Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-27 / 22. szám

Útnak Indult Vietnamba a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban részvevő magyar küldöttség Ünnepélyes búcsúztatás a Ferihegyi repülőtéren A vietnami háború befejezé­séről és a béke helyreállításáról szóló megállapodás alapján mű­ködő nemzetközi ellenőrző és fe’üevelő bizottság magyar ta­gozata: néphadseregünk egy­ségeinek csoportjai, Eszter­gályos Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vet vezetésével — péntek este Budapestről útnak indult Sai­gonba A delegációt a Ferihegyi repülőtéren — számos hozzátar­tozó jelenlétében — ünnepélye­sen búcsúztatták. Ott volt a bú­csúztatásnál Fehér Lajos, az MSZMP Politkai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettes se, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Péter Já­nos külügyminiszter, továbbá a Magyar Néphadsereg tábor­noki és parancsnoki karának több tagja, a Honvédelmi Mi- nisztérum és a Külügyminisz­térium vezető beosztású munka­társa. Ugyancsak megjelent a repü­lőtéren Hoang Cuong. a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője. Az indulás előtt Fehér Lajos mondott beszédet Egyebek közt utalt arra. hogy a vietnami béke helyreállításá­ról szó’ó megállapodás létrejöt­tével hosszú, kegyetlenül véres és áldozatos küzdelem ért véget. Ennek legnagyobb terhét a vi­etnami nép viselte, amely kivív­ta az egész világ tiszteletét, megbecsülését. A Vietnami De­mokratikus Köztársaság népé­nek szilárdsága és a dél-vietna­mi hazafiak kitartó, igazságos honvédő harca meghozta a vár- va-várt békét. A továbbiakban a kormány eL nökhelyettese rámutatott, hogy a kapitalista világ vezető tőkés nagyhatalma nem tudta térdre kénvszeríteni a szabadságszerető vietnami népet. A hosszú háború ideje alatt lényegesen megváltoztak a nemzetközi erő­viszonyok. A szocializmus, a bé­ke és a demokrácia térhódítása következtében Vietnam maga mögött érezhette a proletár nemzetköziség legyőzhetetlen erejét, a béke és a szocializmus világot átfogó táborának erőfö­lényét. s az egész haladó világ rokonszenvét. A szocialista or­szágok önzetlenül segítették a nagy küzdelmet, erklöcsi, politi­kai, diplomáciai téren nyújtott támogatásuk, gazdasági és kato­nai segítségük döntő részese a történelmi jelentőségű győze­lemnek. Fehér Lajos hangsúlyozta, hogy a magyar nép a harc első pillanatától vietnami testvérei mellett állt és áll. Katonai és gazdasági, továbbá politikai, dip­lomáciai téren és a százezreket mozgósító szolidaritási akciókkal segített abban, hogy mielőbb elhal’"a «an ak a fpowerek az amerikai agresszorok által feldúlt Vietnam földjén. Az együttmű­ködési megállapodás alapján to­vábbra is támogatjuk a Vietna­A békéscsabai piacon A téli napok ellenére Is nagy a forgalom és a felhozatal a kü­lönböző termékekből a békés csabai piacon. Különösen sok az alma. valamint a tejtermék és a tojás. Képünkön egy pittanatot örökítettünk meg a csabai piacomé (JFoté: Demény) mi Demokratikus Köztársaságot a háborús károk helyreállításá­ban, az ország újjáépítésében, az egységes, független, demok­ratikus Vietnamért folytatott küzdelmében A támogatás lényeges for­mája, hogy a nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizottság tagjaként részt veszünk a há­ború befejezéséről és a vietnami béke helyreállításáról szóló meg­állapodás végrehajtásában. Beszéde befejező részében Fe­hér Lajos hangoztatta, hogy a delegációt az igaz ügy sikere fe­lett érzett öröm és elégedettség kíséri a szép küldetésre. Aláírták a magyar-bolgár együttműködési bizottság ülésszakának jegyzőkönyvét Dr. Tímár Mátyás és Zsivko j Zsivkov miniszterelnök-heiyette- j sek. a magyar—bolgár gazdasági J és műszaki-tudományos együtt­működési hizottség elnökei, pén­teken a Parlament Gobelin-ter­mében aláírták az együttműkö­dési bizottság 11. ülésszaikának jegyzőkönyvét. A mostani ülésszakon jóvá­hagyták a két ország közötti együttműködés és a gazdasági integráció fejlesztésének fő irá­nyait az 1990-ig terjedő időszak­ra. Elsősorban a gépiparban, a vegyiparban és a könnyűipar­ban kívánják realizálni az együttműködési elveket. Nagy figyelmet szentelt a bi­zottság a két ország közötti áru­csere-forgalom fejlődésének. * » » A bolgár küldöttség Zsivko Zsivkov vezetésével péntek dél­után elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent dr. Tímár Mátyás, valamint a két nagy­követ, Böjti János és Sztoio Szbanoev. (MTI) ölest tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és határozattá emelte a bírák fegyelmi szabály­zatát; dr. Stefan M. Lászlót leg­felsőbb bírósági bíróvá válasz­totta, továbbá döntött egyes sze­mélyek bíróvá választásáról. Megvitatta az igazságügymi- niszternek a kegyelmi ügyek in­tézésének 1972. évi tapasztalata­iról és a belügyminiszternek az állampolgársági törvény elmúlt évi végrehajtásáról szóló jelen­tését Az Elnöki Tanács a miniszte­rek jelentését tudomásul vette. Az Elnöki Tanács végül egyéni kegyelmi ügyekben döntött és egyéb folyamatban lévő kérdé­sekben határozott. Â legfontosabb feladat: a felsőbb határozatok végrehajtásának szervezése, ellenőrzése és segítése Ülést tartott <m% SZMT elnöksége A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának elnöksége tegnap, pén­teken ülést tartott. A tanácsko­záson a SZOT Elnöksége 1972. október 30-i ülésén tárgyalt, az SZMT-k vezető, irányító munká­jának tapasztalatairól készült je­lentésből. illetve határozatból adódó feladatokat vitatták meg a testület tagjai Nagy Istvánnak, az SZMT vezető titkárának szó­beli kiegészítője alapján. A rendhagyó ülésen Nagy elv­társ is, a felszólalók is tulajdon­képpen kötetlen beszélgetést folytattak arról, hogy az emlí­tett határozat szellemében mi­ként fejleszthető az SZMT el­nökségének, a szakmai megyei bizottságoknak és az SZMT ap­parátusának munkastílusa és munkamódszere. Többen el­mondták, hogy ehhez elsősorban a papírmunka, az értekezletek számának ésszerű csökkentése szükséges Ugyanakkor az így felszabadult energiát a felsőbb határozatok végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére és se­gítésére kell fordítani. Szinte minden hozzászóló a következő­képpen fogalmazott: a fő cél a szakszervezeti alapszervezetek helyszíni segítése legyen. Vagyis, az SZMT-nek és a szakmai me­gyei bizottságoknak — mint szakszervezeti középszerveknek — arra kell törekedniük, hogy munkájukban az általános és el­vi irányítás helvett mind jobban érvényre jusson az operatív in­tézkedések kimunkálása és ezek végrehajtásának ellenőrzése. A testület ezután néhány mó­dosítással jóváhagyta első félévi munkatervét és ülésrendjét, majd a bejelentések után az ülés az elnöklő Erdős Károly zárszavával fejeződött be. Szolgáltatóipar A fejlődéssel a gondofc egy« része is újratermelődhet, leg­feljebb a jellegük változik meg. Ezt a többi között a szol­gáltatóipar helyzete is igazol­ja. Az életszínvonal emelkedé­sével, az életkörülmények — viszonyok változásával rend­kívül gyorsan gyarapodtak azok az igények, amelyeket kiszol­gálni ez az ágazat hivatott. Csupán az utóbbi hat-hét esz­tendőben megszokottá vált ha­zánkban is a hűtőgép, a mosó­gép, százezerszám találtak ve­vőre a kisebb gépek: a turmix­tól a villanyborotváig. (A réz­mozsárhoz, a zsilettpengéhez nem kellett szervizhálózat.) Rendkívül jelentős a kereslet- növekedés a gépkocsik szerviz­szolgáltatásában, hiszen 1960- ban még csupán 18 ezer ma­gánautó futott az országban, napjainkban pedig már több, mint 300 ezer. Az életszínvonal gyors és tar­tós emelkedése, az életvitel, a szokások, a hagyományos ház­tartásvezetés átalakulása már a 60-as évek végére kiélezte a különféle szolgáltatások iránti kereslet és a rendelkezésre álló kínálat közötti feszültsé­get. Ezért az utóbbi éveikben kormányhatározatok és rende­letek születtek a szolgáltatások fejlesztésének meggyorsítására. Így egy sor pénzügyi, fedezeti, elszámolási kedvezményt kap­tak a szolgáltató vállalatok, hogy ez is serkentse gazdálko­dásukat. Elégségesek voltak-e ezek a kedvezmények a fejlesztés hir­telen meggyorsításához, elég­ségesek-e a fejlesztési alapok, ezen lehet vitatkozni. 1971. végéig ugyanis a szol­gáltatóipar teljesítménye — szövetkezeti, tanácsi, miniszté­riumi együttvéve — csak kis­mértékben növekedett Szinte csak az autójavítás fejlődött gyorsabban a többinéL 1972- ben már valamelyest egyértel­műbb a haladás. A szövetkezeti szektorban — amely egymagá­ban nagyobb kapacitású, mint a tanácsi és a minisztériumi együttvéve, s így ennek fej­lődése igazán sokat nyom a latban — tavaly, a tavalyelőtti­hez képest 15—20 százalékkal növekedett a teljesítmény. Igaz. a lakáskarbantartó kapacitás csak 6—7 százalékkal, noha ez a munka évtizedek óta a leg­keresettebb szolgáltatás rangját vívta ki. összegezésképpen te­hát, a 60-as évek végén ho­zott intézkedések csak ahhoz voltak elegendők, hogy a hely­zet ne rosszabbodjon. A szolgáltató nagyiparhoz persze gépek kellenek, szerve­zettség, hatékonyság és ipari háttér, ahonnan folyamatosan érkezik az alkatrész. Valameny- nyi szolgáltatóágazatban szük­séges megszervezni — ennek értelmében — azt a technikát, amelynek bevezetése a vegytisz­tító ágazatban már megkezdő­dött, a nagy termelékenységű, programozható berendezések beállításával. A lakáskarban­tartást, takarítást rengeteg kisgép, célgép teheti gyorssá, egyszerűbbé és kisebb létszám­szükségletűvé. Megvalósítható az is .hogy a lakatos ne javítsa a zárat, hanem csak cserélje. Az elektromos háztartási gépek javítását is lehetséges a mai, általános gyakorlatnál termelé­kenyebbre szervezni. Az ipari szolgáltató szervizeket fel kell SZ“ " nosztáló műszerekkel, hogy a hi­bakeresés, behatárolás percekig tartó rutinmunkává váljon... Az anyagi erők szűkösek, egy ilyen .,iparosítási” program ter­mészetszerűen két ötéves ter­vet is igényel. A szolgáltató- iparban is létezik azonban bel­ső tartalék. A szervezettség javításával itt is lehet — kevés pénzből — gyorsan, megnyug­tatóbb eredményeket elérni. a ff.

Next

/
Oldalképek
Tartalom