Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-14 / 37. szám
Alapító tagja Áz 194 3-ban Gyulán kiállított Repülési Naplóban az első érdemleges bejegyzés június 4-én arról szól, hogy Tónika Lajos azon a napon a HA 5032-es rendszámú Cimbora nevű vitorlázó géppel 2 perc 15 másodpercet töltött a levegőben. Régen, közel 30 éve volt, hogy a ma 62 éves Lajos báícsi már felnőtt fejjel beleszeretett a repülésbe, amelyhez soha nem lett hűtlen. Hogyan emlékszik az első startra? — Van aki bevallja, van aki nem, hogy fél, vagy legalább is drukkol az első felszállásnál. En őszinte vagyok. Drukkoltam. Akkori, oktatóm Qwint János azonban megnyugtatott és amikor isimét földön voltunk, azt hittem kész sportrepülő vagyok Ahhoz azonban, hogy valóban kiérdemelje a megbecsülést jelentő sportrepülő címe*, a békéscsabai autószerelőnek még nagyon sok órát kellett eltölte- nie szorgalmas munkával. ön_ állóan — oktató nélkül — csak az ^első felszállást követő fél év múlva 1943. december 13-án repülhetett és utána... A Repülési Napló vaJI arról, hogy mj volt utána. 1944. márciusától nem emelkedhettek fel a gépek, mert a hitleri csapatok, megszállva Magyarországot nem engedélyezték a magyar sportrepülőknek az oktatásét. — — Csák négy év múlva, amikor 1948-ban megalakult aa Országos Magyar Repülő Egyesület kezdtünk bizakodni, hogy rövidesen ismét botkormányt vehetünk a kezünkbe. Erre 1949_ ben került sor, itt a csabai re^ pülőtéren, és azt hiszem sokunknak elszorult a torka, amikor az első vitorlásgép levegőbe emelkedett — Hogyan került a sportrepü. lökhöz? — Autó-motorszerelő vagyok. A vitorlás repülést valaha motoros osörlőkkei indítottuk. Ezeket a gépeket tartottam én rendben. Sokszor volt Hogy az egész éjszakám ráment napközben a munkahelyen kellett helytállnom, de azon soha nem gondolkoztam, hogy abbahagyom. Szerényen, egyszerűen beszél bajos bácsi arról a társadalmi munkáról, amit az MSZHSE- ben, később az MHS-ben, majd az MHSZ-ben végzett és végez ma is. S ha anyagiakban nem is, de erkölcsiekben elismerték ezt a munkát 1979. április 3-án vette át az MHSZ Kiváló Munkáért Érem arany fokozatát. Büszke erre az elismerésre, de elsősorban arra, hogy 117 sorszámmal kapta meg a Nemzetközi Repülő Szövetség ezüstkoszorús és 119-es sorszámmal az aranykoszorús jelvényét. Magáról nem igen szeret beszélni, inkább arról, szól, hogy a magyar sportrepülés nemzetközi szinten elmaradt. Kevés a fiatal, aki ezt az egész embert kívánó sportot választja, pedig a pilóta-képzés. Népművészek A ,,Közművelődési Hétfő” ke- | rétén belül, február 12-én a Balassi kultúrotthonban népmű. vészeti estet láthattak az érdeklődők. A házigazda, dr. Tábori György, aki már régóta foglakozik megyénk etnográfiájával, a még ma élő néphagyományok felkutatásával. Először Kádár Ferenc mutató ta be magakészítette furulyáját, nádsípját és tárogatóját. Feri bácsi arról híres, hogy a nap. I raforgó szárából is hangszert tud faragni, s nemcsak elkészíti, de gyönyörű népdalokat is megszólaltat zeneszerszámain. A népművelés mestere címmel kihintett Kádár bácsival, i Nacsa János is eljött Dévává-1 az MHSZ-nek nék ez az alapja. Ugyanúgy, | mint a labdarúgásnak valaha a grund volt, — Kellemetlen repülés? Igen, ilyen is volt Növendék koromban. Oktatómmal együtt egyszer görgő viharba kerültünk. A gép táncolni kezdett, s oktatóm előrekiabált hogy adjam át a gépet néki. Átadtam. Nála is táncolt a gép, de mégis baj nélkül értünk talajt Igaz nem a reptéren, hanem egy szántóföldön. A legkellemesebb emlékem az 1959-es versenyhez fűződik. Dunakesziben Csepán Jánossal — sajnos már nem él — voltunk nagy versenyben az első helyért Megnyertem, öt méterrel a cél fölött repültem át és 8 óra 24 percet töltöttem levegőben. És beszél az aranykoszorús sportrepülő sok szeretettel arról a munkáról, amely hivatása mellett szabad idejét már 30 éve kitölti, csak azt sajnálja, hogy ma a fiatalok közül nagyon kevesen használják ki azt a lehetőséget, amelyet az MHSZ repülő klubja nyújt Hatvankét éves sportrepülő, aki nemcsak a levegőben a munkában is mindig helytállt, hiszen nem véletlen, hogy 1973 januárjában, ami. kor nyugdíjba vonult megkapta a Munkaérdemrend, bronz fokozatát Botyánszki János Az érettségizett szakmunkások és a régi típusú szakközépiskolát végzettek is kaphatnak technikusi minősítést A kohó. és gépiparban jelenleg körülbelül 50 ezer technikus dolgozik, de a műszaki fejlődés megkívánja hogy körük tovább bővüljön. ismereteik is lépést tartsanak a követelményekkel. Ezt segíti az új típusú technikusi minősítőrendszer, amely a szakközépiskolát végzettek számára kétévi szakmai gyakorlathoz köti a technikusi cím elnyerését. a minősítő bizottságtól kapja oklevelét az új technikus, így a leendő technikusok már előre megismerik szakterületüket. s az eddiginél jóval körülhatároltabb területen, a kohó- és gépiparban például 24 szakmában a sajátos feladatoknak meg- fele’ően. szakosíthatják őket. Az új módszer átmeneti nehézségieket is okoz, mert az új típusú szakközépiskolát végzettek első csoportja csak az idén vagy Jan Botto-est a csabai szlovák társalgási klubban Szerdán este hat órákor mutatkozik be a Megyei Művelődési Központ szlovák nyelvű társalgási klubjában az Áchim L. András kollégium második osztályos gimnáziumi tanulóinak szlovák nyelvű irodalmi színpada. A fiatalok Jan Botto. a múlt századi romantikus szlovák irodalom egyik kimagasló alakja műveiből állították össze műsorukat, s róla szól Kecskeméti Károlynénák az estet bevezető előadása is. Békéscsabán nyáról, aki a húros hangszerek készítésében mester. Játékában már a televízió „Röpülj páva”_sorozatánák nézői is gyönyörködhettek. Nácsa bácsi, egy különleges. ma már igen ismeretlen hangszert, az okarinát is „szólásra bírta”. A dombegyházi Bakos József és a Kondorosról érkezett Balogh Zsi gmond fafaragván yait is megcsodálhatta a közönség. Ezek a remekművek nemcsak hazánkban, de határainkon kívül is ismertek és keresettek. Az este a dévaványai művészek zenéjével és a nézők vidám énekével ért véget. Nagy Ágnes jövőre fejezi be kétéves szakmai gyakorlatát, az idén csupán az esti és a levelező tagozatot végzettek jelentkeznek technikusnak (az utóbbiak még a régi módszer szerint az iskolától kap. ják oklevelüket). Az átmeneti időszakban — a megfelelő szakember-utánpót. lás érdekében — a gimnáziu. mokban érettségizett szakmunkások. továbbá a régi típusú, egyszakmás szakközépiskolát végzett dolgozók számára is lehetővé teszik, hogy a technikusi minősítő bizottság elé keriV jenek s oklevelet kapjanak. Ehhez azonban 1973. augusztus 31. ig különbözeti vizsgát kell ten- niök. A különbözeti vizsgára februárban lehet jelentkezni, a szakiránynak megfelelő szakközépiskolákban. A különbözeti vizsgákra és a technikusi minősítésre önköltséges tanfolyamokon készítik fel az arra igényt tartókat. A költségeket a vállalatok indokolt esetben részben vagy egészben átvállalhatják a dolgozóktól. Beivízvédelmi müveket építenek Szarvas térségében A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság Szarvasi Szakaszmérnökségének működési területe mintegy 80 százalékban a Dögös—Kákafo-ki belvízrendszerre esik. Az utóbbi években az árvíz- és a belvízjárási időszakban ez a belvízrendszer sem működött kielégítően. Ezért napirendre került a rekonstrukció programja. A tervet a víz- üsvi igazgatóság kérésére a VIZITERV készíti tanulmányszínvonalon. A február 9-i megbeszélésen bejelentették, hogy a Dögös— Kákafoki belvízrendszer fejlesztésének tanulmányterve 1973 második felében elkészül, amely magába foglalja a békésszent- andrási szivattyútelep, a szarvasi holtág, illetve a rendszerhez tartozó összes állami rendeltetésű vízrendezési mű fejlesztését. C BÉKÉS Százhuszonöt éves a Kommunista Kiáltvány JÇ'gy főiként német emigráns munkásokból álló forradalmi szervezet, a Kommunisták Szövetsége 1847 novemberében megbízta Marxot és En- gaist, hogy dolgozzanak iki közzététel céiijából egy teljes elméleti és gyakorlati pártprogramot. Kettőjük közös munkája nyomán — a végső megfogalmazás Marxtól származik — két hónap alatt elkészült a kézirat .1848 februárjában egy kis londoni nyomdában megjelent a Kommunista Párt Kiáltványa. Az első kiadást hamarosan újabb kiadások követték. A múlt század hetvenes éveiben a Kiáltvány már a munkásmozgalom alapvető dokumentuma, a munkának legismer tebb elméleti olvasmánya volt. A huszadik században tovább nőtt forradalmasító ereje. „Ez a kis könyvecske — írta Lenin — kötetekké ér fel: szelleme mindmáig élteti és előreviszi a civilizált világ egész szervezett és harcoló proletariátusát”. Miből ered a Kommunista Kiáltványnak ez a páratlan történelmi hatása? Mindenekelőtt abból, hogy a Kiáltvány a tőkés társadalom alapvető ellentmondását, a tőke és a munka antagonizmusát ragadta meg, s megmutatta a kapitalizmus felszámolásának egyetlen lehetséges útját, a munkásforradalmat. Æ Kiáltvány rámutatott, ** hogy a feudális viszonyok szétrombolásával a társadalom egyre inkább két szembenálló osztály, a burzsoázia és a proletariátus gazdasági és forradalmi ellentmondására polarizálódik. A burzsoázia uralma a termelőerők eddig soha nem látott, gyors fejlődését eredményezi. A létrehozott hatalmas termelőerők számára szűkké válnak a tőkés termelési viszonyok. s a tőkések által mozgásiba hozott erők egyre inkább aláássák a burzsoázia uralmának feltételeit. A termelőerők nagyarányú fejlődése létrehozza a kapitalizmus felszámolásának objektív feltételeit. De „...a burzsoázia nemcsak kikovácsolta a fegyvereket — írja a Kiáltvány —, amelyek halálát okozzák; megszülte azokat a férfiakat is, akik e fegyvereket forgatni fogják — a modem munkásokat, a proletárokat”. A burzsoázia kialakulásával és megerősödésével együtt fejlődik ki a proletariátus is. A tőkés viszonyok rendszerében a munkás munkaerejének eladására kényszerül, kizsákmányolása egyre fokozódik. Ezek a körülmények szükségszerűen vezetnek el a munkások kezdeti, ösztönös küzdelmétől a politikai osztályharchoz; az elszórt helyi akcióktól a munkásosztály nemzetközi összefogásához. A Kiáltvány rámutat arra is, hogy a proletariátus politikai harcának vezető ereje a mozgalom feltételeit, menetét és általános eredményeit világosan látó szervezet, a kommunista párt. IM arx és Engels tudományos módszerekkel tárták fel a tőkés társadalom mozgástörvényeit és osztályviszonyait. A Kiáltvány mindezt olyan tömören és világosan fogalmazza meg, hogy a történelem materialista felfogása találkozzék a munkások mindennapi tapasztalatával: meggyőző erővel mutatta meg számunkra helyzetük megváltoztatásának forradalmi útját. A tudományos elmélet' és a munkások egymásra találása azért is nagy jelentőségű volt, mert mint a század közepén a munkások még nagymértékben az utópisztikus szocializmus nézetei és a különböző kispolgári eszmék hatása alatt állottak. Az utópikus szocialisták élesen kritizálták a kapitalizmus embertelen viszonyait* amellyel szembe állították egy harmonikus, igazságos társadalom elképzelését. A fennálló viszonyokból viszont teljesen irreális módon akarták megálmodott társadalmukat felépíteni: az uralkodó osztály megnyerése útján remélték annak valóra váltását. A kapitalizmus megreformálására törekedtek* ezekkel a nézetekkel szemben azonban a Kiáltvány bebizonyította: a kapitalizmus semmiféle „megjavítása” nem érhet el eredményt, a tőkés rendszert csak a proletariátus forradalma döntheti meg. A marxizmus—leninizmus és a kommunista munkásmozgalom polgári és kispolgári ellenfelei gyakran hangoztatják, hogy a Kiáltvány elemzései, a munkás- osztály ott megfogalmazott céljai elavultak. Mi igaz ebből? A Kiáltvány egyes tételein valóban túlhaladt az idő .Ezt a marxisták sohasem tagadták, hiszen a forradalmi munkás- mozgalom tapasztalatainak gyarapodásával már Marx és Engels is több ponton helyesbítette. illetve tökéletesítette a Kiáltványban kifejtett programot. Amiről viszont hallgatnak a marxizmus polgári kritikusai : a Kiáltvány alapvető gondolatai időtállónak bizonyultak és ma is érvényesek. A társadalmi termelés és az egyéni kisajátítás antagonizmusa a mai kapitalizmusnak is alapvető ellentmondása, sőt élesebben jelentkezik, mint valaha. A munkásosztálynak a Kiáltványban meghirdetett forradalmi célja ma már részben valóra vált: több országban győzött a szocialista forradalom, kialakult a szocialista világrendszer. Bebizonyosodott, hogy a kapitalizmust felszámoló forradalmi erő csak a munkásosztály lehet, ezt a feladatot semmilyen más társadalmi osztály vagy réteg nem képes megvalósítani. A munkásmozgalom több mint egy évszázados forradalmi tapasztalata igazolja azt is, hogy a társadalmi haladásért folytatott harc akkor eredményes, ha megvalósul a proletariátus internacionalista összefogása. Joggal mondhatjuk: a Kommunista Kiáltvány kiállta az idők próbáját. Megjelenése után 125 évvel is van mondanivalója számunkra. A Kiáltvány rendkívül tö- mören, lényegretörően fogalmaz minden kérdésben, és különösen röviden ír a kapitalizmus megdöntése utáni társadalomról. De éppen ebből ered, hogy a Kiáltványnak a szocializmust építő társadalmak számára is van üzenete: a munkásosztály történelmi érdekeinek megvalósítása megköveteli a kommunisták cselekvési egységét, a munkásosztály nemzetközi összefogását. Jozsa György MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség Budapest, Kőbánya-felső pu. Panther és Skoda típusú autódarura, gépkocsivezetői képesítéssel rendelkező daru kezelőt keres felvételre Jó kereseti lehetőség. — Minden héten szabad szombat Jelentkezés a fenti címen, levélben. 1973. FEBRUÁR 14.
