Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-11 / 8. szám
Il előirt teltételek mellett 1973 kan is mentesek az érintett kisiparosak a betegbiztosítási járulék fizetése áléi A kötelező betegségi biztosítás bevezetésekor sokezer arra rászoruló kisiparosnak tették lehetővé, hogy a járulék fizetése alól felmentésüket kérjék. A legutóbbi időben azonban vita támadt azon. hogy újra kell-e kérni a már megkapott mentességet, vagy érvényes-e 1973-ra is. A KIOSZ Országos Központja a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságával tárgyalt a kérdésről, és ennek eredményeként az az álláspont alakult ki, hogy a betegségi biztosítási járulék fizetése alóli mentesség a kérelem megújítása és újabb igazolások beszerzése nélkül mindaddig érvényben van, amíg az előírt feltételéi adottak. így sokezer kisiparost megkímélnek a kérvényírástól, az okiratok beszerzésétől, az után® járástól. A döntés egyúttal azt a kötelezettséget rója a mentességben része, sülő kisiparosokra, hogy amikor a mentesség feltételei megszűnnek. akkor azt írásban be kell jelenteniük. (A törzsszámot is feltüntetve, a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnak. A bejelentés elmulasztása súlyos következményekkel jár). A KIOSZ legutóbbi felmérése szerint még sok mentesítésre igényjogosult kisiparos nem kérte a járulékfizetés alóli mentesítését Egyébként a KIOSZ ismételten felhívta a figyelmet: a betegségi biztosítási járulékfizetés alól való mentesítés nem terjed ki a nyugdíjjárulékra, a kötelező nyugdíjjárulék-fizetés alóli mentesítésnek ugyanis egészen mások a feltételei. (MTI) Újabb cikkekkel bővül a kötelezően árusítandó termékek listája A Belkereskedelmi Minisztérium a megfelelő ellátás érdekében évekkel ezelőtt meghatározta azoknak a keresettebb olcsó cikkeknek — élelmiszereknek, ruházati termékeknek, mindennapos közfogyasztású Cikkeknek — a körét, amelyeket az érintett vállalatok, szövetkezetek, üzletek kötelesek folyamatosan beszerezni és árusítani. 1.973-ra a minisztérium központilag felvette az árulistára az olcsó műbőrfelsőrészből készített női félcipőket, szandálokat, a szárazelemet ás a Liga margarint. Ezekkel együtt most már különböző cikkcsoportokban 110 olyan termék van, amelyeket minden körülmények között tartaniok kell az üzleteknek. Zári számadás a viharsarki állami gazdaságokban A Békés és Csongrád megyei állami gazdaságokban is javában készülnek a tavalyi év gazdálkodását elemző mérlegek, beszámolók. Még nem véglegesek az adatok, de már a fontosabb tapasztalatok, az elmúlt évi gazdálkodás főbb jellemzői meghatározhatók. A két megyében mintegy 126 ezer hektár területen. megközelítően 2,4 milliárd forint termelési értéket produkál 18 állami gazdaság. Tavalyi gazdálkodásukban ezek a nagyüzemek reális gazdasági tervet készítettek, s mint az eredmények mutatják, ezeket Valóra is váltották. A gazdálkodás fejlődése, a termelés színvonalának emelkedése tervszerűbbé és szervezettebbé vált. A gazdaságok teljesítették azokat a feladatokat, amelyeket a népgazdaság elvárt tőlük. Részt vettek a cukorrépa-, zöldség-, sertés-, szarvasmarha-fejlesztésének programjában. Cukorrépa vetésterületüket 1071 hektárral növelték, a korábbi évhez viszonyítva 50 százalékkal. A zöldségterület 10 százalékkal növekedett. Örvendetesen mintegy 2 százalékkal gyarapodott a tehénlétszám is. A kedvezőtlen JJJŐS a két megye állami gazdaságaiban a termelés növekedésének üteme meghaladja az országos állami gazdasági ütemet. Ez azt jelenti, hogy a közvetlen mezőgazdasági termelés — nö_ vénytermesztés és állattenyésztés — 110 millió forinttal nőtt, vagyis 6,1 százalékos a termelésemelkedés. Az elmúlt évben is a növénytermesztés tett ki leginkább magáért A várható termelési érték a növénytermesztésben 8 százalékkal, míg az állattenyésztésben 3,7 százalékkal növekedett. Az utóbbit tekintve, a szarvasmarha-tartás aránya a legkedvezőtlenebb, javult viszont a sertéstartós. A mellék- tevékenységek termelés értéke 11 százalékká!1, az alaptevékenységen kívüli tevékenységé pedig 2,5 százalékkal emelkedett. A gazdaságokban a termelés növekedésének ütemét figyelembe véve, eltérések jelentkeznek. Több gazdaságban a termelési érték volumene — a kalkuláció szerint — nem éri el az 1971. évit. így Hidashát, Mezőhegyes, Biharugra és Vizesfás esetében is. Jó néhány kedvező adottságú üzem termelési színvonala évek óta nagyon mérsékelten emelkedik. A főbb nővények ™ ból csökkent a terület, ennek el'enére 1,2 százalékkal, takarmány-kukoricából 40 százalékkal, cukorrépából pedig 62 százalékkal emelkedett a termelés. A korábbi év eredményét meghaladta a lucemaliszt-készíí- mény és a hibridkukorica vetőmag előállítása. Mindez azt eredményezi, hogy igazgatósági szinten javult a gazdálkodás jövedelmezősége. A harmadik negyedévi kalkuláció szerint a 72_es gazdálkodást értékelve, 164 millió forint volt a várható eredmény. a korábbi év 103 millió forintjával szemben. Igaz azonban, hogy az őszi betakarítási veszteségek, a felmerült többletköltségek, valamint a járványos állatmegbetegedések a gazdaságok többségében jelentős eredményromlást okoztak. A végleges számszaki értékelés még várat magára. Megállapítható azonban, hogy a korábbi évekkel szemben a gazdálkodás eredményességét tekintve, a gazdaságok között viszonylagos kiegyenlítődés érvényesül. Ez nem értékelhető egyértelműen pozitívumként, mivel a differenciálódás mérséklődésével a korábban kedvező jövedelmezőségű, nagytömegű nyereséget produkáló gazdaságok eredményessége visszaesett. Ez tapasztalható Hidashát, Orosháza, Mezőhegyes és Felsőnyomás esetében. A gazdálkodás eredményességének javulásával, a vállalati eredmények várható növekedésével és a vállalati érdekeltségi alapok bővülésével azonban a legtöbb állami gazdaságban igen szerény mértékű a dolgozók anyagi érdekeltségének érvényesítésére álló fejlesztési, részesedési alap. A dolgozók közvetlen munkakörül1menyeit, szociális körülményeit jobban figyelembe kellene venni az elkövetkezendő időszakban, mind a termelési érdekében, mind pedig az emberről való gondoskodás tekintetében. Az elmúlt évben detesen emelkedett a hozamszínvonal. őszi búzából hektáronként 1971-ben 34,2; tavaly viszont 37 mázsát, takarmány- kukoricából 1971-ben 54,2 mázsát, tavaly viszont 55,8 mázsát takarítottak be. Ez egyben azt is jelenti, hogy az időjárási nehézségek ellenére az eddigi legjobb őszi búza termést érték el az állami gazdaságokban. Legjobb eredmény őszi búzából az Orosházi Állami Gazdasághoz fűződik: hektáronként 46,67 mázsával. Ami külön figyelemreméltó, a cukorrépa-programból is oroszlánrészt vállaltak magukra a Békés megyei állami gazdaságok. Köztudott a mező- hegyesi vállalkozás szerepe és értéke. Nem kis szerepe van abban, hogy a két megyében cukorrépából 1971-ben hektáronként 351,9 mázsát, tavaly viszont 387 mázsát takarítottak be. Tavaly a Dombegyházi Állami Gaz_ daság ért el kiváló eredményt, ebből a népgazdaságilag fontos ipari növényből, hektáronként 486 mázsát termesztett. A hozamnövekedéshez hozzájárultak a korszerű fajták, a fajtaválaszték további javulása, a fajtaösszetétel, a műtrágya és egyéb kémiai szerek használatának fokozása, valamint a javuló agrotechnikai színvonal. Ugyanakkor az intenzív szerkezetváltozás is jól bevári. Az állatállomány létszámát tekintve, a szarvasmarha mintegy 2—2,5 százalékkal, a tehén- állomány pedig 1,5—2 százalékkal nőtt. A szarvasmarha-tartás színvonala javult és növekedett az egy tehénre jutó tejtermelés is. Kedvezőtlen az, hogy az állami gazdaságok között igen nagy a differenciálódás. Ebben az ágazatban legeredményesebb termelést ért el a mezőhe- gyesi, az orosházi és a Szeghalmi Állami Gazdaság, ahol egy tehénre 3300 literen felüli átlag jut. Lemaradt viszont Szarvas és Hidashát. Tplptifnc íorfal el «cisinus a sertéságazat is. mivel a sertésprogram meghirdetését követően a Viharsarokban tíz állami gazdaság kezdett új, szakosított telep építéséhez. Emellett két telepen a meglevő épületeket bővítették, korszerűsítették. A beruházási összeg mintegy 870 millió forint. Az elmúlt időszakban kilenc telepet átadtak, két telep építése az idén fejeződik be. Az új telepeken 9010 anyakoca férőhely létesült, ami azt jelenti, hogy jövőre a tervezett kocalétszám 70 százaléka már szakosított telepen lesz elhelyezve. A termelési érték ezeken a helyeken 438 millió forint, az évi vágósertés, illetve tenyészanyag kibocsátása megközelíti a 160 ezret. Vagyis a két megye állami gazdaságaiban a sertéstenyésztésben sikerült a korszerű nagyüzemi állóeszköz-állományt megterem, teni. Sajnos, a telepek építése elhúzódott, s átlagosan három év telt el az átadásig, ami a fejlesztés hatékonyságát, a gazdaságok eredményét kedvezőtlenül érintette és érinti. Negatív jelenség, hogy a fejlesztési eszközök nagy részét lekötő sertéságazat árukibocsátása elmaradt a reálisan várható emelkedéstől. Továbbá kedvezőben jelenség az elmúlt évi gazdálkodásban még az is, hogy a nagyarányú eszközbefektetésnek. — mintegy másfél milliárd forint összegű beruházás Békés és Csongrád megyében —■. termelési és nyereségnövelő ha. tékonysága mérsékelten jelentkezik. A viharsarki álla£S sikerrel zárták a tavalyi esztendőt. Alapvető feladatukat, a népgazdasági elvárásoknak megfelelően teljesítették. A termelés megfa’elő ütemben növekedett és a termékek növekedésével, gazdaságosságával hozzájárultak a la köss-'s igényeinek jobb kielégítéséhez és a mezőgazdasági export növeléséhez. Sz. Lukács Inure Út a városiasodás felé T ulajdonképpen már a nagyobb arányú urbanizáló_ dás megindulásának idején felmerült a kérdés: vajon helyes-e, hogy a községek és a városok között, bármilyen fejlettségi fokon legyenek is, nincs semmiféle fokozat az előrelépés útján? Az elvi válasz is kialakult már régóta, hogy mindenképpen szükség lenne egy közbülső „áIlomás”-ra az általános értelemben vett községek és a városok között, ami a városiasodás végső kialakulásához — sőt előbu-utób.i a városi rang elnyeréséhez — az utolsó „nekirugaszkodás!” lehetőséget jelentené mind szervezeti-hatásköri, mind gazdasá- fid-fejlesztési, mind pszichológiai térem. (Az utóbbi a lakosság tudatának alakulására értendő.) A területszervezés irányelveiről szóló kormányhatározat aztán 1968-ban utat nyitott, hogy a még nem város, de már az átlagközségnél nagyobb telén pülések sajátos helyzetüknek megfelelő államigazgatási — nagyközségi státuszt kaphassanak. Mód nyílt rá, hogy a nagyközséggé nyilvánítások túlnyomó többsége megtörténj éík — 1969 tői 1970 április 25-ig — 270 nagyközség alakult az országban, azóta pedig mindösz- sze még 10. A nagyközségek szervezése, illetve a nagyközségi tanácsszervek kialakítása egyébként már a kezdet kezdetén a későbbi tanácstörvényben és végrehajtási rendeletében megfogalmazott elvek szerint történt. Ennek megfelelően azt a községet — vagy indokolt esetben közös tanácsú községet — lehet nagyközségéé nyilvánítani. amelynek területén legalább 5 ezer vagy ennél több lakos él. De a lakosság számától függetlenül is nagyközséggé nyilvánítható az a község, amely vagy járási székhely: vagy a lakosság társadalmi összetételét, meglévő üzemeit, közintézményeit, továbbá belterületét tekintve kimondottan városiasodé ielle-ű vagv csz-nYK jelentőségű gyógy- és üdülőhely. Az első ütemben — tehát 1970 január 1- íg — megalakult 103 nagyközségi tanács a megfelelő népesség szám alapján nyerte el az új, magasabb státuszt, a többi átszervezés az említett egyéb indokok szerint zajlott le. A város és a község között elhelyezkedő új kategória jelentős állomás a tanácsszervezet fejlődésében, a hatáskörök még nagyobb arányú decentralizálásában, általában a városi színvonal megközelítésében. Ez elsősorban a tanácsi testületek — a tanácsok, végrehajtó bizottságok — lemérhető- en fejlődő munkájára áll. Ezekben a községekben az elmúlt évek során pezsgőbbé vált a közélet, à tanácstagok a korábbinál hatékonyabban próbálták érvényesíteni működésük nép- képviseleti jellegét, mindezek következtében pedig nagymértékben erősödött a nagyközségi tanácsok lakossági kapcsolata, s ezzel együtt a helyi szellemi és anyagi erők felhasználása. Természetesen eközben & nagyközségi tanácsok apparátusának, hivatali szervezetének munkája is megélénkült, illetve megjavult, ami több óikra is visszavezethető. Először is jelenős változások következtek be a hatósági jogkörök, a hatáskörök terén. Maga az új tan ácsi ör_ vény is határozottan, különbséget tesz a helyi tanácsok körén belül az „egyszerű” községi, a nagyközségi, a várasd és a megyei városi feladatok és hatáskörök között, s több vonatkozásban azokat a nagyközségi tanácsok számára a városokéval azonosan állapítja. meg. Ez annyit jelent, hogy az e kategóriába tartozó tanácsok igazgatási hatásköre ma már teljesnek mondható és így a lakosság úiabb 38 százalékának biztosíthattuk; hogy ügyeit helyben, s a korábbinál gyorsabban intézzék. A mi a nagyközségek fejlődését, illetve fejlesztését illeti, e téren már nem lehet egyértelmű eredményességről beszélni, s ez egyrészt bizonyos objektív nehézségeikkel, másrészt szemléletbeli problémákkal magyarázható. A nagyközségek fejlesztése szempontjából az a meghatározó, hogy azokat a középfokú vagy az alsófckú központok rendszerébe osztották-e be. A középfokú központok körét a kormány, a másik csoportba tartozókét pedig a megyei tanácsok állapították meg. Az alsófokú központok 20 százalékát fejlesztik középfokú központtá. Ez azonban nem jelenti a nagyközségek fejlesztésének elhanyagolását Amit különben is mindenfelé számtalan eredmény bizonyít. — Csongrád megyében például a községi fejlesztési előirányzatokon belül a nagyközségi arány meghaladja az 50 százakékot —-, ami jóval több is lehetne, ha minden ilyen tanács számolna a reális lehetőségekkel és sokkal nagyobb gondot fordítana a lakosság megnyerésére, s a más szervekkel való jobb együttműködésre. w A m, ha a kialakult szervezetben és működési formák között még nem is megy minden a „legolaiozottab, ban”, az mégis nyilvánvaló, hogy a nagyközségek biztos léptekkel haladnak előre a városia- ' sodás, sőt a városi rang elérése útján. N. G, Mezőberényí diákok Kiskőrösön Három napot töltött Kiskőrösön az esztendő első hetében a mezőberényí Petőfi Sándor Gimnázium néhány diákja. Tanáraikkal az ország Petőfi Sándor nevét viselő középiskoláinak, középiskolai kollégiumainak és szakmunkásképző intézeteinek ünnepi diáknapjain vettek részt. Varga Julianna és Bayer Mihály negyedik osztályos tanulók a Petőfi forradalmiságával foglalkozó tanácskozáson szólaltak fél. Eszenyi Piroska és Sári Mária a szavalóverseny döntőjében képviselték a herényi színeket. A mostani diáknapokat az elmúlt év nyarán megelőzte a Pe_ tőfi-középiskolák pápai találkozója s követi március derekán egy aszódi szavalóverseny, a következőkben pedig más-más hegységben kétévenként rendezett Petőfi-találkozó.. Az idei jubileumi évben Mezőberény is diákta’álkozóra készül: a tervek szerint itt márciusban taláL koznának ismét a Petőfi-közép- iskolák képviselői. A Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat felvételre keres érettségi bizonyítvánnyal rendelkező 2 fű dolgozol raktáros! munkakortse 2 Ift dolgozd! építőipari technikus munkakörbe Jelentkezni lehet a vállalat központjában, Békéscsaba, Kétegyházi u. 1921/2. Szem é’yzeti csoportnál, *
