Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-13 / 36. szám
Fólia alatt a szabadtéren A levéltetvek elleni védekezés újabb lehetőségei A mezőgazdasági traktorok használatának új szabályozása A 13/1972. (IX. 1.) MÉM számú rendelet megjelenése óta szerzett tapasztalatok, valamint a 37/1972. (XI. 1.) MT számú rendelettel kapcsolatos összhang megteremtése érdekében szükségessé vált a magánszemélyek tulajdonában levő mezőgazdasági vontatóik (traktorok) és munkagépek használatának újra szabályozása. Az új szabályozás: a 26/1972. (XII. 29.) MÉM számú rendelet — az azonos elven nyugvó korlátozások fenntartásával — alapjaiban ugyanazokat a célokat követi, mint az eredeti, de rendelkezéseit jobban a tényleges helyzet adottságaihoz igazítja, reális és méltányos feltételeket szab a használati viszonyok rendeltetéséhez, a háztáji és az egyéni termelési feladatok zökkenőmentes ellátásához. A leglényegesebb módosításnak az tekinthető, hogy az új rendelet egyértelmű fogalom-meghatározásokat ad, másrészt pedig bővíti a masánszemély tulajdonában tartható úgynevezett kerti traktor fogalomkörét. Eszerint a kereskedelmi forgalomban kapható kis erőgépek (például a csehszlovák gyártmányú 14 lóerős T—4, K— 14 típusú kerti traktor és a hozzátartozó 1000 kg teherbírású pótkocsi), valamint a nagyüzemi igényeknek már nem megfen lelő RS—09, RS—56, GT—124 típusú traktorok e fogalomkörbe tartoznak, tehát magán- személy tulajdonában lehetnek. Kerti traktornak ugyanis azt az önjáró mezőgazdasági munkaeszközt kell tekinteni, mely legfeljebb 15 lóerős teljesítményű, illetve legfeljebb 1100 kg önsúlyú, és. önerejéből nem képes óránként 20 km-nél nagyobb sebességgel haladni. Nem terjed ki a rendelet hatálya azokra az erő- és munkagépekre, amelyeket nem mezőgazdasági célra használnak. Magánszemély a rendelet megjelenése napján (1972. december 29-én) a tulajdonában vagy birtokában volt úgynevezett mezőgazdasági nagygépet 1973. június 30. napjáig tarthatja üzemben. Szakszövetkezeti tag azonban a mezőgazdasági nagygépet a szakszövetkezéttel a rendelet előírásai szerint megkötött írásbeli megállapodás alapján továbbra is üzemeltetheti. Az ellenőrzés lehetővé tétele érdekében el kell látni a szakszövetkezeti tag által üzemben tartható mezőgazdasági vontatót (traktort) a KRESZ szerinti hatósági jelzésekkel (forgalmi engedéllyel és rendszámtáblával), a kerti traktort pedig azonosítási jelzésekkel (igazolólappal és azonosítási táblával). Az azonosítási jelzéseket díjfizetés ellenében végzett műszaki vizsgálat alapján a KPM Autófelügyelet adja ki. A rendelet hatályba lépésekor a magánszemély tulajdonában levő mezőgazdasági munkagépek & kerti traktorok azonosítási jelzéseit legkésőbb 1973. április 30-ig lehet kérni. Magánszemély kerti traktorral a jövőben sem végezhet fuvarozást és mezőgazdasági bérmunkát saját céljára azonban — a mezőgazdasági munkán felül — 1000 kg hasznos teherbírású pótkocsival szállítást végezhet. A szakszövetkezet tagja a mezőgazdasági nagygéppel — a szakszövetkezettel kötött megállapodásban foglaltakon felül — fuvarozást és bérmunkát nem végezhet, és a gépet üzemeltetésre másnak át nem engedheti. Dr. Tima Ferenc (MÉM Igazgatási és Jogügyi Főosztály) ,aaaaaBaaaBaaBaBBaaaBaaaaaaaaaaaaBaaaaaaBaaaaaaaaaaBaaB9eaeaaaaaaaaaaaaa9a9aaa*aaaBaBaaaaaaM estDaaaaaaaaeaaaaaeaaasae Libainfl uenza-kutatás A libainfuenza a nagyüzemi libatelepeken egy-egy járványban az állomás 30—60 százalékát is elpusztítja. Az MTA Állattegészségügyi Kutató Intézetében előá’lították a kórokozó vírus ellenszérumát és 1971-ben jó eredménnyel több, mint 2 millió libát oltottak be vele. A laboratóI riumokban tovább kutatják a libaínfluenza-vL rus tulajdonságait. Jelenleg 6—8 napos előkeL. I tetett tyúktojásokat használnak fel a vizsgálatokhoz. Cél. hogy később vakcinát állíthassanak I elő a kórokozó ellen. nr vörös Gáborné asszisztens libainfluenza-vírussal oltott tojásokat vizsgál. (MTI fotó: Bara István—KS) AZ UTÖBBI években a prímőrtelepeken, és a szántóföldi zöldségtermesztésben is problémát okoz a levéltetűfertőzés. A védekezés elmulasztása esetén az egyes zöldségfélék — paprika, karfiol, káposzta — fejlődése megáll, később foltonként kipusztul. A fólia alatti termesztés rohamos növekedésével a probléma egyre súlyosabbá válik. Főleg az egyéni és az üzemi primőrtermesztésben tömeges levéltetűfertőzés tapasztalható, amely kiinduló forrása a szántóföldi erős fertőzésnek. Primőrtermesztésben a védekezések nem adnak kielégítő eredményt. Azonos hatóanyagtartalmú szerek folyamatos, hetenkénti alkalmazása feltehetően. bizonyos ellenállókéoes- ség kialakulását idézi elő. Tapasztalataink szerint a primőr- teüepeken nem megfelelő a védekezések kivitelezése. Nem alkalmaznak területi-, illetve térfogati dózist. A rovarölőszereknél a gázhatást nem használják ki kellőképpen, ezért csak 80—90 %-os hatékonyságot tudnak elérni. Figyelembe véve a levéltetvek nagy sza • porodóképességét, a primőrtelepeik optimális környezeti tényezőinek hatására állandóan jelentős fertőzést és kártételt okoznak. A levéltetvek elleni védekezést a tenvészidőázak elején, az első levéltetűtelepek megjelenése idején kell kezdeni. Ha a levéltetű később ismét fellép, aíkkor a tetvek először a növények felső, nyitott részein telepednek le, ahol gázosítással, vagy permetezéssel könnyen elpusztíthatók. Elkésett védekezésnél a növények túl nagyok, fejlettek, a hatóanyag behatolása nehezebb. A salátán például a fej záródása után a növény belsejében található levéltetvek nem károsodnak a kezeléstől. A REZISZTENS levéltetű- törzsek megakadályozása céljából helyes, növényvédőszer- rotációt alkalmazni. A Vapona és Unifosz rovarölőszereket felváltva kell használni Piri- mor permetezőszerrel, amely a rezisztens levéltetvek ellen is jó eredirfényt ad. Primőrtermesztésnél a levéltetű elleni kezelések idejét és az alkalmazandó növényvédőszer kiválasztását elsősorban az élelmezésegészségügyi várakozási idő betartásának lehetősége határozza meg. Ezért az első védekezésnél, amennyiben a 21 napos élelmezésegészségügyi várakozási idő betartható, Piri- mor használata javasolható. Üjabb levéltetűtelepek megjelenése esetén a rövid várakozási idejű Vapona és Unifosz alkalmazása szükséges. A kezelések legalkalmasabb ideje a késő délutáni órák, ily módon elkerülhető, hogy a napsütés felmelegítse az üvegházat. Az előírt dózisok 25 C fokig nem okoznak fitotoxikus hatást. A felsorolt növényvédőszerek jól gázosodók, rovarölő hatásuk ezáltal érvényesül. Ezért elsőrendű feladat, hogy a kezelés után közvetlenül valamennyi nyílást jól be kell zárni. Általában javasoljuk, hogy a kezelés befejezése után 6 óráig nem szabad az üvegházat szellőztetni, de célszerű tovább is, 10—12 óráig zárva tartani. A jő hatás feltétele, hogy a hőmérséklet megfelelő magas (20—25 C fok között) legyen. A gázosítás tttás intenzív szellőztetés szükséges. AZ ÜVEGHÁZI és főlia Matti termesztésben használható rovarölőszerek: Vapona Strip kártevők ellen 28 m’ légtérre számítva 1 db műanyag csík legalább 2 méter magasságban történő kiakasztásával használható. Olyan üvegházban, ahol uborka-, vagy krizantémtermesztés is folyik, a növényre mérgező hatása miatt felhasználni tilos! Unifosz G aerosol felhasználható — uborka és krizantém kivételével — levéltetvek és üvegházi molytetvek ellen 5 g/100 m*. A palackot 30 cm-re a növény felett tartva kell a szórófejet megnyomni és tartalmát a légtérbe permetezni. A Vapona és az Unifosz rovarölőszerek élelmezésegészségügyi várakozási ideje 7 nap. Munkaegészségügyi várakozási idő: 3 nap. A Pirimor felhasználható zöldségfélékben, szabadföldön és üveg, ill. fólia alatti termesztésben, csak levéltetvek ellen 0,05 °/0-os koncentrátumban, hektáronként 700—1000 liter permetlé- ben. Élelmezésegészségügyi várakozási idő szabadföldön 10 nap, üvegházban 21 nap. Munkaegészségügyi várakozási idő 3 nap. A kezeléseknél előírt óvórendszabályoka* be kell tartani. Komlódi József laborsnémök cseh cséb cséb BIZTOSÍTÁSI ÉS EGELVZO CSOPORT MINDEN MUNKAHELVEN I
