Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-09 / 290. szám

Vendégünk: L, A. Onyikov A pályaválasztási tanácsadás társadalmi szükségesség Kivilágított ablakú kultúrház Kétegyházán Lehet, hogy más is így van vele: ha kései órákban fa­luhelyen járok, mikor már néptelenek az utcák s a be­csukott szemű házak fölött hajladoznak és suhognak a magas fák, mindig valami gondolatébresztő hatással van rám. Nemrégen jártam így Két­egyházán. A buszmegállóban vártam az egyik barátomra, aki megígérte, hogy elvisz at autójával Gyulám. Körülnéz­tem. Mindenhol csend és nyu­galom. De mégsem. A kultúr­ház egyik ablaka világított. Kíváncsi voltam, vajon ki le­het még ott ilyenkor? S mi­vel a barátomnak azt mond­tam, hogy vagy a buszmegál­lónál vagy a kultúrházban ta­lál meg, odamentem. Alig, hogy benyitottam az épület aulájába, rögtön sejtettem, miért világít az ablak. Ének­kari próbát tartottak. S mint­ha stílusban akartak volna lenni az idővel, a 4,csendes éji dalt” próbálgatták. Bemen­tem a próbaterembe. Huszonöt férfi — fiatalok, öregek — sorakozott Poptyilikán János tanító előtt, és lesték a ve­zényszót. Akkor már egy ro­mán népdalt próbáltak négy szólamban: Si-aseanü fu lu- nä plinä... Az énekkar vezetőjétől meg­tudtam, hogy ezzel a dallal és másik kettővel» elsők lettek tavasszal a Pesten rendezett nemzetiségi énekkarok verse­nyén.- Egyik szólóénekesük, Brindás Vazul bácsi 65 éves, de olyan lelkesedéssel jár a próbára, mint egy fiatal, mert szerei dalolni és úgy érzi, hogy ez nemcsak az 6 szem­pontjából, hanem a községé­ből is jó. A kétegyháziak ma már azt cselekszik amit annak idején Kodály mondott. Daloló or­szág, vagyis a falu... Egyik legnagyobb elismerésük a té­vé- és rádiószereplésük a nyár folyamán. Most pedig nagy izgalommal és bizalommal készülődnek a december 10-én tartandó sar­knál versenyre, amelyet „Rö­pülj páva” keretein belül ren­deznek. Bevallom, egy kicsit meg­hatódtam, mikor egy községi kultúrházban késő este, 11 óra körül, láttam a falusi embere­ket énekkari próbán. Sajnos nem sok hasonló esettel találkozunk a megye területén. Feledésbe merülnek, sok esetben a gyönyörű ma­gyar, román és szlovák nép­dalok., mert nincs hozzáértő ember, aki lelkesedni is tudna ilyen kezdeményezésekért. Két­egyházán nemcsak az énekkar vezetőjéé az érdem, hanem a kultúrát nártoló községi veze­tőké is. Így lehet, hogy a szép kultúrház nemcsak dísztárgy a faluban, hanem fontos szerepet betöltő kultúrintézmény. Ivános Illés Ülést tart a Békés megyei ÁÉV Szakszervezeti Tanácsa A Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat Szakszervezeti Tanácsa december 15-én, reggel fél 9 órai kezdettel ülést tart Békéscsabán, a vállalat székhá­zában. Ez alkalommal az szb- titkár beszámol a szakszervezet 1972. évi munkájáról, a munka­ügyi osztály vezetője pedig a munkaerő helyzetéről. Végül a tanács megvitatja az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Házának a munkatervét és költ­ségvetését. Hűvös, szürke decemberi dél­után. A főtéren várakozók fázó­san húzzák össze kabátjukat. Egyetlen vidám tekintetet, egyetlen mosolyt sem látni. Nem Illik az alka’omhoz. A szovjet hősi emlékmű előtt úttörőzene­kar Játszik. Trombita, kürt, tuba, helikon, cintányér, dob. A harc hagyományos hangszerei, csata­indulók hangos szülői. Meg a gyász-zenéké. Közel vannak egy­máshoz a harc és a halál. Komo­lyan játszanak a gyermek-mu­zsikusok. Mintha maguk is át­élték volna a legnagyobb hábo­rút. Pedig csak apáiktól, nagy­apáiktól hallottak ró’a, Csak el­beszélésből tudják, hogyan íutott be a faluba az első szovjet tank. Es az emlékmű domborműve idézi azt a régi találkozást. A ta­núk közül sokan most a zenészek szüleiként állják körül ez emlék­művet. Most nem a gyerekeik iránti büszkeség látszik az arcu­kon. Csak a gyász. Mint a koszo­rút elhelyező férfiakén. Közü'ük az egyik távolról jött vendég. A Kaukázusban született, Moszkvában él. Néhány óra múl­va ő lesz a nagygyűlés szónoka. A tótkomlósiaknak beszél majd az ötven éves fennállását ün­neplő Szovjetunióról A nagygyűlés előtt új barátai­val beszélget Leon Arsakovics Onyikov. Gazdasági életről, sportról, népművészetről, uta­zásairól, politikáról, s egy hirte­len halkká lett pillanatban arról, hogy a koszorú, amit elhelyezett, nemcsak az itt elhunyt hősök­nek tisztelgés, hanem személyes tiszteletadós fivérének is, aki Ma­gyarország egy másik részén alussza örök álmát. Az ő életét is elvette a felszabadító harc, az ő családjukat sem kímélte a gyilkos küzdelem. A tolmácsnő alig tud fordítani, elöntik a sze­mét a könnyek. És a jelenlevők közül is nagyon sokakét. Mert nagyon nagy dolog, hogy valaki meghal, hogy egyszerre megszű­nik számára a világ, hogy vége az életnek megváltoztathatatla­nul, örök Időkre. Senki sem akar meghalni. Csak néha nem tehet mást, mint hogy harcoljon ma­gáért, gyerekéért, szüleiért, ba­rátaiért. az igazságért. És közben eléri egy gránát repesze, eltapossa egy harckocsi lánctalpa, testébe hasít a géppisztoly-sorozat. Az­tán mór nincs tovább semmi, csak az élők siratják, csak az utókor emlékezete őrizheti. ••• A nagygyűlés második felében az ünnepi szónok is leül a néző­térre. Hallgatja, figyeli a műsort. Az úttörőzenekar népda'okat, já­tékdalokat, vidám indulókat ját­szik. A harc hangszerei hirtelen az öröm hirdetőivé válnak. Vi­dáman csillog a kürt. a tuba, a trombita, a helikon, fényesen a cin tányér, játékosan mordul a dob. Vidáman villog egy mu­zsikus-fiú szemüvege, fényesen ragyog a dobos-lány szeme, játé­kosan üti a fémháromszöget a legkisebb növésű zenész. Hófe­hér blúzok, ingek, vörös nyak­kendők, fehér—vörös-arany—fe­kete tányérsapkák. A nézőtéren kitör a tapsvihar. Ez az egyetlen helyes szó: tapsvihar. Megér­demlik a gyerekek. A gyerek minden érdemes tettéért meg­érdemli az elismerést. A nagy­gyűlés után még sokáig ott ma­rad a közönség. A gyerekek meg játszanak, játszanak, játszanak. A felnőttek felállnak, ütemesen tapsolják őket A vendég fel­megy hozzájuk a színpadra. Ke­zet fog a karmesterrel. S ez a kézfogás minden kipirult arcú, boldog gyereknek is szól... (daniss) Közéledik az év vége. üze­mek, intézmények az eddig el­ért eredmények alapján lassan számvetést készíthetnek: hogyan dolgoztak, milyen eredményeket értek el, mit mulasztottak, hogy a következő évre levonhassák a kellő tanulságot Ilyen meg­gondolásból kerestük fel a Kö- rösvidőki Vízügyi Igazgatóság igazgató főmérnökét: Takács La- jost. A KÖVIZIG ugyanis sokré­tű tevékenységet folytait, a Kö­rösök és a Berettyó térségében védi a nemzeti vagyont a, ár- és belvíztől irányítja a vízgaz­dálkodást. — Néhány hót még rendelke­zésre áll az 1972-es esztendőből, de annyit máris elmondhatok: kapkodásmentes, kiegyensúlyo­zott termelési évet zárunk. Nem volt évvégi hajrá, s a tervszerű munka a gazdaságosságot jó ér­telemben befolyásolta. Igazgató­ságunk az idén 127,5 millió f®_ rint gazdasági feladatot kapott, amit teljesít Is. Igaz ,hogy az idén nem volt árvíz, sem jelen­tős belvíz, az időjárás Inkább kedvezett a munkának, mint nem. Ettől függetlenül a jól szer" vezett munka, a műszaki és fi­zikai dolgozók együttműködése, a 120 szocialista brigád 1168 tag­jának példamutató jó miunkája igen sokat segített. Takács elvtárs véleménye szé­ni nt a jó eredményekhez az is 1 A gazdaságirányítási rendszer reformja korszerűséget igényel minden munkaterületen, így a munkaerő-gazdálkodásban is, mert a termelés-irányítás szer­kezetébe egyre jobban be kell épülnie. Fontossága kézenfekvő: gondoljunk arra, hogy: a nem megfelelő munkaerő-gazdálkoi- dásból eredő szakemberhiány akadályozza a korszerű technika alkalmazását; a nem céltudatos anyagi, erkölcsi elismerés várt ösztönző hatása elmarad; a hely­telen vezetőkivá’asztás hátrányai közismertek; a rossz munkahelyi légkör gátolja a termelékenység emelését, stb. A korszerű munkaerő-gazdál­kodásnak jelentősek a pályavá­lasztási vonatkozásai. Példa­ként említhetjük a túl gyakori munkahely-változtatást, mely­nek okai között a megfontoíat- lan, elhamarkodott pályaválasz­tás, a nem kielégítő pályára- nevelés is szerepel. A termelé­kenység növelését összefüggés­ben azzal, hogy a dolgozók lehe­tőleg olyan munkaterületre ke­rüljenek, ahol képességeiket maximálisan kibontakoztathat­ják. A demográfiai hu’lám visz- szaesésével járó tanuló-létszám csökkenést, a munkaképes korú, munkába állítható személyek minimális számát a magas lét­számú és kvalifikált munkaerő- igényt. Ezért a korszerű munka­erőgazdálkodásnak közgazdasági, műszaki, szociális, és egyéb vo­natkozásai mellett a hatékony pályaválasztási tanácsadás jelen­tőségét hangsúlyozni kell. A fej­lesztés igénye az iskolai pálya- választási tanácsadás, az üzemi bázis és a pályaválasztási ta­nácsadó intézetek területén je­lentkezik. Ezt szavatoló kor­mányhatározat ' rendelkezésre áll. Feladatunk, hogy a szüksé­ges személyi, tárgyi anyagi fel­tételeket, továbbá a magas szin­tű elmó’éti és írvakorlati munkát minél hamarabb biztosítsuk. Eh. hez a politikai, állami, társadal­mi, gazdasági élet területén dol­gozók összefogása szükséges. A közeljövőben létrehozzuk a Me­gyei Pályáválasztásl Tanácsadót, s mint albizottság tevékenységé­vel segíti a pályaválasztási ta­nácsadásban érdekeltek össze­hangolt munkáját. Foglalkozik elvi és gyakorlati kérdések ki­jelentősen hozzájárult, hogy az 1 igazgatóság igyekszik évről évre ! nagyobb gondot fordítani a dől- j gőzök élet- és munkakörülmé- ' nyeinek javítására. A munkások pedig helytállással, fegyelemmel hálálják meg a róluk való gon­doskodásit. A munkakörülmé­nyek javítására 1969-ben 13 mil­lió forintot szántaik, 1970-ben 14-et, 1971-ben 17-et, a* idén 20 milliót. Kialakult a törzsgár­da, melynek anyagi és erkölcsi J megbecsülése is példás. A mun- : kavédalem is sokait fejlődött, | évről évre csökken a balesetek száma. A termelő munkával kapcsolatban a kővetkező ered­ményeket Ismertette az igazgató: — A Fekete- és a Sebes-Kö­rös közötti lokalizáló töltés épí­tését mintegy 9 millió forint értékben folytattuk. A Sebes- Kőrög bal partján a töltés feje­lésre 11 milliót szántunk. A belvízrendszer építésére Mező- berény térségében 8 mii Hót hasznosítottunk az idén csátor- j naépftésre, műtárgyak, szivaty- tyútelepek építésére és egyéb munkákra. A félhalmi öntöző- rendszer fejlesztése 2,6 milliót igényelt, az ár- és belvízvéde­tem több tízmilliót. öntödéiben országosan elsők lettünk, körze­tünkben 23 600 hektár az öntö­zésre berendezett terület, s eb- j bői 23 330 hektár kapott mester- ! dolgozásával, a munkaerő-forrós helyes felhasználásával, az or­szágos és megyei érdekek össze­hangolásával, valamint a pálya- választási tanácsadás, pályairá­nyítás elvi, gyakorlati kérdései- * nek területi alkalmazásával. Általános és középfokú isko­láinkban a nevelés-oktatási fo­lyamatba szervesen beépítve, tervszerűen — főleg az 5. osz­tálytól kezdődően — kell végezni a munkát, különös tekintettel a fizikai dolgozók gyermekeire, a veszélyeztetett körülmények kö­zött élő, a nevelőotthoni, a reha­bilitációra szoruló tanulókra, a tanyai gyerekekre. E munkára pedagógusainkat felkészítjük, fokozottan törekszünk a szülőik szemléletének formálására is. A pályaválasztási tanácsadás intézményes hálózata orszá­gunkban kialakult. Mi is létre­hoztuk a Békés megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézetet Munkájához az elméleti, gyakor­lati, tudatformáló és koordinatív tevékenységben nagy reménye­ket fűzünk. Tevékenységük az országos és megyei mutatók gyűjtésében, feltárásában, he’yi sajátosságokra való alkalmazá­sában, közreadásában; a Megyei Pályaválasztási Tanács munká­jának előkészítésében, céltudatos propaganda-tevékenységben, az iskolai és üzemi pályaválasztási feladatok segítségében mutatko­zik meg elsősorban. A munkaadóktól (vállalatok, ál'ami gazdaságok, kisipari ter­melőszövetkezetek, stb.) a kor­mányhatározat és a megyei igé­nyek alapján elvárjuk, hogy be­kapcsolódjanak a pályaválasz­tási tanácsadó intézet és az isko­lák pályaválasztási munkájába, azt anyagilag, erkölcsileg és tényleges pályaválasztási mun­kával támogassák, valamint ja­vítsák saját (munkahe’yí) pálya- választási (beilleszkedés, bevá­lás. stb.) tevékenységüket. Az egyetemes pályaválasztási tevékenység fontossága napja­inkban bontakozik ki. Bízunk abban, hogy e munkaterület megfelelő jelentőséget kap és méltán járul hozzá társadal­munk, megyénk további ez irá- ftyú munkájának fellendítéséhez; Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese ségeg csapadékot kellő mennyi­ségiben és időben. A hatósági munka tudvalevő­leg fő tartalmát adja az igazga­tóság tevékenységének. Hallhat­nánk erről is valamit? — Az idén csakúgy, mint a korálblbd években a vízügyi fal“ ügyeleti és ágazat-irányítási te­vékenység ellátása volt a legtöbb hatóságii tevékenység. Katasz­terbe foglaltuk, illetve felülvizs­gáltuk a különféle víztermelő és vízfogyasztó helyeket, ellenőriz­tük azok rendeltetés szerinti felhasználását. Ezekben a mun­kákban országosan kiemelkedő eredményeket értünk el, ezért az OVH több alkalommal rende­zett nálunk tapasztalatcserét. A vízügyi szakágazatok hozzájá­rultak a Körös-vidék vízgazdál­kodási rendjének, egységének megalapozottságához azzal, hogy különféle vízgazdálkodási léte­sítmények tervezéséhez, kivitele­zéséhez segítséget adtak. Külö- nösen kitűnt ebben a munkában a sarkad! szakaszmérnökség. A KÖVIZIG kiemelkedő jó munkájáért többször kapott már magas kitüntetést. A Kiváló Vál­lalat címhez méltó eredmények­kel zárják az idei évet, s me­netközben nagy körültekintéssel készülnek a, 1973. évi feladatok végrehajtására. Leon Arsakovics Onyikov, az SZKP Központi Bizottsága ideo­lógiai-propaganda osztályának munkatársa az ötven éves Szov­jetuniót bemutató tabló előtt az MSZMP Békés megyei Bizott­sága székházában. (Fotó: Gál E.). Eredményes esztendőt zár a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság Ary Róza

Next

/
Oldalképek
Tartalom