Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-06 / 287. szám
MR MIÉRT HIÁNYCIKK A KONYHAKÉSZ ZÖLDSÉGTERMÉK? (3. oldal) A TUDOMÁNYT TERMELŐERŐVÉ KELL TENNI (5. oldal) HÍD A NEMZETEK KÖZÖTT (5. oldal) Következetes mkäspolitika Hosszú időre megszabja a feladatokat _az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi állásfoglalása, amely a X. pártkongresszuson hozott határozatok immár kétéves tapasztalatait elemezte, értékelte. A végrehajtást dinamikus fejlődés és nagy eredmények kísérik, de esetenként objektív okok és szubjektív hilbák is gátolják. A szerteágazó elemzést, az árnyalt értékelést négy oldalon, s összesen — ahogy valaki kiszámolta — 1 314 sorban közölték a napilapok. Feldolgozása a mélyebb összefüggések s az első hallásra kiragadott részletek megértése, a végrehajtásban érdekelt állami, párt- és társadalmi szerveknél csakúgy, mint az olvasók körében hosszabb időt igényeL A mélyenszántó politikai ál. lásfcglalást, az intézkedések és tennivalók szerteágazó sorát szerves egésszé ötvözi az egységes szemlélet, a következetes politika, az elvi alap, amelynek gyökerei a több mint 15 évvel ezelőtti, az ellenforradalom leverését közvetlenül követő időszakra nyúlnak vissza. Szervesen ebből következtek a X. pártkongresszus nagy jelentőségű állásfoglalásai, is. Nincs és nem lehet szó tehát a X. párt- kongresszuson jóváhagyott politikai korrekciójáról. A kiigazítások csalt az irányvonaltól való eltérésre, a gyakorlat, a végrehajtás eseffl'P-ws! hibáira vonatkoznak. A Központi Bizottság mostani állásfoglalásából ismét félreérthetetlenül kicsendül, hogy a párt politikája következetes munkáspolitika. Mert a társadalmi fejlődés fő ereje, a töretlen haladás biztosítéka a politikailag tisztánlátó, a forradalmi gondolkodású, s a tettekben, a társadalmi aktivitásban is élenjáró munkásosztály. „A munkásosztály magatartása, munkája, fegyelme, szemlélete, a szocialista munkaverseny és a brigád-mozgalom példája kihat az egész társadalomra, városban & felun egyaránt” — olvashatjuk a Központi Bizottság állásfoglalásában. Ez a munkásmagatar. tás, munkásszemlélet, munkás- példa vörös vonalként húzódik végig a KB-határozat sok megállapításán, elvi alapot, osztályálláspontot szolgáltatva napja ink új és bonyolult kérdéseinek megítéléséhez. Érthető módon a munkásosztály legszervezettebb, a modem technikát kiszolgáló rétegei, az állami nagyüzemek munkásai élenjáró szerepet töltenek be a termelésben, és a politikai és a társadalmi munkában egyaránt. Társadalmunk e legöntudato- sabb része elévülhetetlen érdemeket szerzett a hatalom megszerzéséért és megszilárdításáért folyó küzdelmekben és sok áldozatot hozott a szocialista társadalom gazdasági létalapjainak megteremtésében, fejlesztésében. Természetes tehát az is, hogy a Központi Bizottság november 14—15-i ülésén behatóan foglalkoztak az állami nagyüzemek munkásainak gondjai, val, helyzetük javításával. E munkásrétegeket közvetlenül érinti a határozat, amikor felszólítja a gazdasági irányító- szerveket, hogy „külön vizsgálják meg és kísérjék figyelemmel az ország ipari termelésének jelentős részét előállító legnagyobb 40—50 állami vállalat tevékenységét és amelyiknél ez Szükséges, külön intézkedéssel biztosítsák a megfelelő munkához szükséges feltételeket. Az intézkedések, a további elemzésre váró feladatok egész sorát említi a határozat Közöttük szerepel a fejlődést leginkább szolgáló üzemek munkaerő gondjainak megoldása, a létszám-megtakarításra ösztönző bértömeg gazdálkodással kapcsolatos kísérletek bátorítása, a szakjai bérek országos táblázatának kidolgozása a nagy és kisüzemek, valamint az állami, a szövetkezeti és a magán- szektor közötti bérfeszültségek felszámolása. Végül, de nem utolsó sorban az intézkedések közt szerepel az állami ipar munkásainak és művezetőinek kiemelt, központi béremelése. Mindez, bár fontos, mégis á KB legutó/bbi nagy jelentőségű állásfoglalásának csupán egyik vetülete, metszési pontja. Tegyük nyomban hozzá: az is csak vázlatosan. Még hosszú ideig sokféle oldalról és szemszögből szükséges tanulmányozni a KB megállapításait. Természetes, hogy első hallásra az áremelések akadtak fenn az emlékezet hálóján. Jóllehet nehéz, sőt lehetetlen megérteni néhány tucatnyi nyaltatott sort az 1314-ből kiragadva. A tejtermékekre például az állam tarthatatlanul sokat ráfizet: a 3.60-as tejre 3.60-at, az 5 forintos vajra pedig 6 forintot. S az is könnyen feledésbe merül, hogy az áreme léisekre legérzékenyebben reagáló rétegeknél, annak hatását szociálpolitikai intézkedésekkel ellensúlyozzák. Érdemes továbbá arra a megállapításra is emlékeztetni, hogy hatósági áremelésre 1976-ig már nem kerül sor, s a piaci árak maximális stabilizálására pedig határozott intézkedéseket hoznak. A bejelentett‘áremelések annak a felelősségteljes politikár mák a részét képezik, amely több mint 15 év óta a nép javát, az életszínvonal emelését, a társadalmi közérzet javítását célozza. Végeredményben bármilyen paradox módon is hangzik, a megdolgozott forintok értékállóságát, a kiegyensúlyozott áruellátás szolgálja a cigaretta és az égetett szesz árának emelése, azzal, hogy pénzügyi fedezetet teremt az 1973. évi költségvetés rendkívüli bér. és szociális kiadásaihoz. Azok a megújuló erőfeszítések amelyek a KB ülése nyomán a hatékonyság emelésére, a termelés korszerűsítésére, szerkezetének javítására költségeinek csökkentésére irányulnak beérlelik majd gyümölcsüket, s hozzájárulnak a zavartalan áruellátáshoz, az árszínvonal stabilizálásához, sőt esetenkénti csökkentéséhez. E feladatok megoldásának fő bázisa az ipar, legfőbb társadalmi ereje pedig a munkásosztály. A munkásosztály élenjáró kezdeményezésed, fegyelmezett, öntudatos napi munkája társadalmi kisugárzása a népgazdaság fejlődését, az egész nép, a parasztság, az értelmiség javát is szolgálja. A törvényesség helyzetéről tárgyalt az országgyűlési képviselők megyei csoportja December 5-én, Békéscsabán, a Hazafias Népfront székhazában tartotta ülését az ország- gyűlési képviselők megyei csoportja. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Frank Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottságának első titkára. Elsőként Varga Zsigmond, a képviselőcsoport vezetője tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés legközelebbi ülésszakának előkészületeiről. Megbízták Sebesi Lász- lóné és Skaliczki Károlyné országgyűlési képviselőket, hogy a csoport állásfoglalását a parlament legközelebbi ülésén felszólalásaikban mondják el. A továbbiakban a képviselő- csoport tagjai az ülésre meghívott dr. Oláh László, megyei főügyész írásos tájékoztatója alapján tanulmányozták a megye törvényességi helyzetét. December 13-án: Hegyei tanácsülés A megyei tanács végrehajtó bizottsága a december 5-én tartott ülésén megvitatta és elfogadta a végrehajtó bizottság 1973 évre szóló munkatervét. Ezt követően meghatározta a soron következő megyei tanácsülés idejét és annak napirendi pontjait. Eszerint a megyei tanácsülést december 13-án délelőtt 9 órai kezdettel tartják Békéscsabán. A végrehajtó bizottság hét napirendi pont megtárgyalását javasolja majd a tanácsülésen. Többek között vitára bocsátja a tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatairól szóló jelentést. Beszámoló hangzik el a megye ifjúságának helyzetéről, valamint az oktatási és közművelődési bizottság tevékenységéről. Élénken foglalkoztatta a képviselőket az összbűnözésnek az utóbbi két évben bekövetkezett emelkedése. Komoly erőfeszítések ellenére az élet-, testiépség, az erőszakos jellegű és garázda cselekmények tovább emelkedtek. Kitűnt azonban az is, hogy az erőszakos jellegű bűncselekmények visszaszorítása és megelőzése érdekében a társadalom támogatásával kifejtett tevékenység eredményeként ez év első felében a garázdaság csaknem a felével, a közlekedési bűncselekmények pedig egyötödével csökkentek az 1971. év első feléhez képest. Emelkedett viszont az ittas vezetés miatt félelősségre- vontak száma. Egyébként az erőszakos és garázda bűncselekmények elkövetése is szorosan összefügg az alkohol túlzott fogyasztásával. Éppen ezért a képviselők egyöntetű véleménye: ott, ahol arra törvényes lehetőség van, még jobban szorgalmazni szükséges a fcényszer- elvonó-kezelésre kötelezést. (Megyénkben a gondozott alkoholisták száma Szarvason a legmagasabb 44,3, Békéscsabán pedig 17,6 az alkoholista 10 ezer lakodból.) Sok szó esett a gazdasági bűnözésről. Az MSZMP X. kongresszusa, valamint a KB novemberi ülése fontos feladatként jelölte meg a hará- csolás, a spekuláció és a korrupció elleni küzdelmet. Amint a jelentésből is kiderült, a visszaéléseket leggyakrabban a melléküzemági tevékenységnél, a kereskedelmi árképzésnél, másodállásoknál és a vesztegetéseknél követik el. E tekintetben dicséretes az ügyészségek felderítő munkája, melyet a bűnüldöző szervek és a kereskedelmi felügyelőség segítségével végeztek. Az elmúlt évhez képest háromszorosára emelkedett a gazdasági bűn- cselekmények miatt a törvényesen felelősségre vontaik száma. A tájékoztató teljességéhez tartozik még a fiatalkori bűnözés értékelése is. Az előző évek stagnálása után 1971-ben a gyermekbűnözés jelentősen nőtt. Ezzel együtt emelkedett a felelősségre vont fiatalkorúak száma is. A nagy érdeklődést kiváltó napirend tárgyalása során a képviselőcsoport mintegy összegezésként megállapította, hogy megyénkben az ügyészségek és bíróságok jó munkája révén a törvényességnek megfelelően érvényesül a bűncselekményt élkövetők személyre való tekintet nélküli felelősségre vonása. Ennek következtében erősödött az állampolgárok körében a törvény tisztelete. A továbbiakban tájékozódták a képviselők a jelölőgyűléseken és egyéb fórumokon elhangzott javaslatok intézéséről. Az erről szóló írásos anyagot a csoport felkérésére és meghívására dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titlkára bocsátotta a képviselők rendelkezésére. Legvitatottabb volt a társadalmi munkára való ösztönzés szorgalmazása. A választókkal való ismertetés módszereinek kialakulásáról is szót ejtettek a képviselők. Ezek: képviselői beszámolók, a különböző réteg- találkozók, üzemi és falugyűlések, melyeken a részvételt a képviselők magukra nézve kötelezőnek tartanak, mint a választókkal való közvetlen találkozást. A részletes taglalás alapján következtetésként vonták lé azt a tényt, hogy a nehezítő körülmények ellenére a tanácsok a közérdekű javaslatok megvalósítására komoly erőfeszítéseket tesznek. Javasolták a tanácsoknak, hogy társadalmi munka szervezésével biztosítsák a választók tevékeny részvételét. Befejezésként a csoport a jövő évi munkaterveinek előkészületeiről tanácskozott. Betonacél vágó munkások Marhás Sándor és Simon József vésztői építőmunkások a szeghal ni 53 méter magas gabonatároló betonelemeihez 18 milliméteres gömbvasakat vágnak, hajlítanak géppel. (Fotó: Márton)
