Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-09 / 290. szám

A párfcsoportoké a szó Az első tapa§zfalaíok kedvezőek a szeghalmi járásban SO eres a Szovjetuniói Üzbegisztán háromszínű aranya Irta: Abid Szadikov az Üzbég Tudományos Akadémia elnöke Ezekben a napokban, he-, tekben egyre pezsgőbbé válik a| pártáiét, valamennyi alapszer-1 vezetben. Közeledik az éves be­számoló-taggyűlések ideje, ame­lyeken több más mellett a ve­zetőség ezévi munkáját is érté­keli majd a tagság. A szeghalmi járásban lévő 352 pártcsoport közül jónébány- nál már túl vannak az érte­kezleteken. A legelsők között tartották meg a Biharugrai Ál­lami Gazdaságban, ahol Kiss István, a gazdaság pártalapszer. vezetőnek titkára már össze­gezte a tapasztalatokat: — Elöljáróban megemlíte­ném, hogy az előre kiadott tit­kári tájékoztató rendkívül hasznosnak bizonyult az előké­szítő munkában. Ennek alapján készítettük el az intézkedési tervet, amelyet eljuttattunk minden pártcsoporthoz, és a, bi­zalmiak e szerint készültek fel A crondos szeerveeő mun­kát és a jó' felkészülést igazol­ta, hogy gazdaságunkban mind a hat pártcsoport-értekezleten teljes volt a létszám és örven­detesen aktívak voltak a párt­tagok, amit az is bizonyít, hogy a hat pártcsoport 41 tagja közül 20-an szólaltak fel. — Hallhatnánk példákat? — Természetesen. Bállá Ist­ván üzemgazdászunk például nem fogadta el a róla készült jellemzést. Kiderült a beszélge­tés során, hogy az valóban meg. alapozatlan volt, ezért a tagok javasolták, hogy a tényeknek megfelelő jellemzés kerüljön a jegyzőkönyvbe. Megbírálták a gazdaság veze­tőjét, dr. Kozma Lajost, hbgy sokat hiányzott —■ ha igazoltan is — a taggyűlésekről. Bár mindenki tudja, hogy Kozma elvtársnak legalább egy tucat funkciója van, s közte több or­szágos, — sűrűn jár külföldre, s emiatt a hiányzás, mégis a rártcsoport tagjai elvárják, hogy az igazgató is rendszeresen vegyen részt a taggyűlésen. Kozma elvtárs elismerte a kri­tika jogosságát és ígéretet tett arra, hogy a jövőben minimális­ra csökkenti a hiányzást. Szóvátették, hogy az szb-titká- runk nem foglalkozik eleget a szakszervezeti munkával. Kiju­tott a bírálatból Rózsa Viktor­nak is, aki a csúcsveze tőség tagja, de annak munkájában nem eléggé hatékonyan vett részt. Oláh Aladárról az volt a vélemény, hogy vezetői munká­jához elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy szakmailag tovább képezze magát, hiszen, mint kerületvezetőnek, ma már tu­dományos felkészültséggel kell hogy rendelkezzen. Persze kijutott az elismerés­ből is azoknak, akik arra rá­szolgáltak. Privóczki László, az egyik pártcsoport vezetője és bizalmija, a tagok; — a csúcs- vezetőség véleménye is ez — szerint kimagaslóan látja el megbízatását.. Rendszeresen meg­tartja a pártcsoport-értekezle- tet és döntéseknél minden tag­nak kikéri véleményét. Aki pe­dig nem tesz eleget megbízá­sának, attól a tagság megvonja bizalmát úg'y, mint Molnár An­taltól, aki — habár munkaköri kötöttsége miatt — nem tudta elvégezni pártcsoportvezetöi te­endőit, ezért — a pártcsoport tagjainak javaslatára — a tag­gyűlés leváltotta funkciójából. A tacjság mindenütt szó­rnánk érte a feladatok mikénti végrehajtását azoktól, akik pártmegtlzatást kaptak. Z. Tóth Jenő pórtcsoportve- zetőt azzal bízták meg, hogy rendszeresen adjon tájékoztatót a pártcsoport tagjainak az idő­szerű kérdésekről, Rózsa Ele­mért, a VS^B titkárt pedig az zal, hogy a jövőben jobban ossza meg munkáját a vezetősé­gi tagokkal, ne egyedül akar­jon intézni mindent. Többet foglalkozzon az üzem. és mun­kaszervezéssel, munkaverseny- nyel, negyedévenként tartson szb-ülést, félévenként taggyű­lést. A megbízás teljesítéséről pedig a taggyűlés előtt adjon számot. Bírálták az alapszervezet ve­zetőségét is, mert nem tájékoz­tattuk megfelelően a páitcso- portokat. Elhatároztuk, hogy ezután a pártvezetőségi ülése­ken készült jegyzőkönyvet több példányban készítjük el, s el­juttatjuk minden pártcsoport vezetőnek. • * * Bár a szeghalmi járásban működő 352 pártcsoport közül még csak a felénél tartották meg az értekezletet, az már megállapítható, hogy az előző éveikhez és fontosságához képest megnőtt a pártcsoportok szere­pe, jelentősége a pártélet min­den területén. Ez a véleménye Tóth Sándornak, a párt szeg­halmi járási bizottsága titkárá­nak: — Az eddig lezajlott párt- csoport értekezleteken nagyító alá helyezték minden egyes párttag ezévi tevékenységét. Meghatározták feladataikat, így mindenki tudja, mit vár tő­le a párt. írásban rögzítetteik a megbízásiakat, amit meghatáro­zott időben majd elővesznek és számonkémek. Mindenütt ör­vendetes volt a megjelenés számaránya, valamint a részt­vevők aktivitása, ami a hozzá­szólások nagy számában nyil­vánult meg. Elhangzott a pártcsoport ér­tekezleteken olyan bírálat — amelyekkel teljes mértékben egyetértünk —, hogy a felmen­tett párttagok foglalkoztatására nem fordítanak elég gondot. Az a mi javaslatunk is, hogy a felmentett elvtársakat jobban be kell vonni mindenütt a m un Icába, legalább úgy, mint ahogy azt Vésztőn, Körösla,- dánytan, Dévaványán teszik. Ezekben a községekben az idős elvtársak 60 százaléka rendsze­resen részt vesz a taggyűlése­ken. Jó, hogy meghívják őket, mert a taggyűléseken, mutatott aktivitásuk nagy hatással van a fiatalabbakra is. Helyesnek bi­zonyult az is, hogy a pártcso­port értékeseteken minden esetten résztvesz az alapszer­vezeti vezetőség egy-egy tagja. Ök ott a tagság előtt mondják el az alapszervezet vezetőségé­nek véleményét a pártcsoport munkájáról, tevékenységéről, amit aztán meg ia vitatnak. Mi is arra törekszünk, hogy a párt járási bizottságának politi­kai munkatársai minél több he­lyen tudjanak részt venni az értekezleteken. így a pártcso- portok érzik azt, hogy munká­juk fontos és a felsőbb vezetők is érdeklődnek iránta. Az érte'fezle ek tapasz, j talatai —■ bár a kép még nem teljes — arra is inspirálnak bennünket, hogy a jövőben to­vább növeljük a csoportveze- tök, csoportbizalmiak ideológi­ai, po'itikai felkészült égét. Per­sze ez nem megy máról hol­napra, de ha megvalósul, önál­lóbban tudnak vezetni, csele­kedni, dönteni, politikai, szerve­zeti kérdésekben. Ez azt is ered­ményezné, hogy minden egyes pártcsoport ideológiailag, poli­tikailag jól felkészült kollektí­vát alkosson. Ez pedig egyik — talán legfontosabb — feltétele a hatékony alapszervezeti munká­nak. Béla Ottó Az üzbég tudósok a Szovjet­unió megalakulásának jubileu­mát kétszeresen ünnepük. Az elmaradott, Írástudatlan, gyar­mati sorban élő nép a cári el­nyomás alól felszabadulva a művelődés útjára lépett és megteremtette saját virágzó tudományos és kulturális éle­tét. A ma élő tudósnemzedék gya­korlatilag a semminél kezdté, bár a századok sem tudták el­homályosítani a nagy elődök — Biruni, Ulugbek, Al Horezmi, Abu Ali, Ibn Szína, Naoiv — hírnevét Az Októberi Szocia­lista Forradalomig nem volt egyetlen felsőoktatási intézmény sem Üzbegisztánban. Mindössze ötven év telt el azóta és napjainkban egyedül az Üzbég Tudományos Akadé­mia 32 — legkorszerűbb esz­közökkel felszerelt — kutató- intézet munkáját irányítja. Köztársaságunk jelentős mér­tékben járul hozzá a Szovjet­unió gazdasági életének fejlő­déséhez. 1975-re ipari termelé­sünk másfélszerese lesz az 1970. évinek. Intézeteinkben a szer mélyi állománynak több mint fele üzbég — sok nő van közöt­tük —, a többiek a helyi nem­A kiállítások városa Naponta 60—70 000 látogató keresheti fél a szovjet főváros új nemzetközi kiállítási terüle­tét. Az új kiállítóterület létesí­téséről a Szovjet Kereskedelmi Kamara és a moszkvai városi tanács hozott határozatot. Az erre a célra igénybevett, több mint 900 000 négyzetméteres te­leknek hetedrészét foglalják el a pavilonok, a többi a szabad­téri kiállítók rendelkezéséire all. Helyet kapnak az adminisztra­tív és társadalmi rendeltetésű épületek is: lesz hangverseny- terem, mozi, uszoda, sportpálya és felsorakoznak az üzlethelyi­ségek is. Moszkva ma már a világ egyik legnagyobb kiállítási városa. A legutóbbi nyolc évben egymilüó- nál több szovjet szakember és mintegy 200 000 külföldi üzlet­ember kereste föl a Szckolnyiki parkban rendezett nemzetközi kiálütásokat, amelyok jelentősen hozzájárultak a szovjetunió nemzetközi kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolatainak bővítésé­hez. zetiségek képviselői, karakalpa- kok, tadzsikok, stb. Kutatásaink term'szelesen specifikusan kapcsolódnak föld. rajzi és éghajlati körülménye, inkhez. Az ötéves terv és köz­társaságunk szociális-gazdasági távlati tervének alapján hárem komplex kérdéscsoport megol­dását tűztük ki célul. , Az első az a sokrétű feladat, amely a gyapottermesztés fej­lesztésével kapcsolatos. Üzbe­gisztán — megőrizve jelenlegi pozicióját — a jövőben is az ország fehér aranyának, a gya­potnak legfőbb szállítója marad. A szovjet pamutipar termékei­nek 70 százaléka üzbég gyapot­ból készül. A meliorizáció, az öntözéses gazdálkodás, a ren­delkezésre álló vízkészletek tu­dományosan meghatározott hasznosítása, a gyapottermelés gépesítése — következésképp a gépgyártás fejlesztése —, haté­kony műtrágyák és növényvé- dőszerek biztosítása, mind-mind fontos tényezője a gyapotterme- lés növelésének. A gyapot nemcsak a pamut- szövetek alapanyaga, alma és citromsavat, fotótechnikai nyersanyagot, növényi olajat, szappant, takarmányt, stb. állít­hatunk elő belőle. Az üzbég tudósok jelentős mértékben hozzájárultak a gya­pottermesztés fejlesztéséhez. A kultúrtörténeti jellegű felsoro­lás helyett csak egyetlen példát említenék: az általuk kineme­sített Taskent fajta ellenáll az az egyik legfenyegetőbb növény, betegségnek, amely többek kö­zött a burgonyát, ciprusféléket, csonthéjasokat, összesen négy­száz féle növényt pusztít. A Taskent fajta ellenállását gene­tikai kü'önlíge-sége teszi lehe­tővé. Már 1972-ben 1 millió hektár területet vetettek be ve­le, ami egyet jelent 1 millió ton­na nyersgyapot betakarításával. A terméshozam növelését rádió, aktív besugárzás útján létreho­zott mutációkkal kívánjuk el­érni. A második kérdéskomplexum, a színesfémkohászat fejlesztése. Köztársaságunk nemcsak a fe­hér arany — amint a gyapotot nevezik —, hanem a valódi arany országa is. A kutatások és általános geológiai előrejel­zések alapján megállapították, hogy igén gazdag réz, cink, wolfram és más ritka, valamint színesfém-lelőhelyekkel rendel­kezünk. A korszerű ércbányá­szat és kohászat a világszínvo­nalon álló tudományos és mű­szaki megoldások alkalmazását teszi szükségessé. A harmadik kérdéscsoport szintén az aranyhoz, ezúttal a kék aranyhoz, vagyis a földgáz­hoz kapcsolódik. A gazli és sok más igen gazdag lelőhely fel­fedezése szintén az üzbég szak- tudomány kiemelkedő eredmé­nye. Napjainkban az üzbég földgáz eljut Ural, Kirgizia, és Kazahsztán nagyüzemeibe. A földgáz nemcsak fűtőanyag, hanem a legértékesebb vegyipa­ri alapanyag. Navoi város vegy­ipari üzemében például nitron műszőrmét gyártanak belőle. A köztársaság tudományos munkát végző polgárainak szá­ma több mint huszonhatezer. Az analfabétizmustól a ki­bernetikáig nehéz utat tettünk meg. Mint korábban, napjaink­ban is sok száz üzbég aspiráns végzi munkáját a legjobb szov­jet egyetemeken. Közös kuta­tásokat végzünk orosz, ukrán, kazah, tadz-ik, türkmén, kirgiz, tudósokkal és intézményekkel. Akadémiánk több mint kétszáz nagyüzemmel tart gyümölcsöző kapcsolatot Üzbojsis’íán a gyapot hazája. (APN—KS9 Űj város Üzbegisztánban; NAVOI

Next

/
Oldalképek
Tartalom