Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-18 / 14. szám

Nem szívesség a kötelesség Kérték az újságírókat: gyak­rabban és jó „hegyes tollal” ír­janak a szolgáltatók és a fo­gyasztók viszonyáról. Asért van erre szükség, mert a két fél kö_ zötti kapcsolat még ma, a sűrű intelmek ellenére sem kifogás­talan. Hovatovább úgy tűnik, alá- és fölérendeltség alakul ki a fogyasztók — tágabb értelem, ben: az ügyfelek — rovására. Bárki, aki e sorokat olvassa, bizonyára maga is bosszanko_ dott már amiatt, hogy valame­lyik hivatalban fanyalogva in­tézte ügyét a hivatalnok: fennhéjázó módon viselke­dett vele az éttermi felszol­gáló; a szervizben hajszálon múlott, hogy nem hozták tudo­mására: örüljön, ha egyáltalán szóbaállnak vele. — Sajnos, példák sokasága igazolja, hogy a kérés nem alaptalan, nagyon is időszerű. Hiszen az esetek nem egy-egy személlyel, s nem esetenként történnek meg, hanem társadalmi jelenséggé duzzadtak. Ha pedig ez a hely­zet, akkor nézzünk szembe a tényekkel, s közös erővel for­duljunk ellenük. Egyszerűen azért, mert befolyásolják a köz­hangulatot, útjában vannak a fejlődésnek indult szocialista demokratizmusnak. Az volna a természetes és kí­vánatos, ha a szolgáltató és a fogyasztó kapcsolatáról szólva, kölcsönösségi alapon beszélhet­nénk a tiszteletadásról és az udvariasságról. így lenne jó. A mérlegelés azonban arra a kö­vetkeztetésre juttatja a vizsgá­lódót, hogy ebben a szolgáltató­nak kell vállalnia a kezdemé­nyező szerepet, mert ügyfelének nem szívességet tesz, hanem kö­telességét teljesíti. Minden bi­zonnyal úgy vélekedik maga a szolgáltató is akkor, amikor időnként ő is ügyfélként vagy fogyasztóként jelenik meE vala­hol. Lehet és kell kritizálni — a legkülönbözőbb formákban — ■a szolgáltatói ágazatoknak eze­ket a dolgozóit, akik kiszolgál­tatottként kezelik ügyfeleiket. De ennél messzebb is el kell menni, hogy elősegítsük a két fél egészséges kapcsolatát. Min. denekelőtt maguk a szolgálta­tók döntsék el :vajon ők van­nak-e ügyfeleikért vagy fordít^ va? A tárgyilagos válasz nem hagyhat kétséget Legalább ilyen lényeges, sőt lényegesebb, hogy a szolgáltató egységeknél a vezetés olyan morált teremt­sen, amely megköveteli az ügy­felekkel szembeni udvariassá­got, készséget. A szemléleti vál­tozás hozhat eredményt Ez azonban nem alakul ki önma­gától. Hiábavaló a panaszkönyv, ha nincs szigorú felelősségre vo­nás ... Egyáltalán minek kell panaszkönyv! Miért kell kifüg­geszteni a táblát az üzletek fa­lára, hogy a kedves vevő a sa­rokba állított mérlegen maga is ellenőrizheti, hogy az áru sú­lya egyenlő értékű a fizetett összeggel? ... Ennyi erővel azt is megtehetnék, hogy a vásárló leméri magiénak a portékát, fi­áét, s az ajtóban a személyzet ellenőrzi, hogy jól csinálta-e a dolgát A fogyasztónak bizonyítás nélkül is éreznie, tudnia kell, hogy azok, akik vele szemben udvariasak, szolgálatkészek — egyben tisztességes emberek. Ha a fogyasztó megszokja, hogy a postai alkalmazott, a tv-szerelő, az eladó, a fodrász, az órajavító, egyszóval a szol­gáltató érette van, az ő érdekeit szolgálja — hiszen ezért szol­gáltató! — akkor megszűnik a bizalmatlansága is, és a kapott szolgáltatásért nem csupán pénzzel fizet, hanem egy-egy ikedves, elismerő szóval is. Az ügyfél akkor is ügyfél, ha a hivatalba bemenet nem köszön. Ám aligha akad ügyfél, hogy ne köszönne el, ha rádöb­ben: no, itt tisztességgel intéz­ték dolgomat tus László 1973. JANÜÄR 18., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXV1IÏ. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM * A MEG rt I- PART'D I ZO II SAG tv A /VI tG J t / » * fTO* *- nr jn Világ proletárjáig egyesüljetek S MfPUJSAC Évente egymillióval nőit a eiibekcltetéi Az 1973. évi termelés növelése a tőrzstenyésze'eken múlik Igazgatóság előtt az 1972. évi gazdálkodás a BARTÖV-ben A mezőkovácsházi járás ter­melőszövetkezeteinek baromfi- tenyésztő, keltető és értékesí­tő közös vállalkozása összegez­te az 1972. évi eredményeket, melyeket január 16-án, az igazgatóság elé terjesztett Sza- iay József ügyvezető igazgató. Ebből megállapítható, hogy ez a közös vállalkozás is kimagas­ló, jó eredménnyel gazdálko­dott. 1968-től 1972-ig évente átla­gosan 1 millióval növelte a esibekeltetést. Tavaly — 1972-ben — már 5 millió 172 ezer naposcsibét ad­tak a tag-tsz-eknek, a Dél- Békés megyei szövetkezetek­nek, a MABRO-wak (Országos Közös Vállalkozás) és a háztáji kisegítő gazdaságoknak. Egy évvel ezelőtt szinte kilá­tástalan volt az 1972. évi ba­romfi tenyésztés, csibekeltetés és pecsenye-baromfi nevelés. Országosan a, ágazat Vissza­eséséről, tervszerű visszafej­lesztéséről beszéltek. Egyálta­lán nem szorgalmazták a tyúkfélék tartását, a törzste­nyészeteik számának növelését. Év közben élénkült a kereslet a pecsenye-baromfi iránt. így jól jártak azok a gazdaságok, me­lyek törzstenyészeteiket nem számolták fel. A nagykamará­snak, a kunágotaiak és a békés­csabai Szabadság Tsz minden eddiginél nagyobb mennyisé­gű G 65-ös fajtájú tenyészto- jást szállított a közös vállalko­zásnak, melyből az 1971. évi 4 millió 100 ezer csibe helyett ' csaknem 5,2 milliót keltettek ki. A piaci igényeket tehát a szövetkezetekkel összefogva gyorsan és jól elégítette ki a BARTÖV. örvendetes, hogy á tag-tsz-ekben tovább növelték a pecsenye-baromfi nevelést. Az 1971. évi 1 millió 250 ezer helyett 1 millió 418 ezer csi­bét vettek át, értékesítettek pecsenye- baromfiként. A közös vállalkozás bruttó termelési értéke elérte a 33 millió forintot, melyből a költ­ség alatta marad a 29 millió forintnak. A tiszta jövedelem 4 millió 382 ezer forint. Az igazgatóság azt ajánlja az igazgató-tanácsnak, hogy ebből a tiszta jövedelemiből 2 millió forintot a társulásba adott tőke utáni jövedelem részesedés cí­mén, továbbá a termelésiben va­ló részvétel szerint juttassanak Vissza. A 9 tag-tsz alaptőkéje 6,5 millió forint, melyre 328 ezer forint részesedést számfej­tenek, a termelésben való részvétel szerint pedig 1 millió 672 ezer forintot osztanak ki. A nyereség másik részéiből a BARTÖV szociális, kulturális és üzemi létesítményeit fej­leszti. Az 1973. évi termelés növelé­sében az 1972. évinél aligha várható nagyobb eredmény te­lki n tettel arra, hogy épület- és gépkihasználásuk elérte, meg­közelítette a maximumot. A közös vállalkozás igazgatósága éppen ezért a 1972. évi ered­mények stabilizálását tűzte cé­lul. Amennyiben a törzste- nyészetek növelik a tenyészto- jás szállítást. s a minőséget javítják, lehetővé teszik a ke- lési százalék még előnyösebb alakulását, akkor a termelés­ben további tartalékok tárulnak fel. A tag-tsz-ek ebben az esz­tendőben is tovább növelik pe­csenye-baromfi nevelésüket, J mert már eddig 1 millió 630 i ezer naposcsibe átvételére kö-1 töttek szerződést. D. K, I A Hajdú megyei Tejipari VáL lalat békéscsabai üzeme január 1 óta elosztó központtá alakult, ahol Békéscsaba, Gyula és a környékbeli községek lakosságá­nak a tej- és tejtermékekkel való ellátását szervezik, irányít­ják. A tejet a gyulai tejüzem­ben dolgozzák fel és onnan szál- f Háromszorosan Kiváló Együttes a „Balassi" Ma este, 19 órakor Békéscsa­bán, a Megyei Művelődési Köz­pontban dr. Kamarás Rezső, st Népművelési Intézet igazgatója harmadszor adja át a Kiváló Együttes címet a Balassi Nép- táncegyüttesnek. Az Európa- szerte ismert művészeti csoport 25 éves színvonalas munkássá­gáért, a népi hagyományok ápo­lásáért és hazánk művészeti éle­tének méltó népszerűsítéséért kapták meg harmadszor is a magas kitüntetést. tapasztalaitok szerint az áreme­lés óta vajból jelentősen csök­kent az igény, a tej és más ter­mékek fogyasztásában alig van változás. A vállalat gyopárosd tejüzemé­ben ismét megkezdték a cuk­rozott tejszínhab mártását, ami­ből Békéscsabára, Gyulára ás a községekbe is szállítanak. Irtják az üzletekbe. Az eddigi A Harsányi brigád Csak a vajfogyasztás csökkent Nem változott a kereslet tejből és más tejtermékekből Vándorzisiiót adományoz a miniszter és a szakszervezet Ä belkereskedelmi miniszter rendelet® cs munkaversenyről A szocialista munkaverseny továbbfejlesztésével foglalkozó kormányhatározat végrehajtásá­ra a belkereskedelmi miniszter —■ a Kereskedelmi, a Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Dolgo­zók Szakszervezetévei egyetér­tésben — rendéletet adott ki. A rendeletben néhány olyan új elv kapott helyet, amely ed­dig nem érvényesült a belkeres- delemben. Az első alkalom pél­dául, hogy — hangsúlyozva az ellátás fontosságát — a kor­mányhatározat nemcsak az ipar­ban, hanem a kereskedelemben is megjelölte a miunkiaverseny célját, s ezt a miniszteri rende­let is rögzíti. Eszerint a keres­kedelemben is a munka haté­konyságát, a gazdálkodás ered­ményességét kell szolgálnia a versenynek. Hasonlóan fontos versenycél a fogyasztók mennyi­ségi és minőségi igényének vá­lasztékos kielégítése, az optimá­lis készletgazdálkodás, amelyek­hez fel kell használni a korszerű munka- és üzemszervezést. A munkaversennyel növelni kell a kiszolgálás kulturáltságát, javí­tani a vásárlási körülményeket, valamint a kereskedelmi dolgo­zók élet- és munkakörülményeit. Újszerű, hogy a versenymoz­galomban is érvényesül íz ága­zati elv. Ezentúl a belkereske­delmi miniszter tünteti ki nem­csak a minisztérium, hanem a tanácsok ég a szövetkezeti szer­veik felügyelete alá tartozó ke­reskedelmi vállalatokat, ÁFÉSZ- éket, s a miniszter irányítja es értékeli a más népgazdasági ága­zathoz tartozó kereskedelmi vál­lalatok mumkaversenymozgal- mát. is. A rendelet kimondja azt is, hogy az idényjellegű felada­tokat. például idegenforgalom, tóldség-gyümölcsellátás stb. — segítő versenycélok teljesítését a szezonzárás után kell értékel­ni. A rendelet meghatározza a belkereskedelemben alkalmaz­ható versenyformákat, a leg­eredményesebb kollektíváknak és dolgozóknak adományozható címeket, amelyek között a bel­kereskedelmi miniszter is rend­szeresítette az „Ágazat kiváló brigádja” kitüntetést. Ezenkívül a kiváló vállalatok és szövetke­zetek megkülönböztetett erköl­csi elismerésére a belkereskedel­mi miniszter és a KPVDSZ El­nöksége ezentúl versenyzászlót adományoz. A Kiváló Vállalat és Szövetkezet címre felterjesz­tett, de ilyen kitüntetést nem kapott vállalatot, szövetkezetét a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ Elnöksége „Dicsérő oklevél”-lel tüntetheti ki A kondoros! Dolgozók Tsz faiskolájában egyéves akácfa-su hangokat készít elő tavaszi oltásra a Harsányi brigád. Osze- sen csaknem 31 ezer gömbakácot nevelnek majd azokból a csemeiékbői. melyek törzséről most darabolják le a másod­rendű vesszőket. (Fotó; DeffltéB4ö

Next

/
Oldalképek
Tartalom