Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-09 / 6. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA m8. JANUÁR »„ KEDD Ara: 1,— forint xxvm. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM Hl forint és ami ■nösrotte van Az eddigi 3,60 helyett őt forintot fizetünk egy liter tasakos tejért. Az áremelés ténye — a párt Központi Bizottsága 1972 novemberi ülése nyomán — közismert Magyarázatért azonban nem az állami tejiparhoz fordultunk, nehogy úgy vélje valaki, hogy egy állami intézkedés indoklását egy ugyancsak állami — tehát elkötelezett —■ monopol-vállalattól reméljük. Inkább a kissé hosszúnevű Tsz-tej Együttműködési Irodától kértünk adatokat. Az iroda a mozgékony, élelmes, apró termelőszövetkezeti tejüzemek koordináló és érdek- képviseleti testületé. Működési körébe az országos ellátásinak kb. nyolc százaléka tartozik, Magyarországon eddig — általában — súlyos ráfizetéssel járt a tehéntartás. Akadtak ugyan gazdaságok, amelyek — korszerű üzemmel — megtalálták számításukat a régi árak mellett is, de nem ez volt a jellemző. A termelést a legtöbb helyen tudták volna fokozni, de minfek? Mert például, ha egy gazdaság rendbe- hozatta legelőit, akkor ugyan több lett a takarmány és így a tej is, ám a legelőre fordított költség nem térült meg teljesen, tehát csupán a ráfizetést növelték a korszerűsítéssel! Most a tej termelői ára évi átlagban 5,15 forint lett literenként. Ez már olyan összeg, hogy a közepes gazdaságok is megtalálják számításukat, érdemes jobb teheneket vásárolni, alkalmasabb istállót építeni. a takarmány-termesztést korszerűsíteni — azaz több tejet vinni a piacra. A fogyasztót azonban ez az indoklás nem elégítheti ki. Azt mondja: adjanak a termelőnek többet, a különbséget meg fizesse az állam. Voltak is ilyen szándékok, de megbuktak azon a tényen, hogy a forgalomba kerülő tejnek jelentős hányadát még ma is a háztáji és a kisegítő gazdaságokban termelik. Mi történt volna ,ha a termelői árat emelik a fogyasztói ár viszont változatlan marad? Bolond lett volna a termelő, ha megissza azt a tejet, amelyet a saját tehene adott! Jobban járt volna, ha a teljes mennyiséget elviszi a tejbegyűjtőbe, ott megkapja az öt forintot, azután elmegy a boltba és megveszi saját fogyasztásra a tejet 3,60- ért! Egyéb megfontolások mellett, ez is szükségszerűvé tette a tej árának emelését. A fogyasztók széles körének az állam megtéríti ezt a többletkiadást, a családi pótlék, a nyugdíj emelésével stb. (Ez a magyarázata annak is. hogy a tej fogyasztói ára emelkedett a legjobban, a vajé, a sajté kevésbé. Vajat és sajtot ugyanis alig-alig készítenek otthon, tehát ez a termelő-ellenérdekeltség itt nem, vagy alig jelentkezik). Tévedés azt hinni: az állam most már a piaci viszonyokra bízta a tejforgalmat, a költségvetést ez a termék többé nem érinti. Kiderül ez abból, ha a termelői és fogyasztói árat összehasonlítjuk. A tejüzem a 3,6 százalék zsírtartalmú tejért 5,15 forintot ad. A fogyasztói tej zsírtartalma csak 2,8 százalék, tehát a tejüzem kivesz minden literből 8 gramm vajat, ami mintegy 40 fillért „hoz a konyhára”. Még így is nagyjából ugyanannyiért kapja a fogyasztó a boltban a tejet, mint amennyiért a tejüzem a majorban felvásárolta. A tej kezelése azonban költséges dolog. Száz liter tejben ugyanis 87 liter víz van, csupán a többi zsír, a fehérje, az egyéb értékes anyag. (Félreértés ne essék, ezt a vizet nem beleöntik a tejbe, hanem vegyileg ennyit tartalmaz a kifejt tej). Tehát a szervezet számára nélkülözhetetlen anyagok mellett hatalmas súlytöbbletet kell az üzembe beszállítani, ott hűteni, pasztőrözni. kezelni, tasakolni, kiszállítani. Mindehhez jön még a kereskedelmi haszon, mert a bolt az ár tizenhárom', százalékát kapja azért, mert tárolja, hűti, eladja a tejet. Ezeket a költségeket az ötforintos eladási ár sem fedezi. Az öt forintból kerek 50 fillér maga a polipack tasak. amelyben hazavisszük a tejet és közben szidjuk az ipart, hogy a zacskó kívülről zsíros, kiszakad stb. A tökéletes megoldás az impregnált papírtasak, az úgynevezett tetrapack — ezek szögletes, jól tárolható, hűtés nélkül eltartható dobozok — eljárás lenne, de ez a fogyasztói árat további 80 fillérrel emelné meg! Az állam" tehát továbbra is dotálja a tej fogyasztói árát. A tejipar — az állami is. a szövetkezeti is — literenként másfél-két forint állami támogatást kap azért, hogy a tasakos tejet öt forintért, a kannatejet 4,50 forintért ve- hessük meg. A dotációból a tejipar nem gazdagszik meg, mert a nagy költségek miatt az állami tejiparnak haszna alig van. A szövetkezetinek valamivel több. de ezt elsősorban a rövidebb szállítási távolságok teszik lehetővé. Végeredményben az ötforintos tej is hat és fél-hét forintba kerül. A különbséget az állami költségvetés fedezi. . Földeák! Béla Elkezdődik a hónap végén a gyulai harisnyagyári építkezés Hetivenkétmilliős fejlesztés — 170 korszerű kötőgép Csehszlovákiából A harisnyagyár dolgozói az elmúlt év végére társadalmi munkával elbontották Megyeház utcai földszintes épületüket, kivágták a fákat, ezzel előkészítették a területet a nagyszabású fejlesztéshez szükséges építkezéshez. A gyár vezetői január 4-én átadták az építkezés helyét az állami építőipari vállalat főépítésvezetőjének, Szto- borán Bélának és a vállalat dolgozói hozzáláttak ebédlő és öltöző kialakításához a volt garázs helyén. Ügy tervezik, hogy az alapozáshoz január 20 körül kezdenek hozzá. A harisnyagyár fejlesztésére, felújítására gépparkjának korszerűsítésére a mostani és a következő évben hozzávetőleg 72 millió forintot költenek. Ebből a négyszintes új épület mintegy 22 millióba kerül. Az épület első szintjén fonalraktárakat létesítenek, a másodikon kapnak helyet a szociális létesítmények, az ebédlő, az öltözők, a fürdő és mosdó, a két továb- bin pedig munkatermeket alakítanak ki. A tervek szerint az épület 1974. június végén kerül majd átadásra. A fejlesztéshez elengedhetetlenül szükségesek új gépek. Ezek beszerzésére máris történtek intézkedések. Az év első napjaiban a gyár vezetői Csehszlovákiában jártak, felkeresték a híres trebicsi gépgyárat, ahol kiválasztottak 170 modern kötő- génét. amelyek a legmegfelelőbbek a gyulai üzem számára és amelyeken korszerű árukat lehet majd gyártani. A gépek összértéke körülbelül 50 millió forint. MA ÖNÁLLÓSÁGOT ADTAK A PARTCSOPORTOKNAK (3. oldal) VÉGET ÉRT A TÉLI SZÜNET (S. oldal) EGY PEDAGÓGUS A SOKEZERBÖL fi. oldal) INTÉZKEDÉS A MÉHÉSZ. KEDÉS FEJLESZTÉSÉRE ( 5. oldal) TUDOMÁNY—TECHNIKA <«. oldal) SPORT CÏ—8—9. oldal) Befejezték a gyártási idényt megyénk cukorgyárai Rendkívül nehéz gyártási idény köszöntött az elmúlt őszszel megyénk cukorgyáraira. A sok esőzés nemcsak hátráltatta a répaszállítást, de igen sáros répa került átadásra. Évek óta nem birkóztak a gyárak annyi sárral, mint a most befejezett idényben. Ennek ellenére sikeres idényt zártak: Sarkadon mintegy 25 ezer vagon répa került feldolgozásra, s 2 500 va- gonnyi kiváló minőségű kristálycukrot állítottak elő. A gyártási idénnyel párhuzamosan foglalkoztak a jövő évi termeltetéssel. Az állami gazdaságokkal és termelőszövetkezetek, kel az ossz előirányzott terület 96—98 százalékán sikerült eddig szerződést kötni. A gyár megbízottai tovább folytatják a tárgyalásokat a mezőgazdasági üzemekkel, mert szeretnének egy év múlva jóval több cukrot adni a népgazdaságnak. Mezőhegyesen vasárnap tették le a cukorgyár, tás gjondiát. Itt 30 ezer vagon répából 2 900 vagon kristálycu-> kor készült. A mezőgazdasági üzemekkel 1100 hektárral nagyobb területre szerződtek 1973. ra cukorrépatermeiésre, mint az 1972. évi terület volt, a 100 százalékos előirányzatot azonban itt sen sikerült még elérni. Mezőhegyes sem adja fel a harcot a terven felüli répatermelés elérésére. •«■aiaeasisaaBcaBacaaBaDQaaQaQ90Bi9eofiaasooQ803aaoQQoo(BOBOooQO(30ooeaDaQQBBaQaoaBSQQiBQSisaQB9ei3cscBQQBGa!eQaos3oat3í3e!39U3aoeaQ&iaQOBaa«99i Esküt tettek az új munkásőrök December 6-án, szombaton dél tá. Békéscsabán, az If jú ági és Űttörőház nagytermében 31 új munkásőr tett esküt a párt és a haza védelmére a Kulich Gyula munkásőr zászlóalj ünnepi gyűlésén. Az esküt Gyulavári Pál, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának első titkára fogadta^ (Fotó: Demény Gyula)
