Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-07 / 288. szám
Kinek a felelőtlensége? Huszonöt éves jubileumára készül a Közgazdaságtudományi Egyetem Negyedszázad alatt: 20 ezer diplomás Egy szép formájú margójára 1948. szeptemberében született a Közgazdaságtudományi Egyetem. Az elmúlt negyedszázad során a nappali, esti és levelező tagozaton együtt mintegy 20 ezer diplomás hagyta el a fiatal, de jóhírű intézmény falait. Az önálló egyetem létrehozásának előzményeiről, a készülő jubileumi programról tájékoztatták az egyetem vezetői az MTI munkatársát. Elmondották: Magyarországon a közgazdasági ismeretek oktatásának kezdete az 1700-as évekre nyúlik vissza, de egyetemi szintű képzés csak 1857-ben indult a műszaki egyetemen a közgazdaság című tárgy bevezetésével. A közgazdaságtudomány jelentősége a XX. század elején felvetette egy önálló közgazdaságtudományi egyetem létrehozásának gondolatát. Az első részletes alapítási terv Károlyi Mihály nevéhez fűződik, aki a tervet 1911-ben az országgyűlés elé terjesztette, de javaslatát ekkor még nem fogadták el. A gondolat azonban tovább érlelődött, és 1920. október 11-én a 31. törvénycikkel életrehívták a Budapesti Tudományegyetem közgazdasági karát, mint önálló intézményt. Különös bemutatót ígér etre I a hétre a moziműsor. Olyan | film kínál friss élményt a nézőnek, amely milliókhoz eljutott már a televízió képernyőjén. Hogy miért friss mégis A fekete város? Körülbelül a filmművészet és a televízió- művészet (közötti jelenlegi különbségtől, pontosabban e különbségek azon részétől, amelyek napjainkban a film javára szólnak. Először is: a filmvásznon mindig sokkal jobb a kép, mint a televízió ernyőjén. Azután: a film színes. Végezetül: a cselekmény — a televíziósorozat összevonásaként és rövidítéseként — egyvégtében folyik. A felszabadulás után a hazánk társadalmi és gazdasági életében bekövetkezett fejlődés tette szükségessé, hogy a megváltozott gazdasági tartalomhoz igazodó, marxista-leninista világnézetű, magas általános műveltségű és elmélyült szakképzettségű közgazdászok képzésére szolgáló közgazdaságtudományi egyetemet hozzanak létre. Így született meg 1948-ban az 57. törvénnyel a Közgazdaságtudományi Egyetem 1953-ban kapta a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nevet. A negyedszázados jubileum kapcsán megalakult az egyetemen az a bizottság, amely előkészíti az ünnepi programot. A következő esztendő szeptemberében kezdődik a nagyszabású esemény-sorozat. Ünnepi tudomá nyos ülésszakukra külföldi i szaktekintélyeket is meghívnak Természetesen elkészítik az egyetem történetét is, emellett újszerű ötletként megtervezik az ország első közgazdász-jelvényét. J Ügy gondolják, hogy ennek a ' jelvénynek büszke viselése is szimbolizálja a közgazdász szakma egvre inkább növekvő tekintélyét. Mikszáth Kálmán híres regénye kíméletlen kritikája az ábrázolt kornalk, a lőcsei polgárok önző kegyetlenségének, Görgey alispán gyilkos gőgjének, melyek együttesen a lőcsei főbíró s az alispán halálát, Görgey lányának és az új főbírónak, a fiatal Fabriczius Antalnak a boldogtalanságát okozzák. A televízióban a sorozat — Zsurzs Éva rendezése — sikert aratott, a filmváltozat hasonló sikerre tarthat igényt. A mű főszerepeit Bessenyei Ferenc, Nagy Gábor, Venczel Vera, Pécsi Sándor. Avar István, Páger Antal, Szemes Mari, Máthé Erzsi, Bitskey Tibor alakítják. A nézőtér elsötétül, csalk a színpadon homálylik némi fény. A békéscsabai Ifjúsági Ház színháztermének falai visszazengik a felhangzó orgonamuzsika egy-egy hangsorát. Lassan szétnyílnak a függönyök, a háttérben szivárvány jelenik meg, mintha vízcseppöken keresztül látnánk az ibolya, kék, zöld, sárga, narancs és vörös színeket. Bosch: A gyönyörök kertje. A budapesti Dominó Pantomim együttes műsora. Feszülő lábak és kezek, ritmusra feszülő izmok. Táncművészet és akrobatika, színjáték és képzőművészet. Szépséget és harmóniát árasztanak az együttes tobzódó színekben mozgó tagjai. Mindez azonban csak a kezdetben van így. A pantomimjáték első részében, "abban a részben, ahol megszületik az emberrel a szerelem. De — mint ahogyan bevezetőjében Küllő Miklós, az együttes vezetője elmondta — hirtelen elszabadulnak Bosch víziói és a ,,pa- ráznaság kertjévé” változik a tiszta emberi szerelem színhelye. A túlhajszolt szekszuaii- ! tásban elvesztik tartalmukat az emberi kapcsolatok. Megbomlik az emberek lelki egyensúlya és megjelenik a bűn. A vulkánkitörés vörös fényében kielégületlenül szenvedő emberek dobálják magúkat, hatalmas patkányok futkosnak testükön, kitör a gyűlölet és öldökölni kezdik egymást az emberek. Az álom és a realitás képei között, a „vezeklések földjén” váratlanul porszívót hoznák a színpadra, bekapcsolják és megtisztulnak az emberek. A szenny azonban *• annyi már bennük, hogy amikor eltűnik, belőlük, utána semmi sem marad. • * * A műsor után Küllő Miklóssal beszélgetünk. Nemrégen tértek haza kanadai kőrútról. Spanyolországban a nemzetközi pantomim-fesztiválon második helyezést értek el. Marceau, a nagy francia pantomimművész meghívta az együttest Párizsba. A világranglistán jegyzik ma már a „Dominót”. Újszerű, hogy munkájuk nem csupán a klasszikus pantomimre épül, hanem a tánc és a színházi átIj könyv a névadó ünnepségekről Érdekes kezdeményezésként könyvet adott ki a Társadalmi Névadó Ünnepségek címmel a Gyöngyösi Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda, összesen háromezer példányt nyomtattak, melyből egy eljutott szerkesztőségünkhöz is. Hasznos tanácsokat ad a könyv e kedves ünnepségek megszervezésére és lebonyolítására. Találhatunk benne beszédvázlatot, tájékoztatót a művelődési otthon szerepéről, forgatókönyveket, versekkel és műsorszámokkal illusztrálva, kőt fiú- és leányneve- két, jelentésükkel együtt, hogy a szülők könnyebben választhassanak nevet gyermeküknek. Örömmel lehet üdvözölni e kezdeményezést, és azt, hogy tervezik a társadalmi névadó ünnepségek zenei anyagának kiadását is. Küllő Miklós pantomln.művész. (Fotó: Martincsek) élés, a jóga, az akrobatika, és a balett műfaját egyszerre használják fel. — Rengeteg lehetőség van az emberben arra, hogy ösztönei által férecsússzon. Ezt próbáljuk műsorunkkal elfojtani, erre próbáljuk rádöbbenteni a nézőket — mondja Küllő Miklós. — Természetesen ehhez színházzá kell emelni a pantomim-művészetet. — Nincs meg a veszélye a félreértéseknek, a rossz hatásnak? — Sajnos, ez minden esetben lehetséges. Igyekszünk elkerülni — mondja. * * * Az együttes tagjainak munkája, a zene, a színek, a vibráló fények tökéletes egysége feledhetetlen látványt nyújtott. A műsor szerkezete és tartalma viszont több kívánni valót hagyott maga után. A Gyönyörök kertjének mondanivalója, mely szerint: „nem szabad engednünk, hogy életünkben eluralkodjanak a bennünk meglevő ösztönök” — nem jutott egyértelmű kifejezésre. A néző ugyan megborzadt a brutalitásig fajuló, túlhajszolt szekszua- litástól, de talán nem eléggé! Az igaz, hogy pontos megoldási tervet egy műsor nem adhat, de megalkuvó sem lehet. Egyértelműen visszássá kell tennie azt, ami visszás életünkben. A Dominó együttes a műsor végéig meghagyott gyönyörű zenével és a pompás színekkel tette bizonytalanná a nézőt.. Műsoruk hatásos élmény és mélyen hat az érzelmekre. Éppen ezért kár volt e kitűnő formának ennyire alárendelni a mondanivalót. Réthy István A Népújság december 3-i, vasárnapi számában Daniss Győző „Bűn az ifjúság ellen” címp írásában a középfokú tanintézetek nevelőmunkájának egyik megoldatlan problémájára keresi a választ. Szándéka dicséretes hiszen a dohányzás káros, a fiatal szervezetre veszélyes hatásával tanár, szülő és orvos egyaránt tisztában van. A dohányzás tömeges elterjedése ellen tehát harcolni kell. mert az valóban „bűn az ifjúság ellen”. Nagy kár azonban, hogy az írás a jelenséget felszínesen, csak az iskola felelősségét, t'letve felelőtlenségét kipellengérezve közelíti meg, ahelyett, hőgy a dohányzás elleni harc lényegi oldalára világított volna rá. Mi is a helyzet ma középiskoláink többségében? A harmad-, illetve a negyedéves diákok írásbeli szülői engedély birtokában, kijelölt helyen dohányozhatnak. Első- és másodéves tanuló még akkor sem cigarettázhat, ha a szülő ezt megengedi. IgaE, az iskola megtehetné, hogy figyelmen kívül hagyja a felelőtlen felnőttek felelőtlen írásbeli engedélyeit, de ez a helyzeten mit sem változtatna... Az iskolát nem lehet egyedüli nevelő tényezőnek tekinteni a dohányzás kérdésében sem, mint ahogy más vonatkozásban sem egyedülien viseli a fiatalok nevelésének felelősségét. Az Ifjúsági Törvény 6. paragrafusa egyértelműen leszögezi: „Az ifjúság felnevelése, a róla történő gondoskodás elsősorban a szülők kötelessége. A szülők fele'ősek gyermekeik testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséért”. Az említett írás fentieket figyelmen kívül hagyta akkor, amikor csak az iskoláktól vár adminisztratív intézkedéseket a dohányzás megszüntetésére. Meggyőződésem, hogy az iskola e kérdés megoldásában egyedül tehetetlen. Természetesen szükség van hathatós, de társadalmi szintű összefogásra, melyben viszont az iskola is sokat tehetne Addig azonban, amíg csak az iskolában tiltanák meg a dohányzást, és otthon, munkahelyen vagy az utcán a gyerek nyugodtan pöfékelhet, az iskola csak az . így sajnálatosnak kialakult helyzetet kénytelen tudomásul venni. Felmerül az a kérdés is, hogy a jelenlegi helyzeten érdemes-e a tanárnak „csak” azért elidege- nítenie magától, különben jól tanuló, jó magaviseleti, közösségi jellemvonásokkal1 rendelkező diákját, mert dohányzik és hasznos lenncv-e ezért sorozatban adni neki az intőket? A nevelés eszközeit — így a büntetést is — csak akkor kell és lehet alkalmazni, ha azokkal eredményt ér el a pedagógus. Évek tapasztalata mutatja, hogy a dohányzás elleni harcban pusztán az iskolai büntetés hatástalan, sőt a nevelés általános eredményességére nézve, inkább negatívan hat. Miért ke’l akkor csak az iskolára hárítani a felelősséget? A szülő — akiről a cikkben szó sem esik, és aki ezt a pedagógiailag lehetetlen helyzetet teremti az iskola számára — makulátlan? Vétlen a felnőtt társadalom, a munkahely is? A dohányzás elterjedése ellen szigorú intézkedéseket ke’l tenni. Ifjúság elleni bűntettnek kell minősíteni, de ez az egész társadalom ügye, így természetesen a szülői ház, az iskola, a kollégium. az ifjúsági szervezet ügye is kell, hogy legyen. Általában jogos a kérés, hogy a társadalom segítsen az iskolának a problémák megoldásában, és ne hagyja egyedül, ho— azután — ahogy azt a cikk is tette — egyedül tegye felelőssé a hibákért. Az iskola nem különálló nevelési egység. Kell, hogy neveljen — ez a kötelessége —, de ennek csak úgy tud eleget tenni, ha nevelési céljainak megvalósításában szilárd táma'szfa talál az őt körülvevő társadalomtól. I . Karaba György FŐVÁROSI RUHAIPARI VÁLLALAT szeghalmi telepe azonnali belépéssel felvesz ruhaipari technikust Jelentkezés: írásban az alábbi címen: fővárosi ruhaipari vállalat, Budapest, VII., Dob u. 49. Munkaügyi osztály. Az Alföldi Kőolaj és Gázipi GípsyJr azonnali belépéssel felvesz: 1 fő gépipari vagy közgazdasági technikumi végzettséggel és gépipari árképzésben több éves gyakorlattal rendelkező kalkulátort, 1 fő gépipari technikumi végzettséggel és forgácsolási gyakorlattal rendelkező technikust diszpécseri beosztásba és 1 fő gépipari technikumi végzettséggel, gépipari gyakorlattal és lehetőleg idegen nyelvtudással rendelkező technikust műszaki loku menta tor beosztásba, részére nyelvpótlékot is fizetünk. Jelentkezés a gyár személyzeti vezetőjénél, Orosháza, Bajcsy-Zs. út 41 szám alatt 445836 A fekete város a hét moziműsorén Avar István (Bibók) és Bessenyei Ferenc (Görgey alispán) A fekete város egy jelenetében.
