Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-19 / 15. szám
Ülést tartott j a Minisztertanács J kormány Tájékoztatási Hivatala köztit H jó és eredményes munka tudatában f Fehér Lajos, a Minisaterta- ; »ács elnökhelyettese beszámolt a Magyar—Vietnami Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság Budapesten. január 2. és 5. között megtartott III. ülésszakáról. Megtárgyalták Magyarország és a VDK 1973. évi hitel- és segély- szerződését, a kölcsönös áru- szállítások rendjét, a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés további feladatait Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság január 9—11. között Varsóban megtartott XII. ülésszakáról. A külügyminiszter beszámolt a kormánynak az európai szocialista országok külügyminisztereinek Moszkvában, január 15-én és 16-án, az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítésével és más időszerű nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban folytatott tanácskozásáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A közlekedés- és postaügyi va’amint az igazságügyminiszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta és elfogadta a hajózásról szóló törvényerejű rendelet tervezetét, s úgy határozott, hogy azt az Elnöki Tanács elé terjeszti. Az MSZMP Központi Bizottsága novemberi határozatának megfelelően a munkaügyi miniszter — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — előterjesztést tett az állami ipar és a kivitelező állami építőipar munkásainak, valamint a termelést közvetlenül irányító dolgozóinak béremeléséről. A kormány határozata ! alapján 1973. március 1-től átlagosan 8, illetve 6 százalékos béremelésben kell részesíteni az állami iparban és a kivitelező állami építőiparban foglalkoztatott valamennyi olyan dolgozót, akit munkás-állománycsoportban tartanak nyilván, beleértve a részmunkaidőben foglalkoztatottakat is, valamint a termelést közvetlenül irányító dolgozókat. A béremelésre szánt összeg 80 százalékát a vállalatok között úgy kell elosztani, hogy az fedezetet nyújtson a szakmunkások és a termelést közvetlenül irányítók bérének az iparban legkevesebb 8, az építőiparban legalább 6,5 százalékos, a betanított és segédmunkások bérének az iparban minimálisan 4, az építőiparban legalább 3 százalékos emelésére.- A fennmaradó 20 százalékot differenciáltan kell elosztani a vállalatok között. A kormány utasította az illetékes felügyeleti szervek vezetőit a határozat végrehajtásának megszervezésére és ellenőrzésére. Felkérte a SZOT főtitkárát, hogy a szakszervezetek a munkához nyújtsanak hatékony segítséget. A Miniszertanócs megtárgyalta és elfogadta a pénzügyminiszter, az építésügyi és város- fejlesztési miniszter, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnöke előterjesztését az egyes lakás- építési formák pénzügyi és hitelfeltételeinek módosításáról Ennek alapján a munkások a lakásépítéshez nagyobb állami támogatásban részesülnek. Az állami vállalatok munkásai, ha legalább 20 százalék vállalati kölcsön támogatásban részesülnek, a szociálpolitikai kedvezményeken felül további állami támogatást is kannák. Lakótelep jellegű, többszintes lakóház építésénél, például egy kétszobás lakáshoz, az eddigi segítségen kívül 60 000 forintos állami támogatás jár. A három vagy ennél többgyermekes munkáscsaládok kedvezményben részesülhetnek az előtörlesztésben és a kölcsöntartozás törlesztésében. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott a városok és községek általános és részletes rendezési terveinek jóváhagyásával és elfogadásával kapcsolatos hatáskörök módosításáról. Az intézkedést a tanácsi testületi szervek hatáskörének bővítése tette szükségessé. A helyi tanácsok az általános, a tanácsok végrehajtó bizottságai a jelentősebb, az építésügyi hatósági feladatot ellátó szak- igazgatási szervek pedig a kisebb jelentőségű részletes rendezési terveket fogadják el, illetve hagyják jóvá. A főváros és környéke általános rendezési tervének jóváhagyása továbbra is a Minisztertanács hatáskörében marad. A munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a Miniszter- tanács határozatot hozott a szakmunkásképzés irányításának rendjéről. Az intézkedések a szakközépiskolák és a szakmunkásképző-iskolák irányításában és ellenőrzésében jelentkező ágazati és tanácsi hatáskörök rendezését szolgálják, valamint részletesen meghatározzák a szakmai képzésben érdekelt miniszterek és főhatóságok feladatait. A határozat értelmében a művelődésügyi miniszternek az oktatás és a nevelés egészére kiterjedő ágazati felelőssége mellett a munkaügyi miniszter látja el valamennyi szakmunkásképző-iskolában a felnőtt szakmunkás- képzés keretében, továbbá a szakmunkásképzési céllal működő ipari, mezőgazdasági és erdészeti szakközépiskolákban folyó szakmai képzéssel összefüggő ágazati feladatokat. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta a művelődésügyi miniszter előterjesztését az alsó- és középfokú oktatási intézmények irányítási rendszerének szabályozásáról. E szabályozás értelmében a szakközép- iskolák és a kollégiumok létesítésének, fenntartásának és közvetlen irányításának jogát a főhatóságok 1974. szeptember 1-ig átadják a fővárosi és megyei tanácsoknak. Megfelelő jogszabályozási intézkedésekkel biztosítják ,hogy különösen a szakmai irányításban, az iskolai hálózat fejlesztésében, a nép- gazdasági igények és a beiskolázás összhangjában a szakszerűség, illetve a központi elvek érvényesüljenek. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta és jóváhagyta a vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepcióját. Az 1985—90-ig, fő vonásaiban pedig az ezredfordulóig kidolgozott tervek főbb célkitűzései közé tartozik a lakosság ivóvíz- ellátásának és a lakótelepek csatornázásának fejlesztése, a víz tisztaságának védelme, az árvízvédelmi biztonság fokozása, a mezőgazdaság belterjes fejlesztéséhez szükséges vízszolgáltatási és vízrendezési főművek kiépítése. A Minisztertanács tudomásul vette a nehézipari miniszter és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökének a mecseki szénbányák, komlói Kossuth bányaüzemében 1972. szeptember 28-án keletkezett bá- nyatűzről szóló jelentését. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Zárszámadási közgyűlés a gyulai Köröstáj Tsz-ben MpifïVPnk mezőgazdasági 1V1CS ZtIllv termelőszövetkezetei közül január 18-án elsőnek a gyulai Köröstáj Tsz zárta az 1972-es esztendőt. A közgyűlést az Erkel Művelődési Központban tartották, melyen megjelent Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára. Csatári Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Jámbor István, a párt gyulai városi bizottságának első titkára, Dér Lajos, a városi tanács elnökhelyettese, s több megyei járási és városi vállalat, intézmény vezetője, képviselője. Budai Sándor, a tsz pártszervezetének csúcstitkára köszöntötte a megjelenteket, majd Laszli Pál tsz- elnök számolt be az 1972. évi gazdálkodásról. A termelőszövetkezet közös munkájában tavaly 578-an vettek részt, 26-tal többen, mint a múlt esztendőben. Ennyien kérték felvételüket 1972-ben. A szövetkezet tagsága a jó és eredményes munka tudatában összegezhette az eredményeket, melyek igen figyelemre méltóak már csak azért is, mert négy-öt évvel ezelőtt ez a szövetkezet az alap- és a bevételi hiányosok közé tartozott. A közös vagyon december 31-én már meghaladta a 72 millió forintot, melyből a tiszta vagyon 66,2 millió forint. Az egy tsz-tagna jutó közös vagyon 1972-ben 11 ezer 500 forinttal gyarapodott. A beszámoló őtf ífa^ kát a körülményeket, melyek gátolták az 1972. évi termelő munkát. A tavaszi aszály, az őszi betakarítás időszakában lehullott nagy mennyiségű csapadék és az állatbetegségek több millió forint értékű veszteséget okoztak. Ennek ellenére a növénytermesztésben a tervezett 19,9 millió forint helyett 23,4 millió forint árbevételt értek el. Az árutermelés 17,1 százalékos fejlődést mutat. A konyhakertészetre, melynek fejlesztésére a múlt esztendőben kormányprogram született, megkülönböztetett figyelmet fordítottak. Ennek tudható be, hogy az 1,8 millió forint tervezett árbevétellel szemben 2,3 milliót értek el. Növekedett a műtrágya, a kémiai anyagok, vegyszerek, növényvédőszerek felhasználása Társultak a repülőgépes növényvédő-állomáshoz is. A 6860 hold szántóterületen talán itt található a legtöbb szarvasmarha a megyében. Egy évvel ezelőtt 784-et, december 31-én pedig 977-et gondoztak. A szarvásmarhatenyésztési kormányprogramból ez a közös Áíadás előtt a kétegyházi új postaépület Néhány nappal ezelőtt volt a műszaki átadása átvétele Ké- tegyházán annak az új postaépületnek. amelynek építési költsége több mint 1 millió 636 ezer j forint. A, új postaépület 130 négyzetméterrel nagyobb mint a régi és hozzá csatlakozik a szolgálati lakás is. A kétegvházi- ak régi óhaja teljesült az új létesítmény megépítésével, a korszerű postaépületet még ebben a hónapban átadják rendeltetésének. gazdaság tehát már az indulás előtti esztendőben is igen jól kivette részét. De nemcsak összességében fejlesztették az ágazatot, hanem a tehénlétszámot is növelték. A Körostáj Tsz gazdasági épületeiben összesen 244 tehenet tartanak. A múlt esztendőben 211 hízott marhát értékesítettek, melynek jelentős részét a kiváló minősége alapján exportra szállította az állatforgalmi vállalat. Sertésből, baromfiból (pecsenyecsirkéből) pecsenyelibából és tenyésztojás- ból értékesítettek nagyobb mennyiséget. Szinte felszámolták a baromfinál és a szopós- borjaknál a korábbi felnevelési veszteséget. Ez az ágazat a tervezett 16 millió forintos árbevételt kétmillió forinttal túlteljesítette. A melléküzemek ták a hozzájuk fűzött erkölcsi és anyagi reményeket. A darálóban összesen 123 vagon terményt készítettek elő takarmányozásra. Ennek nagy részét a háztáji gazdaságok szolgáltatásként vették igénybe. A gépesítés, a húsfeldolgozó, a kereskedelmi és a szállítási tevékenység, továbbá a szeszfőzde és a műhelyek szolgáltatása részben a tsz-tagoknak, részben pedig Gyula város lakosságának jelentősen könnyítette mindennapi életét. Ezek az ágazatok 12,6 millió forint bevételhez juttatták a közöst A termelőszövetkezet pénzügyi helyzetére a stabilizálódás jellemtó. 1971-ben 2,7 millió forintot tettek félre az 1972. évi termelési feladatok megoldására. Ezt az összeget úgy használták fel, hogy a szövetkezet elvégezhette az Időszerű mező- gazdasági munkákat, a tervezett bevételeket teljesíthették, így a vállalatoktól beszerzett gépeket, eszközöket, anyagokat határidőre kifizették. Az ágazati bevételek és kiadások össz-'íté- se után a tsz bruttó jövede’me 18 millió forint, ebből a nyereség 7 millió 167 ezer forint, a tervezett 4,7 millióval szemben. A jövedelem felosztását szociális, kulturális célra fejlesztési alapra, részesedésre, tartalékolásra és biztonsági alapra jóváhagyta a közgyűiés úgy. hogy a teljes összeg 34 százalékát felhalmozásra fordítják, 66 százalékát pedig részesedésre. Ez a két szám azért érdemel figyelmet, mert a X. kongoesz- szust megelőző Békés megyei pártértekezleten úgy foglaltak állást, hogy a szövetkezetek a fejlesztési és a részesedési alap arányában közelítsék meg a 25—75-ös arányt. Az egy dolgozóra jutó kereset 3 083 forinttal növekedett 1972-ben. A továbbiakban a társulások munkájára', a Köröstáj Tsz részarányairól tájékoztatták a közgyűlést, majd Tamás György. Dávid Zoltán. Z. Megyeri Gäbe« traktoros, Schiffert János, Gombkötő István. Szí jjártó ^vu_ la műhelydolgozó, Tok.- <a_ jós. Csorba János, Bot di István. Kiss Sándor állattenyésztő, Bene Lajos és Dandé Sándor építőbrigád-tag nevét említették, akik a legkiemelkedőbb munkát végezték az őszi betakarításban, szántásban, vetésben, a beruházásokban és az állatbetegségek leküzdésében. A tsz vezetőségének beszámoló jelentése után Kátai András, az ellenőrző bizottság elnöke. Pave’ka Józsefné, a szövetkezeti döntőbizottság elnöke és Bajcsi Lajosné, a nőbizottság elnöke számolt be az 1972. évi munkáról. Ezután kezdődött a vita. Szót kért idős Lukucz János tehenész Dandé Sándor, az építőbrigád dolgozója, dr. Ökrös István állatorvos, Csépai János, a kertészeti üzemág vezetője, Szilágyi János szerelő és Mákai János gépesítési agrármérnök. Valamennyien mélyrehatóan e’emezték saját területük munkasikereit, de szóltak azokról a termelési tartalékokról is, me'y eket ebben az esztendőben tárnak fel úgy, ahogyan azt az MSZMP Békés megyei Bizottságának december 20-i ülésén elhatározták. Felszólalt Csatári Béla is, aki a megyei és a városi szervek képviselőinek ne-, vében elismerését fejezte ki a gazdálkodásban bekövetkezett előnyös változásokért. Dupsi Károly Ünnepi gyűlés a békési Hózsa Ferenc Önálló Munkásőr-századnál Tegnap délután Békésen, a gépgyár kultúrtermében a Himnusz hangjaival kezdődött a Rózsa Ferenc önálló Munkás- őrszázad ünnepi gyűlése, amelyen jelen volt dr. Busznak János, az MSZMP Békés megyei Bizottságának osztályvezetője, Moravszki Pál, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettese, Badár János, az MSZMP békési járási bizottságának első titkára, Kutyik Mátyás, a járási hivatal vezetője, dr. Soós Sándor, a nagyközségi tanács elnöke, Kovács József és Balogh László országgyűlési képviselők. Az ünneoi századgyűlést dr. f Búzás Gábor. az Egyetértés [ Termelőszövetkezet MSZMP csúcsbizottságánk titkára nyi- j tóttá meg és felkérte Móricz István századparancsnokot beszámoló jelentésének megtartására. A századparancsnok jelentésében foglalkozott az egység erkölcsi, politikai, fegyelmi helyzetével, az 1972-es kiképzési év feladatainak végrehajtásával, a versenymozgalom eredményeivel és az 1973-as év fő feladataival. Ezt követően Badár János szólt a munkásőrökhöz. Megköszönte azt az odaadó szolgálatteljesítést, amelyet a párt és a haza védelmében a Rózsa Ferenc Munkásőrszázad állománya az elmúlt évben végrehajtott. Majd 30 munkásőrnek átadta a 15, 10, 5 éves szolgálat után járó Szolgálati Érdemérem kitüntetéseket. Hárman kapták a Kiváló Parancsnok jelvényt, négyen a Kiváló Munkásőr jelvényt. A kitüntetések átadása után ünnené’vesen tettek esküt az új munkásőrök. Ezt követően a le- szere'ők és tartalékállományba kerülők nevében Püski Ferenc átadta fegyverét V. Varga Imre új munkásőrnek. Az ünnepi századgyűlés az Internacionálé akkordjaival ért véget.
