Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-26 / 21. szám
Megsúgom j Magának I ■ ». hogy Gyula rövidesen e \ szobrok városa lesz. Azért tu- \ dóm ezt súgni, mert olvastam E « Gyulai Hírlapban. Én békés- : csabai vagyok, ezért feldúlt a \ hír ,hiszen a megyeszékhelyen ! és más községekben is annyi- l ■ra leikükön viselik az emberek E a szobrok ügyét, és— Idegenforgalom és más ténye- \ zők — így lesz, illetve lett a j békéscsabai Körös-parti sé- E tányból szoborsétány, örülnek ; is ennek a fiatalok, ám le l merem fogadni Magával, még- E se ülnek majd le tavasszal E annyian a padokra. Hiába j emelték fel a töltést magasabb- | ra, hogy a szobrokon kívül E más is láthassa azt, ami „cs”- S vei kezdődik és „ókkal” vég- ; ződik. Mert ugye, csak a szob- \ rok némák. Ha tudnának szól- j ni, sokszor méltán kifogásol- E nák, hogy nem elég őket csak ; az évfordulókon megkoszorúzni ■ és aztán semmi, ezzel be mm \ fejezve. ; És ha már a szobroknál tar- j tünk, érdemes felfigyelni a j ^szobrozásra”. Ez tudvalevőleg « egy teenager-szólás, s magya- E rún szólva annyit jelent, hogy 5 az illető áll egy helyben és \ nem tesz semmit. Megsúgom \ Magának, ez a szobrozás vala- E hogy nincs az ínyemre. Azok E az elődeink, akiknek szobrokat \ állítunk, egész életükben alkot- [ tok, tevékenykedtek. Élő embe- : rek voltak, s szellemük nem I engedte meg, hogy életükben ; szobrozzanak. Megint hangsúlyozom Magá- E Tiafc, hogy békéscsabai 'vagyok, E s így ismét egy szűkebb hazám- ■ beli szoborról teszek említést. ; Említést? Vétek lenne ezt aj szót használni arról, akit a szó- ? bor mintáz. Akiről ez a szobor készült, annak szellemét ápoljuk, tanításait folyamatosan tanuljuk, igyekszünk magunké- j vá tenni. Legfőképp ez a szobor nem elégszik meg időnként egy-egy koszorúzással, és j ha tudna szólni, biztosan rá- mennydörögne néhány húsvér szobrozóra. De nem tud szólni, és szerencsére ok is ritkán adódna erre. A gyulaiaknak csak gratulálni tudok, ha városuk a szob- \ rok városa lesz. A helybeliek ! eddig is híresek voltak város- j szeretetükröl és büszkék is ; voltak erre mindig. Meg is lát- ■ szott és látszik ez Gyulán, egy- ! re jobban épül, szépül, gyara- : podik. Rövidesen ismét felálli- : tanok egy újabb ércszobrot. ■ Hangsúlyozom Magának: érc- ; szobrot. Mert élő szobrokra se j Gyulán, se máshol nincs szűk- ! ség. A fejlődés csak így nem E állhat meg ,hiszen mi lenne, ; ha egyszerre csak mindenki j elkezdene szobrozni? Még rá- j gondolni is rossz, ha tevékeny- j kedés helyett csak állnánk, csak : állnánk. És ráadásul az ilyen ; álldnqálásból a többi között j egy óriási baj is származna: ! szegény utókorunk ez esetben : ugvan állítana majd 5 szobrot? Mert a szobrozóknak ; egészen bizto* hogy nem. - Vitaszek Zoltán 5 4 smmsm lm*. JAM UAB 26. Intézőbizottság alakult a városerdei üdülőtelep fejlesztésére Üzemorvos az üveggyárban Az elmúlt hét végén Gyulán 1 ülésezett a városerdei üdülőtelep önkéntes intézőbizottsága. Néhány éve Gyula város tanácsa ideális környezetet, a Városerdő és a Fekete-Körös között húzódó területet felparcelláztatta és üdülőtelekként az OTP útján értékesítette. Az eltelt időszak alatt már több, mint 200 hétvégi ház épült ezen a területen. Ma már az üdülőtelepen több milliós értékek találhatók, részben közművek, részben épületek formájában, jogi sorsa azonban máig is rendezetlen, s megközelítése szilárd út hiányában körülményes. A tervek szerint a közeljövőben újabb telkek eladására kerül sor és többek között ez is sürgeti, hogy a még megoldatlan jogi és egyéb problémákat rendezzék. Ennek érdekében alakult meg nemrégi- , ben az üdülőtelep önkéntes in- j tézőbizottsága azzal a céllal, ' hogy egy tárgyalóképes szerve legyen a tulajdonosoknak, amely tartani tudja a kapcsolatát a tanáccsal, megbeszélheti a megoldásra váró feladatokat. A bizotság legutóbbi ülésén részt vett dr. Bereczki Sándor, a városi tanács vb-titkára, Arató Mihály, a megyei tanács építésügyi osztályának munkatársa, dr. Horváth István, az OTP gyulai járási fiókjának igazgatója, valamint az intézőbizottság tagjai. A megbeszélésen az önkéntes bizottság kérte a városi tanács végrehajtó bizottságát, hogy rendezze a telep jogi státuszát, adjon megbízást a városfejlesztési lebonyolító irodának arra, hogy dolgozza ki a fejlesztési tervét és ütemét, és tájékoztassa az érdekelteket a döntésedről. Az ideiglenes intézőbizottság elsőrendűen megoldandó feladatnak tekinti, hogy a telepre bevezető szilárd burkolatú út épüljön, amely elengedhetetlenül szükséges a még be nem épített és a most kiosztásra kerülő telkek építőanyagszállítása, valamint a már megépített telkek megközelítése érdekében. Dr. Szén te Ilona 1968 óta főfoglalkozású üzemorvos az Orosházi Üveggyárban. Munkájában egy ápolónő és két üzemi asz- szisztensnő segíti. Az orvosnő tevékenysége igen sokrétű. Többek között 6 bírálja el felvételnél, hogy valaki alkalmas-e egy-egy munkakör betöltésére, vagy sem, időszakos szűrővizsgálatokat tart, elsősegélyben részesíti azokat, akik balesetet szenvednek, javaslatot tesz a krónikus, de nem kereső- képtelen betegek más munkakörbe való helyezésére. Naponta több órán át rendel. Megvizsgálja a betegeket kezeli, ha szükséges, táppénzre veszi őket és a gyógyszerfelírás is az ő dolga. Hogy hányán keresik fel egy nap? Rendszerint 100- nál többen, de előfordul, hogy 140—150-en is. Időnként az egyes üzemrészeket is e’lenőriznie kelL Főleg azokat, ahol a munkaártalom (zaj. por, hő, vegyianyag) veszélyezteti a dolgozók egészségét. A vezetők közreműködésével elsősorban azt igyekszik elérni. hogy a fizikai és vegyi ártalmak ne lépjék túl az elvisel- hetőség határát Vagyis a balesetek és a betgségek megelőzése a cél. amit rendszerint sikerül is elérnie. Különösen ott ahol a vezetők társnak és nem tárgynak tekintik az embereket, ügyelnek rájuk, védik őket — Ezt azonban sajnos még nem mindenki érti meg — mondja az orvosnő azokra as esetekre gondolva, amelyek vé_ gülis súlyos szerencsétlenséghez vezették. Egyszer az iparvágányon a mozdony összeütközött egy traktorral. A traktoros súlyosan megsérült. — A lábszár, és eombcsontla több helyen eltört, bordatörést is szenvedett. Alig lehetett kiszabadítani — emlékszik vissza dr. Szén te Ilona, aki elsősegélyben részesítette az eszméletlen embert. I — Nem rendítette meg a bait- eset? — Az orvosnak ilyenkor egyet-, len gondja a gyors segitségnyúj- tás. Utólag aztán mást is mérlegelek magamban. így például nagyon megrendítő volt egy 18 éves fiatalember balesete, akinek a fejére zuhant egy vaskeretes ablak. Szem-, illetve fejsérülést szenvedett és később a kórházban meghalt Egy nagyobb család egyetlen keresőképes tagja volt. — És mi lett a traktorossal!? — Szerencsére meggyógyult, most már egészséges. — Van öröm îs a munkájában? — Azt hiszem minden orvos annak örül a legjobban, ha a beteg meggyógyul. Az pedig megnyugtató érzéssel tölt el. ha az üzemvezetők elfogadják a dolgozók munka- és egészségvédelmére tett javaslatomat Most például a formajavító üzem bővítését javasolom. Elengedhetetlenül fontos. A szitanyomó üzemrészben pedig egy kisebb helyiségre van szükség ahol a védőételt -italt elfogyaszthatják a dolgozók és cigarettázhatnak is. Tulajdonképpen tűdőszakor- vos dr. Szén te Ilona, de vonzotta az üzemorvosi munkakör. Tanfolyamot is végzett, hogy eredményesebben teljesíthesse a feladatát Ám 1968-ban csak 1800 dolgozója volt a gyárnak, ma pedig 2800-nál is több. Egy orvos már képtelen annyi ember egészségére, testi épségére vigyázni. A sok munka rendkívül igénybe veszt Indokolt, hogy még egy üzemi orvosa legyen a gyárnak és külön rendelője. Elvégre az orvosnő is dolgozó, aki ráadásul néhány fontos társadalmi megbízatást vállal. És feleség meg anya, akit otthon is vár a kötelesség. Pásztor Béla Négy és fél ezer ismeretterjesztő eiőadás9 kétszázezer hallgató a megyében Az elmúlt évben 4529 előadást tartottak a megyében a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tagjai, jogászok, orvosok, társadalmi és gazdasági vezetők, tanárok, művészek. A csaknem ezer jogi, több mint négyszáz pedagógiai, háromszázon felüli művészeti, csaknem négyszáz egészségügyi, három-háromszáz műszaki, mezőgazdasági és élelmezésügyi, s az ezeknél kisebb számú egyéb témájú előadást összesen kétszázhatezren hallgatták végig. Az előadások mellett nyelvórák, munkavédelmi, érintésvédelmi, kombájnvezetői, titkárnői tanfolyamok, képző- művészeti kiállítások, csillagászati bemutatók, országjáró túrák, s a fiatalok történelmi és matematikai szakkörei segítet- _ ték a megye lakóinak ismeret- | szerzését. " A Megyei Tanács Művelődésügyi, valamint Mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya fokozott anyagi segítséget nyújtott a természettudományi témájú és nemzetiségi nyelvű, valamint a termelőszövetkezeti tagok körében végzett ismeretterjesztéshez. s Bázisfeladatai teljesítésében — ■ a termelőszövetkezetek és üzemek szocialista brigádtagjai, az ifjúság és a tanyai lakosság ismereteinek bővítésében — sikeresen tevékenykedett az orosházi és a szarvasi járási művelődési központ. A mezőkovácsházi járás helyi tanácsai és a nagyközségi tanácsok — elsősorban a gyomai — szintén a korábbiaknál nagyobb gondot fordítottak arra, hogy a községek, tanyák lakói megismerkedhessenek a természettudományok alapjaival, a tudomány gyakorlatban is hasznosítható legújabb eredményeivel. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szervezetének idei tervei között megkülönböztetett helyen szerepéi a társulat községi társadalmi munkatársainak további aktivizálása, az eddiginél gyakorlatiasabb igényű rendezvények, s a természettudományi témájú — elsősorban a fizika, a matematika, a kémia és a biológia alapjait ismertető — előadások számának növelése. Harmat Endre: A RASZrUTYIAMegalakolt a megyeszékhely első Röpülj pávai-köre Kedden este a csabaszabadi általános iskolában alakult meg a megyeszékhely első Röpülj pávai-köre, amelynek sajátossága, hogy magyar és szlovák dalokat egyaránt énekelnek majd tagjai A városi tanács támogatásával létrejött kör alakuló összejövetelén mintegy harminc idősebb és fiatalabb dalos volt jelen, akik a jövőben Koléner József vezetésével tanulják két nép zenei hagyományának legszebb dalait Grisa hazament Verhoturjeből és bejelentette családjának, hogy őt most jóidéig nem látják, mert sztrannyik lesz. A sztrannyik vándorló sztarec, vagyis szent ember, afféle zarándok volt. Évszázadokon át rongyokba burkolt sztrannyikok tömege járta Oroszország útjait. Prédikáltak. Néha azt. amit az egyház tanított, néha egészen mást Sokszor börtönbe vetették őket, eretnek-pereket zúdítottak a nyakukba. Ilyen vándor lett Grigorij Je_ fimovics Raszputyin és életének ebben a viszonylag rövid szakaszában komolyan is vette, amit fogadott Apja. Jefim, ugyan fűnek-fának hajtogatta, hogy Grisa „a lustaság zarándoka” hogy azért hagyta el a szülői házat. mert ..mindig is jobban szeretett csavarogni, mint dolgozni” —. de bizonyítékok vannak rá, hogy az öreg ezútta1 igazságtalan volt a fiához. Több mint háromezer kilométert általában nem lustaságból gyalogol az ember. Ügy meg még kevésbé, hogy közben rendszertelenül és keveset eszik, húst so_ REJTÉL V ha, még. ha elvétve kínálják is vele; dohos odúkban húzza meg magát éjszakára, hogy hajnalban a kutyák koncertje közepette, magányosan induljon tovább. A „külső úton”, hogy egyszer — talán évek, talán évtizedek mú’tán — megtalálja a „belső utat”. A látnok Nagyjából ugyanebben az időben, de egészen más cél jegyében egy másik fiatalember is járta Oroszországot. 1893-ban, egy esztendővel Miklós cár trónralépése előtt, apja viseltes felöltőjében és kalapjában Pétervárra érkezett a huszonhárom éves Vlagyimir II- jics Uljanov, hogy megpróbálja megváltoztatni a világot, amelyet gonosznak és igazságtalannak talált. Tudta .hogy nemcsak a testőrség, a híres Preobrazsenszkij-ez_ red áll szemben vele. hanem a földkerekség legnagyobb fegyveres ereje. Tudta, hogy egyetlen áradat seperheti el a Minden Oroszok Cárjának hadseregét — a Minden Oroszok Cárjának népe. Jót nevetett volna a sok próféta és jövendőmondó — csak úgy nyüzsgött tőlük Szent Oroszhon —. ha valaki a kopott, korán kopaszodó jogászra mutat és azt mondja: ez a fiatalember felforgatja majd először a világ egyhatodát. aztán a világot. A sok jövőbe-tekintő közül Kronstadti János volt a leghíresebb. Látnoknak nevezte magát ez a pétervári pap, akinek szónoklatait hatalmas tömegek hallgatták. Szaggatott mondatok, időnként szinte teljesen érthetetlen eksztatikus kiáltások — ez volt a látnok stílusa. Ha nehéz döntés előtt állott, vagy beteg volt valaki a famíliában, maga III. Sándor is elhivatta a Kronstadts Ezt a férfit akarta Raszputyin. az immár messze földön ismert sztarec és sztrannyik. megismerni, amikor 1903-ban — pontosan tiz évvel Vologya Uljanov után — Pétervárra érkezett S amikor a pokrovszkojei parasztnak sikerült elérnie, hogy Oroszhon leghíresebb egyháza személyisége, a cár gyóntatója fogadja őt, az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusán Vologya Uljanov — most már Vlagyimir Iljics Lenin — vezetésével megszületett az első forrada’mi marxista párt, a bolsevikoké. Táncoló asztalok Részlet az Ideiglenes Kormány vizsgálóbizottságának jelentéséből: „Azok a válságos idők, amelyekben Raszputyin megjelent a színen, a lehető legjobban kedveztek „a próféta” nagyszer
