Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-16 / 12. szám

Küzúti iármipregram felett válialt KlSZ-védnökség alapakmányának módosítását javasolja az Ifjúmunkás Tanács A szövetségi politika és a népfront Résalet dr. Rutait dk Jónásnak, na MSZMP megyei bizottsága osatályveaeíőjének a népfront tanfolyamon elhangaott előadásából Egy sor kedvező, 0 tucatnyi negatív tapasztalatot summázott a KISZ Központi Bizottságának; Ifjúmunkás Tanácsa, amikor — négy esztendő elteltével — most ismét elővette a közúti járműfejlesztési program felett vállalt KISZ-védnökség alapok, mányát, s megvizsgálta: ho­gyan kamatozik a program vég. Főhajtásában a fiatalok segítő- készsége. örvendetes — állapították meg az ifjúkommunisták —, hogy a KISZ első, országos program felett vállalt védnök- sége erősítette a járműprog-i ram végrehajtásán dolgozó ! KlSZ-szervezeteket A jó kézi-1 deményezések elterjesrtésével, a hasznos tapasztalatok ki cseréié. Bével új típusú együttműködés valósult meg a különböző válla, lati KISZ-bizottságok, KiSZ- fjZervezetek között. A vállalati védnökségi tevékenység irányí­tására alakult operatív bizott­ságok hatékonyan együttműköd. tek a szakszervezetiekkel a gaz­dasági vezetéssel, s az érdekvé­delmi munka hatékonyságának javításával számos vállalatnál sikerült elérni, hogy megkülönr A Békés megyében megala­kult Petőfi Emlékbizottság és az IBUSZ közös programot szerve, zett Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából az ország különböző tájaira és kül_ földre is, 9 úgynevezett emlékr ■feúraprogramot állított össze. A program fő célja: megis­mertetni a túrákon résztvevők­kel azokat a helyeket, ahol Pe­tőfi járt, amelyekhez valami­lyen emlék fűződik. A belföldi túrákon elsősorban diákok ve­hetnek részt, s ezt figyelem hé­vévé az áraikat is úgy állapítot­ták meg, hogy a részvétel anya­gilag ne jelentsen nagyobb megterhelést Többek között egy napos túrát szerveznek Gyulára, ahol Petőfi több ízben járt A város nevezetességednek megte­kintése kapcsán a résztvevők ellátogatnak a Várfürdőbe is. Kecskemét érintésével egy na­pos budapesti utazáson vehet­nek részt a diákok, ahol a Nem­zeti Múzeumot tekintik meg. Itt szavalta el Petőfi Sándor 1848 március 15-én a Nemzeti dalt. Kiskőrösre szintén egy na­pos túrát szerveznek, ahol Pető­fi Sándor született 1823 január 1-én. Megtekintik a nagy költő szülőházát. Érdekesnek Ígérke­zik a Kiskunfélegyháza, szabad, szállási utazás is, itt lakott és járt iskolába Petőfi. Mezöbe- rény-Debrecen is szerepel a programban, ez két napos ki­rándulás lesz. Mezőberényben többször járt a költő, s mellképe díszíti a tanácsházát. Az óker­ti Orlay pincében írta költemé­Türkménia tudósai hatékony módszert javasoltak annak meg­akadályozására, hogy a sivata­gon áthaladó műutakon homok­torlaszok keletkezzenek. Meg­vizsgálták, hogyan viselkedik a futóhomok különböző légáram­3 1973. JANUÁR 16. btetetett figyelmet fordítsanak a pályakezdőkre, biztosítsák az ifjúsági versenymozgalmak er­kölcsi-anyagi elismerését. Fiatal szakemberek segítségével szülét, tek meg az új, korszerűsített gyártmány-családok, sikeresen bontakoztak ki az ifjúsági szo­cialista, munkaverseny-mozgal. mák. CSupán 1971-ben a fiatalok többszáz technológiai, műszaki javaslatát valósították meg, több százan versenyeztek — lakatos és esztergályos szakmá­ban. „A szakma ifjú mestere” címért, jelentő^ munkaisikereket értek el az egy-egy feladat el­végzésére alakult ifjúsági bri­gádok, 3 az „Irány a VÍT”-ak- ció kibontakoztatásával 1973-ten arra vállalkoztak a fiatalok, hogy az NDK-nalk szánt export- autóbuszokat határidő előtt szállítják. A kezdett fellendülés után, azonban erősen visszaesett a védnökség propagandája. Kevés figyelmet fordítottak a fiatalok munkájának, kiemelkedő ered­ményeinek ismertetésére, kevés fiatal dolgozik a munkaverseny leghatékonyabb formájában, a szocialista brigádmozgalomban. ayeinek egy részét Itt tanult Szendney Júlia is egy évig a le­ányneveidében. A mezőberányi látogatás után a második napon Debrecenben a Déry múzeumot, az oratóriumot és a nagytemp­lomot tekintik meg a kirándu­lók. Az egri kirándulás is két na­pos lesz, Szeghalom-Karcag-Fü­zesabony érintésével. Megtekin­tik a Gárdonyi múzeumot és a várat, valamint a Szépasszony- vőlgyét Sárospatakra szintén két napra mehetnek a diákok, itt a vár, 9 a Petőfi által láto­gatott helyek megtekintése sze­repel a programban. A külföldi túrák 4—5 naposak lesznek. A résztvevők az uzsgorodi túrán Un gvár és Munkács nevezetességeit tekin­tik meg Szépnek ígérkezik a Nagybánya-K olozsvár-Seges. vár-Nagyvárad útvonallal ter­vezett öt napos túra is. Ehhez a vidékhez sok emlék fűződik. A túra résztvevői kirándulnak Er. dődre, ahol a várkastély egyko­ri kápolnájában lépett házasság, ra Petőfi Szendrei Júliával, Ki­rándulnak Koltóra is, majd Ko­lozsvárra, itt megtekintik Má­tyás király szülőházát és a bo­tanikus kertet, ezután Segesvár­ra vezet az út ahol Petőfinek szobrot állítottak. A falu teme­tőjében lévő emlékmúzeumot is megtekintik a résztvevők. Ezenkívül háromnapos túrát szerveznek Kolozsvár- Hidegsza. mos-Dragán-völgye, valamint egy napos kirándulást Szalon- ta-Nagy várad útvontallaL latok hatására és módot találtak rá, hogy a homok „átugorja” a műutakat. Ennek érdekében elegendő ha az úttestnek azon az oldalán, amelyen a homok­buckák rendszerint Lerakódnak, sajátságos trambulint alakíta­nak ki. Például pakurával vagy bitumennel itatják át az út­menti homoksávot. Amikor a homokszemek ç sáv kemény fe­lületének ütköznek, olyan se­bességet kapnak, ami áWöpíti őket az úttest fölött. A forradalmi munkásosz­tály a dolgozó nép élén, szé­les szövetségben valósítja meg történelmi feladatát, a szocializmus eszméinek győ­zelemre vitelét. Stratégiájának szerves része, hogy szövetkez­zék a társadalom ôssæs ha­ladé erőivel. Ez lehetséges is, mert a munkásosztály által kitűzött célok kifejezik a dol­gozó tömegek valamennyi rétegének alapvető érdekeit A szövetség feltétele: az érdekazonosság felismerése, megértése a lehetséges szö­vetségesek részérői Szükséges, hogy magukénak vallják a munkásosztály által kitűzött célokat, s készek legyenek vállalni az értük folytatott küzdelmet Meghatározóan befolyásolja a szövetségesek körét és a szövetség erejét az adott történelmi feladat he­lyes felismerése és kitűzése a munkásosztály pártja részé­ről, a munkásosztály öntuda­ta, szervezettsége, fegyelme és a szövetségesek körében végzett felvilágosító munká­ja. Az esztályszövetsigek, a szövetségi politikának egyik sajátos, történelmileg meg­határozott módja és elneve­zése az 1930-as évektől a népfront Az antifasiszta nép- frontpolitikát a kommunista pártok dolgozták ki és a Kommunista Intemacionálé VII. kongresszusa emelte a nemzetközi kommunista moz­galom irányvonalává. A szövetségi politika nép­front jelegű formája ha­zánkban is a fasizmus ellem összefogás céljából bontako­zott ki az 1930-as évek má­sodik felében. A második világháború időszakában a kommunista párt a lehető legtágabbra igyekezett kiszélesítem a szövetségesek között. A fasiz­mus elleni harcban a párt fő jelszava ez volt: „Függet­len, szabad, demokratikus Magyarországot!” A fasizmus felett aratott világtörténelmi győzelem után a népfront új tartalmat kap. A két munkáspárt egyesü­lésével a szövetségi politika új szakasza kezdődött, mely­ben a szövetség tartalma a szocializmus alapjainak lera­kása lett. A nemzet elismert politikai vezetője az egysé­ges politikai erővé tömörült és létszámában, arányában is gyorsan növekvő munkásosz­tály lett. A reakciós elemek­től megtisztított, a marxista— leninista párt vezető szere­pét elfogadó koalíciós pártok várakozása az volt ,hogy új szakasz kezdődik az MDP-vel való együttműködésben. A volt koalíciós pártok tagjai eszmeileg is közeledtek az MDP-hez ,s egyetértettek a fejlődés azon útjával, hogy a népfront keretében fejtik ki politikai, közéleti tevékeny­ségüket, pártjaik pedig fél­oldódnak a népfront szerve­zeteiben. E várakozással szem­ben az MDP vezetősége a népfront szerepét a választá­sokra korlátozta. Pártunk 1957 óta kijavítot­ta a korábbi gyakorlat hibá­it. Arra törekszik, hogy min­den alkotó erő bekapcsolód­hasson az építőmunkába, minden dolgozó kivegye ré­szét a szocializmus építésé­ből A X. kongresszus megerő­sítette a párt szövetségi po­litikáját Hangsúlyozta, hogy: I „Folytatná kell pártunk ed­digi szövetségi politikáját, mély nemzeti egységbe tö­möríti társadalmunk minden dolgozó osztályát és rétegét, a munkásságot, a szövetke­zeti parasztságot, az értelmi­séget, a kisipari szövetkeze­tek dolgozóit, az egyéni ter­melőket. A lenini szövetségi politikával kell tovább erő­sítem a kommunisták és pár­tánk! vüliek, hívők és nem hívők együttműködését, mindazokét, akik vállalják a közös célt: a szocialista Ma­gyarország felépítését.” A X. kongresszus megálla­pította, hogy a Hazafias Nép­front: —• egyrészt politikai tömörülés, amelyben a párt részvételével és vezetésével együtt vannak és munkálkod­nak hazánk legfontosabb tár­sadalmi és tömegsaervezetei; 1— másrészt a legszélesebb tömegmozgalom, melynek ke­retében megvalósul a társa­dalom valamennyi osztályá­nak és rétegének összefo­gása a szocializmus építése céljából; — végül pedig: a szocialis­ta nemzeti egység kerete. E meghatározások utalnak a pártnak a népfrontban betöl­tött vezető szerepére, a moz­galom helyére a szövetségi politika érvényesítésében, a népfront politikai, mozgalmi j ellegöre. A népfront politikai tömö­rülés, mély a párt részvéte­lével és vezetésével össze­kapcsolja a tömegszervezete­ket, mozgalmakat, a szocia­lizmust igenlő tömegeket. A nemzeti összefogásnak egy olyan sajátos mozgalmi-szer­vezési formája, mely egység­frontot jelent és teremt a szocialista és nemzeti célok megvalósítása érdekében. Pártunk egész tevékenységé­ben, szövetségi politikájának megvalósításában is, az ország valamennyi társadalmi szer­vezetére támaszkodik. A párt úgy értelmezi és való­sítja meg vezető szerepét, hogy feltételezi és igényli a társadalmi szervezetek önál­ló, felelős és rendeltetéssze­rű működését, igényli a szo­cialista célt elfogadó és tá­mogató összes társadalmi erő és tényező cselekvő részvéte­lét a közügyekben. A társadalmi szervezetek, tömegszervezetek és különfé­le mozgalmak úgy részei a népfrontnak, hogy a maguk működési területén végzett munkájukkal illeszkednek bele a nemzeti egységfrontba, a közös akciókba. Ennek egyik feltétele, hogy a külön­böző szervezetek és mozgal­mak megfelelő képviseletet teremtsenek, illetőleg kapja­nak a népfront minden szin­tű testületében. Ez elősegíti, hogy minél több hatásos po­litikai akciót kezdeményez­zenek és szervezzenek a nép­front keretében együttesen vagy önállóan, s ezeket tar­talmilag differenciáltan ala­kítsák ki, az illető szervezet, mozgalom jellegétől és tag­ságának összetételétől füg­gően. A szövetség ereje, tartós­sága és a politikai szövetség szélessége mindenekelőtt a munkás—paraszt szövetség erejétől, a két nagy termelő osztály viszonyától függ. Ez a marxista—leninista érte­lemben vett osztályszöveteég- nek az alapja, a szövetségi politika gerincvonala, amely döntő tényező a hatalomért folytatott harc idején éppen- úgy, mint a szocializmus építésének egész folyamatá­ban. A népfront mint legszé­lesebb tömegmozgalom erre a házasra épül A népfrontmozgalom ha­zánkban ma egyesíti a szo­cializmus és a béke alapvető céljaiban egyetértő embere­ket Ebben, az összefogásban munkások, parasztok, értel­miségiek, kispolgárok, kü­lönböző világnézetű emberek, hazánk német, délszláv, szlo­vák, román és más nemzeti­ségű dolgozói kommunisták és párton kívüliek, tehát mindazok részt vesznek, akik vállalják a közös célt: a szo­cialista Magyarországot E aaéftes szövetségben e$v& szilárdsággal a célok, felada­tok világos megfogalmazásá­val és meggyőző magyarázá­sával érheti el a párt az egyetértést a cselekvő rész­véteit Türelemmel meggyő­ző érvekkel közelítünk a tő­lünk ideológiailag távolabb álló emberekhez is, szélesít­jük a szövetséget a különbö­ző világtoézetű emberek poli­tikai megnyerésével A Hazafias Népfront-moz­galom ma: a szocialista ném­áé ti egység kerete és kohója. A szocialista tulajdonviszo­nyok általánosisá tételével, a szocializmus alapjai leraká­sával megteremtettük az ob­jektív alapját és feltételét annak, hogy társadalmunk egységes, szocialista társada­lommá fejlődjék. Így , a szo­cializmus teljes felépítése szakaszában megfogalmazást nyerhetett a szocialista nem­zeti egység célkitűzése és jel­szava. Ennek mai tartalma: a szocializmus teljes felépíté­se A népfront mai tevékeny­ségi irányát is ez határozza meg. A Hazafias Népfront működési szabályzata ezért a mozgalom legfőbb célját úgy jelöli meg, hogy az „a szocia­lista társadalom teljes felépí­tése és ennek érdekében a magyar nép szocialista nem­zeti egységének erősítése.” Más megfogalmazás szerint: „A népfront programja és legfőbb hivatása: a szocialis­ta nemzeti egység politiká­jának mind teljesebb meg­valósítása.” Ezek a megfogalmazások teljesen egybeesnék a párt X. kongresszusának meghatá­rozásával, mely szerint: „Po­litikai szövetségünk, erősödő szocialista nemzeti egységünk célja a szocializmus, elemi alapja a tudatosan felismert közös érdek, az igazi haza- szeretet és az a szándék, hogy hazánk felvirágoztatásán munkálkodjunk együtt a kö- zössés boldofiulására.” Petőfi-emléktúrák Kiskőrösre, Szabadszállásra, Sárospatakra és külföldre Fufóhomokból ugróhomok

Next

/
Oldalképek
Tartalom