Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-09 / 290. szám
Vendégünk: L, A. Onyikov A pályaválasztási tanácsadás társadalmi szükségesség Kivilágított ablakú kultúrház Kétegyházán Lehet, hogy más is így van vele: ha kései órákban faluhelyen járok, mikor már néptelenek az utcák s a becsukott szemű házak fölött hajladoznak és suhognak a magas fák, mindig valami gondolatébresztő hatással van rám. Nemrégen jártam így Kétegyházán. A buszmegállóban vártam az egyik barátomra, aki megígérte, hogy elvisz at autójával Gyulám. Körülnéztem. Mindenhol csend és nyugalom. De mégsem. A kultúrház egyik ablaka világított. Kíváncsi voltam, vajon ki lehet még ott ilyenkor? S mivel a barátomnak azt mondtam, hogy vagy a buszmegállónál vagy a kultúrházban talál meg, odamentem. Alig, hogy benyitottam az épület aulájába, rögtön sejtettem, miért világít az ablak. Énekkari próbát tartottak. S mintha stílusban akartak volna lenni az idővel, a 4,csendes éji dalt” próbálgatták. Bementem a próbaterembe. Huszonöt férfi — fiatalok, öregek — sorakozott Poptyilikán János tanító előtt, és lesték a vezényszót. Akkor már egy román népdalt próbáltak négy szólamban: Si-aseanü fu lu- nä plinä... Az énekkar vezetőjétől megtudtam, hogy ezzel a dallal és másik kettővel» elsők lettek tavasszal a Pesten rendezett nemzetiségi énekkarok versenyén.- Egyik szólóénekesük, Brindás Vazul bácsi 65 éves, de olyan lelkesedéssel jár a próbára, mint egy fiatal, mert szerei dalolni és úgy érzi, hogy ez nemcsak az 6 szempontjából, hanem a községéből is jó. A kétegyháziak ma már azt cselekszik amit annak idején Kodály mondott. Daloló ország, vagyis a falu... Egyik legnagyobb elismerésük a tévé- és rádiószereplésük a nyár folyamán. Most pedig nagy izgalommal és bizalommal készülődnek a december 10-én tartandó sarknál versenyre, amelyet „Röpülj páva” keretein belül rendeznek. Bevallom, egy kicsit meghatódtam, mikor egy községi kultúrházban késő este, 11 óra körül, láttam a falusi embereket énekkari próbán. Sajnos nem sok hasonló esettel találkozunk a megye területén. Feledésbe merülnek, sok esetben a gyönyörű magyar, román és szlovák népdalok., mert nincs hozzáértő ember, aki lelkesedni is tudna ilyen kezdeményezésekért. Kétegyházán nemcsak az énekkar vezetőjéé az érdem, hanem a kultúrát nártoló községi vezetőké is. Így lehet, hogy a szép kultúrház nemcsak dísztárgy a faluban, hanem fontos szerepet betöltő kultúrintézmény. Ivános Illés Ülést tart a Békés megyei ÁÉV Szakszervezeti Tanácsa A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat Szakszervezeti Tanácsa december 15-én, reggel fél 9 órai kezdettel ülést tart Békéscsabán, a vállalat székházában. Ez alkalommal az szb- titkár beszámol a szakszervezet 1972. évi munkájáról, a munkaügyi osztály vezetője pedig a munkaerő helyzetéről. Végül a tanács megvitatja az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Házának a munkatervét és költségvetését. Hűvös, szürke decemberi délután. A főtéren várakozók fázósan húzzák össze kabátjukat. Egyetlen vidám tekintetet, egyetlen mosolyt sem látni. Nem Illik az alka’omhoz. A szovjet hősi emlékmű előtt úttörőzenekar Játszik. Trombita, kürt, tuba, helikon, cintányér, dob. A harc hagyományos hangszerei, csataindulók hangos szülői. Meg a gyász-zenéké. Közel vannak egymáshoz a harc és a halál. Komolyan játszanak a gyermek-muzsikusok. Mintha maguk is átélték volna a legnagyobb háborút. Pedig csak apáiktól, nagyapáiktól hallottak ró’a, Csak elbeszélésből tudják, hogyan íutott be a faluba az első szovjet tank. Es az emlékmű domborműve idézi azt a régi találkozást. A tanúk közül sokan most a zenészek szüleiként állják körül ez emlékművet. Most nem a gyerekeik iránti büszkeség látszik az arcukon. Csak a gyász. Mint a koszorút elhelyező férfiakén. Közü'ük az egyik távolról jött vendég. A Kaukázusban született, Moszkvában él. Néhány óra múlva ő lesz a nagygyűlés szónoka. A tótkomlósiaknak beszél majd az ötven éves fennállását ünneplő Szovjetunióról A nagygyűlés előtt új barátaival beszélget Leon Arsakovics Onyikov. Gazdasági életről, sportról, népművészetről, utazásairól, politikáról, s egy hirtelen halkká lett pillanatban arról, hogy a koszorú, amit elhelyezett, nemcsak az itt elhunyt hősöknek tisztelgés, hanem személyes tiszteletadós fivérének is, aki Magyarország egy másik részén alussza örök álmát. Az ő életét is elvette a felszabadító harc, az ő családjukat sem kímélte a gyilkos küzdelem. A tolmácsnő alig tud fordítani, elöntik a szemét a könnyek. És a jelenlevők közül is nagyon sokakét. Mert nagyon nagy dolog, hogy valaki meghal, hogy egyszerre megszűnik számára a világ, hogy vége az életnek megváltoztathatatlanul, örök Időkre. Senki sem akar meghalni. Csak néha nem tehet mást, mint hogy harcoljon magáért, gyerekéért, szüleiért, barátaiért. az igazságért. És közben eléri egy gránát repesze, eltapossa egy harckocsi lánctalpa, testébe hasít a géppisztoly-sorozat. Aztán mór nincs tovább semmi, csak az élők siratják, csak az utókor emlékezete őrizheti. ••• A nagygyűlés második felében az ünnepi szónok is leül a nézőtérre. Hallgatja, figyeli a műsort. Az úttörőzenekar népda'okat, játékdalokat, vidám indulókat játszik. A harc hangszerei hirtelen az öröm hirdetőivé válnak. Vidáman csillog a kürt. a tuba, a trombita, a helikon, fényesen a cin tányér, játékosan mordul a dob. Vidáman villog egy muzsikus-fiú szemüvege, fényesen ragyog a dobos-lány szeme, játékosan üti a fémháromszöget a legkisebb növésű zenész. Hófehér blúzok, ingek, vörös nyakkendők, fehér—vörös-arany—fekete tányérsapkák. A nézőtéren kitör a tapsvihar. Ez az egyetlen helyes szó: tapsvihar. Megérdemlik a gyerekek. A gyerek minden érdemes tettéért megérdemli az elismerést. A nagygyűlés után még sokáig ott marad a közönség. A gyerekek meg játszanak, játszanak, játszanak. A felnőttek felállnak, ütemesen tapsolják őket A vendég felmegy hozzájuk a színpadra. Kezet fog a karmesterrel. S ez a kézfogás minden kipirult arcú, boldog gyereknek is szól... (daniss) Közéledik az év vége. üzemek, intézmények az eddig elért eredmények alapján lassan számvetést készíthetnek: hogyan dolgoztak, milyen eredményeket értek el, mit mulasztottak, hogy a következő évre levonhassák a kellő tanulságot Ilyen meggondolásból kerestük fel a Kö- rösvidőki Vízügyi Igazgatóság igazgató főmérnökét: Takács La- jost. A KÖVIZIG ugyanis sokrétű tevékenységet folytait, a Körösök és a Berettyó térségében védi a nemzeti vagyont a, ár- és belvíztől irányítja a vízgazdálkodást. — Néhány hót még rendelkezésre áll az 1972-es esztendőből, de annyit máris elmondhatok: kapkodásmentes, kiegyensúlyozott termelési évet zárunk. Nem volt évvégi hajrá, s a tervszerű munka a gazdaságosságot jó értelemben befolyásolta. Igazgatóságunk az idén 127,5 millió f®_ rint gazdasági feladatot kapott, amit teljesít Is. Igaz ,hogy az idén nem volt árvíz, sem jelentős belvíz, az időjárás Inkább kedvezett a munkának, mint nem. Ettől függetlenül a jól szer" vezett munka, a műszaki és fizikai dolgozók együttműködése, a 120 szocialista brigád 1168 tagjának példamutató jó miunkája igen sokat segített. Takács elvtárs véleménye széni nt a jó eredményekhez az is 1 A gazdaságirányítási rendszer reformja korszerűséget igényel minden munkaterületen, így a munkaerő-gazdálkodásban is, mert a termelés-irányítás szerkezetébe egyre jobban be kell épülnie. Fontossága kézenfekvő: gondoljunk arra, hogy: a nem megfelelő munkaerő-gazdálkoi- dásból eredő szakemberhiány akadályozza a korszerű technika alkalmazását; a nem céltudatos anyagi, erkölcsi elismerés várt ösztönző hatása elmarad; a helytelen vezetőkivá’asztás hátrányai közismertek; a rossz munkahelyi légkör gátolja a termelékenység emelését, stb. A korszerű munkaerő-gazdálkodásnak jelentősek a pályaválasztási vonatkozásai. Példaként említhetjük a túl gyakori munkahely-változtatást, melynek okai között a megfontoíat- lan, elhamarkodott pályaválasztás, a nem kielégítő pályára- nevelés is szerepel. A termelékenység növelését összefüggésben azzal, hogy a dolgozók lehetőleg olyan munkaterületre kerüljenek, ahol képességeiket maximálisan kibontakoztathatják. A demográfiai hu’lám visz- szaesésével járó tanuló-létszám csökkenést, a munkaképes korú, munkába állítható személyek minimális számát a magas létszámú és kvalifikált munkaerő- igényt. Ezért a korszerű munkaerőgazdálkodásnak közgazdasági, műszaki, szociális, és egyéb vonatkozásai mellett a hatékony pályaválasztási tanácsadás jelentőségét hangsúlyozni kell. A fejlesztés igénye az iskolai pálya- választási tanácsadás, az üzemi bázis és a pályaválasztási tanácsadó intézetek területén jelentkezik. Ezt szavatoló kormányhatározat ' rendelkezésre áll. Feladatunk, hogy a szükséges személyi, tárgyi anyagi feltételeket, továbbá a magas szintű elmó’éti és írvakorlati munkát minél hamarabb biztosítsuk. Eh. hez a politikai, állami, társadalmi, gazdasági élet területén dolgozók összefogása szükséges. A közeljövőben létrehozzuk a Megyei Pályáválasztásl Tanácsadót, s mint albizottság tevékenységével segíti a pályaválasztási tanácsadásban érdekeltek összehangolt munkáját. Foglalkozik elvi és gyakorlati kérdések kijelentősen hozzájárult, hogy az 1 igazgatóság igyekszik évről évre ! nagyobb gondot fordítani a dől- j gőzök élet- és munkakörülmé- ' nyeinek javítására. A munkások pedig helytállással, fegyelemmel hálálják meg a róluk való gondoskodásit. A munkakörülmények javítására 1969-ben 13 millió forintot szántaik, 1970-ben 14-et, 1971-ben 17-et, a* idén 20 milliót. Kialakult a törzsgárda, melynek anyagi és erkölcsi J megbecsülése is példás. A mun- : kavédalem is sokait fejlődött, | évről évre csökken a balesetek száma. A termelő munkával kapcsolatban a kővetkező eredményeket Ismertette az igazgató: — A Fekete- és a Sebes-Körös közötti lokalizáló töltés építését mintegy 9 millió forint értékben folytattuk. A Sebes- Kőrög bal partján a töltés fejelésre 11 milliót szántunk. A belvízrendszer építésére Mező- berény térségében 8 mii Hót hasznosítottunk az idén csátor- j naépftésre, műtárgyak, szivaty- tyútelepek építésére és egyéb munkákra. A félhalmi öntöző- rendszer fejlesztése 2,6 milliót igényelt, az ár- és belvízvédetem több tízmilliót. öntödéiben országosan elsők lettünk, körzetünkben 23 600 hektár az öntözésre berendezett terület, s eb- j bői 23 330 hektár kapott mester- ! dolgozásával, a munkaerő-forrós helyes felhasználásával, az országos és megyei érdekek összehangolásával, valamint a pálya- választási tanácsadás, pályairányítás elvi, gyakorlati kérdései- * nek területi alkalmazásával. Általános és középfokú iskoláinkban a nevelés-oktatási folyamatba szervesen beépítve, tervszerűen — főleg az 5. osztálytól kezdődően — kell végezni a munkát, különös tekintettel a fizikai dolgozók gyermekeire, a veszélyeztetett körülmények között élő, a nevelőotthoni, a rehabilitációra szoruló tanulókra, a tanyai gyerekekre. E munkára pedagógusainkat felkészítjük, fokozottan törekszünk a szülőik szemléletének formálására is. A pályaválasztási tanácsadás intézményes hálózata országunkban kialakult. Mi is létrehoztuk a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetet Munkájához az elméleti, gyakorlati, tudatformáló és koordinatív tevékenységben nagy reményeket fűzünk. Tevékenységük az országos és megyei mutatók gyűjtésében, feltárásában, he’yi sajátosságokra való alkalmazásában, közreadásában; a Megyei Pályaválasztási Tanács munkájának előkészítésében, céltudatos propaganda-tevékenységben, az iskolai és üzemi pályaválasztási feladatok segítségében mutatkozik meg elsősorban. A munkaadóktól (vállalatok, ál'ami gazdaságok, kisipari termelőszövetkezetek, stb.) a kormányhatározat és a megyei igények alapján elvárjuk, hogy bekapcsolódjanak a pályaválasztási tanácsadó intézet és az iskolák pályaválasztási munkájába, azt anyagilag, erkölcsileg és tényleges pályaválasztási munkával támogassák, valamint javítsák saját (munkahe’yí) pálya- választási (beilleszkedés, beválás. stb.) tevékenységüket. Az egyetemes pályaválasztási tevékenység fontossága napjainkban bontakozik ki. Bízunk abban, hogy e munkaterület megfelelő jelentőséget kap és méltán járul hozzá társadalmunk, megyénk további ez irá- ftyú munkájának fellendítéséhez; Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese ségeg csapadékot kellő mennyiségiben és időben. A hatósági munka tudvalevőleg fő tartalmát adja az igazgatóság tevékenységének. Hallhatnánk erről is valamit? — Az idén csakúgy, mint a korálblbd években a vízügyi fal“ ügyeleti és ágazat-irányítási tevékenység ellátása volt a legtöbb hatóságii tevékenység. Kataszterbe foglaltuk, illetve felülvizsgáltuk a különféle víztermelő és vízfogyasztó helyeket, ellenőriztük azok rendeltetés szerinti felhasználását. Ezekben a munkákban országosan kiemelkedő eredményeket értünk el, ezért az OVH több alkalommal rendezett nálunk tapasztalatcserét. A vízügyi szakágazatok hozzájárultak a Körös-vidék vízgazdálkodási rendjének, egységének megalapozottságához azzal, hogy különféle vízgazdálkodási létesítmények tervezéséhez, kivitelezéséhez segítséget adtak. Külö- nösen kitűnt ebben a munkában a sarkad! szakaszmérnökség. A KÖVIZIG kiemelkedő jó munkájáért többször kapott már magas kitüntetést. A Kiváló Vállalat címhez méltó eredményekkel zárják az idei évet, s menetközben nagy körültekintéssel készülnek a, 1973. évi feladatok végrehajtására. Leon Arsakovics Onyikov, az SZKP Központi Bizottsága ideológiai-propaganda osztályának munkatársa az ötven éves Szovjetuniót bemutató tabló előtt az MSZMP Békés megyei Bizottsága székházában. (Fotó: Gál E.). Eredményes esztendőt zár a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság Ary Róza
