Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-11 / 8. szám

Il előirt teltételek mellett 1973 kan is mentesek az érintett kisiparosak a betegbiztosítási járulék fizetése áléi A kötelező betegségi biztosí­tás bevezetésekor sokezer arra rászoruló kisiparosnak tették le­hetővé, hogy a járulék fizetése alól felmentésüket kérjék. A legutóbbi időben azonban vita támadt azon. hogy újra kell-e kérni a már megkapott mentes­séget, vagy érvényes-e 1973-ra is. A KIOSZ Országos Központ­ja a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságával tárgyalt a kérdésről, és ennek eredménye­ként az az álláspont alakult ki, hogy a betegségi biztosítási já­rulék fizetése alóli mentesség a kérelem megújítása és újabb igazolások beszerzése nélkül mindaddig érvényben van, amíg az előírt feltételéi adottak. így sokezer kisiparost megkímélnek a kérvényírástól, az okiratok be­szerzésétől, az után® járástól. A döntés egyúttal azt a kötelezett­séget rója a mentességben része, sülő kisiparosokra, hogy ami­kor a mentesség feltételei meg­szűnnek. akkor azt írásban be kell jelenteniük. (A törzsszámot is feltüntetve, a területileg ille­tékes társadalombiztosítási igaz­gatóságnak. A bejelentés elmu­lasztása súlyos következmények­kel jár). A KIOSZ legutóbbi felmérése szerint még sok mentesítésre igényjogosult kisiparos nem kér­te a járulékfizetés alóli mente­sítését Egyébként a KIOSZ ismétel­ten felhívta a figyelmet: a be­tegségi biztosítási járulékfizetés alól való mentesítés nem terjed ki a nyugdíjjárulékra, a kötele­ző nyugdíjjárulék-fizetés alóli mentesítésnek ugyanis egészen mások a feltételei. (MTI) Újabb cikkekkel bővül a kötelezően árusítandó termékek listája A Belkereskedelmi Miniszté­rium a megfelelő ellátás érde­kében évekkel ezelőtt meghatá­rozta azoknak a keresettebb ol­csó cikkeknek — élelmiszerek­nek, ruházati termékeknek, mindennapos közfogyasztású Cikkeknek — a körét, amelyeket az érintett vállalatok, szövetke­zetek, üzletek kötelesek folya­matosan beszerezni és árusítani. 1.973-ra a minisztérium köz­pontilag felvette az áru­listára az olcsó műbőr­felsőrészből készített női félci­pőket, szandálokat, a szárazele­met ás a Liga margarint. Ezek­kel együtt most már különböző cikkcsoportokban 110 olyan ter­mék van, amelyeket minden kö­rülmények között tartaniok kell az üzleteknek. Zári számadás a viharsarki állami gazdaságokban A Békés és Csongrád megyei állami gazdaságokban is javában készülnek a tavalyi év gazdálkodását elemző mérlegek, beszámolók. Még nem véglege­sek az adatok, de már a fonto­sabb tapasztalatok, az elmúlt évi gazdálkodás főbb jellemzői meg­határozhatók. A két megyében mintegy 126 ezer hektár terüle­ten. megközelítően 2,4 milliárd forint termelési értéket produ­kál 18 állami gazdaság. Tavalyi gazdálkodásukban ezek a nagy­üzemek reális gazdasági tervet készítettek, s mint az eredmé­nyek mutatják, ezeket Valóra is váltották. A gazdálkodás fejlődé­se, a termelés színvonalának emelkedése tervszerűbbé és szervezettebbé vált. A gazdasá­gok teljesítették azokat a felada­tokat, amelyeket a népgazdaság elvárt tőlük. Részt vettek a cu­korrépa-, zöldség-, sertés-, szarvasmarha-fejlesztésének programjában. Cukorrépa ve­tésterületüket 1071 hektárral nö­velték, a korábbi évhez viszo­nyítva 50 százalékkal. A zöld­ségterület 10 százalékkal növe­kedett. Örvendetesen mintegy 2 százalékkal gyarapodott a tehén­létszám is. A kedvezőtlen JJJŐS a két megye állami gaz­daságaiban a termelés növe­kedésének üteme meghaladja az országos állami gazdasági ütemet. Ez azt jelenti, hogy a közvetlen mezőgazdasági termelés — nö_ vénytermesztés és állattenyész­tés — 110 millió forinttal nőtt, vagyis 6,1 százalékos a termelés­emelkedés. Az elmúlt évben is a növénytermesztés tett ki leg­inkább magáért A várható ter­melési érték a növénytermesz­tésben 8 százalékkal, míg az ál­lattenyésztésben 3,7 százalékkal növekedett. Az utóbbit tekintve, a szarvasmarha-tartás aránya a legkedvezőtlenebb, javult vi­szont a sertéstartós. A mellék- tevékenységek termelés értéke 11 százalékká!1, az alaptevékeny­ségen kívüli tevékenységé pedig 2,5 százalékkal emelkedett. A gazdaságokban a termelés növekedésének ütemét figyelem­be véve, eltérések jelentkeznek. Több gazdaságban a termelési érték volumene — a kalkuláció szerint — nem éri el az 1971. évit. így Hidashát, Mezőhegyes, Biharugra és Vizesfás esetében is. Jó néhány kedvező adottságú üzem termelési színvonala évek óta nagyon mérsékelten emelke­dik. A főbb nővények ™ ból csökkent a terület, ennek el'enére 1,2 százalékkal, takar­mány-kukoricából 40 százalék­kal, cukorrépából pedig 62 szá­zalékkal emelkedett a termelés. A korábbi év eredményét meg­haladta a lucemaliszt-készíí- mény és a hibridkukorica vető­mag előállítása. Mindez azt ered­ményezi, hogy igazgatósági szin­ten javult a gazdálkodás jöve­delmezősége. A harmadik ne­gyedévi kalkuláció szerint a 72_es gazdálkodást értékelve, 164 millió forint volt a várható ered­mény. a korábbi év 103 millió forintjával szemben. Igaz azon­ban, hogy az őszi betakarítási veszteségek, a felmerült több­letköltségek, valamint a járvá­nyos állatmegbetegedések a gaz­daságok többségében jelentős eredményromlást okoztak. A végleges számszaki értékelés még várat magára. Megállapít­ható azonban, hogy a korábbi évekkel szemben a gazdálkodás eredményességét tekintve, a gaz­daságok között viszonylagos ki­egyenlítődés érvényesül. Ez nem értékelhető egyértelműen pozi­tívumként, mivel a differenciá­lódás mérséklődésével a koráb­ban kedvező jövedelmezőségű, nagytömegű nyereséget produ­káló gazdaságok eredményessége visszaesett. Ez tapasztalható Hi­dashát, Orosháza, Mezőhegyes és Felsőnyomás esetében. A gazdálkodás eredményessé­gének javulásával, a vállalati eredmények várható növekedé­sével és a vállalati érdekeltségi alapok bővülésével azonban a legtöbb állami gazdaságban igen szerény mértékű a dolgozók anyagi érdekeltségének érvénye­sítésére álló fejlesztési, részese­dési alap. A dolgozók közvetlen munkakörül1menyeit, szociális körülményeit jobban figyelembe kellene venni az elkövetkezendő időszakban, mind a termelési érdekében, mind pedig az ember­ről való gondoskodás tekinteté­ben. Az elmúlt évben detesen emelkedett a hozam­színvonal. őszi búzából hektá­ronként 1971-ben 34,2; tavaly viszont 37 mázsát, takarmány- kukoricából 1971-ben 54,2 má­zsát, tavaly viszont 55,8 mázsát takarítottak be. Ez egyben azt is jelenti, hogy az időjárási ne­hézségek ellenére az eddigi leg­jobb őszi búza termést érték el az állami gazdaságokban. Leg­jobb eredmény őszi búzából az Orosházi Állami Gazdasághoz fűződik: hektáronként 46,67 má­zsával. Ami külön figyelemre­méltó, a cukorrépa-programból is oroszlánrészt vállaltak ma­gukra a Békés megyei állami gazdaságok. Köztudott a mező- hegyesi vállalkozás szerepe és értéke. Nem kis szerepe van ab­ban, hogy a két megyében cu­korrépából 1971-ben hektáron­ként 351,9 mázsát, tavaly viszont 387 mázsát takarítottak be. Ta­valy a Dombegyházi Állami Gaz_ daság ért el kiváló eredményt, ebből a népgazdaságilag fontos ipari növényből, hektáronként 486 mázsát termesztett. A hozamnövekedéshez hozzá­járultak a korszerű fajták, a faj­taválaszték további javulása, a fajtaösszetétel, a műtrágya és egyéb kémiai szerek használa­tának fokozása, valamint a ja­vuló agrotechnikai színvonal. Ugyanakkor az intenzív szer­kezetváltozás is jól bevári. Az állatállomány létszámát tekintve, a szarvasmarha mint­egy 2—2,5 százalékkal, a tehén- állomány pedig 1,5—2 százalék­kal nőtt. A szarvasmarha-tartás színvonala javult és növekedett az egy tehénre jutó tejtermelés is. Kedvezőtlen az, hogy az ál­lami gazdaságok között igen nagy a differenciálódás. Ebben az ágazatban legeredménye­sebb termelést ért el a mezőhe- gyesi, az orosházi és a Szeghal­mi Állami Gazdaság, ahol egy tehénre 3300 literen felüli átlag jut. Lemaradt viszont Szarvas és Hidashát. Tplptifnc íorfal el «cisinus a sertéságazat is. mivel a sertésprogram meghir­detését követően a Viharsarok­ban tíz állami gazdaság kezdett új, szakosított telep építéséhez. Emellett két telepen a meglevő épületeket bővítették, korszerű­sítették. A beruházási összeg mintegy 870 millió forint. Az el­múlt időszakban kilenc telepet átadtak, két telep építése az idén fejeződik be. Az új telepe­ken 9010 anyakoca férőhely lé­tesült, ami azt jelenti, hogy jö­vőre a tervezett kocalétszám 70 százaléka már szakosított tele­pen lesz elhelyezve. A termelési érték ezeken a helyeken 438 mil­lió forint, az évi vágósertés, il­letve tenyészanyag kibocsátása megközelíti a 160 ezret. Vagyis a két megye állami gazdaságai­ban a sertéstenyésztésben sike­rült a korszerű nagyüzemi ál­lóeszköz-állományt megterem, teni. Sajnos, a telepek építése elhúzódott, s átlagosan három év telt el az átadásig, ami a fejlesz­tés hatékonyságát, a gazdaságok eredményét kedvezőtlenül érin­tette és érinti. Negatív jelenség, hogy a fejlesztési eszközök nagy részét lekötő sertéságazat áruki­bocsátása elmaradt a reálisan várható emelkedéstől. Továbbá kedvezőben jelenség az elmúlt évi gazdálkodásban még az is, hogy a nagyarányú eszközbefek­tetésnek. — mintegy másfél mil­liárd forint összegű beruházás Békés és Csongrád megyében —■. termelési és nyereségnövelő ha. tékonysága mérsékelten jelent­kezik. A viharsarki álla£S sikerrel zárták a tavalyi eszten­dőt. Alapvető feladatukat, a nép­gazdasági elvárásoknak megfe­lelően teljesítették. A termelés megfa’elő ütemben növekedett és a termékek növekedésével, gazdaságosságával hozzájárultak a la köss-'s igényeinek jobb ki­elégítéséhez és a mezőgazdasági export növeléséhez. Sz. Lukács Inure Út a városiasodás felé T ulajdonképpen már a na­gyobb arányú urbanizáló_ dás megindulásának ide­jén felmerült a kérdés: va­jon helyes-e, hogy a közsé­gek és a városok között, bármi­lyen fejlettségi fokon legyenek is, nincs semmiféle fokozat az előrelépés útján? Az elvi vá­lasz is kialakult már régóta, hogy mindenképpen szükség lenne egy közbülső „áIlomás”-ra az általános értelemben vett községek és a városok között, ami a városiasodás végső ki­alakulásához — sőt előbu-utób.i a városi rang elnyeréséhez — az utolsó „nekirugaszkodás!” le­hetőséget jelentené mind szer­vezeti-hatásköri, mind gazdasá- fid-fejlesztési, mind pszichológiai térem. (Az utóbbi a lakosság tu­datának alakulására értendő.) A területszervezés irányelvei­ről szóló kormányhatározat az­tán 1968-ban utat nyitott, hogy a még nem város, de már az átlagközségnél nagyobb telén pülések sajátos helyzetüknek megfelelő államigazgatási — nagyközségi státuszt kaphassa­nak. Mód nyílt rá, hogy a nagy­községgé nyilvánítások túlnyo­mó többsége megtörténj éík — 1969 tői 1970 április 25-ig — 270 nagyközség alakult az or­szágban, azóta pedig mindösz- sze még 10. A nagyközségek szervezése, illetve a nagyközsé­gi tanácsszervek kialakítása egyébként már a kezdet kezde­tén a későbbi tanácstörvényben és végrehajtási rendeletében megfogalmazott elvek szerint történt. Ennek megfelelően azt a községet — vagy indokolt esetben közös tanácsú községet — lehet nagyközségéé nyilvání­tani. amelynek területén leg­alább 5 ezer vagy ennél több lakos él. De a lakosság számától függetlenül is nagyközséggé nyilvánítható az a község, amely vagy járási székhely: vagy a lakosság társadalmi összetételét, meglévő üzemeit, közintézmé­nyeit, továbbá belterületét te­kintve kimondottan városiasodé ielle-ű vagv csz-nYK jelentősé­gű gyógy- és üdülőhely. Az első ütemben — tehát 1970 január 1- íg — megalakult 103 nagyköz­ségi tanács a megfelelő népesség szám alapján nyerte el az új, magasabb státuszt, a többi át­szervezés az említett egyéb in­dokok szerint zajlott le. A város és a község között elhelyezkedő új kategória jelentős állomás a ta­nácsszervezet fejlődésében, a hatáskörök még nagyobb arányú decentralizálásában, általában a városi színvonal megközelítésé­ben. Ez elsősorban a tanácsi testületek — a tanácsok, végre­hajtó bizottságok — lemérhető- en fejlődő munkájára áll. Ezek­ben a községekben az elmúlt évek során pezsgőbbé vált a közélet, à tanácstagok a koráb­binál hatékonyabban próbálták érvényesíteni működésük nép- képviseleti jellegét, mindezek következtében pedig nagymér­tékben erősödött a nagyközségi tanácsok lakossági kapcsolata, s ezzel együtt a helyi szellemi és anyagi erők felhasználása. Természetesen eközben & nagyközségi tanácsok apparátu­sának, hivatali szervezetének munkája is megélénkült, illetve megjavult, ami több óikra is visszavezethető. Először is je­lenős változások következtek be a hatósági jogkörök, a hatáskö­rök terén. Maga az új tan ácsi ör_ vény is határozottan, különbsé­get tesz a helyi tanácsok körén belül az „egyszerű” községi, a nagyközségi, a várasd és a me­gyei városi feladatok és hatás­körök között, s több vonatkozás­ban azokat a nagyközségi taná­csok számára a városokéval azo­nosan állapítja. meg. Ez annyit jelent, hogy az e kategóriába tartozó tanácsok igazgatási ha­tásköre ma már teljesnek mond­ható és így a lakosság úiabb 38 százalékának biztosíthattuk; hogy ügyeit helyben, s a koráb­binál gyorsabban intézzék. A mi a nagyközségek fejlődé­sét, illetve fejlesztését il­leti, e téren már nem le­het egyértelmű eredményesség­ről beszélni, s ez egyrészt bizo­nyos objektív nehézségeikkel, másrészt szemléletbeli problé­mákkal magyarázható. A nagyközségek fejlesztése szempontjából az a meghatáro­zó, hogy azokat a középfokú vagy az alsófckú központok rendszerébe osztották-e be. A középfokú központok körét a kormány, a másik csoportba tar­tozókét pedig a megyei taná­csok állapították meg. Az alsó­fokú központok 20 százalékát fejlesztik középfokú központtá. Ez azonban nem jelenti a nagy­községek fejlesztésének elhanya­golását Amit különben is min­denfelé számtalan eredmény bi­zonyít. — Csongrád megyében például a községi fejlesztési elő­irányzatokon belül a nagyköz­ségi arány meghaladja az 50 százakékot —-, ami jóval több is lehetne, ha minden ilyen ta­nács számolna a reális lehető­ségekkel és sokkal nagyobb gon­dot fordítana a lakosság meg­nyerésére, s a más szervekkel való jobb együttműködésre. w A m, ha a kialakult szerve­zetben és működési for­mák között még nem is megy minden a „legolaiozottab, ban”, az mégis nyilvánvaló, hogy a nagyközségek biztos lép­tekkel haladnak előre a városia- ' sodás, sőt a városi rang elérése útján. N. G, Mezőberényí diákok Kiskőrösön Három napot töltött Kiskőrö­sön az esztendő első hetében a mezőberényí Petőfi Sándor Gim­názium néhány diákja. Tanára­ikkal az ország Petőfi Sándor nevét viselő középiskoláinak, középiskolai kollégiumainak és szakmunkásképző intézeteinek ünnepi diáknapjain vettek részt. Varga Julianna és Bayer Mi­hály negyedik osztályos tanulók a Petőfi forradalmiságával fog­lalkozó tanácskozáson szólaltak fél. Eszenyi Piroska és Sári Má­ria a szavalóverseny döntőjében képviselték a herényi színeket. A mostani diáknapokat az el­múlt év nyarán megelőzte a Pe_ tőfi-középiskolák pápai talál­kozója s követi március derekán egy aszódi szavalóverseny, a kö­vetkezőkben pedig más-más hegységben kétévenként rende­zett Petőfi-találkozó.. Az idei jubileumi évben Mezőberény is diákta’álkozóra készül: a ter­vek szerint itt márciusban taláL koznának ismét a Petőfi-közép- iskolák képviselői. A Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat felvételre keres érettségi bizonyítvánnyal rendelkező 2 fű dolgozol raktáros! munkakortse 2 Ift dolgozd! építőipari technikus munkakörbe Jelentkezni lehet a vállalat központjában, Békéscsaba, Kétegyházi u. 1921/2. Szem é’yzeti csoportnál, *

Next

/
Oldalképek
Tartalom