Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-10 / 291. szám

Divatos télikabátok FIATALOKNAK n «saESBMS3SisssBasaseia«sB2SBB*ess*«assE*aeBSH» fiMaaBiiBiiiaMaaciBiRMCRRBCBsasH: KoHé^lnin —» szülő és permek MituMon családban izgalom és várakozás, ha a gye­rek kollégiumba megy, kivált, ha általános iskolásról van szó. Igaz, az esetek többségében a szomszédos városban, a közeli nagyközségekben van a kollé­gium — tehát megoldható a hazamenetel is, a látogatás is —, de a család megszokott életrendjének a megbontása, a szülői ház elhagyása mégsem könnyű, sem a gyereknek, sem a szülőknek. A szocialista állam rengeteg pénzt költ a kollégiumok léte­sítésére és fenntartására. Je­lenleg mintegy 8 ezer általá­nos iskolás és csaknem 40 ezer középiskolás lakik minimális térítés ellenében kollégiumban. A közeljövőben azonban továb­bi jelentős kollégiumépítési program bontakozik ki, s vár­hatóan tetemesen növekedni fog a kollégisták száma. Fon­tos dolog ez, mert azoknak a tanyai gyerekeknek, akik nehe­zen vagy egyáltalán nem tud­ják megközelíteni a jolbb tanu­lási körülményeket biztosító körzeti iskolákat, szükségük van a bentlakásos intézmények­re. És a középiskolás bejárók számát is csökkenteni kell, hi­szen a hosszú utazások a diá­kok tanulásától, pihenésétől, szórakozásától rabolják el az időt. Az okos szülőknek tehát — bármilyen nehéz is a válás — örömmel kell kollégiumba küldeniök gyermekeiket. Egyébként szó sincs arról, hogy elszakadnának a család­tól. Sőt! A kollégiumok kife­jezetten igénylik a szülőkkel való szoros kapcsolattartást. A kollégiumi rendtartás például előírja, hogy a lehetőségektől függően a kollégiumi nevelőta­nárok végezzenek családlátoga­tást Az Ország legtöbb kol­légiuma az első évben írásos tájékoztatót küld a szülőknek a kollégiumi munkarendről. Ezenkívül levélben rendszeresen ismertetik a családdal a gyere­keket érintő fontos kérdéseket A jó kapcsolatok kialakítása érdekében viszont azt kérik, hogy a szülők is juttassák el észrevételeiket a nevelőtaná­rokhoz, a kollégiumi igazgató­hoz. A gyerekek második ott­hona a kollégium, rendkívül fontos tehát, hogy ott jól érezzék magukat Ennek érde­kében össze kell fogniok- a ta­nároknak és a szülőknek, A taapsztalatok azt mutatják, hogy nem mindig konfliktus­nélküliek a hazalátogatások. A gyerek a kollégiumban előbb- utóbb hozzászokik egy egészsé­ges életrendhez, amit otthon is tiszteletben kellene tartani. A kollégiumban nincs reggeli lustálkodás, szokássá válik a rendszeres tisztálkodás, — az étkezés előtti kézmosás, a für­dés, a fogápolás — kialakul a tanulás, a pihenés és a szóra­kozás egyfajta időbeli ritmusa, kulturáltabb lesz az emberek­kel való érintkezés, s ezeket bizony mint formálódóban levő tulajdonságokat magukkal vi­szik a családba. Az esetek egy részében azonban nem értik, nem fogadják el otthon ezeket a változásokat, s a kulturáltab­bá válás megnyilvánulásai fö­lött gúnyolódnak, tréfálkoznak. Ügy fogják fel a rendszeres kézmosást, a gyerek étkezés utáni fogmosását, mint urhat- námságot, mint a családból va- lé kiszakadás jelét. Nagy baj ez! Az okos szülő nem ezt az utat járja, hanem maga is ta­nul gyerekétől. Áz évszázados megszokásokat' ,a konzervatí­vabb életvitelt jobbal, korsze­rűbbel kicserélni nem szégyen, hanem erény. Az is gyakoriszi^Qi ^ nasz, hogy a gyerek nagyszájú ha hazamegy. De miről van szó tulajdonképpen? Arról, hogy a gyerek időközben éret­tebb lett. Tanul, növekszik tu­dása, szélesedik látóköre, hiszen a kollégiumban kifejezetten azt kérik tőle, hogy vegyen részt saját ügyeinek intézésében, esetenként az önkormányzat­ban is. Azután hazamegy, s amit a kollégiumban jónak lá­tott. mindazt szeretné megho­nosítani otthon. A család azon­ban védi a megszokottat, s kész az összeütközés. Türelemmel kell lenni a véleménye mel­lett erősebben kitartó gyerek iránt, hiszen végsősoron nem akar rosszat. Sőt, éppen a csa­lád szeretete diktálja’, hogy egyben s másban változtatni akar a régin. Kollégistának ienm nagy dolog. Talán azért, mert az otthonból való kiröppenés egy kicsit mindig a felnőtté- válás jele, vagy talán azért — s ez mindig igazság volt — a kollégium többletet ad tudás­ban, emberségben. Nem vélet­len, hogy a régi világban a leggazdagabb emberek is igye­keztek gyerekeiket kollégium­ba adni. Most lehetővé vált, hogy a kétkezi dolgozók gyere­kei is élhetnek a kollégiumok előnyeivel. Jó lenne, ha e kö­zösségekbe való beilleszkedést, érdeklődéssel és buzdítással job­ban segítenék a szülők. Tóth László Receptek Rakott tészta. Manapság egy­re ritkábban készítik a háziasz- szonyok, mert egy kicsit több munka van vele, mint más tész­tával. Gulyáslevessel kitűnő va­sárnapi ebéd. A tésztát kifőz­zük, egy tűzálló tálat kivaja­zunk, morzsával beszórjuk és a következő sorrendben lerakjuk a tésztát és a tölteléket: egy sor tészta egy sor reszelt citromhő- héjával ízesített cukrosmák, egy sor tészta, egy sor rummal meglocsolt cukros dió, egy sor tészta, egy sor barack-lekvár, egy sor tészta. A tészta tetejét sütőbe tesszük és jól átforrósít- juk. Marhahús vadasam, zsemiye- bombőccal. A marhahúst meg­mossuk, megtisztítjuk a zsírtól, hártyáktól és karikákra vágott sárgarépával, fehérrépával, vö­röshagymával, két szelet cit­romkarikával, 10 szem fekete- borssal, sóval, 2—3 babérlevél­lel, csövespaprikával, 1 kanál paradicsompürével, vízzel pá­roljuk. Ha a hús megpuhult, ki­vesszük a léből, hűlni hagyjuk, majd felszeleteljük A zöldséget szitán áttörjük. Világos rántást készítünk, felöntjük a zöldséges húslevessel, ízesítjük kevés ége_ tett cukorral, néhány szem cap- ri bogyóval, izlés szerint egy-két kávéskanál mustárral, kevés ecettel, vagy citromlével. Fel­forraljuk, majd hozzáadunk két. deci tejfelt és óvatosan belerak, juk a hússzeleteket. Zsemle- gombóccal tálaljuk. Készítése: szokásos módon galuskatósztát készítünk, belekeverünk pirított zsemlekockákat (egy személyre egy zsemlét számítunk) és evő­kanállal forrásban lévő vízbe szaggatjuk. Ha feljön a víz te­tejére, megfőtt. 1. Barna, fehér halszálka® tweedből barna bőrőves kabát, csont csattal, vörösróka sálgalér- raL 2. A kabát eleje-háta barna panofix, vagy műszőrme, a ka­bát ujja, gombolópántja, nad­rágja barna posztó. 3. Fehér-fekete tweedből ka­pucnis kabát, a kabát alján és a kapucnin fekete szőrme díszítés. 4. Trencskő jellegű, halszálkás anyagból kabát és nadrág, meleg béléssel. 5. Csíkos anyagból kétsorosam, gombolt, őves, szürke-fehér csi­kós. felgombolható galléré ka­bát. 6. Fekete posztóból fekete szőr­me és zsinór díszítésű alkalmi kabát. Bakó Ilona Több halat az asztalunkra BEJÁRTA a világsajtót a hír, az amerikai egészségügyi minisz­térium szenzéziós közleménye: miszerint az Amerikai Egyesült Államok arra biztatja polgárait, ha egészségesek akarnak lenni, csak egy módon érhetik el, egye­nek hetente négyszer halat. A közleményben legfőbb érvként szerepelt, hogy az olyan orszá­gokban, mint Japán és Olaszor­szág — ahol magas a halfogyasz­tás — ismeretlen a szívinfark­tus, s ugyanakkor jóformán csak kitűnő tanulókat találni a kizá­rólag halfogyasztó halászfaluk- ban. AMERIKA TEHAT a halevés bűvöletében él, de nálunk min­den mozdulatlan, úgy tűnik, megváltoztathatatlan a szám: hazánkban az egy főre eső évi halfogyasztás most már hosszú évek óta mindössze 2,3 kilo­gramm. És ezzel sikerült ismét December 11-én, hétfői 11 érakor nyitjuk meg ruházati, műszaki és lakberendezési áruházunkat Szarvason, a Kossuth L u. 21. sz. alatt Férfi-, női és gyermekruházati cikkek, méteráru, fehérnemű, ágynemű, kötöttáru, cipő, továbbá rádió, televízió, fényképezőgép, elektromos háztartási cikkek, bútorok nagy választékban, olcsó áron kaphatók. Ugyanitt használati tárgyait bizományba, értékesítésre átvessziih, illetve készpénzért megvásároljuk Bizományi Áruház Vállalat egy feltűnő eredményt produkál­nunk: halfogyasztásban a világ- ranglista legalján foglalunk he­lyet. Sok oka van ennek. Első­sorban táplálkozási szokásaink­kal magyarázható, hogy a hal nálunk nem népeledel, ünnepi ételnek számít konyháinkon, vagy legalábbis többnyire kará­csony estének kell lennie ahhoz, hogy a halat, ha törik, ha sza­kad, megvásároljuk. Különben nem teszünk érte egy lépést siem, nem követeljük, nem sürgetjük, pedig a halétel jó is, hagyomá-, nyosan szerepel a régi magyar ételeink között is, s amellett leg­főbb erénye, hogy rendkívüli biológiai értékekkel bír. A hal­ban található komplett fehérje minden átalakítás nélkül beépül szervezetünkbe; magas A_ és B- vitamin, valamint kalcium tar­talma van. Mégis hányán vetik ellene: ugyan, a hal nem étel, nem lehet vele jólakni, s rövid­del a fogyasztás után az ember újra éhesnek érzi magát. Ennek oka nyilván a könnyű emészt­hetőségében keresendő, dehát miért rójuk fel a halnak, hogy nem terheli órákig a gyomrun­kat? HALÉTELEK dolgában, saj­nos, kissé nehézkesek vagyunk. Eltelnek hónapok, hogy egy rán­tott halat, vagy halászlét az ét­rendünkbe iktassunk, és közbe» hiányérzetünk sincs. Igaz, a mes­terséges halastavak zsíros ponty- fajtái sokat rontottak étvágyun­kon, elment a kedvünk a halvá­sárlástól. De nemcsak ponty van a világon. Olyan zsírtalan nö­vényevő halak, mint az amur és a busa is kaphatók üzleteink­ben. Van tehát remény, hogy vál­tozik az az arány, amit manap­ság halevésben nyújtunk. Nem­rég Halászati Tanács is alakult, hogy megfelelő segítséget kapja­nak a halgazdaságok, hogy az üzlethálózat állandóan és folya­matosan kapjon halat. Hogy vál­tozatosabb halételekhez juthas­sunk, jelentős a halimportunk is; évi ötszáz vagon halkonzerv ér­kezik hazánkba, valamint 150 tonna tonhal és hal-fiié kerül az üzletekbe. ANONYMUS ÍRTA egykor: abban, hogy honfoglaló őseink a Kárpát-medencét letelepedésre alkalmasnak találták, és hallat­lanul meg is szerették, közreját­szott a terület vizeinek bősége a legkülönbözőbb halakban. Ha­lászaink, képzett haltenyésztő szakembereink, vizeink és halas­tavaink ma is szép számmal akadnak. Csak a halszeretetünk, a halételekhez való ragaszkodá­sunk változott. Reméljük, nem helyrehozhatatlanul. K, E, \

Next

/
Oldalképek
Tartalom