Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-13 / 36. szám

A kávé útja egy deryiskolostortól a sarki presszóig A technika rohamos fejlődésével, még a fizikai fog­lalkozások területén is nagy­mértékben megnövelkedett a szellemi igénybevétel. Részben eimek tulajdonítható, hogy vi­lágszerte emelkedik a koffein tartalmú élvezeti szerek, kü­lönösképpen a kávé iránti ke­reslet és a belőlük készített italok fogyasztása. Ezért rövi­den a kávé történetéről, ter­mesztéséről és annak körülmé­nyeiről adunk tájékoztatást az alábbiakban : A kávé Abesszina Kaffa ne­vű tartományából származik. A hagyományok szerint a ká- véeserje gyümölcsének fogyasz­tását, annak serkentő hatását annakidején egy derviskolos­tor lakói fedezték fel. A kolostor kecákeállománya legelészés köbben a kolostor kö­rül található kávécserjéket és annak bogyóit is fogyasztotta és ezt követően az állatok nem tudtak aludni Majd a dervi­sek is megkezdték a kávécserje gyümölcsének fogyasztását és meglepetésükre álmosság nél­kül bírták az éjszakázást. A középkorban Arábiába Is átkerült a kávénövény és kü­lönösen Mekka és Medina kor­nyékén honosodott meg. A ká­vé fogyasztása egyre jobban terjedt, úgyannyira, hogy pél­dául feljegyzések szerint a mekkai helytartó és az egyip­tomi szultán a XVI. században betiltotta a kávéfogyasztást, mert „elégedetlenségre és lá­zadásra izgatta a népet”. A kávé fogyasztása különö­sen a mohamedánok körében terjedt el. ahol a szeszfogyasz­tás a mohamedán vallás sze­rint bűnnek számított és jelen­leg is számít. Ezen belül is élenjártak a törökök, akiknek közvetítésével hazánkba is be­került a kávé. 1541-ben a tö­rök megszál1 ás után létesült Budán az első török kávéház, míg az első magyar kávéház az 1700-as évek elején Po­zsonyban kezdte meg működé­sét. Tulajdonkéopen a kávénak EuróDában való elterjedését is a törököknek lehet köszönni, bár igen jelentős szerep jutott ezen a téren a velencei keres­kedőknek, akik különösen Nyugat-Eurőpában szerettették meg a kávé fogyasztását. Ará­biából 1670 táján holland ke­reskedők közreműködésével ter­jedt el a kávé Jáva szigetére, majd Ceylonba. Ezen a két he­lyen a kávé meghonosodott és jelenleg is számottevő a kávé- termelésük. Amerikában arány­lag későn terjedt el a kávé. Braziliába 1730 körül kerül­tek az első kávécserjék. Nagy­arányú terjesztését azonban csak a XTX. században kezdték meg. Jelenleg Brazília a világ kávétermelésének köz­pontja és a mintegy negyven kávétermelő ország termelése együttesen nem teszi ki a Bra­zíliában termett kávémennyisé­get. Braziléban hatalmas erdő­ségeket irtottak ki és ennek helyére telepítették az ültetvé­nyeket. A kávénövény kimondottan trópusi növény, ennek ellenére sem a nagy szárazságot, sem a tűző napfényt nem szereti. Ezért az ültetvények általában más növények árnyékába lesz­nek telepítve. A kávénövény örökzöld cserje, vagy 5—6 mé­ter magasra is megnövő fa. Mintegy negyven fajta ismere­tes a világon. A kávénövényt másfél éves korig melegház­ban gondozzák, mert a fiatal hajtások a szélsőségesen meleg, vagy trópusi csapadék hatásá­ra megsérülhetnek. Különösen kedveli a vulkanikus talajt. A kávénövény hároméves korban hozza első, fehér jázminra em­lékeztető illatú virágait, azon­ban első termése csak a 6—8- dik évben jelenik meg. A nö­vény élettartama 50—60 évet is megéli, azonban 30 év után a terméshozam jelentősen csök­ken. A növény levele bőrszerű, érdekessége, hogy a cserjén vagy fán, egyidőben megtalál­ható a virág, a félig érett és az érett termés is. A virágot követő termés a cseresznyéhez hasonló bogyó, melynek színe először zöld, majd sárga, később piros, és beéretten sötét ibolya színű. Maga a kávé ezen bogyós gyü­mölcs csonthéjában található, általában egy bogyón belül két szem. A beérett kávébogyókat, melynek beérése az első vi­rágzást követően 6—8 hónap után következik be. folyamato­san szüretelik, például Brazíli­ában a főidény augusztustól decemberig tart Az érett bo­gyókat kézzel szedik le, hogy csak a teljesen érett szemek kerülhessenek betakarításra. A leszedett érett bogyókat kétféle módon, az úgynevezett száraz, vagy nedves eljárással tisztítják meg a felesleges ré­szektől, és így kapják a már közismert nyerskávét. Hazánkban kereskedelmi for­galomban bár megtalálható a nyerskávé, a nagy tömeg azon­ban pörköltkávé formájában kerül forgalomba. .. Annak ellenére, hogy a kávé j fogyasztása ősi eredetű, forgal- : ma állandóan tovább emelke- ■ dik. Magyarországon 1938-ban • 0,80 kg volt az egy főre eső • éves kávéfogyasztás. jelenleg : körülbelül 1.80 kg. Nyugat-Eu- ’ rópában ugyanez 10 kg felett van. A kávé fogyasztásának több ismert változata van. Ha­zánkban elsősorban a presszó- jellegű kávéfogvasztás az elter­jedt, a szomszédos államokban a törökös eljárással főzött ká­véital a kedveltebb. A nvugati államok­ban kimagaslóan magas kávé­fogyasztás elsősorban azzal ma­gyarázható, hogy ott igen nagy népszerűsége van a kávénak tejjel együtt. tejeskávéként történő fogyasztásnak. A kávé hatóanyaga a dervi­sek által is felfedezett koffe­in, ami rövid idő alatt fo­gyasztás után felszívódik és élénkítő hatása 5—6 óráig is eltart Az ereket tágítja, frissí­tő hatása következtében éber­séget kölcsönöz. Különösen a szellemi munkát végzők eseté­ben, ahol a megfigyelőkészsé­get és a gondolattársítást is serkenti. A koffein kismértékben ked­vezően hat az izomerőre is. A koffein mellett a kávé 8—10 % csersavat is tartalmaz, amely izgatja a gyomor nyálkahártyá­ját kellemetlen közérzetet okozhat. Ezért egészséges, ha kevés tejet tejport vagy tej­színhabot keverünk a kávé­hoz. A tejben lévő fehérjék ugyanis lassítják a koffein ha­tását és közömbösítik a cser- savat. CT. L> Küldöttgyűlésen a Szarvasi T akarékszövetkezetnél Vasárnap délelőtt a (városi tanács dísztermében tartotta küldöttgyűlését a hat és fél ezres tagsággal rendelkező Szarvasi Takarékszövetkezet. A szarvasi, a békésszentandrásd, a csabacsű- di és a kardosi tagságot képvi­selő küldötteket valamint Or­bán Bélát a megyei tanács szar, vasi járási hivatalának elnök­helyettesét dr. Pataki Istvánt a városi tanács titkárát és Ga­lambosa Lászlót a MESZCV Ta­karék- és Lakásszövetkezeti Titkárság vezetőjét Szabovdk Mihály köszöntötte. Ezután Fe­dor jak Pál, a pénzintézet elnö­ke tartotta meg vitaindító be­számolóját. Bevezetőként az or­szág szövetkezeti pénzintézetei­nek múlt évi nagyarányú fejlő­déséről beszélt Majd a Szarva­si Takarékszövetkezet 1972. évi eredményeit s az idei esztendő feladatait tárta a küldöttgyűlés elé. cafM«nMSBnnMMHaNSH3na88tnfamiiH*iaHHi»nnH*iBHi»Mi«i!»e9(0tsaN Nyolevannyole festmény Szombatén nyílt Békéscsabán a 6. számú általános iskolában az intézmény felsőtagozatos tanulóinak képzőművészeti kiállí­tása, melyre nyolcvannyolc festményt küldtek be a gyerekek, elképzeléseiket a tudomány és a technika fejlődéséről, Petőfi Sándor életéről, tevékenységéről, s a világ ifjúságának ba­rátságáról, (Fotó: Demény Gyula) Többek között elmondotta Fe_ dór jak Pál, hogy a múlt évben több mint négymillió forinttal nőtt a pénzintézet betétállomá­nya A 17 százalékos emelkedés következtében a múlt év végén már 27 millió forintot meghala­dó betétállományt kezeltek Szarj vason, Békésszentandráson, Csa_ bacsúdön és Kardoson. Itt tette szóvá továbbá!, hogy 1972-betß 324-en kérték tagfelvételüket működési területük négy hely­ségében. Ez egyben azt is je­lentette, hogy december 31-én 6 509-en vallották magukénak a Szarvasi Takarékszövetkezetet}. A taglétszám emelkedésével párhuzamosan továbbá 32 ezer forinttal nőtt a részjegyállo­mány, amely év végén elérte a 676 ezer forintot Jelentős helyet kapott az igaz. gatóság beszámolójában a köl­csönfolyósítás is, amely a taka­rékszövetkezet másik alapvető tevékenysége volt Tavaly a szö­vetkezet tagjai közül 1415-en kértek és kaptak különböző cél­ra kölcsönt Az év végi mérleg szerint december végén 11 mil­lió forintot meghaladó kölcsön- állománnyal rendelkezett a ta­karékszövetkezet Az említett két alapvető fela­datkörön túl — amint a beszá­molóból megtudtuk — 1972-ben. 64 új biztosítási ügyletet kötöt­tek, miközben az AB megbízá­sából kifizettek 698 ezer forint állatkárt Befejezésként elmondotta Pe- dorják Pál, hogy a békésszent- andrási, csabacsűdi és kardosi kirendeltségük jól szolgálta a lakosság igényeinek kielégítését Végezetül megtudtuk a szövetke­zet elnökétől, hogy ebben az év­ben működési területükön 300- zal akarják növelni taglétszá­mukat 4,5 millió forinttal be­tét-, míg egymillió forinttal kölcsönállományukat A vitában a küldötteken kívül szót '’kért dr. Pataki István, a városi tanács titkára és Galam­bosa László, a MÉSZÖV titkára. Mindketten elismeréssel szól­tak a Szarvasi Takarékszövetke. zet múlt évi tevékenységéről és az idei esztendő elképzelései­ről. Balkus Imre aaaaeeaBaaaaaaaaaa •aacflaaaaaaaaaiBaaaaaaaaBaaacasa9vecaf!ca9ac*ii?«eBeee>9aeaacB¥BaaaaaeBasi Művészi szinten MÄV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség Budapest, Kőbánya-felső pu. Panther és Skoda típusú autódarura, gépkocsivezetői képesítéssel rendelkező darukezelőt keres felvételre Jó kereseti lehetőség. — Minden héten szabad szombat. Jelentkezés a fenti címen, levélben. ■aaaaa? aaaaaaa BDBUMIftC «BU5BIB ssssisisnis: ÜSanggBBS :»HSE---msau____ S B3EBBE.»oaeiB OH8BM' taanra sseacEü nianiB aciBiui« A szocialista társadalmi, ter­melési viszonyok összessége fej­lődésünk értékelésében erőtelje­sen mutatkozik a gazdasági alap és a politikai felépítmény kö­zötti kölcsönös, dinamikus ösz- szefüggés. A gazdasági alap — objektív helyzetből is — általá­ban megkapja elismerését. Érde­mes a szocializmus felépítmény- rendszerének a szerepét is ma­gasabb szintre emelni. E cél szolgálatának a szándékával he­lyes egy, a felépítmény rendsze­rében fontos helyet betöltő te­vékenységgel — a szokásosnál : szélesebb értelmezéssel — fog­• lalkozni. : A hivatásos forradalmár meg­E jelölést — manapság, ki tudja ■ miért, talán feledékenységből, j vagy inkább igazságtalanul — E elég ritkán lehet hallani. Pedig ; az önzetlen párt-, állami, szak- ! szervezeti, KISZ-tisztségviselő, ! aki főhivatásként vagy társadal- E mi munkájaként; mély szenve- : déllyel szolgálja a szocializmus ; ügyét, megérdemli a megtiszte­• lő jelzőt. Sőt. esetenként talán 8 még többet, még hangsúlyozot- jj tabbat is. A szocialista politikai ■ munka — ha ebben a marxi, le- i nini emberismeret, a dolgozók S szeretete, az újat formáló kész- ; ség együttesen mutatkozik, a ! legmagasabb minősítési szintre ; emelkedhet. ! Az állítás igazolásáért célsze- EEBH:::::: s rű a kezdettől, az egyszerűtől el- EîîlîiSSffg ; indulni. Az első társadalmpoli- tikai kérdések vitatása, a mar­fiBannanauuQ xizmus-leninizmus alapjainak el­sajátítása, majd a kezdeti párt-, szakszervezeti, KlSZ-megbiza- tás teljesítésén való fáradozás alakítja ki a mozgalmi, közéleti érdeklődést. Az embereknek egymás közötti társadalmi kap­csolatával való ismerkedés — kezdetben néha spontán módon — érzékeli az élethez tartozó po­litikai munka szükségességét. A tapasztalatok azt is mutat­ják, hogy egyesek számos poli­tikai iskola elvégzése után is megmaradnak a társadalmi ér­deklődés „segédmunkási” szint­jén. Mások, esetleges szervezett marxista oktatás nélkül, önkép­zéssel kiváló politikai „szakmun­kásokká” válnak. Az igazi szocialista forradal­már számos, az átlagtól eltérő készséggel rendelkezik. Kialakul az a képessége, hogy tud követ­keztetni embertársai gondolatai­ból, véleményeiből. A helyes, időszerű törekvéseket meg tudja különböztetni az éretlentől, és segíti felismerni a társadalom előtt álló érdemes lépések meg­tételének helyességét. A hivatásos forradalmár fej­lődésével akkor éri el a politi­kai „mérnöki” szintet, amikor már nemcsak felismer, agitál, szervez, hanem számba véve az emberek politikai, tudati fejlő­dését, megtervezi azoknak a gaz­dasági alapra várható hatását. Az alap és felépítmény együttes mozgásában a felelősségtől átha­tott biztonságérzet adja a, le­hetőséget a reális kezdeménye­zés javaslatához. A szocialista forradalmi poli­tikai mozgalomnak szüksége van olyan vezetőkre is, akikben kü­lönösen kiemelkedően egyesül­nek a kommunista tulajdonsá­gok. Az ilyen elvtársak élet- szükségletnek tartják Marx, En­gels, Lenin műveinek tanulmá­nyozását és annak magasszintű kutatását, hogy a klasszikusok útmutatásait miként lehet nap­jainkban alkalmazni. Szüntele­nül fejlesztik általános művelt­ségüket, hogy a marxizmus-le- ninizmust ne csak alkalmazni tudják, hanem annak fejlesztésé­hez is egyszerű, világos gondo­latokkal hozzájárulnak. Az örö­költ és tudatosan fejlesztett po­litikai érzéküket, a város és a falu dolgozóival való közvetlen kapcsolattal ellenőrzik, mélyí­tik. A hivatásos forradalmi, moz­galmi készségük mély politikai szenvedélyességükből is bontako­zik. Ez fémjelzi szerénységük és alkotókészségük. Valósággal fel­üdíti őket az a forradalmi izga­lom, hogy vajon a társadalmi mozgásfejlődés útját jól ismer­ték-e fel, javaslataik alapján keletkezett cselekedetek gyümöl­cse mikor és miként mutatko­zik. Szükséges arra is gondolni, hogy a született és tanulással, továbbképzéssel tökéletesített képzőművésznek nem kell szük­ségszerűen a társadalmi és tech­nikai, valamint a közgazdasági tudományokat megismernie. Az írás művészének is elegendő, ha a társadalmi tudomány egyik­másik fontos ágazatában járatos. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom