Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-14 / 37. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekI ■7 r A MEGYEI P ÁR.T BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA • NÉPÚJSÁG 1973. FEBRUÁR 14.. SZERDA Ara: 80 fillér XXVIII. ÉVFOLYAM. 37. SEÄM Egész éves ünnepségsorozat Békéscsaba felszabadulásának harmincadik évfordulójára M A MIT MOND A MUNKAVÉDELMI FELÜGYELŐ (3. oldal) A LAKOSSÁG ellátásáról iS. oldal) ® SZEPLŐTELEN SZERELEM (Folytatásos kisregény) (4. oldal) A hazánkban tartózkodó P. A. Boldirjev, a Szovjetunió tej- és húsipari minisztériumának he­lyettes vezetője héttőn, február 12-én munkatársaival látogatást tett a Békéscsabai Hűtőházban. E látogatásnak kettős célja volt. A miniszterhelyettes megismer­te az európai hírű hűtőipari kombinátot, amely modem technológiájával világszínvona­lon szolgálja a hazai élelmiszer- gazdaságot. Tanulmányozta az építési módot, melynek főbb mozzanatairól, Szamuely Vera, az Élelmiszeripari Tervező In­tézet munkatársa adott tájélkoz- tatást. A hűtőiparon belül a Bé­Hétfőn a város felszabaduld- | sának harmincadik évfordulója | megünneplésének előkészítéséről, tanácskoztak az MSZMP békés- j csabai bizottságának, a Városi késcsabai Hűtőház jelentőségé­ről Laczkó B. László vezérigaz­gató-helyettes számolt be. A ma­gasrangú vendégeket Márton Pál, a Békéscsabai Hűtőház igazgatója fogadta, majd Bre- zovszki László főmérnök és Bo- hus Erzsébet párttitkár a friss húsok gyorsfagyasztásában szerzett technológiai ég mikro­biológiai tapaszlatokat ismertet­te. Szovjet vendégeinket különö­sen ez utóbbi téma érdekelte részleteiben is. Az ismeretanyag gyűjtésére megfordultak a KGST-tagállamokban, Nyugat- Európában, sőt jártak Ameriká­ban is. Tanácsnak, a Hazafias Népfront és a KISZ városi bizottságának vezetői, munkatársai. 1974. áp­rilis 4-től hazánk felszabadulá­sának harmincadik évforduló­jáig, 1975. áprilisáig zajlanak majd a békéscsabai ünnepi ese­mények, kapcsolódva a megyei rendezvényekhez. Az elkövetkező időszakokban a politikai, kulturális és sport- rendezvényekkel, kiemelkedő ünnepségekkel, városépítési és szépítési feladatokkal, különbö­ző kiadványokkal, agitációs és propagandakérdésékkel opera­tív bizottságok foglalkoznak, de December és január csapa- ! dékban igen szegény volt. A feb­ruárban hullott eső mennyisége is alatta marad a sokévi átlag­nak. A csapadék hiánya miatt a talaj vízszintje mélyebben helyezkedik el, mint a korábbi években. Ezek a megfigyelések olyan következtetések levonásá­ra késztették a vízügyi szak­embereket, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi l I ezeknek a feladatoknak a vég- I rehajtásában részt vesznek a I város valamennyi társadalmi rétegének képviselői. Az elkészülő beruházások, új szobrok, emlékművek, kiállítá­sok, termékbemutatók, sportver­senyek, kulturális események, kiadványok, társadalmi és poli­tikai ünnepségek az említett egy esztendő alatt és elsősorban 1974. októberében különös erő­vel és fontossággal adnak majd bizonyságot Békéscsaba lakói­nak hazaszeretetéről, internacio­nalizmusáról, a felszabadulás utáni évtizedek fejlődéséről. osztályát, hogy felhívással for­duljanak a mezőgazdasági üze­mekhez: az öntözőberendezések javításával, karbantartásával, az öntözési feltételek biztosításával már most készüljenek az idény­re. Valószínű, hogy április 15-e előtt — ettől számítják az ön­tözési idényt — meg kell ön­tözni a lehetőségeikhez képest a gabonatáblákat és tavaszi veté­seket. Társadalmi munkánk rangja Szeretem a tárgyilagos meg­fogalmazást és a világos adato­kat, de most mégis hiányérze­tet és kétségeket hagyott ben­nem egy szám. Olvastam, hogy a lakosság egymilliárd forint értékű társadalmi munkával já­rult hozzá lakóhelye szépítésé­hez az elmúlt két évben. Meg­vallom, már a lakosság kifeje­zés sem tetszett a társadalmi munkáról szólva. Hivatalosan hangzó, passzív fogalom. Márpe­dig a társadalmi munkát ko­rántsem tekinthetjük valamely — a szó eredeti „hivatalos” je­lentésében — bürokratikusán intézett munkának, amit a pusz­ta sokaság elvégez. Mit jelent az egymilliárd fo­rint? Káprázatos szám. A la­kosság statisztikai fogalmában gondolkodva évente egy főre száz forint jut. De bizonyos-e, hogy egymilliárd forintot ért társadalmi munkánk? Milyen órabére, árfolyama van? Mond­juk, olyan munkákat foglal magába, amelyek révén egy város, egy falu vagy egy intéz­mény költségvetése meghatáro­zott kiadásoktól mentesült. Így érthető. Ebben az esetben par­kosítást, vízvezeték- és járda­építést, iskolatatarozást képzel­hetünk a szám mögé. MegszfiiSbei az ioffisnzalárváxiy A KALAP (Humor) (7. oldal) Szovjet küldöttség a Békéscsabai Hűtőbázbau Öntözési előkészületekre szélit a csapadékhiány Feloldják a látogatási tilalmat A KÖJÁL-tól kaptunk tájé­koztatást az influenzajárvány jelenlegi helyzetéről megyénk­ben. Az elmúlt héten a felére csökkent — az előző hetivel szemben —■ a megbetegedések száma. Halálozás nem volt. Az influenzajárvány tovább csök­ken, várható, hogy rövidesen teljesen meg is szűnik. Bizo­nyára sokan örülnek annak a bejelentésnek, hogy megyénk összes kórházaiban február 18- án, ennek eredményeként, fel­oldják a látogatási tilalmat. Friss diplomás gyógyszerészeket fogadtak megyénkben A Békés megyei Gyógyszertár Vállalat központjában február 13-án, tegnap délelőtt bensősé­ges ünnepséget tartottak. A nemrég államvizsgázott gyógy­szerészeket fogadták. A részt­vevőket dr. Paulovits Gyula, a Gyógyszertári Vállalat igazgató­ja köszöntötte, majd dr. Ra- i gettli János főgyógyszerész a j fiatalok előtt álló feladatokról ' beszélt és tájékoztatta őket új i munkahelyükről. Már hagyomá- I nyos az Ilyen ünnepség a vál­lalat központjában, s a hét ifjú gyógyszerészt a vállalat vezető­in kívül a párt- és a szakszer­vezet képviselői is üdvözölték. Az ünnepségen részt vett dr. Sarnyai Ferenc megyei főorvos is. A fiatalok rövidesen elfog­lalják helyüket Békésen, Két- egyházán, Kunágotán és a me­gye más községeiben, a gyógy­szertárakban. Az RFG az EDÜ-re készül Mintegy hatvan írásos pálya­munkát készítették eddig a bé­késcsabai Rózsa Ferenc Gimná­zium és Szakközépiskola diák­jai az idei Erkel Diákünnepek­re .hétfőn délután az Ifjúsági és Úttörőházban pedig bemu­tatták produkcióikat a művé­szeti ágakban indulni kívánók. Versmondók, muzsikosok, éne­kesek, táncosok, s a diákszín­pad tagjai versengtek, hogy bejussanak az EDÜ művészeti bemutatóinak következő fordu­lójába. 1848-as emlékkiállítás Békéscsabán A Munkácsy Mihály Múzeum a Békés megyei Levéltárral és a Hadtörténeti Múzeummal kö­zösen rendezi a március elején Békéscsabán nyíló 1848-as em­lékkiállítást. A készülő forgató-] könyv szerint korabeli fegyve- ! retket, zászlókat, egyenruhákat, I a jobbágyfelszabadítás doku­mentumait s Petőfi-dokumentu- mokat mutatnak be, ezekkel villantva fe] az egy és negyed századdal ezelőtti kor társadal­mi életét, politikai és katonai harcait Jó szolgálatot tett a békéscsabai Szabadság Tsz hideglevegős szárítója. A levágott és szárítás után kazalba rakott lucerna még most februárban is őrzi üde zöld színét. Képünkön Zsilinszkj András és Botyánszki János takarmányosok a gazdaság hízott bikáinak „ebéd,ét” készítik elő. (Fotó: Bemény!) De mi van akikor, ha egy út­törőraj gondoz egy magára ma­radt öreget? Az nem társadalmi munka? Vagy ha egy brigád patronál egy árvát, „beszáll” valamelyik munkatárs fészekra­kó, házépítő munkájába. Nem is beszélve a pártmunkások, a szakszervezeti aktivisták, a ta­nácstagok, a számos társadal­mi szervben tevékenykedőik vagy akár a minden szervezett kereten kívül közösségi érzés­ből, emberségből, megbízatásból vagy együttérzésből ellenszol­gáltatást nem várva tevékeny­kedők felbecsülhetetlen óráiról. Mindezt lehetetlen pénzben ér­tékelni. Mindennek nem lehet árfolyama, forintértéke. Egyfaj­ta erkölcsi érték is létezik. Igaz, gyakran hangoztatjuk: a társadalmi munkának rangja van. De igazán akikor van rang­ja, ha a közvélemény nagyobb elismeréssel szól arról, alki ilyen módon is szolgálja a közös ügyet, mint aki csupán abban szolgálja a közérdeket, amiben anyagilag is érdekelt. Ügy vé­lem ,nem egyértelmű még a közfelfogás. Mégsem szívesen írom le azt, hogy a társadalmi munka közmegítélésén változ­tatni kell. Az ilyen kijelentés ugyanis nem változtat semmin. Mindennapi szűkebb vagy tá- gabb környezetünkben kell megtisztítanunk a társadalmi munka forrásait attól, ami rá­juk rakódott. Világossá kell tenni, hogy ez a munka közös­ségi érzésből és tettvágvból fa­kadhat. Magyarán: ehhez lel­kesedés kell. Ami az „egymilliárdos” meg­fogalmazásból kimaradt —, az éppen a lelkesedés, a sokféle és lelkesítő feladatot kereső tettvágy, ami országszerte ezer és ezer tanújelét adja meglé­tének. Németh Ferenc Szénaszál Utók

Next

/
Oldalképek
Tartalom