Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-06 / 4. szám

ß­Érdemes volt as erőket egyesíteni flz ökölvívók dolgoztak a legeredményesebben a Békési SZMTE-ben Megtartotta sportegyesületi I küldöttközgyűlését a Békési SZMTE is. Az eseményen meg­jelent Kassai János, a járási pártbizottság osztályvezetője, Dömény Ferenc, a megyei TS elnökhelyettes, Lipták András, a Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke és Cs. Varga László, a békési járási TS elnöke. Ott voltak a bázisvállalatok tömeg­szervezeti és gazdasági vezetői is. Egy lépésre a súlyemelő szakosztálytól Remekül sikerült a gyulai Atlas SC erőatlétáinak háziversenye Lovász György felhúzást gyakorlat közben. Baloldalt Horváth Mihály és Nagy Ferenc figyeli klubtársát. Atlétizmus. Csak napjainkban vonult be a sport-szakkifej ezé- sek szótárába. A test erősítését, fejlesztését, az izmok építését jelenti, mélyet művelői súlyzók­kal végzett gyakorlatok hatásé­ra érnek el. Két ága van, a test­építés és az erőemelés, nálunk főleg az utóbbi hódít, atlétizmus néven. De nem is annyira a név a fontos, hiszen ha még nem is ismerik el hivatalosan sportág­ként, sportértéke vitathatatlan. Jelenleg már több százan űzik Magyarországon az atLétízmust, köztük a gyulai Ifjúsági és Űt- törőház Atlas klubjának 30 fi­atalja is. A leginkább súlyemeléslhez hasonlítható sportolási forma versenyszabályai sokban hason­lítanak a súlyemeléshez. A küz­dőfelek az alábbi legfontosabb szabályok szerint versenyeznek. J Három fogásnem van: 1. fekve- nyomás: a súlyzót hanyatthely- zetből, fékpadról kell kinyomni, úgy. hogy a két kéz megközelí­tőleg egyformán feszüljön. 3. guggolás: a nyakbavett súlyzó­val guggolásból (a combok víz­szintes helyzetéből) kell felállni. 3. felhúzás: a földön lévő súlyt nyújtott karral, a comb segítsé­ge nélkül, álló testhelyzetig kell felhúzni. Minden fogásnemben három kísérletet lehet tenni, miközben a súlyt 2,5 kilogram­mal növelik A három fogásnem együttes eredménye adja az ossz- ; teljesítményt. Nemrégiben, szépszámú ér­deklődés mellett mérték össze erejüket a gyulai erőaüéták. Há­ziverseny keretében vívtak iz­galmas küzdelmet a városi KISZ-bizottság által felajánlott kupákért, és a KISZöV tárgy­jutalmaiért. íme két vélemény a versenyről: Kovács István testnevelőtanár: „Mindenképpen hasznos kezdeményezés volt a klub megalakítása. A súlyzózás egyformán fejleszti a test min­den izomcsoportját, elősegíti az egészséges szervezet kialakítá­sát. Egyik volt tanítványomat, aki indult a versenyen, alig is­mertem fel, olyan sokat fejlő­dött rövid idő alatt.” Beregszá­szi Pál, a megyei Súlyemelő Szakszövetség elnöke: „Sok te­hetséges srác birkózott a tár­csákkal. Feltétlenül érdemes len­ne szorgalmazni súlyemelő szak­osztály megalakítását Gyulán.” A jóüsikerült verseny végén Oszlroluczki István, az Ifjúsági és Úttörőhöz igazgatója — aki egyébként lelkes híve az Atlas SC-nefc — és Beregszászi Pál köszöntötte a győzteseket. Az egyes súlycsoportok győztesed egy évig védik a serleget. Eredmények: 56 kg: 1. Arató Já­nos 310 (60. 100, 150), 2. Adamcsilc Ferenc 295, *. Számadó Sándor 257,5. 60 kg: 1. Csepregl Lajos 360 (90, 110, 160), 1 Mundrucz László 312, 3. Bóka János 300. 67,5 kg: 1. Nagy Ferenc 457,5 (132,5, 120, 205), 2. Kiss Sándor 415, I, Varga András 405. 75 kg: 1. Lovász György 525 (135, 175, 215), 2. Révész Imre 440, 3. Markos András (Békéscsaba) 400. 82,5 kg: 1. Szabó Sándor 455 (120, 140, 195), 2. Orosz László 452,5, S. Nagy András (vala­mennyien gyulaiak) 390 kg. F. L A küldöttek már előzőleg megkapták az elnökség részletes írásos beszámolóját. A Békési SZMTE 1971 szeptemberében a MEDOSZ és a Vasas sportkör fúziójából alakult és az azóta eltelt időszak igazolta, hogy he­lyes volt az erők összevetése. Annak idején 256 tagot számlál- j tak, amely azóta jelentősen nö­vekedett. A szakosztályok kő- j zül — állapítja meg a beszá­moló — legeredményesebben az ökölvívók dolgoztak. Cs. Tóth , János és Szabó Igyác arany-, Mag. György és Hegedűs János ezüst-, Csontos Lajos bronzjel­vényes szintet ért el. Kifogás­talan a kollektív szellem, amely Szűcs János szakosztályvezető, Kálmán András és Belleli Lajos edzők jó munkáját dicséri. Biz­tosított az utánpótlás is. Szép eredményeket vallhatnak magu­kénak a legnagyobb létszámú, a természetjáró szakosztály tag­jai is. Náluk Kállai Gábor vég­zett áldozatos munkát. Nem le­het egyértelmű előrelépésről be­szélni a labdarúgóknál, ahol — bár sokat léptek előre —, személyi változások, fegyelme­zetlenségek gátolják a jobb eredményeit elérését. , A két bázisszerv tömegsport­bizottsága 1972-ben hat sport­ágban mintegy 150 dolgozó rész­vételével bonyolított le külön­böző rendezvényeket. Kiemel­kedik ezek közül a labdarúgók megyei MEDOSZ Kupa döntőn elért második helyezése. A sportkör nemrégiben meg­állapodást irt alá a 636. sz. Szakmunkásképző Intézet veze­tőivel, hogy ezzel is elősegítsék az utánpótlás jobb biztosítását. Lehetőségek kínálkoznak a kö­zeljövőben röplabda-szakosztály megalakítására, melyre a javas­latot a küldöttgyűlés el is fo­gadta. A számvizsgáló bizottság szó­beli beszámolóját Laczkó János terjesztette elő. Ezt követően az egyesület munkájával kapcso­latban elmondotta véleményét Oláh Gábor, Salamon István, Szűcs János, dr. Ollári Albert, Cs. Varga László és Dömény Ferenc. Befejezésül dr. Fucker Lajos sportköri elnök tárgyjutalmakat nyújtott át a kiemelkedő műn* j kát végzett sportolóknak, tár­sadalmi aktíváknak. Beregszászi Pál, a Megyei Súlyemelő Szakszövetség elnöke kö­szönti a 82,5 kilogrammos súlycsoportban győztes Szabó Sán­dort. Középen a második helyezett, Orosz László. Fotó: Szilágyi Ferenc Fejlődött az európai labdarúgás Barcs Sándor nyilatkozata Minden sportágban készülnek a nemzetközi értékelések 1972- ről. Európa labdarúgásának a mérlegét Barcs Sándor, az UEFA ügyvezető elnöke vonta meg, aki Gustav Wiederkehr ha_ lálától tölti be ezt a tisztséget. Hogyan látja az európai lab­darúgást az Európa-bajnokság, a különböző nemzetközi kupa- tornák és az UEFA ifjúsági tor­na alapján? —- Mint minden sportág, a lab­darúgás is fejlődött. Mivel azon­ban a legnagyobb létszámú csa­patsportról van szó, ez a fejlődés kevésbé érzékelhető. Az előbb- rejutás elsősorban a nagy tornák : alapján mutatható ki, de ha csak j azt vennék alapul, hogy az Eu- j rópa-bajnoki döntőben az NSZK [ válogatottja toronymagasan ki­emelkedett a többiek közül, ak­kor ez a megá'lapítás nem helytálló. Ha viszont azt vesz- szük. hogy például a különböző mérkőzés-sorozatokon a „nagyo- kon” (NSZK, Hollandia, Olasz­ország) kívül kisebb országok klubcsapatai is jelentős eredmé­nyekkel szerepelnek, már igazo­lódni látszik fenti véleményem. — Hogy miben volt fejlődés? Tovább gyorsult a játék, na­gyobb lett a küzdelmek heves­sége, s ebben a fokozott iramú, kemény labdarúgásban emelke­dett a játékosok technikai tudá­sa. Még egy adalék ehhez: az 1948-tól megrendezésre kerülő UEFA ifjúsági torna már régen kilépett „amatőr” jellegéből és a legjobb négy közé kerülő csa­pat akármelyik ország labdarú­gó-bajnokságában jól megállná a helyét. Minek tulajdonítja az NSZK labdarúgásának „kiugrását”? — Azzal kezdeném, hogy az UEFA statisztikája szerint Nyu_ gat-Németországban 2,5 millió labdarúgót tartanak nyilván (ebben benne vannak az iskolá­sok is), s ilyen tömegből kétség­telenül sok tehetség kerül fel­színre. A tömegesség azonban még nem minden. A nyugatné­met labdarúgó-sportban tudata, san és következetesen tesznek mindent. Világhírű lett edzőkép- zésük, amelynek újdonsága, hogy szakosítottá vált. Külön képezik a gyerekekkel, az if­júságiakká1 a felnőtekkel fog­lalkozó edzőket. Ehhez a téma­körhöz tartozik az is, hogy még a szövetségi kapitányuk megvá­lasztásánál is érvényesül a rend­szeresség. Hogyan értékeli, miként rang­sorolja az UEFA kupasoroza­tait? — A Bajnokcsapatok Európa Kupája a legrangosabb sorozat, hiszen az országok „eminens” együttesei szerepelnek ebben a mezőnyben. Utána, talán kis meglepetésre. az UEFA-kupa következne, hiszen itt is a nem­zeti bajnokságokban egészen ó’en végzett csapatok lépnek pá­lyára a KEK-kel szemben, ahol bizony néha a hazai trófea el­nyerésénél s így a nemzetközi szereplés jogának megszerzésé­nél a szerencse is közrejátszik. Itt mindjárt magyar példát is említhetnék: két éve a Komló volt a KEK magyar részvevője. — A KEK-ről egyébként még az a véleményem, hogy az elő­döntőtől a mezőny ereje már megfelel a BEK_ének, s alátá­masztja ezt az is, hogy a tv egyformán ragaszkodik mindkét mérkőzéssorozat végküzdeüné- nek a közvetítéséhez. — A három kupatoma lebo­nyolításában egyébként nem ter­vez változtatást az UEFA. így arról sincs szó, hogy a KEK- győztes is mérkőzne interkonti­9 iMÆm 1973. JANUAK 6. nentális szinten. A vezetés kü- lömben a BEK-ben sem nézi jó szemmel ezt a „párosmérkő- zést”, mivel sport beli értéke cse_i kély, annál több viszont vele a probléma. A sportág fejlődésével lépést tartott a játékvezetés? — Igen, ezt azonnal leszögez­hettük. A nemzetközi keretekbe jelölt bírók lépést tudtak tartani a sportág fejlődésével, felgyor­sult ütemével. Szó van-e az UEFA-ban eset­leges szabálymódosításról? — A sportág fejlődése mindig felveti a szabálymódosítás-kér­dését is. De mivel a labdarúgás a legnépszerűbb sportág a vilá­gon, és a legeldugottabb helye­ken is játsszák, egy esetlege# változtatást nagyon nehéz vol­na „keresztülvezetni”. A techni­kai bizottság tenné meg a javas­latát az UEFA Végrehajtó Bi­zottságának, innen a FIFA-hoz, majd az International Boardhoz kerülne, ez a szervezet pedig kissé konzervatív a szó jó értel­mében. A közeljövőben különö­sebb változás nem várható. — Személy szerint én a sor­falat eltörölném és partdobás helyett a rúgást választanám. A sorfallal ugyanis a védekező csapat malmára hajtjuk a vizet, felállításánál fordul elő szinte a legtöbb sportszerűtlenség. Nagyban könnyítené a játékve­zetők dolgát is, ha ez a szabály feledésbe menne. Ugyancsak a támadó játéknak kedvezne a partdobás helyett a rúgás. — Mi az UEFA évi legjelentő­sebb eseménye? — Talán a március 15—i római rendkívül1! kongresszus, amelyen sor kerül az elnökválasztásra. A jelöltek: dr. A. Franchi (Olasz­ország), D. Follows (Anglia). J. Coler (Hollandia) és jómagam. — Az UEFA 33 tagállama sza­vaz. aki 17 voksot kap, az lesz az elnök. — Ha bárki is kerül az elnöki székbe, zavartalan marad az UEFA-szervezet munkája, hi­szen valamennyien sporthoz ér­tő, a labdarúgást évtizedek óta vezető sportemberekről van szó. Akik pedig „lemaradnak”, azok minden vonatkozásban önzetle­nül fogják tovább segíteni Euró­pa labdarúgó sportjának a ve­zetését, — fejezte be nyilatkoza­tát Barcs Sándor. Csak márciusban kezdheti el az edzéseket Tasnády Mint annak idején beszámol­tunk róla, Tasnády Zoltán, a Bcs. Előre Spartacus NB I B-s labdarúgó kapusa az utolsó fordulóban, Szombathelyen a Haladás VSE elleni bajnoki ta­lálkozón súlyos sérülést szen­vedett. A kapust a szombathe­lyi kórházban Faludi doktor ápolta. — Csak hálával gondolhatok vissza a doktor úr gondos keze­lésére, mert így az ünnepeket már a család körében tölthet­tem — mondta Tasnády Zoltán, amikor otthonában felkerestük. — Sajnos az alapozást nem kezdhetem el a fiúkkal. Diétá­ra és állandó pihenésre van szükségem, s ha semmi nem jön közbe, akkor márciusban elkezdhetem az edzéseket. Tét­lenségre vagyok ítélve, ami egy labdarúgó számára elég nehezen viselhető el. Ezért is igyekszem betartani az orvos utasításait, hogy minél hama­rabb a lila-fehérek rendelkezé­sére állhassak — mondotta Tasnády Zoli. Mielőbbi gyógyulást! U. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom