Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-06 / 4. szám

II demokratizmus érvényesülése a felsőoktatási intézményekben A Pedagógusok Szakszervezetének vizsgálata Szőke Sándor, az MTI munka, társa írja: Több mint három esztendővel ezelőtt kormányrendelet intéz­kedett az egyetemek ée az egye­temi jellegű főiskolák szervezeti és működési rendjének módosí­tásáról. Az új szervezeti és mű­ködési szabályzat nyomán a döntési jogok javarészé kike­rült a minisztérium hatásköré­ből, és az egyetemek különböző testületéi határoznak a legfon­tosabb kérdésekben. Alapvetően megváltozott tehát az egyetemi és a kari tanácsok jellege és funkciója. E tényekből kiindul­va, a Pedagógusok Szakszerve­zetének Elnöksége legutóbb ezt vizsgálta: mindenekelőtt megál­lapította: testületek összetételé­ben bekövetkezett változások, a testü'etek tagjainak új módon való kiválasztása önmagában is megsokszorozta a demokratiz­mus érvényesülésének lehetősé­gét, pozitívan hatott az intézmé­nyek belső életére. Növekedett a különböző réte­geket képviselők felelőssége az intézmény munkájáért. Az ál­lami vezetők és a testületek jo­gainak és kötelességeinek új megfogalmazása, a döntések meghozatalában történt változá­sok minőségében új he'yzetet teremtett az egyetemeken. Gya­kori probléma azonban, hogy bár az egyetemek önállósága növe­kedett, ezt nem követte az egye­temen. belül következetes hatás­köri decentralizáció. Ma még nem teljes az a gyakorlat, hogy minden szinten érvényre juttas­sák az önállóságot Az utóbbi években az egyetemi bürokrácia növekedett. Az ügyek intézése az egyetemeken belül elhúzódik. Számos helyen a hivatali, gaz- ! dasági és az ügyviteli rend mó­dosítása lassította az ügyinté­zést. Ugyanakkor az ügyintézés rendje is bonyolultabb lett, a dolgozók kellő tájékoztatás hiá­nyában nehezen igazodnak el a hivatali labirintusban. Az ügy­intézés képesítése még csak a kezdeti lépéseknél tart. Viszony­lag egyszerű kérdések eldöntése is magas beosztású vezetőkhöz kötődik. Az ügyvitel korszerűsí­tésével egyidejűleg célszerű­nek látszik megvizsgálni a dön­tési szinteket annak érdekében, hogy a karok és a tanszékek ön­állósága növekedjék. Minden kérdésnek azon a szinten kell eldőlnie, ahol a problémát a legjobban ismerik. A szocialista demokrácia ér­vényesülését akadályozza, hogy nem mindig alapos az egyes tes­tületi döntések előkészítése. Á döntések lehetséges változataira nem készülnek fel megfelelően. Komoly gondot okoz az olyan gyakorlat is, amelynek során fontos döntések idején nem is- dokolják meg az alsóbb szintek­ről érkező javaslatokat illetve az ezektől történő eltérést. Más­kor idő előtt és szükségtelenül befolyásolják „felülről” a dönté­sek meghozatalát. így a felelős­ség, a hatáskör és a kötelesség gyakran külön válik. A felsőoktatási intézmények­ben a demokratizmus tovább­fejlesztésének iránya: a tanszé­keken is érvényesíteni kell az egyetemi, kari demokratikus ve­zetést. A nyílt, őszinte demokra­tikus tanszéki légii őr a legjobb iskola lehet az oktatók többsé­gének és a fiataloknak egyaránt A hallgatók részvétele az in­tézmények vezetésében új színt hozott az egyetemek életébe. Szá­mos helyen élnek már a lehető­ségekkel, s hozzájárulnak a ta­nácsülések alkotó légköréhez. A diákok pozitív szerepet töltenek be a diákjóléti és a kollégiumi bizottságokban. De a testületek­ben helyenként még passzív ma­gatartást tanúsítanak: nem ad­nak hangot megbízó diáktársaik véleményének, nem informálják őket a testületekben hozott dön­tésekről. Az egyetemi tanácsta­gok diákképviselőinek kiválasz­tásán tehát javítani kell. beszá­moltatásuk rendjét következete­sen szükséges érvényesíteni. Fontos a hallgatók és az okta­tók kapcsolatának javítása is. A Pedagógus Szakszervezet helyi bizottságainak segíteniük kell az intézmények életébén a hallga­tók aktívabb részvételének ki­bontakoztatását. Háromszáz szakmunkástanuló ünnepe Gyomán À Munkaügyi Minisztérium éts gyomai társadalmi munká­sok segítségével, önzetlen tevé­kenységével négy tantermet, szertárat, könyvtárat, » kiegé­szítő helyiségeket avatnak ma, szombat délután a nagyközség egy felújított épületében, A 617. számú Ipari Szakmunkásképző Iskola csaknem háromszáz ta­nulóiának azt jelentik az új tantermek, hogy a jövőben nem kell délután is az iskolapadban ülniök, s a délelőttöt a koráb­binál megfelelőbb körülmények között tölthetik. Az ünnepélyes avatás első eseménye: délután két órakor Varga Zsigmond or­szággyűlési képviselő megnyitja a pályaválasztási kiállítást A továbbiakban a Körösmenti Szövetkezeti Táncegyüttes ad műsort. Negyvennégy ügyben kezdeményezett törvényességi óvást a főügyészség Megyénkben az ügyészségek sokat tették a szocialista törvé­nyesség megszilárdításáért. Ál­talános felügyeleti munkájuk so­rán szoros munkakapcsolatot lé­tesítettek az állami, a társadal­mi és a gazdasági szervekkel. Ezzel magyarázható, hogy a tör­vénysértésekre az ügyészségek viszonylag gyorsan reagálnak. Az állami, a társadalmi, vala­mint az állampolgárok jogos egyéni érdekeit az ügyészségek sajátos eszközökkel veszik vé­delmükbe. Az elmúlt két évben harminc­kilenc keresetet nyújtottak be a bíróságokhoz. A keresetindítást a társadalmi tulajdon védelme tette szükségessé. Az ügyészek 935 perben léptek fel. s 204 nem jogerős bírói ítélet ellen jelen­tettek be fellebbezést. Ugyan­csak az elmúlt két évben az ál­lampolgárok a vállalatok és a szövetkezetek 218 ügyben a jog­erős bírósági ítélet ellen tör­vényességi óvás kezdeményezé­sét kérték a főügyészségtől. Az ügyészségek 53 esetben vizsgál­ták meg a bíróságoknál az ítél­kezés törvényességét. A fő­ügyészség hivatalból, illetve a fél kérelmére 44 jogerős ítélet ellen kezdeményezett törvényes­ségi óvást. Három ügyben az előterjesztést a Legfőbb Ügyész­séghez azért tették meg, hogy a per másodfokú elbírálását a jog­kérdés országos jelentőségénél fogva a Legfelsőbb Bíróság von­ja hatáskörébe. ptm MEGYEI 1973, JANUÁR 6. Á Zrínyi Kiadó 1973-as újdonságai À középiskolások dohányzásáról Nem! — de hogyan?! Változatos témájú írásművek­kel lép az olvasók elé az idén is a Zrínyi Katonai Kiadó. Foly­tatják a „Haditechnika fiatalok­nak” sorozatot, amelynek füze­tei a különböző harci eszközök­ről adnak áttekintést, képekkel illusztrált szakszerű magyaráza­tot. Az „Atomfegyverek” és „A helikopter” után hamarosan el­hagyja a nyomdát a sorozat har­madik „tagja”,, Lőrincz István összeállítása, a „Száguldó erő­dök”, amely a harckocsikról szól. A következő három füzet: Nagy István „Az íjtól a géppuskáig”, dr. Kováts Zoltán „Páncélosok és páncéltörők”, valamint Szen­tesi György „A hangrobbanás­tól a hőhatárig” — akárcsak az eddigi kiadványok — értékes se­gítséget nyújtanak a pedagógu­soknak a honvédelmi ismeretek oktatásához. Az iskolák kérésé­re a kiadó ez évben is rendez ankétokat a népszerű ismeret- terjesztő kiadványokról. Pirityi Sándor „Omladozó bás­tyák a világtengereken” című katonapolitikai könyvében ri­portszerű formában ír az egyko­ri hatalmas gyarmatbirodalmak széteséséről. Bokor László a „Do­bozba zárt háború”-ban egye­bek között részletesen tárgyalja a német és amerikai filmek sze­repének jelentőségét a háborús propagandában. „Partizánháború Európában” címmel adják ki Heinz Kíihnrich könyvét. A szerző országonként mutatja be az európai népek második világ­háború alatti partizánharcait, amelyekben mintegy 4,5—5 mil­lió antifasiszta vett részt. Több mű jelenik meg a Zrínyi Kiadó gondozásában az ez évi ün­nepi könyvhét alkalmából is. Ezek közé tartozik az „Aranysö- rényű fellegek” című, a katona­életről szóló antológia, továbbá Zaharov marsall1 több mint 600 oldalas memoárja „Dél-Kelet Európa felszabadítása”. Szintén a könyvhéten lát napvilágot a „Zendülés a Calne hadihajón” című nagysikerű könyv szerző­jének, Herman Wouknak újabb kötete, a „Hajsza”. A 700 oldal terjedelmet meghaladó mű a há­borút követő évekbe vezeti visz- sza az olvasót, s a becsületes amerikai értelmiségi és művész bukásával világítja meg a tőkés társadalom egyik legsötétebb korszakát. (MTI) Lapunk december 3-i számá­nak Bűn az if júság ellen című cikke központi intézkedést sür­getett a középiskolások dohány­zásának megtiltására, a fiatalok egészségének a nikotin káros hatásai elleni megvédésére. De­cember 7-én Kinek a felelőtlen­sége? címmel hozzászólás jelent meg, amely a felvetett kérdés­ben a szülők felelősségét hang­súlyozta. A 20-i számban Az is­kolai dohányzásról című írás az egyértelmű, Rendtartás-beli sza­bályozás hiányát kifogásolta újólag s az olyan nézeteket, amelyek a dohányzás engedé­lyezésében látják az iskolai de­mokratizmus fokmérőjét. Egy szerkesztőségünkhöz érkezett, —?gy— aláírású levél határo­zott rendszabályok helyett ne­veléssel kívánja mérsékelni a középiskolások dohányzását. Fentiek alapján szükséges is­mételten összefoglalni a tanul­ságokat. A jelenleg érvényben levő Rendtartás lehetővé teszi, hogy 17—18 éves diákok — fejlődés­ben levő fiatalok— szülői en­gedéllyel dohányozhassanak. A szülők semmi egyebet nem tesz­nek tehát, mint hogy élnek — az esetek nagyrészében felelőt­lenül élnek — a rendelet-nyúj- totta lehetőséggel. Ha nem vol­na központi engedély, ez a szü­lőket is segítené, hiszen alig hi­hető, hogy bármelyik felnőtt is örömmel látná gyermeke szájá­ban a cigarettát. Csakhogy ké­nyelmetlen s népszerűtlen szü­lői feladat megtiltani olyat, aminek lehetőségét az illetékes központi irányító szervek nyit­va hagyják. S éppen ezért lenne kívána­tos. a Rendtartás-beli tiltás. Ami után a szülő helyzete is könnyebb lenne, az iskoláé is — ez utóbbi megtehetné, s bizony­nyál meg is tenné, hogy neve­lőmunkáját a „titkos”, „tör­vénytelen” dohányzás ellen fejtse ki. A fiatalok egészség- védelméért történne a tiltás, s nem sértené a középiskolák de­mokratizmusát. Mert nem a do­hányzás engedélyezése, vagy nem-engedélyezése a demokra­tizmus lényege — annak ez leg­feljebb egy nagyon-nagyon pa­rányi formai i'észe. A demokra­tizmus lényege sokkal inkább — egyértelműen — az, hogy ál­lamunk mindenki számára le­hetővé teszi a tanulást. Hogy soha nem látott gyakorlati se­gítséget ad fiataljainknak az ál­talános és a középiskola elvég­zésében., Hogy hatalmas erőfe­szítéseket tesz a hátrányos hely­zetű fiatalok gondjainak enyhí­tésére. Az iskolai demokratiz­musnak ez és csak ez lehet a döntő, a tartalmi mércéje. Középiskolásaink egészségéről van szó. A dohányzás kérdésé­ben tehát: Nem! A HOGYAN? pedig: a Művelődésügyi Minisz­térium rendeletével a szülők, az iskola, a társadalom segít­ségével. , * * * Utóirat: a Nőik Lapja évköny­ve közli a Világegészségügyi Szervezet jelentésének. egy mondatát: „A világ kórházi ágyainak négy százalékán olyan betegek fekszenek, akiknek be­tegsége a dohányzás következ­ménye.” A jelentés utáni cikk néhány elgondolkodtató adata: — husaonkétezer férfi közül kilencvenhatan bizonyultak t.ü- dőrákosnak egy szűrővizsgála­ton. egy kivételével valamenv- nyien aktív dohányosok voltak, •vagy korábban cigarettáztak rendszeresen; — a dohányosok háromszor gyakrabban betegednek meg szív- izominfarktusban, mint azok, akik nem cigarettáznak; — a végtagok verőerőinek megbetegedéséből következő végtagamputálások alanyainak 97,5 százaléka rendszeresen do­hányzik ... S az idézett cikk adatait le­hetne sorolni tovább..; Daniss Győző ÉPÜLT 1972-BEN Űj mederben folyik a víz a Kiskörei Tisza II, Vízlépcsőnél, (MTI fcrtó-KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom