Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-09 / 6. szám
Az antianyag feltárja titkait A mikrovilágba, az anyag feL, .építésének legrejtettebb titkaiba hatolnak be a kutatók. A közeL, múltban a szovjet Felfedezés- és Taiá’mányügyi Bizottság bejegyzésre elfogadta két szovjet fizikus kiemelkedő felfedezését. Az egyik felfedező Proskin, az SZTA levelező tagja, akinek vezetésével a fizikusok egy csoportja az antihélium atommagját, vagyis antianyagot állított elő. Az antivilág rejtelmei nemcsak az írók, a fantaszták, hanem a fizikusok, matematikusok, csillagászok képzeletét is felgyújtották. A különleges berendezéseken lefolytatott kísérletek bebizonyították hogy az antivi- lág nem a fantázia szüleménye. A szerpuhovi — 70 milliárd elektronvoltos — részecske-gyorsítóban antihélium atommagokat regisztráltak. Gyógyszer biztonsági csomagolásban Az angol gyógyszeripar ~ az amerikai gyógyszeripar példáját követve — rövidesen o- lyan csomagolásban hoz gyógyszereket, amelyeket kisgyerekek nem tudnak kinyitni. Eddig sok tragikus végű baleset történt azért, mert kisgyerekek hozzájutottak a sokszor igen szép, vonzószínű golyócskákhoz. A csomagolás biztonságára külön kísérleti módszert dolgoztak ki. 42—51 hónapos gyermekek kezébe adták a dobozokat, s öt percig figyelték, ki tudják-e bontani őket. Ha nem sikerült, elmagyarázták a kibontás módját, s újabb öt percig figyelték sikerül-e. Ha ezek után sem sikerült a kisgyermekeknek a doboz kinyitása, akkor biztonságosnak nyilvánították. Az antianyag létezését elméletileg már korábban a1 őre jelezték. Az igen pontos matematikai számítások alapján látható volt. hogy bizonyos körülmények között a negatív töltésű elektron társaival ütközve, pozitív töltésű részecskévé változik. Később a kozmikus sugarakban felfedezték a pozitront, az elektron tükörképét, majd részecske-gyorsítókban folytak tovább a kísérletek. Az USA 30 miViárd elektronvoHos részecske-gyorsítójában közel 200 nehézhidrogén antiatommagot, antideutériumot állítottak elő. A szovjet kutatók még nehezebb antiatommagot, az antihé- lium—3-at állították elő A kísérletek során több mint 50 ezer antihélium—3 atommagot regisztráltak. A szovjet tudósok felfedezése újabb bizonyítéka az antianyag létezésének a természetben. A bizottság ugyancsak felfedő, zésként jegyezte be az excitono- kat, a kristályok különleges, gerjesztett állapotát. Az elektronokból és pozitív töltésekből álló excitonok a kristály rácsszerkezete mentén haladva, jelentős mennyiségű energiát képesek továbbítani. Figyelmeztető ennek a felfedezésnek a története. Először Frenkel — az SZTA levelező tagja — tett közzé létezéséről egy tanulmányt. Kísérleti bizonyítottság hiányában sokáig elméleti feltételezés maradt Később Grop -! akadémiai levelezőtagnak és Karrievnak, a fizika-matematikai tudományok kandidátusának sikerült kísérleti úton bizonyítani. A rézoxid- kristály vékony lemezét cseppfolyós héliumban lehűtötték. A kristályok fényelnyelési spektruma hasonlatos volt a hidrogénéhez. Maga az exciton modellje is sokban hasonlít a hidrogén atomjához. Az excitonok jellegzetességének a feltárása az egész világon felkeltette a tudományág művelőinek az érdeklődését. Természetének megismerésével behatolhatunk az optika, a biokémia és a fotoszintézis jelenségeinek titkaiba. Európa—II. rakéta Jelenlegi konstrukciójában nem üzemképes — ezt az elmarasztaló ítéletet mondta ki az elmúlt év novemberében fel- bocsátott Európa—II. rakéta kudarcának okát vizsgáló bizottság. A hiányosságok kiküszöbölése mintegy egy-másfél év- vei1. tolja ki a következő start idejét, amelyet így 1973. május 1. és november 1. között terveznek. 1973. végén vagy 1974. elején ezt egy másik, ún. kvalifikációs start követi. Az első műveleti startra ezek szerint csak 1974. végén kerülhet sor — a Symphonie mesterséges bolygó felbocsátásával egyidejűleg. A hibák kiküszöbölésének költsége becslés szerint 65—75 millió nyugatnémet márkát tesz ki. Rizs és hal Dagesztán első — a Szovjetunióban a legnagyobb — rizstermesztő és haltenyésztő gazdaságát a Kirov kolhozban építették ki Hason’ó gazdaságok építését tervezik a köztársaság más kolhozai is. Az előzetes számítások szerint az 524 hektáros gazdaság évente kétszer hoz „termést”. Tizenkétezer mázsa rizst és közel 700 mázsa pontyot szándékoznak „learatni”. A beruházási költségek az üzemeltetés első két évében megtérülnek. 1975 végére a dagesztáni rízs- ponty-gazdaságok területe eléri a 2 ezer hektárt, ami 60 ezer rizs és 4 ezer mázsa hal termelését teszi lehetővé. Kíméletes huzaív A szigetelt vezetékek drótvégeinek forrasztás előtti „lecsupaszítása” a szerelési technológiák gyenge pontja. Részint, mert időtrabló művelet, részint pedig fennáll a drótvégek megsérülésének, megtörésének a veszélye, ami a létrehozandó kötések minőségére lehet kedvezőtlen hatással. Pedig a villamosberendezések szerelési munkáinál a huzalvégek ezrei, sőt tízezrei várnak naponta megtisztításra. Ma még többnyire mechanikus úton vagy hevítéssel íávolítják el a zománcot, műanyagot, textilbevonatot stb. a vezetékek végéről. A képen látható készülék a szigetelőanyag vegyi szerkezetének szétbontásával oldja meg a kritikus feladatot. Az előlap kis nyílásán bedugott huzal vég semleges légkörben pillanatok alatt felhevül, ezáltal elbomlik a rajta lévő szigetelőanyag. A felhevítést gyors lehűtés követi, ugyancsak semleges gázban, hogy ne oxidálódjék a vezeték anyaga. Mindez néhány másodperc alatt megy végbe. Rotációs fúrógép és sugárfúrás A földgáz, és kőolajbányászat nemcsak a kutak kitermeléséből áll. hanem az a hosszú és tárad-, ságos munka is részét képezi, amelyet a természeti kincsek megközelítése, feltárása érdekében folytatnak a szakemberek. S a fúrási technika szüntelen fejődésének köszönhető, hogy egyre mélyebbre hatolhatnak a Föld gyomrába, A „klasszikus” fúrási módszer szerint az egész fúróberendezés forgómozgást végez, ami — sriiárdsági okokból — erősen behatárolja az elérhető maximá_ lis fúrási mélységet. A legújabb, gyors fúrásra szolgáló, háromrészes rotációs fúrógépeknél, mint amilyenek a képen is láthatók, a fúrótest mozdulatlan, és csak a fúrőszerszámos forgórész ma. zog. A gáz. és olajkutatók á’landó harcban állnak a kemény köze;, tékkel, és versenyben a gyorsan műló idővel. Mindkét tényező nagyban befolyásolja munkájuk gazdaságosságát. Egy új fúrási rendszer, az ún. sugárfúrási technológia, nagyfokú javulást ígér a gazdaságosság vonalán. Acélszereléket fújnak be nagy nyomással a fúrólyukba, s az így keletkező „acélsugár” fokozza a wolframkarbid furúfej munkájának. hatékonyságát E sugárfúrási techno1 ógia révén 4—20-szor gyorsabbá válik a fúrás, s ugyanakkor 3—7-szer- te mélyebbre tud lehatolni a fúrófej, még a korábban megfúr- hatatlannak ítélt kőzeteket is áttörve Az is nagy előny, hogy a sugárfúrásnál ritkábban kell cserélni a fúrófejet. A Föld az emberekért Csodálatos erdők koszorúzzák a belorussziai Losi-folyó völgyét. Csatornák bontják szabályos négyzetekre, az egyiken búza aránylik, a másikon dús zöld fű terem, szorgosan do'goznak a völgyben a traktorok. Ilyen ma a kép. pedig nem is olyan régen még halott volt a táj, járhatatlan a vidék. A talajjavítás ma bonyolult technikával rendelkező, hatalmas iparág. Belorussziában például több mint 30 építő-szerelő igazgatóság és gépesített brigád, 5 vasbetonelem- és kerámia- csőgyár dolgozói foglalkoznak e feladatok megoldásával. A köztársaságban az utóbbi 4 év alatt 777 ezer hektár földet g BttíSMtWSzn »73. JANUÁE 9. vontak művelés alá a kolhozok és a szovhozok. A lecsapolt mocsarak. lápok helyén bőséges a termés. A minszki területen például minden hektár volt mocsaras vidéken 20—25 q gabonát, vagy 180—200 q burgonyát taka- rí tank be. A kiadások két év alatt megtéri!'nek. A Losi folyó körzetében, a lecsapolt lápok helyén még jobbak az eredmények a hektáronkénti gabonatermés átlagban 30 mázsa. A talajjavító szakemberek igen sokat tesznek azért, hogy a következő években növeljék a gazdaságilag hasznosítható területeket. Öt év alatt 1 millió 100 ezer hektár mocsarat és tőzeglápot kell kiszárítani, közte 840 ezer hektárt zárt alagcsövezés- seL A be’orusziai erdős vidéken 17 nagy víztároi'ó létesítését tervezik, halgazdaságokkal. A Volma folyón egész víztároló-rendszert létesítenek és esőztető öntözéssel zöldségtermesztő övezetet alakítanak ki Minszk körül.
