Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-10 / 291. szám

így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin. Játék a világgal? flz idő nemcsak pénz, hanem I élet is.... Ha az Egyesült Ál­lamok tartja magát adott sza­vához és a közösen meghatáro­zott időpontban aláírja a viet­nami tűzszüneti egyezményt, már heteik óta hallgatnának a fegyverek. Nem így történt s a hét minden napján változatla­nul érkeztek a hadijelentések is. A szabadságharcosok több sikeres akcióval — mindenek­előtt a saigoni katonai légiki­kötő elleni rajtaütéssel — bizo­ny! tottáik ,hogy Washington és Saigon a jövőben sem lesz ké­pes az erő nyelvén beszélni. Ugyanakkor az amerikai B—52- esek továbbra is szórják pusz­tító bombaterhüfket Dél-Viet- namra s a VDK déli körzetei­re. Az idők múlása újabb em­beri életek pusztulását, anyagi értékek megsemmisülését je­lenti. A párizsi jelentéseiken állan­dó hangulat-hullámzás lett úr­rá a héten. A bizalmas meg­beszélések alighogy újrakezdőd­tek, átmeneti időre ismét abba­maradtak, majd különböző konzultációik után megint foly­tatódtak. Közben több ízben optimista, sőt túlságosan derű­látó híreik láttak napvilágot: a megállapodás gyors paraíálását helyezték kilátásba. Ám cáfola­tok is következtek, némiképpen lehűtve a túlzott várakozáso­kat. Részletekbe menő tájékozott­ságunk márcsak az eszmecsere titkossága miatt sem lehet A kiszivárgott és kiszivárogtatott értesülések, valamint a nyugati sajtó vélemények olyan képet tükröznek, hogy nem egyszerű­en fordítási vagy értelmezési viták folynak — ahogyan ezt korábban maga, Kissinger ál­lította —, de az amerikaiak igyekeznek a már aláírásra elő­készített egyezmény lényegét megkérdőjelezni. A vietnami fél nagy rugalmasságot és haj­lékonyságot tanúsít, de nem tud és nem akar beleegyezni abba, hogy semmissé váljanak hosz- szú, áldozatos harcának ered­ményei. Ebben a kritikus idő­szakban a tűzszünet aláírása az amerikaiakon múlik, fel kell végre hagyni a rosszízű manő­verezéssel. Mennyire bonyolult a dél­vietnami helyzet, arra fényt ve­tett a DIFK és a VDK komoly tiltakozása a saigoni börtönök­ben és koncentrációs táborok­ban végrehajtott mészárlások ellen A Thieu-rezsim több tíz­ezer politikai foglyot tart rab­ságban s a tűzszünet lehetősé­gének hírére máris száz és száz fogvatartott hazafit mér­geztek meg. A saigoni kor­mányzat így akar megszabadul­ni ellenfeleitől, az amerikaiak pedig ezzel a rendszerrel kí­vánják biztosítani a „demok­ráciát” Dél-Vietnam ban... Helsinkiben közben harma­dik hetükbe léptek az európai biztonsági konferenciát előké­szítő tárgyalások. A megbeszé­lések most már érdemi kérdések­ről folynak. A szocialista or­szágok — köztük a magyar nagykövet — konkrét javasla­tokat tettek az értekezlet idő­pontjára. helyére, napirendjé­re vonatkozólag. A nyugatiak elsősorban a konferencia na­pirendi és eljárási ügyeit akar­Cérnán, az Apollo—17 par- rancsnoka és Schmitt, az expe­díció geológusa pénteken este az anya űrhaj óból kivezető szűk alagúton átmászott a holdkomp. óa, hogy ellenőrizze az egység berendezéseit és áttelepítse mindazokat az eszközöket, ametj ják tisztázni, s csak utána ad­nák hozzájárulásukat a szín­helyhez és dátumhoz Valószí­nűleg egyszerre fognak dön­teni az összes problémákban, ami egyúttal azt jelenti, hogy az előkészítés várhatólag janu­árra is áthúzódik. Meglehetősen ellentmondásos volt ezzel kapcsolatban a NATO miniszteri tanácsülése, amelyet Brüsszelben tartottak meg. Ma már egyik Atlanti ál­lam sem ellenezheti nyíltan az európai biztonság gondolatát, természetesen megpróbálnak azonban olyan kérdéseket elő­térbe állítani, amelyék főként a nyugat érdekeit. szolgálják. Nyitányként szolgált a had­ügyminiszterek találkozója, akik hidegháborús húrokat pen­gettek és öt-hat évre „betáb­lázták” magukat a fegyverke­zési tervek fokozását illetően. Jellemző mozzanata vottt az ülésnek, hogy a hivatalától megváló Laird amerikai had­ügyminiszter az erőpolitükáról zengte hattyúdalát s búcsú­tanácsként a militarizálás foly­tatását kötötte kollégái lelkére. A nyugati nagyhatalmak ha­gyományos „német-vacsorája” (ilyenkor az amerikai, francia, brit és nyugat-német külügy­miniszter értekezik a Bomt fog­lalkoztató kérdésekről) alaposan eltért a megszokottól. Arról ta- j náicskoztak, hogy milyen forrná, j ban és ütemben történjék meg az NDK elismerése. Bonn sze-j retné, ha Atlanti partnerei nem előznék meg; amerikai elképze­lések szerint az elismerést eset­leg csak bizonyos idő múltával követné a nagykövetek cseréje. A folyamatot azonban nemhogy megállítani nem lehet, még fé­kezni ia nehéz. A héten Irán és Burundi ismerte el az NDK-t, Winzer külügyminiszter aláírta a kapcsolat-létesítési okmányt a J finnekkel, jelentkezett Tunézia is, sikeresen folynak a megbe­szélések Ausztriával és Svéd­országgal A demokratikus Ber­linben nyilván kellemes gond lesz, hogy valósággal új „diplo­máciai negyedet” kell majd lé­tesíteni. S ne feledkezzünk meg New Yorkról sem: az NDK UNESCO felvétele után megér­kezett az ENSZ székhelyére a demokratikus német állam öt­tagú megfigyelői missziója. I he el uraló két nagy témakör mellett, legalább táv­irati stílusban utalnunk kell né. hány nagy jelen Lőségű fejle­ményre. Allende chilei elnök nagyhatású ENSZ-beli megnyi-; latkozása után Moszkvában tárgyalt, s útjának következő ál­lomása Kuba lesz. Bejelentet­tek egy másik Szovjetunióbeli j utat: Pompidou januárban, var, lahol Belorussziában kétnapos protokoll-mentes eszmecserét folytat Breasnyewel és más szovjet vezetőkkel. S végül a választások folytatódnak: Uj Zéland után Ausztráliában is munkapárti győzelem született, a két ország kilépésére számíta­nak a SEATO-ból, a délkelet­ázsiai katonai tömbből. Japán ma járul az úrnak elé, ponto­sabban szólva, magyar idő sze­rint már szombaton éjfél előtt kezdődött a szavazás: Budapest és Tokió között nyolc és fél óra az időkülönbség... lyekre a „Challenger”-ben töl­tendő 75 óra során szükség lesz. Szombaton az űrhajósok súly­talanságai kísérlete; .et végeztek folyadékokkal. Valamivel reggel hat óra után rákkoktélt és hús­szeleteket „vacsoráztak” majd fél nyolc után — az űrben most harmadszor — pihenni tértek. I v (Reuuer) I Aláírták a magyar—goineai tárgyalások jegyzőkönyvét Dr. Bíró József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja külkereskedelmi miniszter és dr. Barry Alpha Oumar, a Guineái demokrata párt Politikai Bin zottságának tagja, kereskedelmi miniszter szombat reggel a Kül­kereskedelmi Minisztérium­ban jegyzőkönyvet írt alá, ösz- szegezve a tárgyalások eredmé­nyeit. Guinea kérésére előzete­sen megvizsgálták, hogy Ma­gyarország milyen módon vehet részt az 1973. tavaszán induló Üj-Guineai ötéves gazdaságfej­lesztési és szociális terv megva­lósításában. Áttekintették a két ország árucserero.-galmának ala­kulását és kibővítésének lehető­ségeit is. (MTI) Az Emberi Jogok Napja Esztendőről esztendőre meg­emlékeznek december 10-én az Emberi Jogok Napjáról. Hu­szonnégy esztendeje, 1948 óta, amióta az ENSZ kezdeménye­zésére az évnek ezt a napját ennék a fontos kérdésnek széntelik, sajnos, mindig akadt időszerű téma, vérforraló jog- tiprás, ami ellen a jogászok és a politikusok, a társadalom kü­lönböző rétegeinek képviselői a világ számtalan országában felemelték szavukat. Minden al­kalommal tiltakoznak az apart­heid politika, a fajüldözés, a színesbőrűek jogfosztása, üldö­zése ellen, s teszik ezt most is, egy mindennél barbáraibb, pusztítóbb konfliktus: a viet­nami háborúval kapcsolatosan. A felháborodás hullámai jog­gal csapnak magasra az Embe­ri Jogok Napján. Az alapvető emberi jogokhoz ugyanis magá­tól értetődően hozzátartozik a lét elemi feltételeinek joga. Márpedig Vietnamban az ame­rikai agresszió, a meg-megis­métlődő légitámadások, a sok­felé bevetett „kísérleti” vegyi és bakteriológiai fegyverek kö­vetkeztében a lakosság számá­ra a puszta létfenntartás is gyakran kérdésessé válik. Lehet-e, szabad-e egyáltalán jogról beszélni ott, ahol a fenn­álló rendszer feltételezett ellen­feleit, sőt azokat is, akik Thieu elnök személyét nem tartják al­kalmasnak, egyszerűen börtön­be vetik, megkínozzák, lemé­szárolják. Egybehangzó adatok szerint Dél-Vietnamban — be­leértve a csecsemőket és az ag­gastyánokat — a lakosság két százaléka koncentrációs tábo­rokban, külön e célra létesített fegyintézetekben sínylődik. S fennáll annak a veszélye, hogy a békés rendezésről szóló meg­állapodás aláírását iszonyú vér­fürdő követi, amelyben a sai­goni bábrezsim valamennyi po­litikai ellenfelét egyszer s min­denkorra elhallgattatja. Nos, az Emberi Jogok Nap­ján erről is szó esik majd a világ négy égtáján rendezendő üléseken. Hz ENSZ közgyűlés felszólította Izraelt az arab területek kiürítésére Az ENSZ közgyűlése pénte­ken minden eddiginél nagyobb j szavazattöbb .éggel, nyolcvanhat szavazattal hét ellenében 31 tar­tózkodás mellett szólította fel Izraelt az 1967-es háborúban megszállt arab területek kiürí­tésére, amikor a közel-keleti vita befejeztével szavazott a 19 el nem kötelezett ország által beterjesztett határozati javas­latról. Az ENSZ határozat szóról szóra megismétli a közel-keleti helyzet rendezésére hozott 1967. november 22-i BT-határozat fő pontjait, majd a következőket — Sajnálkozását fej éri ki, hogy Izrael nem hajtotta végre a Biztonsági Tanács határoza­tát; — Felkéri Izraelt: nyilváno­san fogadja el azt az elvet, hogy Az erőszakkal való terület- hódítás elfogadhatatlan; — Semmisnek nyilvánítja ki a megszállt területeken Izrael által végrehajtott változtatáso­kat, és felhívja az összes álla­mokat, „tartózkodjanak az olyan cselekményektől, beleért­ve a segélyezést is amelyek egyenlőek volnának az izraeli megszállás elismerésével”.-r- Elismeri a palesztin me­nekül ek jogait, mint a közel- keleti béke nélkülözhetetlen elemét — Felkéri a Biztonsági Taná­csot hogy tegyen meg minden szükséges lépést az 1967-eg ha­tározat teljes végrehajtásáért; — Teljes támogatásáról bizi- tosítja Kurt Waldheim főtitkár és közel-keleti különmegbízott- ja Gumnar Jarring békeerőfeszí­téseit A határozat mellett szavaztak a szocialista országok és a har­madik világ számos országa. — Ellene Bolívia, Costa Rica, Do­minika, Izrael, Kolumbia, Ni­caragua és Uruguay. Tartózko­dott egyebek között Albánia, az Egyesült Államok, Kanada, és Kína. Távo1 maradt a szava­zástól Algéria, Irak, Líbia és Szíria. Hasszán El-Zajjat egyiptomi külügym'ni’iZter a szavazás után kijelentette, hogy Egyiptom elé­gedett az eredménnyel. Nem ér. ti viszont Kína tartózkodó áll­áspontját és úgy véli, hogy a távolmaradt arab országok, A1-, géria, Irak, Líbia és Szíria el­vesztették már türelmüket az! ENSZ erőfeszítései iránt. George Bush, amerikai fődele­gátus kiielentette, ha lehetett volna ellene szavaz a határo­zatnak a segélyre vcna'koző ré­szének, és sa. Egyesült Államok, mindenesetre továbbra is tá­mogatásban fogja részesíteni Izraelt. Joszef Telkoah izraeli küldött már a szavazás előtt közölte, hogy a határozat szerinte nem szoigálja a béke érdekeit a Kö­zel-Keleten, és Izrael figyelmen kívül hagyja majd a dokumen­tumot. Kína képviselője azzal indo­kolta tartózkodását, hogy a ha­tározat nem ítéli el az izraeli agressziót és nem követeli a Pa­lesztinái nép jogainak helyre­állítását. (UPI) Szombaton nem tartott ülést Helsinkiben az európai bizton­sági és együttműködési értekez­let előkészítésével foglalkozó nagyköveti tanácskozás. A finn főváros diplomáciai körei azon­ban élénk érdeklődéssel fogad­ták azokat a jelentéseket, amelyek szerint a NATO mi­niszteri tanácsának brüsszeli ülésén elvben elfogadták, hogy a konferenciát a jövő évben Helsinkiben rendezzék meg. A szombati finn lapok feltű­nő helyen közük Luns NATO- főtitkár ezzel kapcsolatos kije­lentéseit. Mint ismeretes, az előkészítő tanácskozás általános politikai vitájában a NÁTO- országok közül egyedül Dánia foglalt állást nyíltan a jövő év nyarán történő megnyitás mel­lett, s a dán nagykövettel együtt csak Norvégia képviselője je­lentette ki, hogy a tanácskozás színhelyéül a finn fővárost ja­vasolja. A szocialista országok nagy része — köztük Magyar- ország is — a biztonsági kon­ferencia összehívásának idejéül 1973 júniusát, színhelyéül Hel­sinkit javasolta. Diplomáciai megfigyelők sze­rint a NATO mostani állásfog­lalása megkönnyítheti a továb­bi helsinki előkészítő tanács­kozásokat, bár természetesen nem old meg minden problé­mát. A NATO tagállamai ugyanis mindezideig kitértek a szocialista javaslatok elől, amelyek arra irányultak, hogy a konferencia helyére és időpont­jára vontkozóan mielőbb érje­nek el megegyezést Helsinki­ben, ehelyett a napirend rész­letes megvitatását szorgalmaz­zák. Bár nem várható, hogy a tanácskozás most következő szakaszában ez az álláspont lé­nyegesen módosulna — a NATO főtitkárának kijelentése ellenére sem — mégis nagyobb lehetőséget nyújt arra, hogy az előkészítő tanácskozáson sike­rüljön közbeeső megoldásokat elfogadni. Ilyen javaslatot ter­jesztett elő például a pénteki ülésen Willman lengyel nagy­követ, kijelentve, hogy lehetsé­gesnek tartja valamennyi — tehát a napirendre, az időpont­ra. a helyre és más kérdésekre vonatkozó — vitatéma párhuza­mos. egyidőben történő tárgya­lását. A nagyköveti tanácskozás hétfői ülésén folytatódik a vi­ta a biztonsági konferencia összehívásával kapcsolatos kér­désekről. Rövidesen döntés születik a karácsonyi—újévi szünet kezdetének időpontjáról is. A tanácskozáshoz közelálló körök szerint a szünet kezdeté­nek valószínű időpontja de­cember 15, a megbeszélések felújításának idejéről azonban még nincs végleges elképzelés. (MTI) KGST-delegáció Kubában Dró Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, a Forradalmi Kormány elnöke, a kormány több tagjának jelen­létében fogadta a KGST Végre- | hajtó BLaottiságálnaki Kubában, i tartózkodott küldöttségét. A több órás szívélyes hangú baráti j megbeszélésen értékelték a! KGST küldöttsége kubai or­szágjárásának tapasztalatait. A déligyümölcs ültet', ényeken, a papírgyárakban, a cukorgyárak­ban és az elektromos erőművek­ben tett látogatások színhelyei:, jelzik, hogy a sajátos földrajzi helyzetben lévő Kuba, a KGST< legfiatalabb tagországa, milyen teiü.eteken tudhat a legeredmé. nyeseLben résztvenni a szocia- Usta országok gazdasági integ­rációjában. A KGST küldöttsé­gének tagjai tájékoztatták a kubai körmi ny vezetőit a komp. lex program időszerű kérdései­ről Fidel Castro a beszélgetés után ki telem tette: „számunkra rendkívül értékesek azok a ta­pasztalatok, ame'yeket a szocia­lista országok az együttműködés hosszú évei alatt szereztek”. A KGST magas szintű kül­döttsége pénteken délután el­utazott Kubából (MTI) Helsinki jelentés Folylatfa útlát az Apollo-17

Next

/
Oldalképek
Tartalom