Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 5. szám

A legkozérdekúbb közérdek Á „modern" betegségek ellen az erőket egyesítve Pénteken este kialudt az olimpiai láng Orosházán, a VIII. Téli Üttörőolimpia országos döntőjének színhelyén. A záró- ünnepségen Németh István test­nevelőtanár, szemleparancsnok tett jelentést Tekauer Péternek, az Országos Általános Iskolai Sporttanács elnökének, majd hat úttörő levonta az olimpiai lobogót, miközben a pécsi út­törőzenekar a Himnuszt játszot­ta. Az olimpiai lángot Danká Pál, a megyei KISZ-bizottság titkára adta át jelképesen Péli Bélánénak, a Heves megyei Út­törőelnökség titkárának. 1974- ben ugyanis Eger város lesz a IX. Téli Üttörőolimpia színhe­lye. Ezután a Művelődési Központ színháztermében folytatódott a záróünnepség, ahol Mészáros József, az Orosházi Városi KISZ-bizottság titkára búcsú­zott a szervező bizottság nevé­ben az úttörőolimpia verseny­zőitől, sportvezetőktől, vendé­gektől. Ezután átadták az oros­A mai nap kiemelkedő BSkiée megyei aporfc­eeeményed a következők: Kézilabda. XVL Békés megyei Népújság teremkupa negyedik for­dulója, Békéscsaba, Kemény Gábor Gimn. tornaterme. 8.09: Bee. 7. sz. ált. tok.—Bcs. Előre Sp. SI I., fiú serd. 8.05: trjfcfgyésl TSZSK—Bé­kési Spartacus, férfi ifi. 9.10: Csór- vasi MEDOSZ—Bcs. E. Sp, íérfl tő. 9.45 En/dróda Spartacus—Kamu-rf TSZSK, női 1. o. 10-20: Bee. MÁV— Békési Spartacus, női NB-e. J0.S0: Békési Spartacus—Bog. E. sp., fér­fi I. o. 11.25: Újkígyós! TSZSK— Bcs. Vízmű H, férfi NB-S, 12.06: Bcs. Kner Nyomda—Csórván! ME­DOSZ, férfi H. o. 12.»: Ebédszünet, 12.50: Kamut! Tsz—Bcs. Vízmű, fér­fi n. o. 13.25: TótScom. Sp—Bee. «11; ITSK, férfi ifi. 14.00 Tótkomlós! Sp. —Újkígyósa ÁFÉSZ, férfi, I. o. 14.35: Bcs. Hungavis—Bcs. Szónyegszövó, női n. o. 15.10: Békési Spartacus— Bélmegyeri Tsz, férfi I. r>. 1S.4S: Bcs. E. Sp. XI—Mezőhegyeal ME­DOSZ, férfi, NB-s, 1«.30: Bcs. Konzerv—Bcs. E. Sp. H, női NB-s. 17.15: Bcs. E. Sp. I—Bcs, Vízmű X, férfi NB-s. Asztalitenisz. Megyei újonc, ser­dúló, egyéni és párostoajnakság. Bé­késcsaba, Konzervgyár, 9.00. Békés­csaba város 1973. évi egyéni és pá­ros bajnoksága, Békéscsaba, Rozsa Ferenc Gimnázium, 0.00. OROSHÁZA im HíK-íkVkV ííí y!4 fCîfci'KrTvrrr TÉLI ÜTTÖRŐOLIMPIA 1973«d«nuár 2-6. házi üzemek, intézmények által felajánlott díjakat az olimpiai bajnokoknak, a vigaszversenyek győzteseinek. A rendező bizott­ság döntése alapján az úttörő­olimpián tanúsított magatartá­suk, helyezésük elismeréseként négy különdíjat is átadtak a díjkiosztó ünnepségen. Külön­díjat kapott a VIII. Téli Űttö- rőolimpia legfiatalabb résztve­vője, a tiszanánai Tóth Tamás, Békés megye asztalitenisz csa­pata, melynek tagjai: Lukács Tibor, Plenter László, Balogh Ilona. Ötödször vett részt or­szágos úttörőolimpián Kedves Judit, Hajdú megyei úttörő, aki az V. Téli Üttörőolimpián a kisdobosok sakkversenyén az elérhető maximális 10 pontos eredménnyel lett bajnok. Szin­tén különdíjjal jutalmazta a szervező bizottság Szatmári La­jos, törökszentmiklósi birkózót, aki súlyos sérülést szenvedett mérkőzés közben. Tóth Ibolya A testedzés — egészségvédelmi tanácskozás margójára Maradjunk még egy kicsit Bi_ ró Mihály MTS OT elnökhe­lyettes referátumánál. A testne­velés és sport elterjesztésének nehézségei közt említi a tárgyi és anyagi feltételek szűkös vol­tát, elsősorban a tornatermi el­látottságot, amely a tanuló fia­talok testedzésének, sportolásár nak jelentős tényezője. Az álta­lános iskolák 26,2 %-ában, a középiskolák 80 %-<ában, míg az iparitanuló intézeteknek csak mintegy a felében van torna­terem. Megyénk 233 általános iskolája közül csak 37-nek van tornaterme, 15-nek pedig szük­ségterme, tornaszobája Sport­udvarral is csak 45 iskola ren­delkezik. A megye középiskolái­nak ellátottsága ennél sokkal jobb, mert a 46 középiskola kö­zül csak 3-nak nincs tornater­me. Az országos adatok tanúsága szerint az iskolák mintegy 60 %-ában NINCS MEGFELELŐ UDVAR SEM. Így a tanulók mozgásigényé­nek kielégítésére kevés a lehe­tőség. Igaz, meg kell értenünk, hogy a múlt súlyos öröksége a létesítmények még mutatkozó hiányossága, amit ez ideig nem volt módunkban felszámolni, viszont nem lehet csak úgy tu­domásul venni, hogy napjaink­ban „újratermeljük” a múlt hí. báit. Helytelen továbbá az a szem­lélet mind a felnőtt lakosság, mind pedig a fiatalság köré­ben, amely szerint a testedzés és sportolás minden anyagi ki­hatása az állami ég társadalmi szerveket kell, hogy terhelje. Mérlegen a labdarúgó NB III: 3. Bcs. Agyagipar ÍÜ772 23-10 19 Az erzsébethelyi gárda ősszel a Békés megyei csapatok közül — gólkülönbséggel megelőzve az Oh. Kinizsit — a legjobban sze­repelt. A célt, az 1—5. hely va­lamelyikének megszerzését elér­ték, Litauszki Pál edző ennek el­lenére csak a vidéki mérleggel elégedett. A K. Fémmunkás, Makó és a Bcs. MÁV adta fel legjobban a leckét az ellenfelek közül, de mumm HÍREK] Ifjúsági kiállítás. Ez évben Gö­döllőn rendezik meg az ifjúsági kiállítást, március 31. és április 14. között. A kiírás szerint a rendezöbizottság olyan egyéni és kollektív anyagokat vár, ame­lyek eszmei mondanivalója kap­csolódik hazánk fővárosának centenáriumához, Petőfi Sándor életéhez és munkásságához, az 1848-as szabadságharchoz, a Kommunista Kiáltványhoz, Ko­pernikus tevékenységéhez és a Világifjúsági és Diáktalálkozók­hoz. Ezeken túl bemutathatok olyan gyűjtemények is, amelyek­ben az úttörőcsapatok, rajok névadóinak életét, munkássá­gát dolgozzák fel. Az ifjú­sági kiállítást ebben az év­ben is kiegészíti egy mód­szertani rész; hogyan hasz­nosítható a bélyeggyűjtés a ne­velőmunkában, a különböző tan­tárgyak oktatásában. Magyar bélyegek katalógusa, 1973. Megjelent a Magyar Fila- téliai Vállalat kiadásában a ma­gyar bélyegek 1973. évi árjegy­zéke. Röviden ismertetjük a vál­tozásokat. (Zárójelben közöljük főleg azért, mert ezeken a talál­kozókon gyenge teljesítményt nyújtott a csapat A SZAK és Szarvas ellen viszont úgy ját­szottak, ahogy azt a szakvezetés és a szurkolók a többi találko­zón is elvárták volna. Egyénileg Jancsó, Laczó és Unyatinszki szerepelt a legjobban, Láza, Ké­kesi és Tóth viszont többre ké­pes. A házi góllövőlista: Seregi 5, Rétlaki, Kuti 4—1, Karadi, Petrim 3—3, Tóth 2. Laczó, Ur- da 1—1 góllal. — Sajnos az átigazolások el­húzódása miatt az új szerzemé­nyek beépítése a csapatba több időt vett igénybe, mint tervez­tem. Így az első öt mérkőzésen 16 játékos szerepelt. A többi tíz fordulóban viszont összesen 14- en jutottak szóhoz. A harmadik hely elérését leginkább az segí­tette elő, hogy nagyot javult a kollektív szellem és szinte ma­radéktalan volt az edzéslátoga­tás. A csapat vezetői pedig min­den téren igyekeztek segítséget nyújtani a jobb feltételekhez — mondatta az edző. Az Agyagipar háza táján tud­ják, hogy jelenlegi pozíciójukat nehéz lesz megtartani. Nehezebb a sorsolás, mint az első fordu­lóban és egyenletesebb össztelje­sítményre van szükség. A cél változatlan, a csapat ott szeret­ne lenni az első öt helyezett kö­zött a bajnokság befejeztével. A felkészülés január 10-én, szerdán kezdődik, heti két ed­zéssel, majd a bázisvállalat tá­mogatásával, előreláthatólag tíz­napos edzőtábor következik. Itt naponta kétszer lesz gyakorlás. Tervezik, hogy a bajnokság előtti hetekben minden héten két elő­készületi mérkőzést játszik a csapat. Uhrin Pál a múlt évi árakat is.) Klasszi­kus bélyegeink közül csak né­hány címletnél és sornál történt csekély változás. Modern bélye­geink egy részénél 20—40 %-os emelkedés történt Különösen a ritka tévnyomatok iránt igen nagy a kereslet. Az 1921—25. évi fordított Madonna 20 000,— (16 000,—■), az 1928. évi Pengő— Fillér II. 80,— (60,—), az 1932. évi Nagy madonna 1600.— (1400,—), az 1933 évi Repülő I. 1800,— (1600,—), az 1938. évi Nagybánya ritkaság 13 000, de nem szerezhető be ennyiért sem. Felszabadulásunk utáni bélye­geinkből is ismertetünk néhá­nyat; 1956. Forint—Fillér 120,— (80,—), 1949. Petőfi 9,— (6,—), VIT 40,— (30,—), Lánchíd sor 24,— (18,—•), Puskin blokkpár 140,— (100,—) 1951—53. Ötéves Terv II. 130,— (80,—), 1965. évi Voshod 2. 250,— (200,—), 1969. évi a Tanácsköztársaság (a Ma­gyar Posta ajándéka) 15,— (10,—) az 1971. évi Párizsi Kom- mün 4,50 (3,—). Vos Tibor Nem vált még közszemléletté, hogy önmagunk érdekében, szükséges a testedzésben, spor­tolásban való részvétel, s ha kell, ennek érdekében anyagi áldozatokat is vállaljunk. Saj­nos igen nagy a távolság az igények és a» reális lehetőségek között. Az is bizonyos, hogy a hiányosságok astorozása, bírá­lata nem oldja meg a problémá­kat. Tettekkel, tervszerű és együttes munkával kell töreked­ni e problémák megoldására. Szükség van az egészségvédelem és testedzés kapcsolatának elemzésére, e viszony, kölcsön­hatás lényegének ismertetésére, hogy népünk egészségügyi hely­zetének további javítása érdeké, ben tudatosan, a gyakorlatban alkalmazzuk a testnevelést és sportolásit. Meggyőződéssel kell valla­nunk, hogy a betegségek meg­előzésének, a fizikai és pszichi­kai egészség megőrzésének alap. vető eszköze a rendszeres test­edzés és sportolás, a mozgással teli egészséges életmód. S ha a lakosság és az ifjúság életében meghatározó szerepe lesz a testedzésnek és a sportnak, ak­kor e jelenség tartalmával szembeni igények mcgnövekedé_ se is jogos lesz. Már gyermek­korban szolgálnia kell a moz­gásszükséglet kielégítésével együtt az egészséges életmódra való nevelés ügyét, a mozgás­készségek és ismeretek alakítá­sát, a környezet várható nega­tív hatásai elleni védekezés megalapozását. Szolgálni keli továbbá a fiatalok fizikai, erőn­léti képességének magas szin­ten tartását, a felnőtt és idő­sebb korosztálynál a betegségek megelőzését, a gyógyulás, reha­bilitáció feladatával együtt az állandósuló egészséges közérzet biztosítását. Humánus és igazságos céljaink I megvalósításéinak alapfeltétele a j rendszere,, testedzés iránti he-, lyes közszemlélet kialakítása. I Ahhoz, hogy a testedzés spor­tolás egészségügyi szerepét be­töltse, hogy az emberek kultúr- igényévé, a szabadidő egy ré­szének hasznos eszközévé vál­jon, nem elegendő csali kínál­ná, ajánlani a testedzés külön­böző formáit MEG IS KELL GYŐZNI AZ EMBEREKET annak az egyén számára is hasznos voltáról. Ez a meggyő­zés csak akkor érhet el eredmé­nyeket, ha több irányból hat az egyénre. A pedagógusnak, az orvosnak, a gazdasági vezetőnek, az érdekvédelmi szerveknek kü_ lön-külön és együttesen kell hatniuk e modem társadalom­szemlélet kialakításában. K ülö- nös jelentősége van e meggyő­ző munkában az orvos szavá­nak, hiszen tevékenysége, ma­gatartása a vele kapcsolatban álló százezrek számára nyújthat bátorítást Felvetődik ezzel kapcsolatban az a gondolat isi, nem keilene-e iskoláinkban bevezetni az egész, ségtan korszerű oktatását, szoros összhangban a fiatalok rendsze­res testedzésével és sportolásával. A sportszervek feladata legyen, hogy számolva a reális lehetősé­gekkel, az orvosi kutató munká. val és tapasztalatokkal össz- ■ hangban dolgozza ki a különbö­ző korosztályok sajátos igényei­nek és szükségleteinek megfele­lő testedzési módszereket, és gondoskodjon ezek széles körű propagálásáról. Mi az, amit a lakosság felé jelenleg kínálni lehet? Először is a versenyszerű al­kalmak közül a munkahelyi és falusi spartakiádokat, a szakmai versenyeket, tájjellegű verse­nyeket, hagyományos kupamér­kőzéseket, villámtomákat, alap­fokú bajnokságokat, mezei fu­tóversenyeket ,stb. Természete­sein azok számára, akik a ver­senyzést részesítik előnyben. Mivel nem jelentenek egész évi rendszeres elfoglaltságot, ezért főként kiegészítőd egyéb, napról napra ismétlődő testedzési al­kalmaknak. Másodszor — a nem verseny­szerű testedzési formák közül — első helyen kell említeni a természetjárást, amely minden­ki számára elérhető, A PÄLYA RENDELKEZÉSRE ÁLL csak igénybe kell venni. A természetbarát-vezetők ma már számtalan nyílt túrát hirdetnek munkahelyeken és lakóterülete­ken. A természetjárás egyéb ágazatai, mint pl. a gyaloglás, sízés, motoros kirándulás, hegy­mászás, kerékpározás, kempin­gezés, stb. igen sokféle lehető­séget kínálnak. Harmadsorban említjük a lönböző önköltséges testnevelé­si alkalmakat, mint pl. a nők egészségügyi testnevelési, vagy művészi torna alkalmait, a fér­fiak kondicionáló testnevelését, a jógát, a judot, a vívást, stb. Jelenleg ilyen tanfolyamokon 15—20 ezren vesznek részt csu­pán, de már ez is bizonyítja, hogy sokan hajlandók anyagi áldozatot vállalni egészségük, edzettségük érdekében. Ha meg. lévő kultúr házaink, s egyéb in­tézményeink erre alkalmas he­lyiségeit igénybevemnénk, min. den bizonnyal jelentősen növe­kedne az ilyen testedzési for­mákban résztvevők száma. Utolsónak említhetjük az ott­honi tornát, a rendszeres futást (kocogást) vagy sétát, a kirán­dulásokat, a lakóterületi sport- parkokban az egyéni vagy cso­portos játékokat, sportolást. Kívánatos mindezeknek fil­meken, brosúrákon, falragaszo­kon, röplapokon, módszertani kiadványokon keresztül a la­kosság széles rétegében való propagálása. MINDENKÉPPEN GONDOSKODNI KELL arról, hogy ezek a testedzés alkalmak és módszerek ismert­té váljanak a pedagógusok, az orvosok és a sportaktivisták kö­rében is. A sportnak, testedzésnek ilyen arányokban való kiter­jesztése ismételten felveti az orvos jelenlétének, munkájának szükségességét. A versenyszerű­en sportolók orvosi ellátását a sportegészségügyi hálózat bizto­sítja. Ezzel párhuzamosan gon­dot kellene fordítani a nem igá- zolt versenyzők, a testnevelést és sportot alkalomszerűen folyta­tók vizsgálatának lehetővé té­telére is. E célra megvalósítha­tó a lakosság édakében tanács­adó szolgálat működtetése, de ilyen irányú segítséget már ma is adhatnak a körzeti orvosi rendelők jelentős részében. Végezetül további feladatunk olyan környezet kialakítása, fő­leg a városi lakosság számára, amely az egyre növekvő leve­gő-szennyezettség ég az egyre elviselhetetlenebb zajártalom elhárításával egvidőben megfe­lelő mozgáslehetőséget biztosit Egy korábbi urbanisztikai kongresszus már elfogadta azt a javaslatot, hogy a továbbiak, ban az épülő vagy rekonstrukció alatt lévő lakóterületeken a kü­lönböző korosztályok számára megfelelő mozgásterületet kell biztosítani. — A testedzés — egészségvé­delem gondolatának felvetésé­vel nemes ügyet kívánunk szol­gálni. Fontos állomásul szolgál­hat a lakosság és ifjúság egész­sége« életmódjának fc:alákításá- ban, a harmonikus, megelége­dett élethez szükséges fettételek kialakításában — fejezte be mondanivalóját Bíró Mihály, az MTS OT elnökhelyettese. —áko—I (Folytatjuk) Kialudt az olimpiai láng Orosházán

Next

/
Oldalképek
Tartalom