Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-09 / 6. szám

Mokos József' enslékkiáitiiási rendeznek Egy pedagógus a sokezerből Békéscsabán Békéscsabán, a városi tanács gondozásában nagyszabású em­lékkiállítást rendezne« január 14-én a Munkácsy Mihály Múze­umban, a közelmúltban elhunyt Mohos József festőművész leg­szebb alkotásaiból. Több mint félévszázados festői munka „gyöngyszemeit” igyeke­zett összeszedni múzeumoktól, intézményektől és magángyűj- tőktől V. Kiss Margit, a kiállítás rendezője. 50 olajfestményt és sok értékes művészi vázlatot láthatnak majd a kiállítás meg- tekintői, Mokos József, a fáradhatatlan festő és tanár már 1940-ben fel­keltette az érdeklődést alkotá­saival A budapesti kiállításon 300 bemutatott festmény közül a legsikeresebbek között írt a „Művészet" című folyóirat Mo­kos József „Nagybányai táj” cí­mű festményéről. Azóta hazánk különböző tájain és Romániá­ban, de legfőképpen Békéscsabán szerepeltek alkotásai. Kedvenc témája volt a természeti szépsé­gekben gazdag tájak, a fák, bok­rok, virágok művészi ízléssel épí­tett utcarészek megörökítése, de nagy mestere volt a portréfesté­szetnek is. Egyetlen tanár volt Magyar- országon, aki az általa vezetett képzőművészeti szakkörből 88 fiatalt segített iparművészeti, képzőművészeti, pedagógiai főis­kolára, illetve műszaki egyetem­re. Csaknem 3 évtizeden át szer­vezte, irányította a szakkört, s oktató-nevelőmunkáját halála napjáig folytatta. A kiállítás alkalmával kegye­lettel emlékezünk Mokos József festőművészre. A. R. Á% országban elsőnek Békéscsabán Az autósok örömére új önkiszolgáló bolt nyílt meg Tegnap, január 8-án a déli órákban megnyitották az ország­ban elsőnek Békéscsabán az AU- TÓKER önkiszolgáló alkatrész­boltját. Az üzletnek az AUTÖ- KER új épületében, az autószer­viz mellett adtak helyet. A pol­cokon Trabant, Wartburg, Sko­da, Zsiguli és Polski Fiat, va­lamint a forgalomban lévő Fiat típusú kocsikhoz mintegy 1500 féle alkatrészt helyeztek el. Hra- bovszki Pál fiókvezető-helyettes a megnyitó után elmondotta, hogy az országban egyedülálló kezdeményezéssel az volt a cél­juk, hogy az autósok önállóan válogathassák ki a keresett al­katrészt Természetesen a vá­sárláshoz az üzlet dolgozói szak­mai segítséget, tanácsot, útba­igazítást adnak. Az új üzletben minden olyan árucikk megkapható, melyet az AUTÓKER békéscsabai fiókja már korábban is forgalmazott. Az eladótér viszonylag itt is ki­csi, de mögötte alkatrésztartalék­kal — kocsi-típusonként — az AUTÖKER békéscsabai fiókjá­nak teljes raktára áll. Az alkat­részek mellett különböző autó­kozmetikai cikkeket is árusíta­nak ugyancsak önkiszolgáló módszerrel. Aranylott még az ősz, ami, kor Kétegyházán Bálint Györ­gyöt, a magyar tanítási nyelvű általános iskola napközijének vezetőjét felkerestem. Délelőtt volt, a lakására kel’ett mennem, áttörve a tóból kiözönlő libase­regen. Szíves szóval igazított út. ba a hazafelé igyekvő szom­széd. S hogy miért lett akkori hosz_ szú beszélgetésünkből csak most írás? Mert mindig közbejött va­lamilyen „fontosabb” tennivaló. Pontosabban: a mindennapi szerkesztőségi munka rohanásá­ban sürgősebb program. Ez egy­ben azt is jelzi, hogy a társa­dalmi gyakorlatban, közfelfogás­ban sok-sok — a kelleténél mindenesetre több — más téma megelőzi a pedagógiát. S e té­vedés alól ezúttal az újságíró sem volt kivétel. * * * önyvek, folyóira­tok, újságkivágá­sokkal, gépira­tokkal tömött dossziék sorakoz­nak a szekrényekben, a polcod kon. Az egyik dossziéban a há-i zigazda tanulmánya: hogyan kell a fizikai dolgozók gyerme­keivel fog’alkozni a napközi ott­honban? A tanulmányban egye­bek között az alábbiak: „A fizikai dolgozók gyer­mekeinek tanulmányi, művelő­dési és egyéb területeken meg­nyilvánuló segítésének egyik legfontosabb — és egyre na­gyobb szerepet kapó — eszköze a jól szervezett iskolai napkö­zi otthon... 'Ügy vélem, hogy a_ mikor a fizikai dolgozók gyer­mekeinek segítéséről beszélünk, nem a’egendő csupán a peda­gógiai tevékenységre gondolni — mindehhez megfelelő körül­ményekre is szükség van. Na­gyon fontosnak tartom annak a ténynek az általános elfogadá­sát. hogy az oktatási beruházás egyike a legkifizetődőbbeknek, leggazdaságosabbaknak... A nap­közis terem felszerelései közül a legégetőbben talán a köny-j iBaaBanBeBSŒffleæeaBaeeo Megnyílt az Újságíró Stúdió Békéscsabán Tegnap délelőtt ünnepélyesen megnyílt a Magyar Üjságírók Országos Szövetsége és az MSZMP Békés megyei Oktatási Igazgatósága által szervezett kétéves Újságíró Stúdió. Részt vett a megnyitón Németh Jenő elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Ge­rencsér Jenő alvtárs, a Képes Újság főszerkesztője, Cserei Pál, a Békés megyei Népújság fő- szerkesztője és Juhász József, az MSZMP Békés megyei Ok­tatási Igazgatóságának vezetője. Juhász József elvtárs meg­nyitója után Gerencsér Jenő elvtárs tartotta az első előadást „A tömegkommunikáció helye, ■ szerepe a társadalomban. A • meggyőzés feltételei az újság- : írásban” címmel. A hallgatók a tegnapi foglal- : kozáson tájékoztatást kaptak a ; stúdió munkájáról, feladatairól, 5 valamint az Oktatási Igazgató- j ság iskolarendjérőíL vek hiányoznak. És itt nemcsak szépirodalmi könyvekre gondo­lok, hanem egyéb művelődési értékekre, mint amilyenek pél­dául a lexikonok, az idegen sza­vak szótára és így tovább... A szegényes berendezés, az objek­tív nehézségek ellenére is val­lom azonban, hogy a napközis pedagógus lelkiismeretes mun­kája sok problémát áthidalhat.” S ami még a tanulmányban van: a napközis tanárnak kü­lönös gonddal kell megismernie a fizikai dolgozók gyermekeinek otthoni életkörülményeit: ta­nácsadással kell segítenie a szü’őket miképpen törődjenek tíz-tizennégy éves lányukkal, fi­ukkal; törekednie kell a nap­közis terem minél esztétikusabb kialakítására; cselekedtetni kell a visszahúzódóbb gyerekeket is, hogy sikerélményhez jussanak; látogatnia kell a tanítási órá­kat, hogy minél jobban megis­merhesse diákjait; érzelmileg kell gazdagítania a gyerekeket iroda’mi szemelvények olvasá­sával, rádióhallgatással, tv-né- zéssel, a tananyag szemlélteté­sével és újraszemléltetéséveL Nagyon sok napköziben töltött délután summája ez s a peda­gógus személyiségének, felelős­ségének fontosságát hangsúlyoz, za, nem bújva az „objektív le­hetőségek hiánya” barikád mögé, ztán felkeltünk a karosszékből s a szőnyegre térdelve-gugoL va töltöttük a következő órát. Mert rengeteg kincs került elő óriási dobozok­ból, arasznyi magasan áraszt­va el a szoba majdnem felét, kínálva magát, hogy kézbe ve­gyék. megszemléljék egy-egy da­rabját. Körül a földön hevert a sok régi újság, csont, prospek­tus, mindenfé’e hulladék. A há­zigazdának mindegyikről volt mondanivalója: — Itt minden darabnak funk­ciója van. Felhasználtam vagy a jövőben használom fel őket a napköziben. A lapokban renge­teg különböző kép jelenik meg, a rénszarvas-szántól a vasöntö­déig, a tisztálkodószerektől a vadászfegyverekig egy sor dolog­gal alaposabban megismerked­hetnek belőlük a gyerekek. S szemlé’tetni tudok egy fadarab­bal, amibe szarvasbogár lárvá­ja fúrt különös mintát, egy ket­tévágott gumilabdával, amely- lyel megmagyarázható, hogy ké­pes a légy a mennyezeten is megmaradni, alig-öklömnyi tek­nőspáncéllal, amelyik olyan erős. hogy ráállhatnak a kisebb nö­vésű hatodikosok. Aztán kü’ön_ böző növényi magvakkal, álla­tok fogával, vesekővel, agancs­csal, kókuszdióval, szövetdara­bokkal, ólomplombával, koru zervcímkékkel, tengeri sün vázá­val. könyvborítókkal, látszólag has7onta’an, valójában nagyo- nis hasznos tárgyakkal. — S honnan való cas a renge­teg képeslap? — A barátaimtól, ismerőseim« tői, rokonaimtól mindig azt ké­rem, ha bárhová is utaznak, küldjenek levelezőlapot. Sok-sok lehetőség nyílik rá. hogy tanul­janak belőlük a gyerekek. Itt van például a pisai ferde to­ronyról készült felvétel. Nem­csak az építészettel, a művészet- történettel kapcsolatos beszél­getésekben lehet szemléltetőesz­köz. hanem fizikából is; miért nem dől el a torony s meddig hajolhat még az összeomlás ve­szélye nélkül? S szép lapjaim vannak az Aggteleki cseppkő­barlangról, a milánói Scaláról, az egyiptomi piramisokról, a moszkvai metróról, a japán ex­près szvona tokról. Új-Zélandról, az Auróra cirkálóról, nehéz vol­na felsorolni S remélem, hogy a gyűjtemény tovább gyarap­szik majd. A szemléltetés örö­me, a gyerekekre gyakorolt ha­tása nagyon megérik a gyűjtés fáradságát. I égezetül másfajta érdekesség, egy levél került elő valame'yik fiók mélyéről. Kéte­zer kilométerről érkezett, aláírója Szemjon Ka- la balin. Különös a néhány pa­pírlap története: — Nagyon szeretem Makaren- kót a legjobbnak tartom min­den pedagógus között Nincs ná­la különb, legfeljebb olyan, mint ő. Diákkoromban olvastam tő­le Az új ember kovácsát, a „pedagógiai hőskölteményt” s figyeltem fej benne egyik nevelt, je, Szemjon Karabánov alakjá­ra. Szemjon Karabánovot élő emberről, Kalabalinrói mintázta az író. akiből a későbbiekben Makarenko egyik legkiválóbb követője lett. Pedagógus, aki már csaknem fél évszázada egy Moszkva-kömyéki nevelőintézet vezetője. Levelet írtam neki. kértem, közölje pályája legfon­tosabb tapasztalatait, fő’eg, a- melyek a fizikai dolgozók gyer­mekeinek segítésében lennének követhetők. Aztán megérkezett az első válasz s talán kialakul» köztünk a rendszeres levelezési Az első küldeményből különö­sen tanulságos volt számomra, amit intézetének tanulói önkor­mányzatáról, a fizikai munká­ban reji’.ő jellemformáló lehető­ségről s az iskola és a napkö­zik szerves és állandó kapcsola­tának szerepéről írt. Nevelési problémáink között — úgy ér­zem — nagyon sok. a közös. Kala bálin sok évtizedes ta­pasztalatait tehát magam is megszívlelhetem s felhasználha­tom a mindennapi munkában. Szeretném is ezt megtenni, hi­szen ha furcsának is hangzik, hogy magamról mondom ezt, de nekem szenvedélyem a pedagó­gia.­Ilyennek láttam Bá’ínt Györ­gyöt. Lelkesnek, ötletekben gaz. dagnak, olyan nevelőnek, aki igyekszik sokat tenni a gyere­kekért. Biztos vagyok benne, hogy nem ő az egyetlen hivatás- tudattal teli pedagógus a megyé­ben. De abban is, hogy van amit az átlagosná1. jobban csinál. Mert nincs minden kartársának az övéhez foghatóan hasznos ké­peslapgyűjteménye, nem áldozza sok-sok energiáját mindegyikük tanulmányírásra — ha vannak is akiknek szemléltető eszkö­zökből ál’ó magángyűjteménye értékesebb s ha csak az ő isko­lájában is még hárman dolgoz­nak helytörténeti, pedagógiai tárgyú tanulmányokon. S mert vannak ilyen nevelői az ifjúságnak, talán tényleg nem is volt annyira fontos az a sok-sok más téma, hogy minde­gyiknek meg kellett előznie ezt a mostani írást. (daniss) 4 ÊÊÆm zsn. JANUAR », *ês»®aii s saegnylté öfflnepscgea készülik

Next

/
Oldalképek
Tartalom