Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-16 / 12. szám

Kossuth-kiadványok két és fél millióért Beszélgetés Roszik Györggyel, a Kossuth Könyvkiadó Békés megyei Kirendeltsége vezetőjével — Mi jellemezte az elmúlt esztendő könyv- és folyóirat- Jorgalmát Békés megyében? — Nőtt az érdeklődés a po­litikai irodalom termékei iránt. A pártszervezetek, KlSZ-alap- szervezetek, könyvtárak, egyé­nek több, mint két és fél mil­lió forintért vásároltak s ez. az összeg félmillióval múlja felül az 1971-es eredményeket A téli hónapok szokásos előfi­zető-gyarapodása után pedig azt várjuk, hogy a pártfolyői- ratok előfizetőinek száma már­ciusra megközelíti majd a négyezret — Milyen könyvek iránt nyilvánult meg a legnagyobb érdeklődés? — Körülbelül ötezer példány fogyott el az MSZMP Köz­ponti Bizottsága novemberi ülésének anyagából, ennek fele pedig az oktatáspolitikai hatá­rozatból. Többszáz példány ta­lált gazdára párt- és állami vezetőink cikkeinek, beszédei­nek gyűjteményes köteteiből, s csaknem félezer A Szovjetu­nió Kommunista Pártjának története című kiadványból. Kétszázötvennél magasabbra emelkedett a Lenin-sorozat elő­fizetőinek száma s ugyaneny- nyi alapszervezet, intézmény és egyén rendelte meg a Kor­szerű Társadalmi Ismeretek Könyvtára köteteit. Ez utób­bi sorozat darabjaiból nagy volt az egyedi forgalom is: a Közgazdasági Kislexikonból ezer példány kelt el, a Filozó­fiai Kislexikonból — pedig ez már harmadik kiadás volt — körülbelül nyolcszáz, a Mun­kásmozgalomtörténeti Lexikon­ból hatszáz és jó néhány tucat igénylés vár még kielégítés­re. Más műfajokban: ezernél többen vették meg Richard Pope Bátorság, légy a társam című háborús emlékezéseit, kilencszázan A világűr Robin­sonjait, csaknem ugyanennyi­en Balázs Anna Boldog ifjúsá­gom című könyvét. A Politi­kai Könyvnapok megnyitása után rendkívül sok igénylés érkezett hozzánk a Politikai Kisszótárra, Lenin rövi3 élet­rajzára és a Kohimunista Ki­áltványra. — Mit' várnak az 1973-as esztendőtől? — Szeretnénk megtartani a jelenlegi forgalmi szintünket. Ennek érdekében tartalmasab­bá, differenciáltabbá kívánjuk tenni agitációs munkánkat, arányosabban akarjuk eloszta­ni könyveinket a megye kü­lönböző rétegei, területei kö- zött.­A pártalapszervezetektől azt várjuk, hogy miként az elmúlt esztendőben, az idén is segít­sék törekvéseinket s tekintsék fontos pártmunkának a poli­tikai irodalom minél szélesebb körű elterjesztését. Mokos József emlékkiállítása Száznál többen, barátok, tisz^ telők, tanítványok jöttek össze vasárnap délelőtt a kiváló mes­ter gyűjteményes kiállításának megnyitóján, a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. Mokos József most kiállított életműve: a harmóniát sugárzó ötven olaj kép, a 15 grafika, a vázlatok egy tehetséges művész­tanár munkásságát reprezen­tálja. A rokonok, barátok, az in­tézmények tulajdonából összeál­lított anyag apró mozaikjaiból kirajzolódott a festő határozott egyénisége és tehetsége. Talán méltánytalan is, hogy ő ezt a si­kert nem élhette meg. A békés­csabai utcák, házak és az olasz tájak sajátos, egymástól külön­böző hangulatában is felismer­hető a művész hitva’lása: az ember alkotta tájból előtűnik az ember egyénisége. Mokos József 1892-ben született Békéscsabán és e városban halt meg 1972_ben. Tanári, művészi és a város köz­ügyéiért kifejtett munkásságáért megyénk és a megyeszékhely büszkén sorolhatja be nagy al­kotó egyéniségei közé. K, L A kiállításon Bohus Zoltán festőművész mondott nyfté beszédet Egy lány a leífőn: Munkakeriilés és lopás miatt került a vádlottak padjára CPotAs Beményl JBiBlBSQOSaSBSSBSSOQCHlGfOJOQOSBI Jelinek Lajos? Szívvel, lélekkel a párthoz Boîtes Sander nagykamarás! kommunista mártír emlékére Selmeczki Sarolta alsózsolcai i lakost közveszélyes munkake- • rülés és lopás miatt a békés­csabai városi bíróság vonta felelősségre. A tárgyalás záró akkordjaként a büntetőtanács elnöke feltette a szokásos kér­dést a 19 éves vádlottnak: Miért hagyta el munkahelyét, miért követett el sorozatosan bűncselekményeiket? A nő le­hajtotta fejét, válasz helyett elsírta magát. Mert ugyan mit hozhatott volna fel mentségé­ül? A nyomozati anyag szerint a vádlott szülei tisztességes, becsületes embereik, akik nagy gondot fordították lányuk ne­velésére. Sarolta kereskedő szakmát tanult. Megszerezte a szakmunkásbizonyítványt, majd Miskolcon egy kereske­delmi vállalatnál eladóként dolgozott. Szorgalmával segítő­kész és barátságos modorával elnyerte munkatársai rokon- szenvét. 1971 novemberében azonban egyik napról a másik­ra megváltozott. Mintha kicse­rélték volna. Munkáját elha­nyagolta, s egyre gyakrabban hiányzott igazolatlanul mun­kahelyéről. Furcsa magatartá­sáról szülei is tudomást sze­reztek, s próbálták szép szóval jóra inteni. Ám kevés ered­ménnyel. A lány szótlanságba burkolózott, később pedig — hogy a „zsörtölődéseket” elke­rülje — éjszakára nem tért haza. Az történt ugyanis, hogy megismerkedett egy könnyel­mű fiatalemberrel, akinek ré­vén rossz társaságba kevere­dett. Űj baráti körének talmi csillogása annyira elvakította, hogy a felelőtlen életmód sí­kos lejtőjén egyre mélyebbre csúszott. Munkaviszonya 1972. januárjában szűnt meg Ezt követően nem vállalt munkát, hanem csavargott. Mivel csi­nos volt. könnyűszerrel nyerte j meg a férfiak tetszését, akik- j tői pénzt, élelme* . kapott, nem egy esetiben pedig szállást is. A múlt évben, a nyár elején egy olasz turistával kötött is­meretséget Miskolcon. Jól le­het a férfi nem volt valami imponáló megjelenésű, pénze és kocsija viszont eléggé nyo­mós érvnek bizonyult ahhoz, hogy néhány hetet vele töltsön a Balatonnál. Az „édes élet­nek” azonban hamarosan vége szakadt. Az olasz elutazott. A következő kapcsolat sem volt hosszú életű. Sarolta augusz­tusban Balatonról Szegedre ment. Ekkor érte utói a ne- mezis. A városi rendőrkapi­tányság munkakerülés miatt szabálysértési eljárást; indított ellene. Húsznapi elzárásra büntették. Ahelyett, hogy a büntetésen okult volna, szaba­dulása után továbbra sem vál­lalt munkát. Szeptember 30-án g felkereste Tiszalucon egy régi | ismerősét. S egy óvatlan pil- « lanatban a szekrényből 500 fo- | rintot lopott el, majd hamaro- s san elbúcsúzott. > Október 19-én érkezett Bé- | késcsabára. Noha csak 160 fo- j rintja volt, a Körös szállóban : bérelt ki egy szobát. Ekkor | már fel sem vetődött benne, ; hogy tisztességes úton szerez- S zen magának pénzt. Még az- : nap elment a Rózsa Ferenc ; Gimnáziumba. Az egyik isme- ; rősével akart találkozni. A fo- • lyosón csend fogadta. Benyi- ; tott az egyik tanterembe. Üres ; volt. A padokban azonban ott ; hevert a diákok holmija. Vé- ■ gig kutatott néhány táskát, s • pénzt, valamint egy zsebrádiót s tulajdonított el. Másnap újra ; elment a gimnáziumba. Beo- ; sont az egyik üres osztályba, ! s 700 forint értékű ingóságot : lopott el a tanulóktól. A lo- ; pott holmit értékesítette, majd • ruhaneműt vett magának és | kifizette a szállodai számla- ; ját. • 3 A városi bíróság munkake- : rülés és 17 rendbeli lopás vét- ; sége miatt Selmeczki Saroltát ■ hét hónap szabadságvesztésre 5 ítélte. Mellékbüntetésként egy : évre eltiltotta a közügyék gya- f korlásától. Az ügyészség a • büntetés súlyosbításáért íelleb- Sj bezett. iSerédîï 8 2. 1942. JÚLIUS 1. A magyar csapatok elérik a Don folyót és a német gyors­csapatokat felváltva védelmi állást foglalnak el. Weichs ve­zérezredes üdvözlő táviratot intéz Horthy Miklós kormány­zóhoz abból az alkalomból, hogy a Heeresgruppe „B” aláren­deltségében levő 2. magyar hadsereg elérte a Dont. Hazai Jenő vasmunkás tanú- vallomásából, melyet Juhász István csendőmyomozó perében tett: „Juhász módszereihez tarto­zott, hogy mindazokat, akik el­len még gyanú sem merült jel, csak a nevük szerepelt valahol, bevitette és addig verette, amíg magukra vállaltak vala­mit. Egy fiatal tüdőbeteg-lányt a szó szoros értelmében nyomo­rékká kínoztatott, veretett és villanyoztatott, s amikor már nem volt hely a testén, melyet ütni vagy kínozni tudtak vol­na, tormás zacskót húztak a fejére . Juhász módszeréhez tarto­zott. hogy ha valakit nem ta­láltak meg, behozták az any­ját, <apját s bármilyen idős volt is, azt kínozták, hogy mondja meg, hol van a fia vagy a lánya. Juhász megtette azt is, hogy ha valaki nem akart vallani, behozta a felesé­gét, az anyját vagy az apját, s előtte kínozták, hogy hatás­sal legyen a gyanúsítottra és ezzel kényszerítsék beismerő vallomásra.” Kovács István odahúzódott Bojtos mellé. — Sándor — fordult sors­társa felé — szerencsétek van. — Miért? — Tudod ki lesz a védőügy­védetek a párt részéről? — kérdezte Kovács. — Nem — válaszolta Bojtos. — Ügy tudtam dr. Forgó ügy­véd vállalta. — Ez a része így is van — folytatta Kovács — dr. Forgót kérték fel a hozzátartozók együttesen. De a Párt is kül­dött védőt, belevaló gyerek. Dr. Ries Istvánnak hívják. Már sok elvtársat kihúzott a csává­ból. Meglátod, fennakad az ügyész szeme.. — Te. Pista — emelte Boj­tos Kovácsra sötét szemeit. — Te már nyolc éve eszed ezt a szomorú ratokosziot — etképr geíhető m, hogy hűtlenség és hazaárulás címén szabnak kí büntetést? — kérdezte Bojtos. — Minden elképzelhető. Azt hiszem, azok után, amit már tapasztalhattál, nem lehetnek illúzióid. Sajnos az ítéleteket futószalagon, összetákolt vádak alapján gyártják. Abbahagyták a beszélgetést.’ ’A fülük már regisztrálta a Ikémlelőnyílás súrlódását. Az őr továbblépett. — Nem lesz könnyű ez a pár nap —? folytatta Bojtos. — Mindenesetre dr. Weil Emillel sikerült az elvtársaknak üzen­nem. Mindent vissza kell von­ni a tárgyaláson, mert kínzás­sal és fenyegetéssel csikarták ki. Bizonyítsák be a bűnössé­günket, ha egyáltalán bűn az, hogy az ember legalább a za~ hálni valót próbálja megsze­rezni a családjának, ha szót ejt a földmunkások nyomorúságos helyzetéről. A folyosó végén kicsapódott az egyik cellaajtó, majd sorban követte a többi. — Itt a moslék — állt fel Kovács. — Talán hallunk vala­mit — fogta meg a csajka fü­lét. Bojtos is odaállt az ajtó­hoz. — Holnap lesz a tárgyaláso­tok — súgta oda Rácz Gyula, szintén régi lakója a börtön­nek. — Ki lesz a bíró? — kérdez­te halkan Bojtos. — Valami öreg ezredes. Jó­indulatú. — Tovább! — szólt a nagy­bajusza tizedes — nem beszé­lünk! Leültek a szalmára. — Pfúj! — húzta, d a szájait

Next

/
Oldalképek
Tartalom