Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-02 / 284. szám
Páskándi Cpxns Apáczai Cseri János Apáczai Cseri Jánosnaik, a nagy magyar tudósnak és pedagógusnak a személye, életének legválságosabb mozzanata nagyon alkalmas arra, hogy a történelmi múlt felidézésével olyan erkölcsi és társadalmi problémákat láttasson meg a színpadon, amelyek korszakokon át aktuálisak voltak, g még maradnak is. Az író [kitűnő érzékkel egy nap történetébe sűríti a cselekményt úgy, hogy kitárul előttünk a főhős múltja és életének nehéz pillanata: a döntés, a választás. Választania kell, hogy megtagadja addigi elveit, behódoljon a hatalom önkényével táplált maradiságnak, vagy az igaz ügy szolgálatának hitében elpusztítsák. Történelmi hősének legrokonszenvesebb vonásait emeli ki, elsősorban a hazáját és népét szerető, koránál jóval messzebb látó pedagógus és tudós közösséget szolgáló törekvéseit. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem gyulafehérvári udvarában játszódik a cselekmény 1655-ben. Ekkor már ott tartózkodik s a kollégium tanára, Basirius Izsák angol apátpap, a konzervativizmus megtestesítőjeként az angol polgári forradalom elől menekülve jön. s hirdeti demagóg módon a fejedelem udvarában és a kollégiumban az értelem felvilágosodása elleni tanait. Vele szemben áll Apáczai, aki hadat üzen a butaságnak, a tudománytalan világszemléletnek, mert szerinte a hit és -a tudomány nem választható el egymástól. a kettő egymást építő és erősítő. A fejedelem az udvari intrikák, nem utolsósorban Basirius hatására megretten Apáczai tanaitól, hiszen felismeri, hogy a presbiteríá- nus tudós és pedagógus nézeteiből már az independensek (minden világi és egyházi hatalomtól független gyülekezetek önállóságára törekvő) tanítása izzik, s ettől — éppen az angliai példa nyomán — márcsak egy lépés a forradalom. Ä vitára kényszerített Apáczait á vita elején, amely egyre inkább vádaskodássá fajul, nem megölni akarják még, csupán arra akarják kényszeríteni, hogy ne tárja ki önmagát tanítványai és a világ előtt. Basirius a vakhitre épült teológia frázisaival hadakozik ellene. A képmutatás álarcát felőlivé a kései középkor skolasztikus, szőrszálhasogató filozófiájának módszerével tudatosan kiragadott szavakba kapaszkodva akarja Apáczait befeketíteni. Az eszméihez és a tudományos igazsághoz hű Apáczai visszaveri a vádakat, de a fejedelem választásra kényszeríti: vagy abbahagyja felvilágosult eszmeiségű tanításait, vagy pedig kívégezteti, ledobatja a toronyból. Apáczai nem alkuszik, felmegy a toronyba s várja az ítélet végrehajtását. Gyötrő önmarcangolásban erősödik meg újra a hite, hogy nem adhatja fel elveit: a felnövekvő nemzedék tudományos igazsághoz hű szellemben történő nevelését. Ezért elfogadja a fejedelem kegyéit, s elmegy Gyulafehérvárból Kolozsvárra, i ahol kisebb lehetősége van ugyan ,de i tovább szolgálhatja eszméit és eszményeit. Vajon ilyen volt-e a valóságban is Apáczai? Nem volt ilyen! Legalábbis nem egészen ilyen. Ennek ellenére Páskándi mégsem hamisítja meg hősét. Apáczai egész életében ott izzanak mindazok, amelyeket Páskándi lángra lobbant, hangsúlyozottan kiemel, de úgy, hogy nem torzítja el a nagy pedagógus alakját. Korunk haladó gondolkodású emberének intellektusával közelíti meg hősét lépésről lépésre, s vetítik ki azokat az elemeket jelleméből, amilyenné egy adott szituációban lehetett volna. Nem az egzisztencializmus elvont misztikumával mu- taja be hősét életének válságos határhelyzetében, hanem egyértelműen azt emeli ki, ami méltó tartalmat ad emberi létezésének: a jó ügy további szolgálatát. így lesz szemünk láttára Apáczai választása meggyőző, nem holmi vak és erőltetett heroizmus, hanem erőt adó buzdítás az élet nehézségeinek az elviselésére a nagy egész érdekében, akár egyénről. akár népről, nemzetről van szó. Miszlay István rendező kiválóan érzékeltette a nagyszerűen megszerkesztett dráma egyre fokozódó sodrását, a mindjob- ! ban elmélyülő drámai feszültséget. A kissé lassúnak tűnő expozíciót felgyorsította a két nyomorék koldus helyzethez illő grotes2ík mozgatásával, majd eszmélkedő másodpercekre meg-megállrtotta a cselekményt a második és harmadik felvonásban. A mű eszmeiségére összpontosítja a néző figyelmét, hangsúlyozza, hogy látszatra a hízelgő demagógia és az egyenes emberi magatartás csap össze, de a háttérben ott a nép- einyomó hatalom, amelynek érdeke, hogy e kél végletes erőt egymás ellen kijátszva saját létezését erősítse. A dráma fontos mondanivalójául emelte ki, hogy ez a hatalom nem valamiféle elvont hatalom, hanem konkrét történelmi korokhoz kapcsolható önkény, amely felemészti a haladást előrevivő lánglelkeiket is. A gondolatiság és a cselekvés harmóniájának megteremtésével lett rendezése kiemelkedő teljesítmény, Az egész mű színpadi légköréből árad az élményközvetítés hevülete, az igazságkeresés szenvedélye. Sajátosan' szimbolizálja a két nyomorék koldussal a nép szerepét a letűnt századokban: a hatalom győzelmeiben is veszteseik az elnyomottak, akik a maguk sanyarú világában is marakodnak, hiszen ezt látják, ha „alulról” felfelé néznek. A színészi teljesítmények közül kiemelkedik Bicskey Károly Apáczai alakítása. Megdöbbentő drámai erővel tudta érzékeltetni az elvhű, népét szerető nagy egyéniséget, aki a kisebbik rossz választásában és vállalásában sem bukik el, ellenkezőleg: hőssé magasztosul. Sokszínű hangámyaTiatokkal mélyítette el hősének emberi vívódásait a dacos vitaszenvedélytől a magára maradt ember összeroskadásáig. Méltó társa volt a színpadi vitában Bángyörgyi Károly Basirius szerepében. A képmutató demagóg álarcában olyan feszült légkört teremtett, amely sodorta a főhőst is a mind magasabbra ívelő teljesítményben. Együttesen, de külön-külön is kiváló alakítás volt Körösztös Istváné (Első koldus) és Lengyel Jánosé (Második koldus). Kettőjük sajátos drámai harca, re- zonálásuk a „magasabb” körökből kiszivárgó titkokra félémé-, lő mozzanata volt a bemutatónak. A nagysikerű előadásban értékes teljesítményt nyújtott Kovács Lajos (II. Rákóczi György), Lukács József (Keresztúri Pál) és Csernák Árpád (Doby Tiszteletes), de a többi szereplő is megfelelt: Konter László (Csulai püspök), Fekete László (Rhédey főkapitány), Szűcs András (Diák), valamint Valkay Pál (Szeredai) és Szerencsi Hugó (Csavaró) az iskolamesterek szerepében. A modern sverrúéletű drámához jól illett Csányi Árpád korszerű, nem a naturalizmus látványosságával, hanem a kifejezés erejével ható díszlete, akárcsak Vágvölgyi Ilona stilizált jelmezei. Tóth Lajos |Q BÚB 1972. DECEMBER 2. A MÜZSÁK, a népszerű művészeti és tudományos magiazin eiz évi negyedik száma decemberben jelenik meg. A különösen gazdag tartalmú karácsonyi szám élén a száz éves Budapest fejlődésének legérdekesebb vonásait ismerteti Mészáros Ottó cikke. Az írást egykorú fényképfelvételek dokumentálják. Száztizenkét vers szülőháza címen írt Miklós Róbert Petőfi apjának, a „jó öreg kocsmár ros”-nak szalkizentmártoni fogadója és mészárszéke helyén megnyílt emlékházról. Hogyan alakult ki je&enlegj naptárrendszerünk, miért éppen január elsején ünnepeljük az újévet? Erről írt renkívül érdekes cikket a kérdés tudós ismerője, Hahn István professzor. A skandináviai hajómúzeumok, pontosabban régi hajókból kialakított múzeumokról, kultúrtörténeti érdekességeikről számol be Dévényi Róbert színes írása. Koczogh Ákos a neves erdélyi szobrászt, Szerván ti usz Jenőt mutatja be. A színművészetnek nemcsak az általában emlegetett Thália a múzsája. A tragédia és a komédia két múzsájáról írt sokakat érdeklő cikket Székely György színhaztörténész. Megemlékezik a Múzsák új száma az ötven évvel ezelőtti világraszóló felfedezésről: Tuthenka- men sírjának megtalálásáról, a felfedező, Carter egykorú leírása részleteinek közlésével. Honnan eredt, mit jelentett a régi szobrokon, képeken a titok, zatcs mosoly? Erre próbál magyarázatot adni Maron Ferenc „Archaikus mosoly” című érdekes, bőven illusztrált cikke. A Sajtó-múzeum rovat a magyar sajtó egy színes, bátor kezdeményezésére, az 1944-ben megjelent é^ betiltott Pesti Postára emlékezik Székóly Sándor írása a 150 éve született Pasteur, Róka Gedeon írása pedig az iáit-' száz évvel ezelőtt született Ko- ' pernikusz világjelentőségű munkásságáról szól. A neves magyar bibliafordító, Káldi György kevéssé isA BÉKÉS MEGYEI MÉK felvételt hirdet szállítási viasgávafl, vagy szállítása murücafcörben gyakorlattel remd€tSk)ezo [részére szállítási előadói munlkafcör betöltésére. JöLaratikiezná lehet: Békéscsaba, Tanácsköztársaság u. 44. ee. alatt a titkárságon. s Gépírni tudó MEOadminisxtrátort keresünk felvételre. „ENERGIA” jeligére az orosházi hirdetőbe. 445716 A Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat megvételre kínál 20 000 db 14-es méretű virágeserepet Cím: Gyula, Sándorhegy 2. 366941 mert életéről írt Rónay György a Káldi-biblia megteremtőjének 400. születési évfordulója alkalmából. A világcsodák rovatban H. Barta Lajos a Kremí és a moszkvai KGST-palota épületét ismerteti. A gyomai Kner múzeumról szóló cikk, a Képes Krónika, a MÜZSÁK és a TV közös rejtvénypályázata teszi teljessé a MÜZSÁK 1972. negyedik számát, amely természetesen az ország bármelyik múzeumába érvényes, szokásos ingyenes múzeumi belépőjegyet is tartalmazza. A Fáklya December 5. a szovjet alkotmány ünnepe. E nap jelentőségét méltatja a Szovjet—Magyar Baráti Társaság színes, képes lapja, a Fáklya, amely az 50 éves jubileum alkalmából egész éven át színes írásokat, illusztrált cikkeket közöl a Szovjetunió köztársaságainak félévszázados fejlődéséről. A lap december 3-án megjelenő, új szár ma Kirgiziát és Tádzsikisztánt mutatja be. Ezek a közép-ázsiai köztársaságok a szovjet népek testvéri összefogásának 50 éve alatt századoknak beillő utat tettek meg, s hajdan elmaradott népeik ma már fejlett iparral, mezőgazdasággal, kultúrával rendelkeznek. A magyar—szovjet kapcsolatokról szóló rendszeres tájékoztatás keretében ezúttal a Szovjetunióban 1935-ben emigrált és Kirgiziában letelepedett Mészáros László szobrászművész életével és munkásságával ismerkedhetnek meg a lap olvasói, s érdekes adatokat találnak majd arról is, hogy a távoli Kirgíziában mennyire ismerik a magyar irodalom értékeit, s milyen kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn hazánkkal. Sport, irodalom, keresztrejtvény, humor teszi változatossá a lap olvasóinak szórakozását. A MEZŐGÉP VÁLLALAT KÖZPONTI GYÁREGYSÉGE Szarvasi üt, felvételre keres: TMK-vaianyBzfireilőltfilfc, géplakatosokat, eestergályosoikafc, gáz- és otojtüzefcsü kazánokhoz 'Vizsgázott fűtőketJelentkezés: a személyzeti előadónál. 2SWM8 SÜTŐIPARI VÄLLALAT, BÉKÉSCSABA, \ Oroaháal üt 88—136 alatt 1*12. december 6-án, délelőtt 10 órakor 4 db gumikerekű, felújított állapotú LOVASKOCSIT nyilvános árverésen értékesít Kölcsönözzön ön is! Női, férfi esküvőiruha, gondja megoldódik; mert divatos anyagból modern vonalú, szép ruhát választhat Jelmezkészítő és Kölcsönző Fióknál Békéscsaba, Kazinczy n. 26. Képünkön balról Kovács Bajos (n. Rákóczi György) és Bics- key Károly Jászai-díjas (Apáczai Cseri János) a dráma egy jelenetében. (Fotó: Demény Gyula) 4 MÚZSÁK áj szánta
