Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-02 / 27. szám
Kézikosár és tálca EXPORTRA Dolgozzunk következetesen a párthatározatok végrehajtásáért! Hozzászólások a megyei ipari pártaktíva-értekezleten Az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat Körös- tárcsái Telepéről 1972. második felében egymillió 80 ezer forint értékű kézikosarat és tálcát készítettek és szállítottak exportra. (Fotó; Demény) A tegnapelőtt megtartott megyed ipari pártaktíva-ér- tekezleten dr. Szabó Sándornak, az MSZMP Békés megyei Bizottsága titkárának beszámolója után több hozzászólás hangzott éL A következőkben ezekről adunk tájékoztatást. 'MimiiHiHnuiiifiiiiMinHiHin település térségében találkoztak a délnyugati és a sztálingrádi front csapatai. Mintegy 300 ezer német (katona körül bezárult a sztálingrádi katlan. A német parancsnoíkság sürgősen tartalékokat dobott át a szovjet—német front más szakaszairól és Nyugat-Európából, majd december 12-én Kotyel- nyikovo térségében ellentámadást indított. A német páncélosoknak 50 kilométernyire sikerült megközelíteniük bekerített csapataikat, de a szovjet alakulatok szilárdan tartották a külső védelmi vonalat, majd ellentámadásba lendültek, és tovább nyomultak előre dél felé. December 29-én, elérték Ko- tyélnyikovot, szétzúzták a város helyőrségét és elfoglalták a várost. A német csapatok súlyos veresége a Don középső szakaszán és Sztálingrádtól délre eldöntötte Paulus-katlan- ba zárt 6 .hadseregének sorsát. A szovjet parancsnokság 1943. január 8-án megadásra szólította fel a bekerített ellenséget, hogy elkerülje a felesleges vérontást. A feltételek elfogadásának határnapjául január 9-ét adták meg. A szovjet ultimátumot a németek Hitler parancsára elutasították. Január 10-én, tehát egy nappal az ultimátum lejárta után, a szovjet csapatok megkezdték a bekerített hadseregcsoporr felszámolását. Ezzel megindult a sztálingrádi csata utolsó hadművelete, az úgynevezett gyűrű-hadművelet. A hadműveletet Nyikolaj Voronov, a legfőbb parancsnokság képviselője irányította. A németek elkeseredetten védekeztek. A gyűrű azonban napról napra szűkült körülöttük. A némét katonák helyzete romlott. Éhezitek, megették lovaikat. Fogyott az üzemanyag és a lőszer. Tábori kórházaik zsúfoltak voltak sebesültekkel és betegekkel, de nem volt gyógyszer. Göríngnek azt az flIIEMSl» I : ígéretét, hogy légi utón támo- : gatást kapnak, a szovjet légi • blokád a minimumra csökken- ! tette. : M Hitler ekkor a harci szellem ; fenntartása érdekében hadi- ■ anyag helyett kitüntetéseket, ! vaskere&zteket küldött, a tá- ; homokokat és a tiszteket elő- ; léptették. Paulust tábornaggyá Î nevezte ki. Ez azonban vajmi : keveset változtatott a helyzeten. ; Január 21-én a Volgához szó- ! rított német harccsoportot két : részre szakították. A város köz- : pontjába szorult németek január ! 31-én letették a fegyvert. Paulus • tábornagy, törzsével együtt fog_ : ságba került. Két nappal ké_ : sőbb, február 2-án megadta ma- : gát a másik ellenséges harccso- ! port is. A doni front katonai tanácsa ; a legfőbb parancsnoksághoz in- : tézett jelentésében a következő- : két írta: a doni front csapatai ; 1943. február 2_án 16 órakor be- • fejezték a körülzárt ellenséges ; sztálingrádi harccsoport szétzú- ; zását és megsemmisítését. A fasiszta Németország febru- £ ár 7-én országos gyászt rendelt : el az elvesztett sztálingrádi csa- • ta miatt. H A hadtörténetben egyedülálló, 5 hogy ilyen jól felszerelt ellen- : séges hadcsoportat teljesen beke- ; vitettek és felszámoltak. A Sztá- £ lingrádért folyó csatában a né- ■ metek halottakban, sebesültek- * ■ ben és foglyokban másfélmillió S embert vesztettek. A szovjet : fronton bevetett erőik egynegye- ; de elousztult. többek között há_ ! rom és fél ezer tank, háromezer : repülőgép. 12 ezer löveg és 75 ■ ezer jármű. A sztálingrádi győzelem, • amely döntő fordulatot jelentett ! az egész háborúban, magasra £ emelte a Szovjetunió katonai és ; nemzetközi tekintélyét és elő- * mozdította a nemzeti felszaba- £ dító harc kibontakozását az ; európai országokban. Jurij Plotnyikov, j£ ezredes, hadtörténész 5 Elsőként Nagy István, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának vezető titkára szólalt fel, aki bevezetőben emlékeztetett arra, hogy életszínvonalpolitikánk tartós alapja a termelékeny és gazdaságos termelés. Ezt nagymértékben elősegíti a dolgozók aktivitása, a szocialista munkavenseny, amely eddig is eredményesein járult hozzá építőmunkánk sikereihez. A mozgalom szervezését, irányítását a KB 1971. december 1-i határozatának állásfoglalása alapján a 1007/1972. számú kormányhatározat a gazdasági vezetők munkaköri kötelességeként írja elő. A szakszervezetek azonban továbbra is a szocialista munkaverseny legfőbb társadalmi szervezői. A szocialista kötelességvállalásokban ki kell fejeződnie a hasznosságnak, összhangban kell állniuk a vállalati tervcélkitűzésekkel. Ide tartozik a korszerű szakismeretek elsajátítására, az általános műveltség emelésére való törekvés is. A továbbiakban az állami iparban dolgozó művezetők és munkások március 1-én hatályba lépő béremelésének módjáról adott tájékoztatást Nagy élvtárs. Felhívta a figyelmet arra, hogy a művezetőket és a munkásokat a központilag biztosított bér- fejlesztésen kívül arányosan kell részesíteni a vállalati bérfejlesztésből. Ismertette azt a határozatot is, amely a munkások lakásépítésének az eddiginél nagyobb arányú támogatását írja élő. Végül a kitűzött feladatok megvalósításának szubjektív, emberi oldaláról beszélt Nagy elvtárs, hangsúlyozva, hogy a jó üzemi légkör kialakítása elengedhetetlenül fontos. Olyan közhangulatot kell teremteni, amelynek hatására a dolgozók nem csupán kötelességszerűen, hanem tudatosan fejtik ki tevékenységüket. Korek Ferenc, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója az építőipar fejlődéséről adott számot és beszélt azokról a gondokról is, amelyek hátráltatják a lakásépítés meggyorsítását. Kovács János, a Békés megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalat pártszervezetének csúcstitkára a szocialista brigád- és versenymozgalmak jelentőségét hansúlyozva számolt be arról, hogy az 1972 második félévében kialakult nehéz állategészségügyi helyzetben a vállalat vágóhídi ifjúsága szocialista brigádja bebizonyította : a szocialista termelés legbiztosabb támaszai a szocialista brigádok. A gyulai vágóhíd ifjúsági brigádja ugyanis rendkívüli körülmények között 1972. októbere óta naponta 550 sertést vág le és darabol fel a szokásos 380 helyett. Ilyen tenni- akarás mellett — állapította meg a felszólaló — az 1973- as célkitűzések megvalósításával sem lesz különösebb baj. Dr. Takács János, a Békés megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője ugyancsak a lakásépítkezések meggyorsításával kapcsolatos feladatokat ismertette. Pethes András, az MSZMP KB munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy az értekezleten elhangzott beszámoló a kommunistáknak és a vezetőknek egyaránt megszabja a tennivalókat. A gazdasági vezetőknek nemcsak lojálisaknak kell lenniük a párt politikája iránt, hanem következetesen dolgozniuk is kell a határozatok végrehajtásáért. Ehhez az alapszerveztek segítséget nyújtanak. Az üzemi demokrácia fejlesztésével kapcsolatban hangsúlyozta Pethes elvtárs, hogy az ne a különböző (termelési, brigád-) tanácskozások megtartásában merüljön ki. A tartalom a lényeg: szót kell érteni munkásokkal, meg kell nyerni őket a feladatok tudatos végrehajtására. Csapó Gábor, a Medgyes- egyháza Vas- és Faipari Szövetkezet párttitkára a bér- növekedés feltételeit az eredményesebb gazdálkodásra való törekvésben, a becsületes munkában jelölte meg. Elítélte azt, ha egy vállalat jogtalan nyereségre akar szert tenni. Javasolta, hogy az árakat az illetékes szervek jobban ellenőrizzék. Elmondta, hogy véleménye szerint a pártmunka gyenge oldala a határozatok kellő ismertetése, valamint a gazdasági vezetők beszámoltatása. Szükségesnek tarja, hogy a párttitkár a gazdasági vezetővel azonos szintű ismeretekkel rendelkezzen. Bodor Sándor, a FORSZ békéscsabai gyára szakszervezeti bizottsá- ságának titkára a szakmunkásképzés gondjairól beszélt. Bánki Béla, a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója többek között elmondotta, hogy a tavalyi jó termés eredményeként a vállalat jóval több terményt vásárolt fel 1972-ben, mint 1971-ben. Emiatt azonban jelentősen megnövekedtek a felvásárlás költségei is. Természetesen ezzel n>ír eleve számoltak, hiszen a vállalat vezetősége tisztában van azzal és vallja is ,hogy a vállalat érdeke nem kerülhet a népgazdasági érdekek fölé. Steigerwalá György, a Békés megyei Tanács kereskedelmi osztályvezetője az 1972es árszínvonal alakulását elemezve javasolta, hogy az illetékesek a jövőben fokozzák az árellenőrzések szigorúságát. Erre annál is inkább szükség van, mert a vizsgálatok nem egy esetben azt bizonyítják, hogy az ipar a közgazdaságilag indokoltnál is jobban „felhajtja” az árakat. Ugyanakkor igyekezni kell visszaszorítani azt a jelenséget is, amelynek lényege hogy a keresett termékek előállításakor az egyes ipari termelőszövetkezetek nem veszik figyelembe a minőségi kívánalmakat. Fontos, hogy megyénkben is fellépjünk a munka nélkül szerzett jövedelmek éllen — mondotta a megyei tanács osztályvezetője. Dr. Szabó Sándor a hozzászólásokra adott válaszában először is arra hívta fél a figyelmet ,hogy a beszámolóban felvetett gondokat meg kell értenie mindenkinek. Aki dolgozik, tévedhet, de egymás munkájának segítésével, ellenőrzésével ,a hibáktól való megóvásával csökkenteni lehet a hibaforrásokat. Minden szinten. Ehhez egységes álláspont kialakítására, egységes politikai gyakorlatra va», szükség. A megye ipara, közlekedése, kereskedelme fejlődik. Alapvetően rend van az élet minden területén. De van egy sor olyan gond, amelynek megoldása előrehaldásunk meggyorsításának a feltétele A továbbiakban a felszólalók egyes bérezésre vonatkozó kérdéseire adott választ. Hangsúlyozta, hogy az ország anyagi erejéhez képest elsősorban az állami iparbab dolgozó munkások bérének az emelése szükséges, ami március 1-től meg is valósul. Befejezésül felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházási fegyelem megszilárdítása után az építőberuházás növekedni fog, amire az építőiparnak fel kell készülnie. A lakások építését az előközmű- vesítéssel meg kell gyorsítani, A megyei ipari pártaktíva- értekezlet dr. Szabó Sándor válaszadását követően Bankó Mihálynak, az MSZMP Békés megyei Bizottsága gazdaság- politikai osztályvezetőjének zárszavával ért véget. Sok sikert kívánt az aktívaülés részvevőinek az 1973-as gazdasági és politikai célkitűzések megvalósításához, amely talán még nagyobb erőkifejtést követel mindenkitől, mint az 1972-es feladatok teljesítése. sitís Mcem^n 0 1 nmtn cíPDtmli} 1973. FEBRUÁR 2
