Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-05 / 286. szám
ti KERT HÁZTÁJI Az európai gyümölcs* és zöldségkereskedélem kilátásai A B'AÖ Münchenben megrendezett Vili. Európai Regionális Konferenciája jó al- xalam volt az érintett országok mezőgazdasági termelési ás kereskedelmi kérdéseinek megvitatására. A konferencia jelentősége abból is kitűnt, hogy a küldöttségeket az európai, országok mezőgazdasági miniszterei, illetve miniszterhelyettesei vezették. A kertészeit kérdései jelentős Hangsúllyal szerepeltek a tanácskozáson. Két éve Budapesten tartották az Európai Regionális Konferencia VII. ülésszakát. A magyar delegáció kezdeményezésére az ülésszak ajánlásai között szerepeit a mezőgazdasági termékek előállításának és kereskedelmének perspektívájára vonatkozó — az országok és az érdekelt nemzetközi szervek információira támaszkodó — regionális konzultációk szükségessége. Az ajánlásnak megfelelően ez — egyelőre kísérleti jelleggel — a gyümölcstermelés és kereskedelem területén indult meg, s e tapasztalatok alapján szélesítik ki más területre is. Ilyen előz- j menyek utón készült ed a VIII. j ülésszakra az Egyes gyümölcs- | és zöldségfélék piacának lehetőségiéi Európában című FAO-ta- nulmány. A, európai gyümölcs- és zöldségtermelés és kereskedelem általános jellemzője figyelemreméltó az a megállapítás, hogy a termelés irányzata félfelé ível. Néhány északnyugat-európai államban azonban éppenséggel egyes termékek előállításának kiegyenlítődését, sőt csökkenő- sért tapasztaljuk. A déli országok ; elsősorban kiterjedt öotözésa rendszerekkel növelték termelésüket. A hatvanas évek folyamán a gyümölcs és zöldségtermő terület a Német Demokratikus Köztársaság kivételével minden gzooiaüsta államban nőtt. Nyugat-Európólban az alma- Dermelés a múlt években azonos szinten maradt, a körte-, őszibarack- és csemegeszőlő termelés viszont valamelyest emelkedett. Tovább fejlődött a narancs- ős mandarin termelés, stagnál! azonban a citromtermelés. A feleslegek létrejötte és az évi termeié s ingadozása nagymértékben zavarja a piacot A termelés növekedésével ellentétben a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növekedésének üteme ebben az évtizedben csökkent, Sőt almából és paradicsomból a legtöbb országban változatlan a fejenkénti fogy asz. tás. Csökkenő irányzatú mind az árak, mind a jövedelmek iránti .rugalmasság, Kelet-Európábán a fejenkénti gyümölcsfogyasztás 1960 és 1968 között emelkedett. Ifj bíkís mccwjssz 1972. DECEMBER 5. A legutóbbi éveikben a fejlődés kevésbé általános. A fogyasztási szintek a különböző országokban jelentős eltérést mutatnak. Az élen Bulgária áll. A zöldségfélék iránti kereslet kevésbé nőtt, a Szovjetunió kivételével, ahol nagymérvű emelkedés volt tapasztalható. Hazai szempontból is megszívlelendő az a megfigyelés, hogy a kereslet alakulásának legfontosabb tényezője a minőségi változás. A fogyasztók egyre hajlandóbbak a változatos és jóminő- ségű termékeket megfizetni. Sok országban minőségi szabványokat igyekeznek meghatározni és azokat teljesíteni, mert ezt a fogyasztód védelem szükséges eszközének tartják. Ezt teszik másrészt a piacok bővítése érdekében is. Egyes országokban, így Franciaiországban és Belgiumban a minőségi termelés támogatására fokozatosan bevezetik a címkézés rendszerét. A prognózisok szerint egész Európáiban tovább csökken a mezőgazdaságban dolgozók száma. Üteme az Európai Gazdasági Közösség országaiban lesz a legjelentősebb, ahol 1980-ra a jelenlegi mezőgazdasági munkaerő egyharmada, vagy még ennél is nagyobb része dolgozik majd más munkakörben, egyéb nyu- gateurópad országokban a mezőgazdasági lakosság száma várhatóan csupán egyötödével csökken. Érdekes a prognózis, amelyet 1980-na dolgozott ki a FAO. Eszerint a zöldség- és gyümölcs- termelés a fejlettebb nyugat-európai országókban általánosan stagnálást vagy éppenséggel csökkenést mutat. A hangsúly a minőségi termékek előállítására irányuló szakosodáson lesz. Jelentősebb szerephez jutnak majd a Földközi tenger keleti részén fekvő országok. A kereskedelem fejlődése várható Magyarország, Románia, Bulgária, és az északnyugat-európai országok között. A legfőbb jellemző a termelő területek földrajzi eltolódása lesz, így például Görögország, Törökország irányába, továbbá Magyarország és más szocialista országok felé. Ennek üteme és mértéke egyebek között az importáló országok, elsősorban a kibővült Európai Gazdasági Közösség politikájától függ majd. M eg kell jegyeznünk ezzel kapcsolatban: a budapesti ülésszakon azért szorgalmazta a magyar küldöttség az ilyen jellegű dokumentáció elké_ szításét, hogy európai országok, nem mint a Közös Piac, hanem mint a FAÖ tagországai tárgyaljanak a termékek piaci helyzetéről, termelésük és forgalmazásuk kilátásairól. Az első lépés most megtörtént, s a VIII. ülésszak jelentésében az is szere{>el, hogy a termék-konzultációk megszervezésére a FAO- nak megfelelő intézkedéseket kell tennie. Dr. Nahlik György A postai irányítóssámok jegyzéke Békés megyében Ez a jegyzék Békés megye városait, községeit és postai szempontból fontos kisebb településeit {lakotthelyeit) a részükre megállapított négyjegyű postai irányítószámmal — ábécé sorrendben — tartalmazza. Azok a községek, amelyekben postahivatal nem működik, a kézbesítőhivatal (utolsó posta) részére megállapított irányítószámot kapták. A helységnevek után zárójelben lévő nevek az irányítószámok helyes megállapításához nyújtanak segítséget. A zárójelben lévő helységneveket a küldemények címében nem kell feltüntetni. Irányi- Váróé, Község, tószáin: liafloottheily neve. 5747 Almáskamarás 5752 Bánkút 5830 Battonya 5630 Békés 5600 Békéscsaba 5609 Békéscsaba (Csabasza- badi) 5946 Békéssámson 5561 Békésszentandrás 5643 Bétlmegyer 5538 Biharugra 5527 Bucsa 5551 Csabacsűd 5809 Csabaszábadi 5662 Csanádapáca 5621 Csárdaszállás 5920 Csorvás 5510 Dévaványa 5624 Doboz 5836 Dombi1 gyház 5745 Dombiratos 5515 Ecsegfalva 5742 Elek 5502 Endrőd 5508 Endrőd (N agy lapos) 5540 Érparti szőlők 5525 Füzesgyarmat 5664 Gábortelep 5932 Gádoros 5925 Gerendás 5623 Gerla 5734 Geszt 5500 Gyama 5904 Gyopárostfürdó 5700 Gyula 5703 Gyula (József Attila Szanatórium) 5711 Gyulavári 5555 Hunya 5703 József Attila Szanatórium 5673 Kamut 5552 Kardos 5945 Kardoskút 5948 Kaszaper 5526 Kertészsziget 5741 Kéteigyháza 5674 Kétsoprony 5744 Ke vermes 5909 Kiscsákó 5837 Kisdombegyház 5554 Kisszénás 5553 Kondoros 5536 Kótpuszta 5516 Körösi adánv 5539 Körösnagyharsány 5622 Kórós tarcsa 5536 Körösújfalu 5725 Kötegyán 5746 Kunágota 5743 lőköaháza 5667 Magyarbárahegyes 5838 Magyar dombegyház 5663 Medgyesbodzás 5664 Módgyesbodzás (Gábor- telep) 5666 Medgyesegyháza 5726 Méhkerék 5650 Mezőberény 5820 Mezőhegyes 5732 Mezőgyán 5800 Mezőkovácsháza 5671 Mezőmegyer 5911 Monori tanyák Irányi- Város, Község, tószám: McottheLy neve: 5672 5668 5732 5751 5752 5947 5508 5931 5534 5900 5904 5909 5911 5908 T903 5905 5906 5556 5500 5919 5665 Mürcmy Nagybánhegyee Nagygyanrté Nagykamarás Nagykamarás (Bánkút) Nagykopáncs Nagylapos Nagyszénás Okány Orosháza Orosháza (Gyopárosfürdő) Orosháza (Kiscsákó) Orosháza (Külsőmonor) Orosháza (Pusztaszente- tomya) Orosháza (Rákóczi-telep) Orosháza (Szentetomya) Orosháza (Tatársánc) Örménykút Póhalom Pusztaföldvár Pusztaottlaka Irányi- Város, ltoöaség, «ószám: HstDottbeiy neve. 5908 Pusztaszentétomya 5949 Pusztaszőlőg 5800 Reformátuskovácsháza 5720 Sarkad 5722 Sarkad (Cukorgyár) 5731 Sarkadkeresztúr 5712 Szabadkígyós 5540 Szarvas 5520 Szeghalam 5905 Szentetomya 5641 Tarhas 5642 Tarhos (Vizesfás) 5906 Tatársánc 5675 Telekgerendás 5830 Tompapuszta 5940 Tótkomlós 5949 Tótkomlós (Pusztaszőlős) 5661 Újkígyós 5727 Üjszalonta 5811 Végegyháza 5530 Vésztő 5642 Vizesfás 5537 Zsadány Az irányítószamok feltüntetése a küldeményeken Az irányítószámort a rendeltetési hely neve előtt (tőle balra) a helynévvel egy sorban, két- hárcm betűköz szabadon hagyásával, aláhúzás és kötőjel 'nélkül feltüntetni. Az irányítősssáin alkalmazása a címben a megye, utolsó posta, valamint a jegyzékben zárójelben lévő elnevezések feltüntetését feleslegessé teszi. Dombegyház helyett: Békés megye 5836 Dombegyhaz A posta kéri a t Feladókat, hogy a postaküldeményeken a feladó címében a helységnév (város, község) előtt saját irá- riyítószámukat is tüntessék féL Ezzel nagymértékben megkönnyítik a válasz helyes címzését és elősegítik a küldeményeik gyors továbbítását. Címzésminta: Magasművelésű tökék karjainak nevelése Szakkörökben a törzsiek és a karolt helyes száma több éven át vitatott volt. A mi álláspontunk szerint az egyíörzses rendszer megfelelőbb. Az egy törzs folytatásaként egyetlen kart nevelünk, vagy két kart képezünk. Az utóbbit rendszerint úgy végezzük, hogy az alakítás első évében a törzset és a kar egy részét is meghagyjuk, a következő évben pedig a már meglevő karnak a törzshöz legközelebb álló vesszőjét az ellenkező irányba kötjük. E neveléssel az egyik kar egy évvel fiatalabb. Tapasztalatunk szerint ez a „korkülönbség” több éven keresztül érezteti hatását, vagyjs az egy évvé] későbben meghagyott karrész hajtásai lemaradnak az egy évvel előbb nevelt, csapra metszett karrész hajtásaitól. E jelenség okára nem tudtunk kielégítő magyarázatot találni. Szerepet játszhat benne a karnak meghagyott, vesszőrész felső rügyeinek nagyobb termékenysége is. Elkerülésére a következő mód alkalmas. A törzsnek szánt hajtást a kialakításira kerülő kar magasságában visszacsípjük. E beavatkozás következményeként a hajtás két felső hónalj hajtása erős fejlődésnek indul, s két egyenletes erősségű vesszőt ad. Ezekkel a két kart egyidőben nevelhetjük, s a karok egyenlőtlen fejlődését elkerülhetjük. A magasművelésű tőkék nevelése akkor köny- nyű, ha a tőkéket a törzs és a kar alakításának éveiben nem éri fagykár. A javasolt módszerrel a téli fagyok kártételét jelentősen csökkenthetjük, mert a hónaljvesz- szők a téli fagyokat közismerten jobban tűrik, mint a gyakran túlerős elsőrendű vesszők. Viszló Dezső (Kertészeti Egyetem Tangazdasága) Szabó Lajos A nagyobb forgalmú hivataloknál a postaitokra címzett küldeményeket külön irányítószám jelöli. Az érintett postahivatalok fiókbérlőinek névsorát, irányító- és postafiókszámát lapunk későbbi számában közöljük.
