Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-09 / 6. szám
I □2ÜBOOOQ3O0OOB9QB0DBaBaDDEQQDaODDQQ0aB3t3C)3aoaatOBn3ï!!3asa0E03BBaEBBOSa3B3S3B3DB!SBaEEJEaEBCE0CCλOEB0BB0aDaBSBQDa0B0l3B3BBQDGK8BB!ï> OBQODQBOSSao Ûj êv mmmm áj remények Eredményes esztendőt zárták Ï972_ben a háztájiban kertész- kedők és állattartók. A fólia alatti hatjtatás jóval túlnőtte Méhkerékét, Medgyesegyházát. Megyénk több községében és városában egyre többen vállalkoznak a fólia alatti kertészke- désre. Uborkából, zöldpaprikából, salátából, hónapos retekből és káposztafélékből 1972-ben lényegesen többet vásárolt fel a MÉK a háztájiból, mint azt megelőzően. De nemcsak a fólia alatti hajtatás iránt növekedett meg az emberek érdeklődése, hanem a szabadföldi kertészkedést is egyre többen tartják hasznos és jó elfoglaltságnak. Tótkomlóson és Gyomán — lehetséges azonban, hogy még több helyen is — összefogtak a tsz- tagok és a háztáji földegységen kukorica helyett zöldséget termesztettek. A MÉK és a Békéscsabai Hűtőház szerződést kötött a háztáji földön társulókkal éa átvette tőlük a megtermelt értékeket. Ez az új kezdeményezés ebben az esztendőben reméljük tovább bontakozik. A múlt esztendőben új zártkerteket nyitottak. A telekgerendásiák tovább folytatták a községet övező zöldövezet kialakítását zártkert létesítésével. A kétsopronyiak is kezdeményeztek. Reméljük, hogy ebben az esztendőben Kétsopronyban is elültetik az új zártkert első gyümölcsfáit. A zártkertek nyitása mellett azonban a régiekben is adódnák tennivalók. Statisztikai adatok szerint 17—18 ezer hektárra tehető a községek és városok kertjeinek területe. A gyümölcsfaállomány védése, felújítása, gondozása minden esztendőben nagy jelentőségű volt. hiszen a megye gyümölcseilátá- sa „behozatalon” alapul. Az öt város lakosságának egyrésze figyelemmel kíséri a tanácsok törekvését új zártkertek nyitására. Az utóbbi években a városfejlesztés néhány helyen a zártkertek területére tevődött. A művelés alól kivont területet valamilyen úton-mó_ don pótolni ke1 lene újak nyitásával, hogy hétvégén, de még hétközben is az érdeklődők fenntarthassák kapcsolatukat a természettel. Az új esztendő az állattenyésztésben is új reményekkel kecsegtet A baromfitartás a háztájiban továbbra is az eddig leggyorsabban megtérülő befektetés marad. Tojásra, pecsenyebaromfira, tömött libára és kacsára nagy keresletre számíthatunk a hazai és a külföldi piacokon. A sertéshízlalás, a kocatartás a másik igen jelentős jövedelmi forrása a háztáji gazdagodásnak. A sertéshús-termelésben elért megyei eredményekben a háztáji és a kisegítő gazdaságok részaránya igen jelentős. így az itt folyó termelésre a jövőben is számol a megye vezetése. A szarvasmarha- tenyésztés iránti kedvet növeli az 1973. január elsejével kezdődő kormányprogram amely a nagyüzemeknek nyújtott kedvezmények mellett a háztájikat is érinti. A férőhelyek jobb kihasználására ösztönöznek az intézkedések. Remá'jük, hogy sokan élnek is ezzel a lehetőséggel. 11 mÉSMNBSSi 1973. JANUÁR $ Összeült a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának kertészeti szakbizottsága Sarkadon előadói ülés 1973-ban Ä Kertészeti Szakbizottság a kiskert-tulajdonosok országos érdekképviseleti szerve, minthogy 1 millió ÁFÉSZ-tag van kapcsolatban valamilyen formában a kertészeti termeléssel. Ezt a gondolatot elemezte Lovas Sándor, a szakbizottság elnöke az ülés megnyitójában. Ezt követően dr. Tompa Béla, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztály- vezetője tartotta meg A kisgazdaságok kertészeti termelésének helyzete című előadását. Elmondotta, hogy jelenleg hazánkban mintegy 1 millió ha- on folyik kisárutermelés és közel 2 millió ember foglalkozik a kisparcellák megművelésével. Kisebb részt főfoglalkozásként, nagyobb részben szabadideiében. A kisüzemileg művelt területekről igen jelentős mennyiségű termék kerül a kereskedelembe és a piacokra, noha ezentúl is a kiskertek fő feladata a család ellátása marad. Számolnunk kell azzal, hogy egyes növények a jövőben fokozatosan kiszorulnak a nagyüzemekből, mert igen sok kézi munkaerőt igényelnek, vagy azért, mert a termés betakarítását nem lehet gépesíteni. A zöldségfélék közül a sóska, a spenót, a hónaposretek és a saláta jelentős részét a házi- és a háztáji kertekben termelik meg. Egyre fokozódik a kiskerti cseresznye, meggy és bogvósgyiimölcs termelése is; a mintegy 200 ezer ha-nyi szőlőterületből pedig jelenleg is 134 ezer ha kisüzemi művelés alatt álL Nyilvánvaló tehát, hogy a kisárutermelés alakulása ézékelhetően befolyásolja a piaci ellátottságot, ezért ez nem csupán termelési, hanem politikai kérdés is. Az a feladat, hogy a termelésre ösztönző körülményeket (árviszonyok, adózás, támogatás) alakítsunk ki, és fokozzuk a kisárutermelők termelési kedvét. Ehhez jobb anyag- és eszköz-ellátottságot kell teremteni, hozzá kell juttatni a kistermelőket jó minőségű korszerű szerszámokhoz, gépekhez — elfogadható áron. Nem kevésbé fontos feladat az áru értékesítésének megszervezése. A kisárutermelést lehetőleg úgy kell megszervezni, hogy a zárt egységeken belül egységes faitájú és minőségű terméket gyűjthessen össze a kereskedelem. Ez természetesen : már a fejlesztés időszakában koncentrált teleoítést és határozott fajtapolitikát feltételez. Segíteni kell a kisárutermelő- ket hitelekkel .szaktanáccsal és áttekinthető, könnyen használható információkkal is. Dr. Patav János, a SZOVOSZ elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy kiskertek művelői is a szocializmus ügyét szolgálják terményeikkel, de az űn. hobby- kerteknek is — amelyek a termelésben nem vesznek részt <— nagy feladataik vannak a meghosszabbodó szabad idő egészséges és gazdaságos felhasználásában. A kialakult vitához hozzászólt Balázs János, a Baranya megyei MÉSZÖV osztályvezetője, Molnár László, a Nagykőrösi ÁFÉSZ elnöke, Firkó János, az Egri Kertszövetkezet elnöke, Panák László, a SZÖVÉRT vezérigazgatója, Barcza Egon, a Bajai Kerttársulás elnöke. Az ülés végén dr. Számos- közi László, a Kertészeti Szakbizottság titkára ismertette a szakbizottság 1973. évi munkatervét, amelynek értelmében Sarkadon, Téten, Komlón és Budapesten fognak előadói ülést és helyszíni tapasztalatcserét szervezni B. Gy. Hordómérő táblázatok (Második, átdolgozott és bővített kiadás) A hordókat általában az Országos Mérésügyi Hivatal Hordójelző Állomása hitelesíti. Kivételesen adódik olyan eset, amikor ez elmarad. Hogyan tudjuk mégis megállapítani térfogatukat? A pincemesterek feladata a borkészlet felvételezése és a borkezelés során időnként megállapítani azt, hogy hány liter bor van a „darab” hordóban. De a hordó belsejében nem lehet mérni. Van-e valamilyen egyszerű eljárás a folyadéktar- talom lemérésére^ Mindkét kérdésre igennel válaszolhatunk. Ordódy Géza kitűnő érzékkel bányászott elő egy, már kissé feledésbe merült, szellemes eljárást, a Hoffman-féle hordómérő táblázatot. A számításokat alaposan átvizsgálta, korrigálta s az eredeti százalékos táblázatokat átdolgozta ezrelékesre. Az első kiadás közel húszezres példányszámban két év alatt elfogyott. A könyvnek tehát jelentős sikere volt. A gyakorlat azonban néhány hibát is talált a táblázatokban, de ezeket újabb átszámítással kiküszöbölték. A 25 hektoliternél nagyobb hordók térfogatának . gyors mérésére a szerző közöl még egy általános érvényű, ezrelékes táblázatot. A borászat, a sörgyártás, a szeszipar, az ecetgyártás szakembereinek és a háztáji bortermelőknek egyaránt hasznos ez a könyvecske. S. Sz. Nincs tojásdömping — Csak a felvásárlók... Rovatunk olvasói közül néhá- nyan felkeresték szerkesztőségünket s elmondották, hogy az ÁFÉSZ_ek felvásárlói nem veszik át a tyúktojásokat. A jan. 6-i békéscsabai piacon igen nagy volt a tojáskínálat. A termelők szinte egymásnak adták a kilincset az ÁFÉSZ felvásárlójánál, eladásra kínálták többszáz tojáskészletüket. A felvásárló csak annyit mondott, hogy a tojás átvétele le lett állítva. Utánajártunk a leállításnak és rövidesen megtudtuk, hogy ez csak afféle mesterkélt ÁFÉSZ „fogás”. A BOV békéscsabai gyára ugyanis a bejelentett tou, jáskészletért külön kocsit is küld, amennyiben a túrajáratra nem férne fel az áru. Az utób-j bi napokban ilyen külön kocsit küldtek Füzesgyarmatra. Mező- gyánba és Békéscsabán a járni. nai felvásárlóhoz. Ezeken a helyeken ugyanis átvették a fe’kLi nált tojást, míg a 'megye több községében és városában eltekintettek az átvételtől, A tojás felvásárlását a BOV békéscsabai gyára sehol sem áL lítattá le. Erre a cikkre az ipar továbbra is igényt tart minden mennyiségben. Miért nem virágzik a kaktusz? Sokszor nem sikerül' a kaik- | túszokat virágzásra késztetni. Ennek fő okát abban kell ke- J resnünk, hogy nem biztosítottuk számukra a szükséges pihenési időt. A nyugalmi időt megelőzően a növényeket ed- zenünk kell, vagyis hűvös helyen, friss levegőn tartjuk őket, az öntözést pedig fokozatosan csökkentjük. Ilyen előkészület után kezdhetik „téli álmukat". Ez idő alatt teljes nyugalomra van szükségük, csak olyan esetben öntözzük, ha a földjük porszárazzá válik. Az öntözés során vigyázzunk arra, hogy a növény tövére ne jusson víz, mert az rothadást okozhat. Ezt előzhetjük meg, ha a cserepes kaktuszokat homokkal, kaviccsal töltött nagyobb cserépbe, tálba, vagy ladikéba süllyesztve tartjuk és csak ezt öntözzük. A levegő hőmérséklete 6—10 C fok között legyen, fiatal növények esetében 12 C fokra is emelkedhet. A melegben tárolt kaktuszok több vizet igényelnek — télen sem pihennek — a napfény hiánya folytán a fejlődő részek elvesztik jellegzetes szépségüket és a következő évben nem virágzanak. A „téli álomnak” márciusban kell véget vetni. Rendszeres öntözéssel, napfény biztosításával az így kezelt növényéket köny- nyen virágzásra késztethetjük. A télen virágzó karácsonyi kaktusz pihenés idejét már augusztusban kell biztosítani, azonban ez csak október közepéig tart. A karácsonyi (kaktuszt a pihenést követő időben világos, 15—16 C fokos helyiségben, rendszeres öntözéssel virágozta tjük, Gyakori panasz, hogy bimbóit, sőt szár tagjait ledobja, ami általában, vagy a hely- változtatás következménye, vagy a talaj kiszáradása, vagy a száraz levegő és a nagy meleg együttesen. Az elnyílott részek tavaszi visszavágásával a következő évi dúsabb virágzását segítjük elő. Borbély László biológiai laborvezető Etessük, védjük madarainkat  tél! madárvédelemről szóló rendelet előírja december 1-től március 31-ig a hasznos madarak téli etetését. Emberséggel, jószándékkal érvény szerezhető neki. A téli madáretetés nemes emberi cselekedet. Ezen kívül a rovarkártevők elleni küzdelemben rendkívül hasznos segítőtársaink is a cinkék, vörösbegyek és.pintyek, s e tevékenységük állandó és ingyenes. Tehát érdemes is a zord idő beálltával etetni, nyugodt fészkelőhely- lyel támogatni őket. Következetes és kitartó munkával a madarak telepítése sikeres lesz és elszaporodnak kertünkben. A helyi adottságoknak megfelelően kétféle típusú etetőt használhatunk: a fára vagy falra akasztható kisebb, és a dúcra szerelhető nagyobb méretűt. Mindkettőbe napraforgót, vegyes magvakat és faggyút kell helyezni. Etető hiányában a fák ágaira függesztett faggyú, sótlan szalonna, ketté tört dió is jó szolgálatot tesz. Hangsúlyozottan fontos, hogy a megkezdett etetés rendszeres legyen — hiszen a madarak megszokják és felkeresik a kihelyezett táplálékot. Ha a megszokott helyről éhesen távoznak, könnyen elpusztulnak, amíg újabb helyre találnak. Megfigyelhető, hogy az etetőhöz járó madarak fokozatosan megközelítik az embert, s nem egy esetben keïïeme» szórakozást m nyújtanak. Azokon a területeken, ahol a téli gondozás rendszeres, véglegesen letelepednek. Ezt elősegíthetjük — tél végén, kora tavasszal — mesterséges fészek- odúk kihelyezésével. Ezek nyáron fészkelő-, télen búvóhelyül szolgálnak. Egykor az odúkat gyümölcsfára tették ki. Ez nem volt helyes, mert a gyümölcsfák rendszeres permetezése a költő madarakat elriasztja, és a fiókák is könnyen a permetezőszer áldozatai lehetnek. Az odúkat tehát akácra, vagy más, díszfafajokra célszerű elhelyezni. Az odú ideiglenes kihelyezése is előnyös, mert alkalmanként védelmet nyújt az ónos eső és a szárnyas ragadozók ellen. Ha nincs mesterséges odúra faanyagunk, akkor az eternit- cső darabból készített menedék is beválik. Átmérője legalább 10, hossza pedig 30 cm legyen. Az odút levehető tető fedi, alatta 4—5 cm átmérőjű lyukon közlekedhetnek a kis lakók. Az elkészített odúkat nem kell befesteni, mert a különböző és feltűnő színű festék a madarakat’ riasztja. A nálunk telelők közül a leghasznosabbak a cinkék. Mindent kövessünk el azért, hogy ne fagyjanak meg, s ne vesszenek éhen! Óvjuk, etessük őket, hiszen számuk az utóbbi években igen megfogyatkozott! K.S.
