Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-03 / 28. szám
MA HAT KI? (3. oldal) » ARDRÄGfTÖT ÍTÉLT EL A BÍRÓSÁG (4. oldal) • SZERKESSZEN VELÜNK! (7. oldal) A tiszta érték indoka Á Központi Bizottság novem- oeri ülésén Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára előadói beszé- ben rámutatott: „Annak ellenére, hogy 1972-ben a bruttó termelési érték az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt meghaladja a tervezett szintet, a nettó termelés a nemzeti jövedelem még elmarad a tervezettől.” Ezért — tette hozzá —, „a termelés fokozása elsősorban a nettó termelés növelését igényli tőlünk." Közgazdasági szakfoglalmak lépnek elénk ebből a szövegből, ám az utóbbi esztendők immár megszokott folyamata, hogy a gazdasági élet szókészlete észrevétlen beépül mindennapi kifejezéseink gyűjteménye. A stílus az ember — tartja a közmondás, amit méltán kiterjeszthetünk erre az értelmezésre is: a stílus — a társadalom. Valóban, e sajátos nyelvi tükröződésben az a folyamat tűnik elő, amely immár nemcsak a végrehajtás, de az alkotás, a döntés feladatait rója a vállalatokra, a szövetkezetekre, az egész társadalomra. A lényegre sűrítve, éppen ezeket a feladatokat fejezik ki az iménti idézet szakfogalmai is. Ahhoz azonban, hogy ezeket a feladatokat körvonalazhassuk, mindenekelőtt a fogalmakat célszerű — a gyakorlattal szembesítve — ábrázolnunk. Nos, a nettó termelés, amelynek növelése most a legfontosabb, azt az új — tiszta — értéket jelzi, amelyet az anyagi termelésben és szolgáltatásban meghatározott idő, rendszerint egy esztendő alatt előállítanak. Országos méretekben a nettó érték maga a nemzeti jövedelem, s valóban: a fogalom nyelvi hangulata is sejteti, hogy arról a gyarapodásról, többletről, tehát: új értékről van szó, amellyel a nemzet a számított időben gazdagodott. A nettó — tehát az új, a tiszta — érték egyszersmind azt is érzékelteti, hogy itt a termelési folyamat végeredményéről, a munka nyomán keletkező többletről van szó, ellentétben az ikerfogalommal: a bruttó termeléssel, amely az úgynevezett teljes termelési értéket fejezi ki, beleértve tehát a kész és félkésztermékeket, a befejezetlen termelés állományának emelkedését, azokat az anyagi ráfordításokat, amelyek nyomán az új, a nettó érték végeredményben előállott. Ilyen módon könnyű belátni, miért került teendőink középpontjába a nettó termelés emelése; nyilvánvaló. hogy a népgazdaság, a nemzet számára a viszonylag mérsékeltebb bruttó termelés-nôvelçgsel előállított nagyobb arányú nettó érték jelent igazi gyarapodást. A fogalom-ábrázolások, definíciók természete, hogy mindig a lényegre összpontosítanak, tehát az élet ezerszínű folyamatát képletszerű elvontsággal ábrázolják. Ezúttal is pontosan erről van szó, de ha a fogalmak hátterét közelebbről szemügyre vesszük, a gazdaság teljes panorámája, bonyolult összefüggés- rendszere elénk tárai. Előtűnik a szakmai kifejezések mögött mindenekelőtt a történelmi folyamat, a korábbi gazdaságirányítási rendszerben ugyanis túlnyomórészt a bruttószemlélet uralkodott, s a vállalatok érdekeltsége elsősorban az úgynevezett teljes termelési érték, más szóval: a bruttó termelés növeléséhez fűződött. A históriai ok kézenfekvő: ez az irányítási rendszer — a kor sajátosságaihoz, társadalmi igényeihez igazodva —, nagy mértékben ösztönöz a termelés meny- nyiségének emelésére, a foglalkoztatás extenzív bővítésére, arra tehát, hogy a többlet-termelés jobbára a létszám gyarapításából származzék. Talán nem is szükséges bizonyításként hozzátenni, hogy olyan korszakban, amikor a gazdaság szinte minden szférájában a hiány uralkodott, továbbá amikor a gyarapodás kézenfekvő lehetőségét, egyszersmind az életkörülmények gyors javítását a foglalkoztatottság kiterjesztése ígérte, ez a gazdálkodási módszer érthető, reális, indokolt volt. Később, a körülmények változásával — amikor szűkült a hiány, differenciáltabb lett a kereslet, s a létszámnövelés forrásai is kiapadtak, szükségképp szorult háttérbe a bruttó termelés, mint a gazdálkodás alapvető mércéje. Ezt a változást jelenti alapjában véve a gazdaságirányítás immár öt esztendeje bevezetett módosítása. Ami most már a nettó termelést, pontosabban: az ebből eredő teendőket illeti, valójában azokról a jólismert fejlődésirányokról van szó, amelyeket a hatékonyság, a korszerűség, a mérsékeltebb ráfordításokkal előállítható magasabb eredmény követelményei fejeznek ki. Más szóval, azt is mondhatjuk: a népgazdasági szektorok ágazatok, vállalatok ama képességének növeléséről van szó, hogy minél erőteljesebben, nagyobb arányban, hatékonyabban vegyenek részt a nemzeti jövedelem termelésében, köznapibban szólva: a nemzet gazdaságának gyarapításában. Tábori András Eredményes előszállítással jól megalapozható a forgalom Ülést tartott a Békés megyei Szállítási Bizottság Tegnap, pénteken délelőtt dr. I Takács Jánosnak, a megyei ta- ! nács építési, közlekedési és víz- ; ügyi osztályvezetőjének elnökle. 1 tével ülést tartott a megyei szállítási bizottság A bizottságot először a MÁV, és a 8-as Volán Vállalat kép- j viselője tájékoztatta az őszi I forgalom lebonyolításának ta-1 pasztalatairól. Kitűnt az ismertetőkből, hogy mind a vasút, mind a közhasznú közúti fuvarozó vállalat szinte teljesen kielégítette az iránta támasztott szállítási feladatokat, s jól sikerült teljesíteni a cukorrépa fuvarozását is. A bizottság a tájékoztatókat tudomásul vette. Ezután az 1973. évi előszállítással kapcsolatos előkészületek, ről hangzottak el beszámolók. Tavaly az első negyedévben mintegy 240 ezer tonna kő, kavics és kohósalak érkezett a megyébe. Most mintegy 300 ezer tonnára, zömében útépítési anyag érkezésére számítanak. Ahhoz ,hogy az érdekelt vállalatok ebben az időszakban lebonyolítsák szállításaikat, a MÁV és a 8-as Volán Vállalat március 31-ig kedvezményeiket ad na_ kadi Cukorgyár főosztályvezetője pedig az utóbbi napokban életbe lépett igen előnyös árszabályozásról tartott figyelemre méltó előadást. gyobb mennyiség és előzetes megállapodás, vagy szerződés esetén. Az ülésen hangsúlyozták: jó lenne, ha ezzel a lehetőséggel élnének is a vállalatok, s igyekeznének az előállításokat az első negyedévben teljesíteni. Mégpedig azért, mert ezzel jelentősen megkönnyíthetik az őszi forgalomra való felkészülést, már most hozzájárulhatnak az akkori torlódások elkerüléséhez, amikoris a zömé bori mező- gazdasági termények fuvarozása nem tűrhet halasztást. A szállítási bizottság ezután meghallgatta és tudomásul vette a közutak téli forgalomra való felkészítésére tett szervezési intézkedéseket. Amint elhangzott: megfelelő eszközök állnak rendelkezésre a hóeltakarításhoz, az utak síkosságának csökkentéséhez. Többen elmondták azonban, hogy hathatósabb intézkedéseket kellene tenni a baleseti veszélyt növelő sárfelhor- dás megszüntetésére. Ennek elérésére — javasolták — kötelezni kellene a mezőgazdasági üzemeket a meafa’elő csatlakozók mielőbbi kiépítésére. Végül a bizottság megvitatta és elfogadta idei munkatervét. •HW Téli barázdák Hazai cukorszükséglet— hazai répái ajtókkal Cukorrépa magtormesztési országos tanácskozás Kamuion Az ország keleti felében működő cukorgyárak: a hatvani, a mezőhegyesi, a sarkadi és a szolnoki tegnap, február 2-án cukorrépamag-termesztési tanácskozást szerveztek Kamutön. összesen 70 mezőgazdasági üzem >• — állami gazdaság és tsz — É küldte el szakvezetőjét, hogy e | nagyfontosságú munkából részt I vállalhassanak. A kormány cukorrépa-ter- ! mesztési programjának egyre > jobb teljesítése az ország hazai 5 cukorszükségletének fedezése, | hazai répafajták termesztésbe • állításával szükségessé teszi a | magtermesztés fellendítését. A | korábbá években Békés megye f közös gazdaságai közül legma- j gycbb területen a kétsopronyi : Rákóczi Tsz foglalkozott az M. i 102-es fajtájú répamag termesz- j tésével. A múlt esztendőben 35 ; hektáron neveltek dugványt, s ■ ebből az idén 150 hektárt ültet- ■ nek be magfogásra. t>r. Éliás j Gyula, a Magyar Cukoripari ; Tröszt Mezőgazdasági osztályve_ • zetője kérdésünkre elmondotta, S hogy a magyar cukorrénafajták, ! melyeket Sopronhorpácson ne. ; merítettek ki, minden tekintet- ; ben állják a versenyt, a külföldi ; fajtákkal. Sőt, azoknál jobbak, ■ akár cukortartalomra, akár pe- • dig a betegségekkel szembeni ! ellenállásra. : ■ A Dél-Alföldön — a kétsopro. S nyi példa is tanúsítja — kiváló ! eredménnyel termeszthető az M. \ 102-es és a K. 46-os fajta, mely_ 5 bői az üzemeknek annyit kelle- ; ne termeszteni, hogy az ország ; cukorréDamag-szükségletét 100 * ezer hektáron hazai termésből ; elégíthessék ki a gyárak. Békés | megye szerepe e vetőmag előál- ! lításban rendkívül jelentős S Ezért is rendezték meg Kamu- ! ton a cukorrépamag-termesztés ; első országos tanácskozását. A résztvevők előtt Csapody j Gyula, a Sopronhorpácsi Cukor. • répanemesítő Intézet tudomá- : nyos fcmunkatársa a korszerű i répám ngtermesztés techre’^giá | járói, Madarász András, a Sár- S A békéscsabai Május 1. Tsz határában még nem tértek pihenőre a traktorosok. Amint a föld fagya felenged, nyomban folytatják az őszről elmaradt mélyszántást. Vastag téli barázdákat húznak, hogy tavaszra jó minőségű vetőágyba hullhasson a mag. Felvételünk Vozár Mihály munkájáról készült. Fotó: Demény
