Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-13 / 36. szám

Jő hagyományt követ a gyulai Köröstáj Tsz A aaULségkertészet fejleszté­sében igen jelentős eredményeket értek el a gyulai Kőre»táj Tstz- ben. A hagyományos tájkörzet­ben ez a közo3 gazdaság már 5 400 négyzetméter primőr haj- tatásra alkalmas területet ren­dezett be. Négyzetméterenként 240 forint árbevételt értek el 1972-ben. A kertészetben 27-en dolgoznak. Valamennyiük jó munkáját dicséri a« a 2 millió 163 ezer forint bevétel, melyre 1972-ben tettek szert Esz a ter­vezettnél 553 ezer forinttal több. Néhány hónappal ezelőtt alig tudták értékesíteni káposzta­termésüket végül is találtak ve­vőt, de csak egy részére. Kere­kén öt vagonnal tartósítottak, savanyú káposztát csináltak mellyel az élelmiszer kiskeres­kedelmi vállalat gyulai üzleteit és az üzemi konyhákat látják eL Összességében a kertészet vala­mennyi dolgozónak jól jövedel­mezett, mivel 24 ezer forint át­lagkeresetet érték eL Ifjú szivek melegével Dicséretes gyorsasággal A Békés megyei Népújság va­sárnapi számában jelent meg a Hazafias Népfront megyei Bizott­sága, a KISZ Békés megyei Bi­zottsága, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa és a Békés me­gyei Tanács felhívása megyénk lakosaihoz: Társadalmunk fejlődése szük­ségessé teszi, hogy az eddigiek­nél gyorsabb ütemben fejlesz- szük óvodáink, iskoláink, sok­oldalú tevékenységének színvo­nalát, hatékonyabbá tegyük a kultúra birtokbavételét. A fel­adatok közül leginkább az sür­get, hogy az általános iskola ok­tató-, nevelőmunka feltételeit javítsuk, hogy minél kisebb le­gyen a különbség az iskolák között... Legsürgősebb felada­taink egyike minél több általá­nos iskolai kollégiumi férőhely építése. Százával vannak olyan fiatalok, akik nehéz körülmé­nyek között kényszerülnek az életre felkészítő tudás alapjai­nak elsajátítására. Megyénk la­kosságának 17 százaléka még tanyán él, mintegy 2600 általá­nos iskolai tanuló jár még osz­tatlan, vagy részben osztott is­kolába, több mint 1500 tanuló pedig vonattal, autóbusszal jár be a tanyavilágból a község is­koláiba”. A felhívást kibocsájtó szer­vek ezen állapoton kí­vánnak javítani, felkérve me­gyénk lakosságát a társadalmi összefogásra, kollégiumok épí­tésére. Másnap, hétfőn reggel már megérkezett az „első fecske”, amelyet remélünk sok követ még: „Mi a KPM Lévai János kol­légium diákjai olvastuk a Bé­kés megyei Népújságban közzé­tett felhívást, amely általános iskolai kollégiumok létesítéséhez kérték megyénk dolgozóinak és tanulóifjúságának segítségét. Népünk, pártunk, tárcánk ál­dozatkészségének folytán mi most új, modem kollégiumban lakunk és szeretnénk, ha diák­társaink is hasonló körülmények között élhetnének, tanulhatná­nak. Közöttünk is élnek olyan tanyai diákok, akik nemrégen még hasonló nehéz körülmé­nyek között éltek és tanultak, ezért elhatároztuk, hogy mi is Intézkedések a lakosság tejellátásának javításáról Rendkívüli operativ bizottsági ülés Békéscsabán Az utóbbi hetekben kiéleződött két vállalat együttműködése a lakosság tej ellátásában. A Haj- dú-Bihar megyei Tejipari Válla­lat és a Sárréti Tejfeldolgozó Közös Vállalkozás nem újította meg korábbi együttműködési szerződését, s így bizonyos tej­termékekből az ellátás színvona­la csökkent. Ezt a békéscsabai vásárlók és a Sárréti Tejfeldol­gozó Közös Vállalkozás műkö­dési területén a lakosság kife­jezetten érezhette. A sajtóban megjelent cikkek ráirányították a kereskedelmet ellenőrző szervék ügyeimét a tej- és tejtermék-értékesítésben kialakult helyzfet újbóli áttekin­tésére. Ezért február 12-én rend­kívüli operatív bizottsági ülést tartottak Békéscsabán, a megyei tanács kereékededmriá osztályán Steigerwald György osztályveze­tő elnökletével. Ezen a két tej­ipar képviselőin túl részt vettek az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat és a MÉSZÖV megbí­zottai, valamint ott volt Nagy Mihály, a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségének titkára is. A tanácskozás során megáHa­Villamos-város Szibériában Elektrotechnikád vállalat- komplexum létesült Minszkben, Kelet-Szibéria déli részén A kisváros 12, azonos iparághoz tartozó vállalatnak ad helyet — körülbelül 70 000 dolgozóval. Az ipari központ több zónára ta­golódik. Az alapvető vállalatok hármasává1-ötösével 8 blokkba tömörülnek, biztosítva ezzel a maximális belső együttműkö­dést. Egy blokkba gyűjtik a ku­tató- és számítóközpontokat, a tervezőirodákat és laboratóriu­mokat. A fő- és a szakközépis­kolák a tanulmányi központ­ban kapnak helyet A komp­lexum szomszédságában egy festői tóparton helyezik el a „pihenőzónát” — a sport- és szórakoztató létesítményeket pftotöák, hogy Békés megye nagyüzemeiben több tejet ter­melnék. mint amennyit a helyi kereéfcedeflem naponta igényei. A felesleges tej elhelyezése gon­dot jelent, mivel a tejtermelés­ben javulás állt be, s ez meg­előzte az ipari feldolgoaókapa- cdtás fejlesztését Ezért olykor előfordult, hogy kisébb-nagyobb mennyiségű tejet meg kellett semmisíteni. Mindez olyan kö­rülmények között zajlott le, ami­kor a megye városaiban és köz­ségedben a tejtermékellátás to­vábbi javításra szaruit sőt mi több, pasztőrözött tejből egyes települések még ma is ellátat­lanok! A korábbi operatív bizottsági ülésen olyan határozat született, hogy a Hajdú-Bihar megyei Tejipari Vállalat és a Sárréti Tejfeldolgozó Közös Vállalkozás vezetői üljenek össze, egyezze­nek meg a saját körzet maxi­mális tej- és tejtermékellátásá­nak megoldásában. Az operatív bizottság akkori kérése azonban csak pusztába kiáltott szó ma­radt, mávai a két érdekelt szerv nem jutott egyezségre. A febru­ár 12-i, tegnapi ülésen Steiger­wald György megismételte a korábbi állásfoglalást. Most már egy hét határidőn belül a két szervnek egyezségre kell jutnia: miként kívánja a laikosság tej­es tejtermékellátását, a válasz­ték bővítését megoldani város­ban. községiben, falun egyaránt a rendelkezésre álló készlettel? Arról is szó volt, hogy az ÁFÉSZ és az élelmiszer kiske­reskedelmi vállalat üzletvezetői a tej és tejtermékek rendelése­kor az eddigiéktől jobban ve­gyék figyelembe a vásárlók igé­nyét, s a választék bővítésére egyaránt igényeljék a tejipari vállalat és a sárrétiek szállítási készségét. D. K. felajánljuk segítségünket. Diák­társaink nevében vállaljuk, hogy az 1972—73-as tanévben 1500 óra társadalmi munkát vég­zünk, és a külön munkánkból eredő keresetünket felajánljuk a Békés megyében építendő kol­légiumok javára. Fogadják felajánlásunkat, melyet ifjú szívünk melegével teszünk hátrányos helyzetben levő diáktársainkért, mi, akik az ország minden részéből jöt­tünk Békéscsabára tanulni : a KPM Lévai János Kollégium diáktanácsa és tanulói." Ügy hisszük e meleg hangú sorokhoz fölösleges kommentárt fűzni. A jogi tag-vállalatok vezetőivel tanácskoznak A Gépipari Tudományos Egye. sülét megyed szervezete ma, kedden délután 2 órai kezdet­tel tanácskozást rendez Békés­csabán, a Technika házában a jogi tag-vállalatok vezetőinek. Az értekezleten Prockl Lász­ló, a GTE főtitkárhelyettese tart megnyitó előadást. A GTE és jo. gi tag-vállalatok közötti együtt­működés további szélesítése címmel. A megyei szervezet elő, zetas tájékoztatót küldött ki a vállalatok és szövetkezetek ve­zetőinek, melyben részletesen leírják, milyen támogatást nyújthatnak. Korszerű termék, gazdaságos termelés Látogatóban a Békéscsabai Kötöttárugyárban Világszerte hódít alsó és fel® sőruházati cikkekben egyaránt a kötöttholmi. Munkában odaha­za. kiránduláson, sőt szórakozó­helyen ia szívesen viselünk könnyen kezelhető, rugalmas kötött kosztümöt, nadrágkosztü­möt. tunikát, pulóvert, gyerme­keinket ugyancsak kötötthoL. mikha szeretjük ö’tözteni. Fel­kerestük a Békéscsabai Kötött­árugyárat: kíváncsiak voltunk, milyen új meglepetéseket tarto­gatnak a vevők számára ho­gyan készültek fel az új esz­tendőre? — Egyik legfontosabb felada­tunk a gyártmányok fejlesztése, korszerűsítése, de ugyanakkor minden eddiginél jobban oda kell figyelnünk a gazdaságos termelés kialakítására — mond_ ja erről Szajbély Mihály igaz­gató.— Hazai és külföldi piaco­kon nem kevés az érdeklődés a BÉKÖT-termékek iránt, ezért igyekszünk a termelést is nö­velni. A gyár tőszomszédságában áj üzemcsarnokot építünk mint­egy 40 millió forintos beruhá­zással, amit előreláthatólag 1974-ben avatunk. Ezzel lehetőség nyílik az évi 1500 tonnányi termelé­sünket 10—15 százalékkal nö­velni. Érdekességként említem: az új üzembe szánt korszerű angol és nyugatnémet gépekből eddig 14-et már behoztunk 16 miVió forintos költséggel. Ideig­lenesen a meglevő üzemben he­lyeztük el őket. így máris ter­!■■■•«•■•*■■■■■>• miMiiiiiiiinitiiiiiiiiiiiiiniuiiiiiiiNiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiutHiiHiiiiiiiiiiiiiiitninii Téli gyakorlaton A Magyar Néphadsereg kijelölt alakulatai megtartották téli gyakorlatukat. Képünkön: munká- a tüzérségi megfigyelői. (MTI fotó—Kovács Gyula felv.—K£á melésbe állítottuk, s mire a többi gép megérkezik, begya­korlott munkásokra bízhatjuk. Természetesen az új gépeken korszerűbb ter­mékeket állíthatunk elő. ami manapság egyik legfőbb kö­vetelmény a kötöttárugyárak- tóL Elmondotta az igazgató azt Is, hogy a társadalmi elvárásnak ezután is eleget tesz a gyár. Bé­bi ho'mik gyártásában ugyanis monopol-helyzetet élveznék. Nemcsak mennyiségben igyek­szenek kielégítem az igényeket, hanem minőségben is töreksze­nek a műszálkeverékes, szín. és formatartó. könnyen kezelhető, rugalmas bébi. és gyermekhol- mik előállítására. — Amikor a vevőknek újabb, szebb termékekkel kedveske­dünk, egy pillanatra sem feledj hetjük a gazdaságos termelés fontosságát — folytatja az igazi, gató. — A népgazdaságnak és a gyárnak egyaránt érdeke: mit, mennyiért tudunk előállítani. Szerencsére az iparművészeti főiskolát végzett s évek óta itt dolgozó Zsu fa-házaspár a terve­zése». az új minták, fazonok ki. alakításán, színösszeállításokon kívül erre is komoly gondot for­dít. Fontolóra veszik hogy amit termelünk, abból milyen hasz­na származik elsősorban a gyár­nak, a gyár dolgozóinak? Nem, frontot kell ezzel áttörni, hiszen gazdaságos termelés nélkül eredményre soha nem lehetett számítani. A fenti beszélgetés után néz­tük meg az új mintakollekciót. A Békéscsabai Kötöttárugyár­ban három gyártmánycsoportról beszélhetünk: csecsemőruházat, fehérnemű és szabadidő ruházati termékek csoportja. A fő törekvés a minőség ja­vítása, a választék bővítése. Hazai és külföldi értékesítésre egyaránt az újvonalú. főként szintetikus anyagból készült kel­mét, illetve ruházati cikket gyártják. Női ruhák, tunikák, pantallók, nadrágkosztümök ké­szülnek például szinte szövet- hatású kötött kelméből. A szi­várvány minden színében meg­található a kötöttkelme s lépést tartva a divattal, mintás anya­gok előállítására is berendez­kedtek. 1973 második negyed­évétől már nagy választék lesz a szabadáras fa'sőruházati cik­kekből. A konfekció-termelést a bedolgozók létszámának növe­lésével igyekszik fejleszteni a gyár. A termékek minőségére jellemző: az össztermelés egy- harmadát exportra értékesítik. Említésre méltó, hogy korábban csak a tőkés piacra szállítottak, az utóbbi években azonban ba­ráti államokba is exportál a gyár. Az idén pontosan kétszer annyi áru kerül szocialista ex­portra mint egy évve1 koráb- han. De idehaza is természete­sen nagyon várjuk a BÉKÖT bébiholmikat és divatáru termé­keket. Ary Koza

Next

/
Oldalképek
Tartalom