkor valósul meg, ha a pályaválasztásnál figye­lembe vesszük a népgazdaság munkaerőigényét, a pályák kö­vetelményeit, és önmagunk ké­pességeit, és ezeket egymással egyeztetve döntünk. Azonban ez sem elég, az egészségi álla­pot figyelembevétele alapvető fontosságú, mert egyes betegsé­gek, hiányosságok alkalmatlan­ná tehetik az embert bizonyos munkakörök ellátására. Pl. lúdtalpas gyermek ne válasz- szón olyan pályát, ahol sokat kell járni, vagy állni. A szín­tévesztő nem lehet pl. vil­lanyszerélő sem. A pályaválasz­tásnál mindig tartsuk szem előtt az alkalmasság elvét, mert ezt követeli a társada­lom érdeke és ezt kívánja az egyén érdeke is. A képesség az a tulajdonság, amely alkal­massá teszi az egyént egy meg­határozott munkatevékenység ellátására, meghatározott fela­dat megoldására. Egy ember kéoességei alapján több szak­mára is alkalmas lehet. De a műszaki érzék, jó térelképze­lés, a fejlett szépérzék, a rajz-, zene-, ének-, és nyelvkészség bi­zonyos pályákra elengedhetet­len feltétel. Bizonyos munka- feladatok elvégzésénél az em­ber képességein túl sok múlik az akaraton, a céltudatossá­gon, a szorgalmon, az önfe­gyelmen is. H a valaki rendelkezik azokkal az adottságok­kal, amelyek egy pálya sikeres gyakorlásához szüksége­sek, az illető pályára alkal­mas, de ez még nem jelent be­válást. A beválás, tartós, ered­ményes munkavégzést jelent, mely a munkavégzőnek örömet és sikert nyújt. A döntés előtt igen fontos a pályák, különösen az előnyben részesítettek megismerése. A megismerésnél érvényesülni kell a sokoldalúságnak, a reali­tásnak és a lényeges mozzana­tok megragadásának. A divatos pályáknál gyakori jelenség, hogy a foglalkozás valamely lényeg­telen, vagy mellékes vonása aránytalanul kiemelkedik a töb­bi közül és elfedi azokat a vo­násokat, amelyek az illető pá­lyán nagyon fontosak. Pl. az autószerelő pályán válóban adottság a gépkocsivezetés, de ez nem tartozik a pálya lénye­géhez. Itt a logikus gondolko­dás, jó térelképzelés és nagy kézügyesség alkotja a lénye­get. Persze az autószerelés di­vatos szakma napjainkban. Ke­vesen tudják, hogy az autó­szerelő szakmával rokonságot mutat a mezőgazdasági gépsze­relő szakma. Jó lenne, ha töb­ben tudnák, hogy a lányok számára is sok olyan „nem di­vatos pálya” áll rendelkezés­re, amelyen igen jól megállnák helyüket hasonlóan, mint a „divatos” fodrász, női szabó, kereskedelmi eladó pályán. Ezek: a kötő- hurkoló, kötő­hurkoló konfekciós, fehérnemű­készítő, szövő, kosárfonó kép­zése megyénkben is folyik. De a vasipar területén — hegesz­tő, esztergályos, marós, — is lehetőség van lányok beisko­lázására. Ez évben kezdődik először megyénkben papírfel­dolgozó és műanyagfeldolgozó szakmunkások képzése, elsősor­ban lányok számára. A mező- gazdaság pedig a konzervgyár- tó, baromfifeldolgozó, tejtermék­gyártó, kisállattenyésztő szak­mát kínálja a lányok számára. Jó tudni azt is, hogy a szak­munkástanulók tanulmányi eredményétől függően ösztöndí­jat kapnak, sőt néhány szak­mában a tanulót — a megyé­ben oktatottak közül a hegesz­tő, kovács, gépi forgácsoló, szövő, kőműves, ács-állványozó •— 2Ô0 forint ösztöndíj-kiegé­szítés illeti meg. Nézzünk egy példát: az ács-állványoz» ta­nuló ha közepes tanulmányi eredményt ér eü, akkor az I. évben a II. félévtől 180 forint + 200 forint ösztöndíjat kap. A tanulót foglalkoztató válla­lattal 250—500 forintig terjedő összegben még társadalmi ösz­töndíj-szerződés is köthető. À tanulmányi ösztöndíj mértéke a tanulóévek folyamán csak emelkedik. A végzett szakmun­kások elhelyezkedési lehetősé­gei a „nem divatos” szakmák­ban korlátlan. A nagyarányú iparosodás, a mezőgazdaság nagyüze­mekké történő átszerve­zése, a közlekedés korszerűsí­tése a gépesítés, a szakember- képzés terén is új feladatok elé állítja iskolarendszerünket. Ezért a hagyományos gimná­ziumi képzés mellett nagy sze­repet játszanak a szakközépis­kolák. Szakközépiskolába bár­ki jelentkezhet, de nagyon fon­tos, hogy a továbbtanulni kí­vánók szüleik, tanáraik, osz­tályfőnökük segítségével mér­jék fel képességeiket, és dönt­sék el, mihez van kedvük, s utána válasszák ki számúkra a legkedvezőbb képzést nyújtó iskolát. A gimnázium a legrégibb ha­gyományokkal rendelkező kö­zépiskola, mely felsőfokú ok­tatási intézménybe felvételre, elméletigényes szakmunkás­képzésre (műszerész, órás, fény­képész stb.) készít elő és érett­ségihez kötött munkakörök be­töltésére tesz alkalmassá. Ugyanakkor lehetőséget ad egyes tantárgyak — megyénk­ben orosz, kémia, fizika, bio­lógia, matematika, angol — in­tenzívebb tanulására, az irán­tuk különösképpen érdeklődő, és tehetségüket egyes szakterü­leten fejleszteni kívánó tanu­lónak. Ezek az un. „tagozatos osztályok”, ide bárki jelent­kezhet, azonban szükséges, hogy a jelentkezés alapos megfonto­lás után történjék, r É letpályánk alakulása nagymértékben megha­tározza az egész életün­ket. Szükséges tehát, hogy gyermekeink olyan pályát vá­lasszanak, hogy benne szemé­lyiségük, jellemük, képességük társadalmilag hasznos munká­ban fejeződhessen ki. Ez olyan belső összhangot, rendezettsé­get eredményez, ami az élet többi területének is Jellemzője lesz és társadalomépítő erővé válik. Nagy Sándor tanár a Békés megyei Pályaválasz­tási Tanácsadó Intézet munka- • társa Nemzeti park létesül a Hortobágyon Nyugtalanság a római műemlékek miatt A Rómát 48 órán áft ost­romló eső nyugtalanságot keltett a város műemlékei­nek védelmével megbízott szakértők között. A szeptem­ber folyamán bekövetkezett esőzések miatt megrongáló­dott régi romokat — pénz hiányában — csak' minimális mértékben tudták restaurál­ni és még ma is ki vannak szolgáltatva a viharok kényé- nek-kedvének. Eddig a három oldalról lezárt, balesetveszélyes Colos­seum külső árkádjainak ele­nyésző részét sikerült csak helyrehozni. A régi császári palota restaurációé munkáit pénz hiányában szintén fél­be kellett hagyni. A régészek azt követelik: hozzanak spe­ciális törvényt a római mű­emlékek megmentésére, biz­tosítsák a restauráláshoz szükséges pénzügyi keretet. 670 db MELEGAGYI ABLAK, 66 db PVC FÓLIA BORDA eladó. HUNYADI MG TSZ Hunya. 215563 Számlázót felveszünk Érettségi szükséges. AMFÓRA-ÜVÉRT, Békéscsaba. Kazinczy u. Η2. 215597 1973. január 1-én 52 000 hek­tár területen megalakult ha­zánk első nemzeti parkja. A Hortobágy olyan egyedülálló és kiemelkedő természeti és kul­túrérték, amely méltó arra, hogy első nemzeti parkunk le­gyen. A Hortobágyi Nemzeti Park rendeltetése sokoldalú. Védi és fejleszti a puszta jel­legzetes természeti értékeit, a szikes, füves pusztát, a déli­bábot, a kunhalmokat, a mo­csarakat, a pusztai erdőfolto­kat és a földfelszín jellegzetes képződményeit. Megőrzi a Hor­tobágy sajátos növényvilágát, az erdős-sztyepp maradványer­dő foltjait, a szikes puszta mo­zaikos felépítésű növénytársu­lásait. Biztosítja a vadon élő állatok fennmaradását, a rit- j ka hazai fészkelő madárfajok ' és az átvonuló madarak nyu-1 galmát, a kiveszőiéiben lévő ősi magyar háziállatok (szürke marha, magyar racka juh, bi­valy, magyar ló, magyar man­galica és a pásztorkutyák) to­vábbi tartását. Mind idegen­forgalmi, mind kultúrtörténeti célból fontos bemutatni a pusz­tai pásztor-életforma (a csi­kós, a gulyás, a kondás és a juhász) bizonyos kereteit. Meg­őrzi a pásztorépítményeket, az állattartás ősi épületeit (kuny­hók, ólak, vasalók, hodályök stb.) és egyéb tájépítményeket (pl. 9 lyukú híd, Hortobágyi Csárda stb.). A Hortobágy nemcsak föld­rajzi táj, természeti, néprajzi, gazdaságfejlődési érték, hanem történeten emlék 1 is, amely számtalan irodalmi és képző- művészeti vonatkozással is ren­delkezik. —TERRA— Tv-előxetes ' Krétarajz Nagy Lajosról. (kedd 20.00) Illés Endre mű­sora. Nemrégiben ünnepeltük a kitűnő író születésnapját: A Krétarajzok című kötete elő­ször 1957-ben látott napvilágot, s ami ezekben a portrékban elsősorban megragadó erejű: érezni, hogy Illés Endre nem­csak kortárs volt, hanem kö­zeli ismerős; és barát is. A személyes ismeret, a találkozá­sok emléke elevenedik meg az oldalakon. A Kossuth-díjas író ezúttal Nagy Lajos alakját idézi elénk, a 20. századi ma­gyar próza egyéni hangú, meg­alkuvást nem ismerő egyénisé­gét. Kedden este tehát a kö­zel két évtizede elhunyt Nagy Lajos „bemutatását” köszönhet­jük Illés Endrének. Bertolt Brecht: Carrar asz- szony puskái (szombat 18.00 tv-játék). Brecht, a 20. száza­di színház egyik legnagyobb újítója az elsők között volt, akik a német fasizmus elől emigráltak. A harcos kommu­nista író művészeti forradalma világirodalmi jelentőségű. A Carrar asszony puskáit J. K. Singe ír drámaíró ötletéből, 1937-ben írta egy párizsi né­met színjátszó-csoport számá- ra.A történet a spanyol pol­gárháború első évében egy kis andalúziai halászfaluban ját­szódik, a szerzői instrukció szerint: 1937 egyik áprilisi éj­szakáján, amikor már közel­ről hallani az ágyúdörgést... Liszt: h-moll szonáta (va­sárnap 21.20). Ránki Dezső zongoraművész hangversenye a Magyar Állami Operaház Szé­kely Bertalan díszterméből. Liszt a h-moll szonátát Sehu- mannak dedikálta, és az egyet­len témára épült zongoradara bök közé tartozik. Az 1853-ban készült mű a fausti gondolat­körből indul, kétely és emelke­dettség csendül ki a lírai ben- sőségü, néhol pedig drámai fe­szültségű komnozícióból. ame­lyet most a nemzetközi hírnevű zongoraművész, Ránki Dezső tolmácsol. * ' A. Gy. 1973. FEBRUÁR 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom