Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-21 / 43. szám
I VASÁRNAP Vasárnap délelőtt a Megyei Művelődést Központban a népi díszítőművész-tanfolyam csaknem 80 hallgatója Molnár Gáborné kalocsai népművésszel találkozott. A népművész bemutatta a híres kalocsai díszítő-művészek technikáját. A békéscsabai 10-es számú Iskolában farsangi mulatságot rendezett a szülői munkaközösség. A kis diákok 180 jelmeze között felvonult Mézga Aladár, Kopernikusz, Rózsa Sándor, néhány robotember, sok mesealak. A legnagyobb tetszést a toliakból készült papagály-jelmez aratta. A városi úttörőelnökség és az Ifjúsági Ház gyermekrajz-kiál- lítást nyitott meg vasárnap délelőtt a Jókai Színház előcsarnokában. A 300 beérkezett pályamunkából összesen 94 batikot, papírmetszetet, akvarell- és temperaképet mutattak be. Nagy elismerést aratott a 7 éves Virág Ági iyAnyám tyúkja” című festménye. Fotó: Demény Ülést tart az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Megyei Ta. nácsának elnöksége február 23- án, pénteken délelőtt 9 órakor ülést tart. A tanácskozáson először az állami iparban és a kivitelező építőiparban elhatározott Dérintézkedések előkészítésének megyei tapasztalatait vitatja meg az elnökség. Ezután a tanácsválasztások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos szak. tervezeti feladatokról tárgyalnak. A tanácskozáson ezt követően előterjesztik a Nemzetközi Nőnap ünnepségének megren. dereséről, majd az SZMT elnök, ség tagjainak, munkabizottság vezetőinek első félévi látogatási programjáról szóló javaslatot. Lengyel varrógépek kiállítása Budapesten, kedden délelőtt megnyílt a lengyel Lucznik- varrógépek árusítással egybekötött kiállítása a VII. kerület Baross tér 14 szám alatti Műszaki Áruházban az UNI VERZÁL, len. gyei külkereskedelmi vállalat és a Csepel jármű-műszaki kereskedelmi váMalat rendezésé-' ben. A hazánkban már eddig is népszerűvé vált típusok mellett — melyekből Magyarország körülbelül évi kétmillió rubel értékben vásárol — láthat néjiány újdonságot is a közönség ezen a kiállításon, melyet tetszés szerint meg is vásárolhat. A lengyel varrógépkiállításon varrá&i bemutatókat is rendeznek. S (Lám, a krónikás képtelen manapság lépést tartani a száguldó idővel: mire fenti saraim nyilvánosságot kapnak, a tamulóott- hon — ahoi a felmérést végeztem — már sokkal megnyugtatóbb körülmények között tevékenykedhet, mint előzőén. A fiúk bizonyos mértékig izolálódtak a duhaj szaktársaktól. A 8. eme. létről a 3,-ra költözve, nyugod- tabb mdláöhöz jutottak. A, ingyenes szállás, reggeli és vacsora mellett albban a kedvezményben részesülnek, hogy 1 forintért jutnak az ebédhez munkahelyükön. Fejenként 200—600 forint vállalati ösztöndíjat kapnak. S ingyen tanszert. Saját KISZ-alapszervezetet alakítottak; így a, eddiginél kedvezőbb körülmények között munkálhatják, alakítgathatják a közösség amúgy is jó szellemét.) * * * Nagy örömömre — el se férnek a fiúk a KISZ-WLub rendezvényén, ezen a baráti eszmecserén. amelyet a kedveimért rendeztek. Eleinte én kérdeztem — de aztán magam álltam a kérdések pergőtüzében. El kellett mondanom gyerekkorom néhány epizódját — s mesélnem kellett — igaz meséket .,a, öreg ácsról” — s annak barátjáról. Valahogy így hangzanak essek a „mesék” : Csoda történt reggelente minden őszön. A majoron sebesen vágott át a kerékpár; az apa, az ács a nyeregben, a fiú a vázon. A gyerek dideregve húzta össze magát a rideg, kora őszi szélben. Nem hajnalodott még, s a fiú félig aludt. Sivár homályban aludt a tanya is. Körülötte égig komorló jegenyék. A munkahelyre értek. Épülő pajta meredt eléjük, feketén, s félelmesen. Tompán zörmölt a sötétben a munkatársak „jó reg- gelit”-je. S ekkor jött a csoda. Az ács megállóit fenn, a tetőn, s baltáiét valamelyest megemelte. S ekkor — mintha a jelre — Mit játszik a színház? Csehszlovákiai és romániai vendégszereplés áprilisban — Készül a Gyulai Várszínház jubileumi programja Katajev: Bolond vasárnap című zenés vígjátékának előadásával és Osztrovszkij : A szép férfi című komédiájának próbáival megkezdődött a Jókai Színház idei évadjának második féléve. Miszlay István, a színház igazgatója tájékoztatta lapunkat a további tervekről, újabb bemutatókról. Elmondotta, hogy az Osztrovszkij-darabban Gálffy László játssza majd a címszerepet, rajta kívül Gumik Ilona Jászai-díjas, Bángyörgyi Károly Jászai-díjas és Lengyel József alakítják a főbb szerepeket. Az előadás rendezője Szűcs János, díszlettervező Langmár András, jelmeztervező pedig Vágvölgyi Hona. Az érdekes komédia a XIX század legnagyobb orosz klasszikus drámaírójának műve, cselekménye a század végén játszódik egy vidéki városkában, ahol gazdag földesurak, hölgyek, özvegyek és leányzók élik jólétben dúskáló, ugyanakkor meglehetősen üres, léha életüket. A darab főhőse egy „szép” férfi, aki ügyesen hálózza be a hiszékeny, szerelemre vágyó nőket. A rászedett hölgyek azonban összefognak, a főhős póruljár, lelepleződik és kinevetik. Az író egyben szatirikus tükörben mutatja be azt a földesúri világot is, melynek — véleménye szerint — értelmetlensége és butasága fölött elszállt az idő. A műsorterv kővetkező programja Carlo Goldoni; A hazug című komédiájának zenés váltó., zata. A darab a XVIII. századi olasz klasszikus drámaíró legsikerültebb vígjátéka, zenéjét Kerekes János szerzett©. Az előadás szereplői : Feflkad Eszter, Szűcs András, Gserényi Béla, Kalmár Zsuzsa, Tóth Gabi és Székely Tamás lesznek. Az idei műsortervből sem hiányzik román bemutató, ez alkalommal Baiesu: A mennyei boldogság című komédiája kerül színre. A három Baranga-vígjáték után Baiesu Románia-szerte kirobbanó sikerrel játszott bohózata a békéscsabai színpadon is megérdemelt sikerre számíthat. A darabot Szűcs János rendezi, szereplői: Dénes Piroska, Barcza Éva, Varga Mária, Lengyel János, Szerencsi Hugó és mások. Díszlettervezője Csányi Árpád, jelmeztervezője Vágvölgyi Ilona. Május végén záró darab lesz Bárány Tamás—Payer András; A szülő is ember című zenés vígjátéka. Az aktuális, mai történetet feldolgozó vígjáték napjaink világát jól tükrözi. A gyermekszínház Charpentier A múló idő hegedűje című francia gyermekdarabot mutatja be Balogh Géza rendezésében, Hevesi András zenéjével. Díszlet- tervezője: Kabódi Sándor, jelmeztervezője: Ék Erzsébet lesz. Színházunk, két alkalommal szerepel külföldön. Részt vesz az „Aradi Tavasz” színházi találkozón. melyen Bornemissza Péter—Móricz Zsigmond Magyar Elektráját mutatják be három alkalommal, majd ugyancsak a Magyar Elektrával a csehszlovákiai Zvoleni színházban reprezentálják a magyar színházművészetet. Üj hír a színházból, hogy a Magyar Televízió áprilisban képmagnóra rögzíti Shakespeare: V. Henrik című drámáját, mely egy trilógia harmadik részeként került színre ez év januárjában. Végül elmondotta Miszlay István, hogy megkezdték az előkészületeket a Gyulai Várszínház tíz éves jubileumára. A részletes műsorterv márciusban készül el. Céljuk, hogy a Várszínház jubileumát kitűnő előadásokkal köszöntsék. S. E. Dér Endre: szju'émi x megfeszülitek az ácskarok, s a szerszámok ledobbantak. S ekkor — mintha e jelre — széthasadt a sötétség függönye keleten, s a Nap vakító fénnyel bukott elő. S megbíbooilott a szürke rét, emse és ezer virága tündökölt, madárhamg csattant a .buriáribokarban — s a messzi magasban lágyultak a gomoly- felhők. : a Ma már köznapiam kezdődnek a hajnalok. Mtesszibe vesztek az egykori ácsok .régi, jó ismerőseim, egyedül az öreg ács kél már talpra közülük — kora őszi hajnalokon. Megnyikorgatja a kúígémet, a hamólykodó udvar közepén vizet mer a dézsába, megtölti az ütöbt-kopott bádogkádat, majd artézi vízért is elballag két piros kantával. Görnyedt vállal, komótosan csoszog visz- szafelé a teli kantákkal, s leteszi őket a kamrában. Derekán, a bőrövön szeget rejtő ácstáska fityeg, mintha anélkül nem is hozhatna vizet... A kamráiban, a piros kanták közelében szerszámosláda lapul Nyitott tetejű láda, a derengésben is tisztán látni, telistele van rozsdásodó ácsszerszámokkal. Szélről a hosszú „ropánt” kandikál kifelé, legalul a bárd, szekere©, s legfelüi sok-sok apróbb gyalu. Az öreg ács három fia közül a középső itthon táblából. Vakációzik a7 ősi otthon melegén. A kútgém nyikorgatásákor bújt még élő, de a kantákat az öreg ács kezéből kivenni nem tudta már. Negyvenet, 9 még kilenc évet jeleznek a középső fiú fején » ritkuló szálak. Kedves lakása van egy messzi városiban, mai bútorokkal, 9 azon tűnődzik: mffly jól festene a ládáiban lelhető két szekerce közűi a kisebb, s ügyesebb — az új, nyersszínű könyvespolcom, vagy íróasztal tetején. Divatos „régiségnek” is megjárja — meg aztán az sem árt, ha a hajdani, gyerekkori hajnalokra emlékezteti valami.a — Édesapám — lép a ládához -, ej a kisebbik szekerce épp rápasszolna az íróasztalom tetejére Ha nekem adná... emlékeztetőül. Az öreg ács. akii mindig mindenét megosztotta három fiával — elvörösödve hallgat. Nem feltűnő ez kevésbeszéd ű embernél. Az sem, hogy csak ebédnél szólal meg: — Az a szerszám mindig velem volt; Még bujdosó koromban is, tizenkilenc őszén. Többet nem szól, ámde a fiú világosan érti, hogy továbbá beszédnek nincs helye. Nem felel hát, inkább meghajtja a köszörű hengerét ebéd után, hogy az öreg ács a ládikó szerszámait gondosan remekbe-csiszolja, élesítse. A vésőket, a bárdot. a gyaluk nyelvét rendre. Mind a szerszámokait — mélyeket nem sízabád elvinni az öreg ács közeléből, mélyek a verdett ládában az egyedüli helye. Az özön huzavonában edvékonyult keresztfűrészt a fiúnak kell kiköszörülnie. Majd az élét is neki kell eresztenie — kettesben az öreg áccsal — a hasábfának. Mert minden hazarándulás — vizsga is egyúttal. A fiúk vizsgája: nem felejtették-e el, hogy a kereszt- fűrész élét isten éllen való vétek erősen rányomni a fára. Vizsga arról: tudják-e még olyan finom érzékkel húzni-vonni a fűrész nyelét, mint ügyes Prímás a hegedű vonót? (Folytatjuk)
