Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-13 / 36. szám
Tudomány — Techniko ssfiaasse^sseasaaeieceBa» Betonkeverés - menet közben Az érdeklődés középpontjában: az influenza Hazánkban már hetek óta tart az influenzajárvány. Terjedéséről köhögve és szipákolva nap mint nap olvashatjuk a híreket.;. Nincg is olyan év, hogy leginkább ősszel meg télen ne jelentkezne ez a nem várt „vendég”. Felkerestük Dr. Farkas Elek virológust, a Magyar Mik- rotnológiaá Társaság főtitkárát, hogy felvilágosítást kérjünk az influenza kórokozójáról, terjedéséről és a járvány leküzdésének kilátásairól. — Hogyan fertőz as influenzavírus? — Cseppfertőzés, (köhögés, tüsszögés) útján. A, influenza- vírus a fogékony emoer légúti nyálkahártyáinak sejtjeibe jutva rendkívül gyorsan szaporodik. Száma 6—8 óra alatt akár ezerszeresére is megnőhet. Ez azzal jár, hogy az ember egy-két nappal a fertőzés után maga is továbbadhatja a fertőzést. így a betegség iránt fogékony emberek körében a járvány robbanásszerűen terjed. Egyébként, amilyen gyorsan terjed a járvány, olyan gyorsan válik a népesség védetté (immúnissá) a kórokozóval szemben. Az olyan népességben, amely csaknem teljes egészében megfertőződött egy bizonyos influenzavírussal, majd meggyógyult, és így immunissá vált: ugyanaz a kórokozó ott aüdgha tud járványt okozni, egy-két éven belül. Csakhogy az influenzavírus 1 Időnként megváltozik, a megváltozott vírussal szemben pedig a szervezet védettsége kevésbé, vagy egyáltalán nem érvényesül. — Honnan bukkannak fel as új influenzavírus-változatok? —Ezt ma még nem tudjuk teljes bizonyossággal megmondani. Az évről évre feltűnő újabb változatok leggyakrabban az előző évben járványt okozó influenza- vírus törzséből származnak. De körülbelül agy évtizedben egyszer. teljesen újnak látszó influenzavírus is megjelenik. Mivel az influenzavírusnak az állatvilágban (főleg a madarakban) is sokféle fajtája van: elképzelhető, hogy ez a, „utánpótlás” onnan származik. Hazánkban országos influenzajárvány legutóbb 1971 novemberében volt. Azt — a megszokottól eltérően — két vírustörzs okozta. Az idei járványt okozó influenzavírus (az un. England 42/72/ a tavalyi vírustörzsekkel közeli rokonságban van; nem tekinthető új vírusnak. — Vajon lehet-e tudományos alapon előre jelezni az influenzajárványok közeledtét? •—Olykor könnyű előre jelezni az influenzajárvány közeledtét, olykor meg — a tudomány mai állása alapján — lehetetlen. A legbiztosabb prognózist akkor adhatjuk, amikor a világ valamely részén az emberekben olyan influenzavírus jelenik meg, és kezd terjedni, amely addig járványt nem okozott, amely ellen tehát az emberiségnek semmi védettsége nincs. Ilyen influenzavírus volt például az 1957 tavaszán Szingapúrban és Japánban feltűnt un. A-2-es vírus. Akkor a kutatók, a szakemberek mindjárt jelezték, hogy ez teljesen újfajta influenzavírus, és világjárványt okozhat; ez be is következett. Hasonló előrejelzés vált he 1968-ban is. Ha csak vírus-változat bukkan fél, akkor elméletileg nem következhetne be járvány; mivel a népesség nagy része az eredeti törzzsel szemben már meglehetősen védettnek tekinthető. Ez persze sajnos nem zárja ki azt, hogy gyakorlatilag mégis kitörhet járvány; mivél ennek sok egyéb — köztük több ismeretlen — összetevője is van. Egyébként az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a világ nagy részére kiterjedő influenza-központ hálózata van kialakulóban. Ennek elsődleges feladata a járványok észlelése és útjuk követése, a vírustörzsek elkülönítése (izolálása) és rendszerezése. Hazánkban az influenza-központ az Országos Közegészségügyi Intézetben (OKI) van. — Az influenzánál sokkal súlyosabb betegségeket, járványokat is leküzdött már a tudomány. Hogyan lehetséges, hogy az influenza ellen még ma sem tudunk tökéletesen védekezni? Egészen röviden két okról van szó. Először is: a, influenza ellen tartás védettséget a vírus rendkívüli változékonysága miatt nem lehet kialakítani. Alapvetően pedig — mint általában a vírusok esetében — magára a kórokozóra ható. igazán hatékony gyógyszerünk még nincs. Az oltás körülbelül 50 százalékos védettséget ad. Eöry Éva Búcsú a tárcsától Habár a telefonkészülékek nagy többsége ma még a tízlyukú, elforgatható tárcsával működik, a szakemberek nem jósolnak hosszú életet neki. Napjainkban az elektronika rohamos térhódításának korszakában idejétmúltnak, lassúnak tartják a telefonhívást e mechanikus szerkezettél Tárcsázáskor a hívótárcsa rugóját a korong elforgatásával felhúzzák, és a visszaforgó tárcsa a hívószámnak megfelelő impulzust küld a központba. Mióta magukat a központokat is elektro_ nizálták, lerövidülhet ez a 15—20 másodpercet igénybe vevő művelet. A legújabb készülék-típusokon tárcsázás helyett csupán megfelelő sorrendben le kell nyomni a számjegyekkel ellátott billentyűdet (gombokat). a többit zajmentesen, gyorsan, hibátlanul elvégzi a telefonkészülék „lelke”, a beépített elektronika. A képen látható Siemens-gtártmányú készüléket kiegészítő hangszóróval is ellátták a beszéd felerősítésére. A hívójelet nem csengő, hanem elektronikus hangot adó berendezés szolgáltatja amelynek hangerőssége széles határok között változtatható. Meghatározott kapcsolatok létesí tése rövid hívószám segítségével lehetséges a ké_ szülék használatakor. Ha a hívott szám foglalt, a hívást a készülék tárolja és megfelelő bi'len- tyűnyomásra újra automatikusan végrehajtja. Ma már egyre ritkábban fordul elő, hogy a betont az építkezés a felhasználás közvetlen kö_ zelében keverjék meg. Rájöttek ugyanis, hogy sokkal gazdaságosabb, ha ezt a munkát központi telepeken végzik, még akkor is, ha utána kisebb-nagyóbb távolságra el kell szállítani a kavics, cement ég víz keverékét. A betonminőség egyenletessége is jobban biztosítható, ha a központi telepen keverik. Ám a szakemberek találtak egy közbenső megoldást is, így született meg az úgynevezett transzportbeton, és a képen látható praktikus betonszállító jármű. A közel másfélszáz lóerŐ6 motorral rendelkező jármű megerősített alvázára ferdén elhelyezett, kettős csonkakúp alakú keverőtartályt helyeztek, mely többféle sebességgel forgatható, a gépjármű haladása kökben is. A menet közben kevert, vagy to_ vábbkevert beton alkalmazásával meggyorsítható és tovább javítható az építkezés gazdaságossága. A transzportbeton as építkezés színhelyére érkező betonke-; verő járműből egy esűzda segítségével közvetlenül a bedolgozás helyére üríthető. Természetesen a szakembereknek egybe kell vetniük a keveréshez szükséges időtartamot a szállítás időtartamával, nehogy „dög. lőtt” beton érkezzék az építkezéshez. Hazad útjainkon is egyre gyakrabban találkozhatunk a baráti országokból importált keverő-szállító kocsikkal. Kombájnok a világ minden tájára Ha végigjárnánk azokat az országokat, ahová a rosztovi ipari üzemek termékeiket exportálják, akkor minden bizonynyal földkörüli utazáson kellene résztvennünk, megfordulnánk Európa, Ázsia Afrika és Amerika számos országában. Csak a legjelentősebb szovjet kombájngyártó üzem, a Roszttzel_ mas a világ 18 országába exportálja önjáró kombájnjait. A rosztovi mezőgazdasági gépgyártó üzemek pedig 24 országba szállítják termékeiket. A gépek minősége évről évre javul, a „sztveppel hajók” alkotói most a Niva és a Kólosz típusú nagy teljesítményű, az eddiginél hosszabb élettartamú és magas termelékenységű kombájnok gyártását készítik elő. A rosztovi üzemek néhány terim február i& mékét, így a vegyes pari üzemek és a gépgyárak gyártmányait különösen szívesen vásárolják a világ számos országában. A világ minden tájára erxportálja termékeit a villamosműszereket gyártó Elektroinsztrument gyár. ' Vadászat festékkel Üj módszert találtak az Egye, sült Államokban a menekülő közlekedési szabálysértők elfogására: az üldöző rendőrautó motorházának egy nyílásán át kis ágyúból festéket lőnek a2 üldözött autóra. Ez olyan feltűnő — és csak speciális vegyszerrel távolítható el —. hogy a következő rendőrautó mindenképpen észreveszi, s elkapja a vezetőt
