Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-19 / 15. szám

M a • ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS (3. oldali GYÁR A LEENDŐ VAROS PEREMÉN 15. oldal) » Tavaly több mint 2300 vagon baromfit dolgozott fel a Békéscsabai Barom fi feldolgosé Vállalat Hat százalékkal magasabb az idei felvásárlási terv MEGSÚGOM MAGANAK (4. oldal) JELENTKEZÉS A TECHNIKUS- MINŐSÍTŐ VIZSGÁRA (4. oldal) ÉRDEKES TUDÓSÍTÁSOK A SPORTROVATBAlf (6. oldal) Hangos helyet kapott a Vöröskereszt a társadalmi életben Befejeződtek a vezetőt ígválasztó taggyűlések H holdkocsi második napja A Lunohod—2 szovjet önjáró készülék a Világosság tengeré­nek térségében eredményesen folytatja tudományos munká­ját. Legutóbb szerda este léte­sítettek rádiókapcsolatot a holdkocsival. A tudományos műszereik mérték a nap röntgensugarait és az égbolt fényességét. Meg­határozták a holdkőzet mecha­nikai sajátosságait, a Luna—21 állomás leszállási helyén. A rádiókapcsolat befejezése után a holdkocsit olyan hely­zetbe állították, hogy a napele­mek feltölthessék a fedélzeti energiaforrásokat. A telemetrikus adatok elem­zéséből kitűnik, hogy a Luno­hod—2 valamennyi berendezé­se és tudományos készüléke ki­fogástalan állapotban van és szabályosan működik. Az 1973. március 1-i hatállyal életbelépő bérpolitikai intézke­dések — a Magyar' Szocialista (Munkáspárt Központi Bizottsá­gának november 14—15-i hatá­rozatában foglaltaknak megfe­lelően — elsősorban a munká­sok túlnyomó többségét foglal­koztató állami, ipari és kivite­lező állami építőipar munkásai­nak életkörülményeit hivatottak javítani. Az intézkedések több mint 1 millió 300 ezer dolgozóra ter­jednek ki, s 1973-ban tíz hó­nap alatt mintegy 2,3 milliárd forinttal növelik a munkások jövedelmét. A munkások bérét az ipar­ban átlagosan 8, az építőipar­ban átlagosan 6 százalékkal kell emelni, úgy, hogy ezen belül a szakmunkások bére az iparban átlagosan 10, az építő­iparban 8, a segédmunkások bére pedig átlagosan 5, illetve 4 százalékkal emelkedjék. A vállalatok a béremelést saját .forrásaikból növelhetik. A ha­tározat előírja, hogy törekedni kell a központi bérpolitikai ke­ret és a saját forrású bérfej­lesztés felhasználásának időbe - ni összehangolására. Az 1973. évi saját forrású bérfejlesztést az egyes állománycsoDortok kö­zött a munkás—alkalmazotti bérek arányában kell eloszta­ni. Ettől a vállalat csak mini­mális mértékben térhet eL A kormány határozata előír­ja, hogy a béremelési kereteket a felügyeleti szervek — a fog­lalkoztatott nők. a második- harmadik-negyedik műszakban dolgozók és a nehéz fizikai munkát végzők vállalati bértö­megének arányát figyelembe véve — differenciáltan osszák el a vállalatok között. A válla­latoknak hasonló differenciálá­si elveket kell követniök, úgy azonban, hogy — a központi béremelési keretből — minden szakmunkást és művezetőt az iparban legalább 8, az építő­iparban legalább 6,5 százalékos, minden segéd- és betanított munkást az ioarban legalább 4, az építőiparban legalább 3 szá­zalékos béremelésben kell ré­szesíteni. Ezt — személyenként •Ltérő mértékben — tovább nö- veíi maid a differer>''iái/-sra bíz_ iosított keret felhasználása. Â Békéscsabai Baromfifeldol­gozó Vállalat tavaly 2 329 va­gon baromfit dolgozott fel, ami 38 vagonnal több az 1971. évi­nél. Különösen nőtt a mennyi­ség gyöngyösből és libából, ame'y igen keresett, export­cikk. Tojásból a vártnál 20 millióval kevesebbet vásárolt fel a vállalat. A mintegy 25 szá­zalékkal megnőtt belföldi igé­nyeket ugyan kielégítette. az export azonban csökkent. A vállalat gazdasági eredmé­nye jobb az 1971. évinél, amit — főként a csúcsszezonban — a do’gozók szorgalma, törekvé­se, valamint az is elősegített, hogy felére csökkent a bal­esetek és a kiesett munkán a­A béremelés az említett terü­leteken kiterjed mindazokra, akiket 1973. március 1. napján a munkás-állománycsoportban tartanak nyilván és a 7/1971. (IV. 1.) MŰM. sz. rendelettel szabályozott bérrendszerekbe vannak besorolva, továbbá a fizikai munkát végző rész-mun­kaidőben foglalkoztatottakra, a termelésirányító munkakörökbe sorolt művezetőkre, főműveze­tőkre és más elnevezésű, köz- 1 vetlen termelésirányítást végző dolgozókra. Az intézkedés vég­rehajtása szempontjából szak­munkásnak azok tekintendők, akiket a vállalat a rendszeres szeptember havi statisztika elő­írásai alapján szakmunkásként tartozik jelenteni. Minden személyi béren alapu­ló bérformánál a személyi alap­béreket, darabbérezésnél — az előírt minimális emelés érte­lemszerű alkalmazásával — a munkadarab alapbérét, s a da­rabbérben dolgozók személyi alapbérét kell emelni. Az 1973. március havi bére­ket már a felemelt alapbérek­kel kell elszámolni. A kormány határozata a mi­nisztériumi és a tanácsi felügye­let alá tartozó ipari és kivite­lező építőipari vállalatokra vo­natkozik. Kiterjed azonban a kormány által meghatározott néhány más ágazathoz tartozó, nagyüzemi, ipari és építőipari tevékenységet folytató vállalat­ra is. A béremelés üzemen belüli felosztásáról a gazdasági veze­tők az illetékes szakszervezeti szervekkel egyetértésben gon­doskodjanak. Az intézkedés fedezetének na­gyobbik részét az állami költ- I ségvetés biztosítja, kisebbik há- j nyada azonban a bérnövekedés nyereségcsökkentő hatásán ke­resztül a vállalatokat terheli. A kormány felhívja a figyel­met arra, hogy a bérpolitikai intézkedés nyéreségmérséklő hatását az üzem- és munkaszer­vezés javításával, a kapacitá­sok jobb kihasználásával, a termelékenység növelésével, összességében: a vállalati esz­közök jobb hasznosításával kell ellensúlyozni. (MTI) pok száma. Á termelékenység emelkedését mutatja, hogy azo_ nos árbevétel mellett a mun­káslétszám az előző évinél több mint 100-zal kevesebb volt. így lehetővé vált a dolgozók átlag- keresetének jelentős növe’ése. Az idei felvásárlási terv mint­egy 6 százalékos növekedést irányoz elő. Főleg gyöngyösből, hízott és pecsenyekacsából, va­lamint csirkéből vár többet a vállalat. Hasonlóan nyálból és galambból is. ame’y évek óta igen keresett exportcikk. Az eddigi szerződések alapján megállapítható, hogy a gazdasá­gok továbbra is szívesen fog­lalkoznak baromfineveléssel és igyekeznek a lehetőségeket job­ban. szakszerűbben, gazdaságo­sabban kihasználni. Az egyéni termelőknek kedvező lesz, hogy az idén nő a hízott liba felvá­sárlási ára. A válla’at a tavalyi­nál többet fizet az exportképes májat tartalmazó libáért. A termelést elősegíti az oros­házi gyárban most elkészült nagy teljesítményű kombinált feldolgozó vonal, amely — pe­csenyekacsa és liba kivételével' — valamennyi baromfifaj fel­dolgozására alkalmas. A békéscsabai gyárban befe­jezik az 1972-ben megkezdett új kondenzátor-telep építését, ami a hűtőrendszer egy része. A vállalatnál mintegy 40 szo­cialista brigád dolgozik. Nagy érdemük, hogy tavaly az év utolsó hónapjaiban, amikor az ál’ategészségügyi okok miatt le­zárt községekből a dolgozók nem tudtak bejárni, a szocialis­ta brigádok tagjai helyettük is vállalták a munkát. Több eset­ben túlórában és a szabad nap­jaikat is feláldozták, hogy a termelésben ne legyen fennaka­dás. A brigádtagok közül sokan vesznek részt baromfiipari szak­munkásképzésben és tanulnak középfokú iskolában. A Magyar Vöröskereszt IV. kongresszusa előkészületeként megyénkben a vöröskeresztes alapszervezetek az elmúlt év végén megtartották mindenütt a vezetőségválasztó taggyűlé­seket. Erről adott tájékoztatót január 17-én Békéscsabán a járási és városi titkárok részé­re Öz Ferenc megyei titkár. Többek között elmondotta, hogy bár a megyében loyő ál­latbetegség, a száj- és köröm­fájás miatt több község le volt zárva, a vezetőségválasztó gyűléseket úgy szervezték, hogy mindenütt a program szerint tudják lebonyolítani. A tagság megjelenése átlagosan 80 szá­zalékos volt, de tartottak egyes községben olyan taggyűlést, amelyen szép számmal vettek részt nemcsak a Vöröskereszt tagjai hanem vendégek is. Különösen örvendetes, hogy sok helyen a községi párttitkár vagy a tanácselnök volt a ve­zetőségválasztó gyűlés elnöke. Ez bizonyítja, hogy megyénk valamennyi községében rangos helyet (kapott a társadalmi életben a Vöröskereszt. Nőtt a tagság létszáma is, a III. orszá­gos kongresszus óta évente ezer taggal nagyobb azoknak a tá­bora, akik bekapcsolódnak a munkába. A megyében jelen­leg 308 vöröskeresztes alapszer­vezet működik, 25 ezer 453 tag­gal. Most már a megyei kül­döttértekezletre és a IV. kong­resszusra készülnek. A járások­ban és városokban az. elkövet­kező napokban tartják a veze­tőségek alakuló üléseit. A me­gyei küldöttértekezletet feb­ruár végén tartják Békéscsa­bán. Ezen és a járási-városi ve­zetőségi alakuló üléseken ki­tüntetéseket adnak át a leg­jobb vöröskeresztes aktíváknak, összesen tizennégyen kapnak aranyjelvényt .ezenkívül töb­ben ezüst- és bronzjelvényt. QQaooasaBQBBGss&SQQBiDaaiBsiBaaeBscsaeBaaiaBSosBeaaaaaBaaBaaaBHReaaaaBaBaaaBaeeeaziBiseasaiBBaaaaBaasflaaBaaaoBoaooKrtoawDCHBeaBG Különleges ciklámenek A Vetőmagtermel tető Vállalat békéscsabai telepen 850 cserep különleges cikláment gondoznak. Jövőre már kapható lesz az üz etekben a közkedvelt cserepes virág magja. Az új fajták kö­zül az illatos cikláment bizonyára sokan megkedvelik majd. A virágok szépségében egyelőre <sak gondozói, Kocsis Andrásné, Illyés Gáborné és Méz eg Klára gyönyörködhetnek. (Fotót Deméayi). Március 1-én életbe lépi bérpolitikai intézkedések

Next

/
Oldalképek
Tartalom