Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-11 / 8. szám

A MEGYEI PÁR TB IZ OTTS ÁG- E S A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1973. JANUÁR 11.» CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fii!«; XXVHI. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM. Vállalat — vagy hatóság? ffi tanácstagok tevékenységéről tárgyalt a Népfront megyei Elnöksége Népfront vezetők továbbképzése Gyopároson Ne mondjunk ezúttal neveket Korántsem azért, mintha az alább következő esetek elkövetői megérdemelnék a méltányossá­got. hanem, mert ugyanilyen és hasonló eseteket bárki fel tudna sorolni saját gyakorlatából. Kezdjük tehát a példákkal. Az egyik szolgáltató vállalat plaká­tokat helyezett el valamennyi ki­rakatában, s felszólította „a la­kosságot”, hogy nála levő holmi­ját eddig és eddig vigye el. a to­vábbiakban leltározás, átalakí­tás, stb„ stb. miatt nem vállal felelősséget Személyre szóló ér­tesítést senkinek sem küldött Egy másik — építőiparhoz tar­tozó — vállalat emberei megje­lentek egy utcában, s mert az ott parkoló gépkocsik a munka megkezdésének útjában voltak, egyszferűen felrakták azokat a járdára. Természetesen előzetes értesítés nélkül, s az értékes „tartós fogyasztási cikkekben” okozott esetleges kárért sem volt haj’andó a hátát tartani. Egy harmadik — történetesen keres­kedelmi — vállalat sorozatosan elmulasztotta fontos közszükség­leti cikkek beszerzését s a vá­sárlók panaszaira — csak egy vállrándítás volt a válasz. A sort. a példákat még bárki hosz_ szán folytathatná. A szolgáltatást igénybe vevő, a vásárló, az új lakásba beköl­töző, egyszóva1: az állampolgár először bosszankodik, aztán — ki-ki vérmérséklete szerint — a felsőbb szervhez fordul vagy egyszerűen tudomásul veszi egyes vállalatok (Arany János kifejezésével élve) packázásait. Belenyugszik, hogy ennek így kell lennie, hiszen a vállalat az államé, tehát a társada’om nevé­ben beszél — vagy éppen nem áll szóba — az állampolgárral Pedig nem erről van szó. Igaz. hogy a vállalatokat az állam alapította, s gazdálkodásukról, vagyoni helyzetükrő1 a „tulaj­donosnak”, tulajdonképpen a társada1 ómnak kötelesek számot adni De a vállalat — legyen az akár ipari, építőipari, kereske­delmi. közlekedési vagy bármi­lyen jellegű semmi esetre sem hatóság. Ha a vállalat eladja sa­ját termékeit vagy a boltjában levő árucikkeket, ha kimossa- vasa'ja az ágyneműt vagy meg­javítja a tévé-készüléket, ha fel­építi a lakóházat vagy úticéljá­hoz szállítja utasait — csupán azt teszi meg, amiért az állampol­gár fizet. A vállalat és az állam­polgár között tehát egyszerű üz­leti kapcsolat van, s ez egyaránt ad jogokat és szab kötelességeket mindkét félre. De semmi esetre sem csak az egyikre. A hatósággá1 szemben az ál­lampolgár — ügyfél. Lehet pa­naszos vagy panaszolt, felperes, vagy alperes, kaphat a hatóság­tól idézést, vagy kérheti meg­hallgatását, egyszóval: számos válfaja lehet a hatóság és az állampolgár közti kapcsolatnak, de ez mindig az egész társadal­mat (vagy annak helyi szerveit) képviselő hatóság és az egyes ember viszonyát fejezi ki. Ide tartozik ugyan az is hogy éppen az utóbbi időben ez a kapcsa'at is mind közvetlenebbé, szívélye­sebbé válik: ma már ritkaság- számba megy az egykor általá­nosan elterjedt „hivatalos” hang, Hiszen ugyanazt a célt — mint a példák ezrei mutatják —köny_ nyebben el lehet érni udvarias hangnemben. Vállalat részéről az udvariat­lan, sőt utasító, ellentmondást nem tűrő hang — legtöbbször a monopó'helyzetből adódik. Amelyik vállalat „egyeduralko­dónak” érzi magát, abban a biz­tos tudatban engedi meg ma­gának a parancsolgató hangne­met, hogy „eszi, nem eszi, nem kap mást”. A gazdaságirányítási reform óta igen sok területen szűnt meg egy-egy vállalat ki­váltságos helyzete — s ez meg­hozta eredményét a hangnem­ben is. Ismét kár volna a pél­dákat sorolni annyira nyilván­való: egykor csak „kérvényre” válaszoló vállalatok azóta meg­tanulták nemcsak azt, hogy egyenjogú emberként tárgyalja­nak a pénzüket hozzájuk vivő emberekkel — de még azt is, hogy reklámmal, cégüket nép­szerűsítő propagandával he’yet- tesítsék a korábbi „leiratokat”. Példa rá — tegyünk egyetlen kivételt a névtelenség alól — a posta, amely pedig bizonyos ha­tósági jogköröket is élvez Rö­vid idővel ezelőtt még sok bősz- szúságot okozott szinte minden­kinek ((hiszen ki ne venné igénybe a posta szolgáltatásait), hogy új és még újabb rendelke­zéseinek megtartására szólította fel a nagyközönséget. Ma pedig — minden lehető módon rek­lámozza a januárban életbe lépő irányítószám-rendszert. (Ami sajnos nem jelenti azt, hogy már minden postahivatalban minden tisztviselő viselkedése megválto­zott volna). Nemegyszer csupán némelyik tisztviselő — vagy akár egy boltvezető, építésvezető stb. — kiskirálykodó hajlamai okozzák, hogy a vállalat — hatóságot ját­szik. A helyi tanácsok sokat te­hetnek (és cselekednek is) az ilyen jelenségek el1 en, hiszen elég egy „fentről” elhangzó szó, s máris megváltozik a hangnem. A „kiskirályok” lélektanához tartozik, hogy azonnal engednek, amint önmaguknál nagyobb „hatalommal” találkoznak. Hiszen tulajdonképpen a szo­cialista törvényességet is sérti, ha egyes vál’alatok egyes (ki­sebb vagy magasabb rangú) be­osztottai hatósági szerepkörre tolják fel magukat. A szocialista társadalomban minden intéz­ménynek, hivatalnak hatóság­nak megvan a maga helye és feladatköre. Adott — és tör­vényben körülírt — a vállala­toké is. Aki ezen túlmegy, a tör­vényeket szegi meg. Nem említettünk neveket, hi­szen egy múlóban levő, idejét meghaladott jelenségről vo't szó Aki magára ismer, bizonyára igyekszik maradi kötöttségeitől szabadulni. Aki viszont a város­ban, a községben, a maga szű- kebb környezetében találkozik valamelyik vállalat „hatóságos. di”_jával, lépjen fel ellene. A szocialista társadalom nevében, ame'y éppen úgy védi az állam­polgárok jogait, mint a vállala­tokét — s éppúgy nem engedi, hogy, túllépje a hatáskört az egyik, mint a másik. Várkomyi Endr® A Hazafias Népfront Békés megyei Elnöksége január 10-én tartotta ülését Békéscsabán, Nagy József elnökletével. A tes­tületi ülést Nagy Imréné politi­kai munkatárs tájékoztatta a községi, a városi és a megyei ta­nács tagjainak munkájáról, a> legutóbb végzett felmérés alap­ján. Kitűnt, hogy a két éves ta­nácsciklus lejártához közeledve, az új választások előkészítésé­nek jegyében a népfrontbizott­ságok tagjai személyes beszél­getést folytattak a helyi tanácsok tagjaival. Az elhangzottak alap­ján kedvező kép alakult ki; a tanácstagok nagy többsége jól végezte közmegbizatását. Az ér­tékelés és a hozzászólások azon­ban azt igazoHták, hogy ehhez hasonló, rendszeres évközbeni foglalkozás szükséges és indo­kolt Az értékelés elfogadása után az elnökség meghallgatta és tu­domásul vette Nagy József szó­beli tájékoztatóját, az elnökség, valamint a megyei bizottság 1972. évi munkájáról. Végül Megyei kőrütoa az élelmiszer gazdasági szakmákat népszerűsítő film A megyei tanács kezdeménye­zésére még 1971-ben készült él az a pályaválasztási tanácsadó film, amely a megyénk négy mezőgazdasági, illetve élelmi­szeripari szakmunkásképző-inté­zetében tanulható tíz szakmát ismerteti. A film bemutatja azokat a korszerű körülményeket, ame­lyek között a 14 éves fiúk és lányok három évig élnek és ta­nulnák ahhoz, hogy Békésen ön­töző- illetve növényvédő gépé­szekké, Gyomán baromfi-, illet­ve juhtenyésztőkiké, Eleken ser­tés- vagy szarvasmarha-tenyész­tőkké. Szabadkígyóson zöldség- termesztő kertészekké, konzerv­vagy sütőipari szakmunkásokká, Vésztőn pedig növénytermesztő gépészekké válljanak. A megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezési osztályának munkatársai február 15-ig a megye több általános iskoláját is felkeresik ezzel a filmmel, hogy segítsék a végzősök pá­lyaválasztását. Tegnap, január 10-én a dobozi általános iskola tanárainak, tanulóinaik és a szü­lői munkaközösség tagjainak vetítették le, délután pedig a gerlai általános iskolások tekin­tették meg a filmet, megvitatta és tudomásul vette Balogh Imrének, a népfront gyu­lai járási titkárának beszámoló­ját a népfront művelődéspoliti­kai tevékenységéről. (Az első és harmadik napirendi pont témá­járól lapunk későbbi számaiban beszámolunk olvasóinknak.) A bejelentések között Nyári Sándor, a népfront megyei tit­kára ismertette a népfront-veze­tők téli tanfolyamának tema­tikáját, időrendi beosztását. A tanfolyamot január 15—20-a kö­zött tartják Gyopároson a Dunai Vasmű üdülőjében. A tanfolyam előadói ismert közéleti szemé­lyek lesznek. Előadás hangzik el többek között az MSZMP nép­front-politikája, a népfront-moz­galom helye, szerepe, feladata társadalmunkban, továbbá a Ha­zafias Népfront szerepe a varos- község-politikában. Úgyszintén tájékoztatást kapnak a Hazafias Népfront módszereiről, mumca- »tílusáról. Január 20-án népfront-fórum zárja az egyhetes tanfolyamot, melyen részt vesz Frank Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke, Nagy Ist­ván, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vezető titkára és Miha- lik György, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára. M Ä ZÁRÓ SZÁMADÁS A VIHARSARKI ÁLLAMI GAZDASAGOKBAN (3. oldal) • ÜT A VÁROSIASODÁS FELÉ (3. oldal) • VIHARSARKI TÁNCOK (4. oldal) • ŰJ KÖNYVEK PEDAGÓGUSOKNAK (5. oldal) • SZÉP VOLT, GYEREKEK! (6. oldal) d szakszervezetek termelést segítő tevékenységéről tanácskoztak Elfogadták a Békés megyei lanács és az SZMT együttműködési megállapodását Tegnap, január 10-én ülést tartott a Szakszervezetek Béke« megyei Tanácsa, amely elfogad­ta a IV. ötéves terv első két évének gazdasági eredményéről és a szakszervezetek 1973. évi termelést segítő tevékenységé­ről szóló beszámolót. Elfogadta a Békés megyei Tanács és az SZMT együttműködési megálla­podását is, amelynek célja a megye politikai, társadalmi, gazdasági fejlesztése, a lakosság életkörülményeinek javítása, a közügyekbe való bevonása, r társadalmi összefogás és a:, ellenőrzés hatékonyságának nő velése. A megállapodás irányel­veket tartalmaz a szerve együttműködésére, ajánlásodat a helyi tanácsok és a szakmai megyei bizottságok kapcsolatá­nak továbbfejlesztésére is. Vison ián, a Gagarin Hőerőműben batáridő előtt befejezték az utolsó 200 megawattos egység szerelését. A 800 megawattos erőmű összes egységében 1973. márciusában indul meg az üzemszerű termelés. Épült 1972‘ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom