Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-14 / 11. szám
Már tiéd Javítják az utazási, m szállítás feltételeit Î&1& milliárd forint m Seëshskedé* feileaxtéaére ii uszomöt esztendővel ezelőtt, 1948. január 10-én az MKP UL országos értekezletén azóta is fénylő jelszó született: „Tied az ország, magadnak építed!” A múltra való visszaemlékezés csak akkor erőforrása a jövőnek is. ha felidézzük a múlt eseményeit, azt, ami akkor és azóta történ v. Jól emlékszünk: az akkori helyzet megítélését, a jövő alakításainak gondolatait fejezte ki, s elszánt, harci készségre buzdította a haladó erőket a múlttal szemben. Az ipari munkások nagy többsége már államosított üzemekben dolgozott, amikor a párt kiadta a jelszót: „Tied az ország, magad, nak építed!” Jelentése: amit termelünk a gyárakban, a földeken, az a dolgozó népé. Igen. Elsőként a szénbányákat vettük állami kezelésbe 1946. január 1- én. Ezután három nagy nehézipari konszernt államosítottunk: a Weiss Mannfréd Műveket, a Ganz gyárat, és a Salgótarjáni Vasművek*t, 1946 novemberében pedig az olaj. és bauxitbányák is az állam kezelésébe kerültek. 1947 novemberében a bankok, 1948 novemberében a száz, vagy ennél több alkalmazottat foglalkoztató ipari vállalatot, nagykereskedelmet; és 1949-ben államosítottuk a tíz vagy ennél több munkást foglalkoztató ipari vállalatokat. És a föld is azé lett, aki megműveli. Maguk a munkások sem voltak tudatában annak, hogy az államosítás így megváltoztatja egész gazdasági rendszerünket lassan ment át tudatukba, hogy most már valóban övék az ország — az értelmiség saját né. pét szolgálhatja. Ekkor még demokráciánk fiatal, szocialista csemete volt. Am mint a fiatal fa is sejteti hova veti árnyé, kát, ha kiterebélyesedik, úgy a jelszó rögzítette- a dolgozó nép fokozatosan kiszorítja a tőkéseket a hatalomból A párt a kétkedőkkel, csügged őkkel szemben lelkesen hirdette, hogy a felszabadító Szovjetunió segítségével saját erőnk hozzáadásával talpra tudunk állni. Amikor elkezdtük a talpra- állást, mindenre szükségünk volt; gépre és élelemre, építőanyagra és ruhára, járműre és gyógyszerre. Annyit nem tudtunk semmiből se gyártani, hogy elég legyen. „Hiánycikk” volt minden. Ki tudott akkor elyasmit forgalomba hozni, aminek ne lett volna piaca az országban?! Külkereskedelmünk alig volt, de minek is lett volna, amikor a belső szükségleteinket sem tudtuk kielégíteni? Es ma ... csaknem mindenre jut; lakásra, ruházatra, még gépkocsira is és nyaralásra is. Valamennyiőnket áthatja az a felemelő, lelkesítő tudat, hogy nem voltak hiábavalók a küzdelmek, a nélkü’özések. Sokszor éhezve, fázva, de a jövőbe vetett bizalommal tűrt a magyar nép — ami meghozta dús kamatait. A munkás, aki a felszabadulás után az aknák és törmelék közül éhezve, rongyosan kaparta ki a gépeket, a dolgozó paraszt, aki iga híján maga húzta az ekét, az értelmiség, aki a romok között fagyoskodva látott újra munkához, most az eredmények tényénél vallja magáénak az országot, benne mindazt, amit ők és az utódok építettek. Milyen nehéz volt az indulás az ország és milyen szép. Jóformán semmiből teremtettük meg gazdaságunk alapjait és kemény, állhatatos politikai küzdelemmel szilárdítottuk a munkás—paraszt hatalmat Aligha hitte volna valaki is abban az időben — hogy csak egyet példázzak; bár megyénk mindegyik települését ide jegyezhetném — hogy Orosházán is az egyház lucernaföldjén 2 200 embernek kenyeret adó üveggyár épül és most passzitják hozzá a másik gyárat ahová máris gond a munkaerő biztosítása. Valaha munkanélküliséggel küzködtünk, ma munkaerőhiánnyal. Ez azonban jobban elviselhető. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink jórésze is korszerű gazdálkodást folytat Uj, modem épületeik, gépeik, szépen megművelt tábláik egészen más mezőgazdaságot tárnak az ember elé, mint amilyen a régi mezőgazdaság volt Legjobb orvosaink, tudósaink, kutató-laboratóriumaink a tudó- ) mány, a technika minden vívmánya ugyanazt szolgálja: még gondtalanabb életet teremteni saját hazánkban. Nincs olyan pálya, ahol ne találkoznánk dolgozó nőkkel. Ott vannak a hivatalokban, gyárakban. Van köztük mérnök, sofőr, orvos .egyetemi tanár, tanácselnök és miniszter. Soha annyi könyvet nem adtak ki Magyarországon, mint ma. Népünk elseperte az úri Magyar- ország osztálybíróságát Ma a törvény előtt egyenlő hazánk minden polgára. A demokrácia is abban az országban igazi, ahol néphatalom van, ahol politikailag, jogilag egyenlőek az emberek, gazdaságilag alapvetően azonos a helyzetük. Ahol senkit sem zárnak ki a közéletből, faja, hite miatt. Ahol voltaképpen minden felnőtt ember nemcsak választó, hanem választható is, és maguk választják ki képviselőiket A felszabaduláskori lelkesedés, amely szabadságunk első időszakában elindította fejlődésünket, lám milyen messzire elvitte népünket, országunkat Szocialista fejlődésünk gyorsan ívelt felfelé Az ötvenes évek elején elkövetett hibák mellett az ellenforradalom ellenére is a dolgozó emberek nagyszerű alkotásokat hoztak létre. Olyanokat, amelyekre ma is büszkék I az alkotók. De a fejlődés nemcsak sikere-1 két hoz, de kialakítja a maga nehézségeit is. Pártunk Központi Bizottsága 1972. novemberi ülésén átfogóan és kritikailag elemezte gazdasági fejlődésünket Ennek során megmutatkoztak népgazdaságunk életerős alapjai, de feltárultak fogyatékosságai is. Tovább jutunk eze. ken a gondokon is. Biztosíték erre a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes elvj napokon nyugvó marxista—leninista politikája. Ez a politika válságos helyzetben is szilárdnak és rugalmasnak bizonyult és a tévedések vagy torzulások kiigazítására is volt elesendő ereje. E? teremtett eddig is bizalmat iránta egész társadalmunkban, s ennek hitelét teremtette meg a jövőre nézve is. Az új élet kezdetének immár történelmi eseményére pillantottunk vissza. A 25 éves szocialista hazaszeretet bőven buzgó forrására: miénk az ország, magunknak építiük! Kocskár János A vasúti közlekedés 69 villamos- és Diesel-mozdonnyal, 100 személy- és több mint 2500 teherkocsival gazdagodik az idén. A lakosság személygépkocsi-állománya 62 000 autóval bővül, 600 új távolsági autóbuszt és 9300 új tehergépkocsit állítanak forgalomba. Üjabb 13 000 tonnás mélytengeri hajó, valamint három TU—154-es repülőgép segíti a közlekedés devizaszerző és kímélő tevékenységét A városi közlekedést 7 csuklós villamossal és ugyanannyi fogaskerekű-szerelvény- nyel, 157 autóbusszal és 19 földalatti villamos-szerelvény- nyel javítják. A közlekedési tárca beruházásai — a fejlesztési koncentráció élveinek megfelelően — az idén is arra irányulnak, hogy a személy- és a teherszállítási feladatokhoz megfelelő kapacitás álljon rendelkezésre. Ezért részesítették előnyben a járműbeszerzéseket, amelyek nyomán várhatóan kielégítik a tavalyinál valamivel nagyobb szállítási igényeket A korlátozott lehetőségek miatt azonban még számolni kell azzal, hogy a közlekedés szolgáltatásainak színvonala nem emelkedik a kívánt mértékben. A KPM közlekedéspolitikai főosztályán most elkészült tervtájékoztató szerint a közlekedési és hírközlő ágazat a népgazdaság idei beruházásaiból 13,5 milliárd forinttal — 11,9 i százalékkal — részesedik. Ezenkívül szakágazati költségvetésből 4,3 milliárd forintot fordítanak az utak korszerűsítésére és fenntartására A közúti személyszállításban az utazás minőségének — az utasok kiszolgálásának, tájékoztatásának — javulása várható, s valamelyest enyhül a távolsági autóbusz-közlekedés zsúfoltsága. Üjabb településeket kapcsolnak be a forgalomba, s az autóbusz-állomány növelése lehetővé teszi, hogy tovább javítsák a munkások és a tanulók szállítását. A közúti közlekedéshez kapcsolódó ágazatok fejlesztése nyomán 2,8 millió óra nagyjavító- és 1,7 millió óra szervizkapacitás-bővülés várható az év végéig. A tehergépjárművek selejtezéséről szóló rendelkezés csökkenti nagyjavítási igényeket, ezért az autójavító-ipar j fokozottabban koncentrálja ka- ! paritását a karbantartásra, elsősorban a lakosság igényeinek kielégítésére. A városi közlekedésben a korlátozott autóbuszbeszerzési lehetőségek miatt nem várható mindenütt a zsúfoltság számottevő csökkenése, de az érdekelt vállalatok különféle szervezési intézkedésekkel igyekeznek javítani a tömegközlekedés színvonalát. A hírközlésben egyebek között 21 000 állomással bővítik a távbeszélő főközpontok kapacitását, a telefon-alközponti állomások száma 12 000-rel növekszik. A rádióvétel javítására Jászberényben 250 kilowat- j tos adót helyeznek üzembe, s kiépítik a mikrohullámú ösz- szeköttertést Győr—Pozsony, Budapest—Pécs, valamint Budapest és a szovjet határ között. (MTI) MA A GAZDASÄGOSSÄG KERESÉSÉNEK ŰTJAN (X oldal) LEVEGŐNK, VIZEINK SZENNYEZŐDÉSE, ZAJÁRTALOM... (4 .oldal) / « A VÁLTOZÁSOK kora (5. oldal) • ÉLETMENTŐ HATÁRŐRÖK (9. oldal) A MALÉV három ÏU—154-es utasszállító gépet vásárolt Moszkva Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: „Örömömre szolgál, hogy a Magyar Légiforgalmi Vállalat olyan korszerű sugárhajtású repülőgépet kap, amely nemzetközi versenyképességét is növeli” — mondotta Ivan Harcsen- ko, az „AVIA-EXPORT” Szovjet Külkereskedelmi Egyesülés elnöke abból az alkalomból, hogy a MALÉV az eddigi legnagyobb összegű szerződés keretében három TU—154-es típusú utasszállító gépet vásárolt a Szovjetuniótól. Hazánk Harcsenko szerint a harmadik külföldi ország, amely rövid időn belül megvásárolta az új típusú szovjet középhatósugarú utasszállító gépet. Lénárt György, a MALÉV vezérigazgatói a. aki a húszmiL, lió rubel értékű üzletkötés aláírására érkezett a szovjet fővárosba, a sajtó képviselőinek elmondta, hogy mire az újonnan vásárolt szovjet utasszállító gépek szeptemberben leszállításra kerülnek, a Szovjetunióban már befejezik a gép kezelőszemélyzetének kikénzé- sét. Az új gépek ezután próba- utakat tesznek, majd 1974 nyarától forgalomba állítják őket először a Budapest—Moszkva- járaton, majd a nyugati vonalakon is. aœtBaaaaoQaaaoeooaQ oasoDaoBOOOOCoaüoacinEBaaGonfflHDaannaDaiBsiBBnnoaaoaaaonaBBnaeranaeaa oobD2ibiibq&(B£)sisbb6Bboi8sh& Export-műnha a forgácsolóban A Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár ez évben 45 millió forint értékben szállít fúratos ma. rókát ős keményfémlapkás esztergakéseket a Német Demokratikus Köztársaságba. Ez az összeg háromszor annyi, mint 1972-ben volt. Képünkön Milyó András m arós az exportmunkán dolgozik, Járat«® marósa a Jógák maffásáí végad, (Demény Gyula felvétele)
