Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-01 / 283. szám
GÄZPROGRAfV - KÉT ÉT I T Í \ Teljesültek az ígéretek A rtrty korszerű ener" 9®* giaforrás, a légnemű fűtőanyag gyors karriert futott be hazánkban is. Az ötvenes években a többi középeurópai országhoz képest még elmaradott volt gáziparunk. A hatvanas években az alföldi földgáz-mezők termelésbe állítása bizonyította a fejlődést. A negyedik ötéves terv pedig kiemelt programként írta elő a gázellátás jelentős fokozását, a légnemű fűtőanyag széles körű alkalmazását. Miért korszerű energiaforrás a gáz? A válasz többrétű: világjelenség a drágán kitermelhető szén hegemóniájának visszaszorulása, mindenütt egyre több kőolaj- és földgázmezőt tárnak fel. A nagyobb fűtőértékű gáz könnyebben szállítható az elosztó-vezetékeken közvetlenül a fogyasztókhoz jut, felhasználása kevésbé szennyező és sok üzemben — pl. a vegyiparban — a technológia megvalósíthatatlan a gáz alkalmazása nélkül. Á kormány eg0ndolások alapján is meghatározta hazánk ,,gázprogramját”. A tervek nagy feladatokat róttak a végrehajtókra: az 1970-es 3,3 milliárd köbméterrel szemben 1975-ben 6 milliárd köbméter földgázt értékesítsenek, a negyedik ötéves terv végére 165 ezer tonna propán-bután-gáz helyett 207 ezer tonnát hozzanak forgalomba, vezetékes gázzal 1975 végéig 705 ezer otthont lássanak el. A számok jelzik a feladat nagyságát. A tervidőszak majd' két esztendejének elteltével vajon hol tartunk a gázprogrammal? Megállapíthatjuk, hogy beváltották a fogyasztóknak tett ígéreteket. Idén a program időarányos előírásainál többet, négymilliárd köbméter földgázt értékesítenek, évről évre több pb-gázpalackot vásárolhatott a lakosság, 1972-ben tízezer tonnával túlteljesítik a tervet, a fogyasztók száma az elképzelt egymillió 360 ezer helyett az év végére egymillió 380 ezer lesz. Egyre több a gázzal fűtött lakás is, az előírt 194 ezerrel szemben az idei télen 215 ezer otthonban melegít már a gáz. A gázprogram megvalósulását a fogyasztók ' örömmel élvezik, de addig, amíg a gáz eljut a lakásba, a gyárba, sok a teendő, az eredmények többfele munka sikerét összegezik. Elsődleges feladat volt a gerincvezetékek, a nagynyomású országos hálózat kiépítése, e területen sincs elmaradás. Lefektették az észak-magyarországi gázhálózatot. most épül a közép-dunántúli vezeték, a szovjet gáz- imoortot segítő, a Barátság II kőolaífolvama mellett haladó gázvezeték 1974. végére készül el. A vá,At; gázgyári VarOSI programot teljesítették — a városi gázgyártás Szombathelyen, Sopronban és Baján túlnyomó- részt a lakosság, . Győrött és Pécsett felerészben az ipar ellátását szolgálja — de ez drága, állami támogatást igénylő szolgéíte tó s. ezért a földgáz felhasználását kel’ szorgalmazni. Ez megtörtént Debrecenben, 5 ^ 1972, DECEMBER 1, Miskolcon, idén befejeződik Székesfehérváron, az ötéves tervben Szegeden is. Budapesten 1985-ig hajtják végre az átállást, aí főváros 1800 kilométeres vezetékhálózata miatt érthetően. hosszabb idő kell a változtatáshoz. A forga/lomba kerülő pb-gáz kilenctizedét a lakosság hasznosítja, évről évre nőnek az igények, idén már nyolc százalékkal több palackos gázt értékesítenek, mint amennyit a program előirányzott. Az ország különböző részein töltőállomások létesülnek. 1971-ben Deve- cserben napi nyolc tonna, Győrben napi harminc tonna, ez év nyarán Pincehelyen napi hetven tonna teljesítményű új palackozó-telepet helyeztek üzembe. Megkezdték Algyőn a napi 140 tonna gáz palackozására alkalmas töltőüzem építését. Mindezek ellenére még sokat kell javítani a tárolási feltételeken, az értékesítésen, hiszen az is része a gázprogramnak, hogy a vásárlók rendszeresen hozzájuthassanak a gázpalackhoz, Illetve nyugodt, korszex-ű körülmények között szolgáljál! ki óikét. Á gázellátás nem tudjuk önellátó módon megvalósítani. Évente 0,2 milliárd köbméter román földgázt importálunk, s 1975-ben egymilliárd köbméter földgáz már a Szovjetunióból érkezik majd. Propán-bután gázból szintén behozatalra szorulunk, legnagyobb partnerünk itt is a Szovjetunió. A gázprogramot eddig egyetlen részterületen nem teljesítették: az idei lakásépítési elmaradás miatt nem tudták a tervben előírt 583 ezer otthont vezetékes gázzal ellátni. Tízezerrel kevesebb a teljesítés, s a hiány teljes egészében Budapesten lelhető, vidéken ugyanis hétezerrel több lakást kötöttek be a hálózatba, mint tervezték. a gázfronton a következő években? Megnyugtató, hogy a beruházási egyensúlyra törekvés időszakában sem csökkent a gázprogramra fordítható pénzösszeg. Az építő- anyagárak emelkedése, a szerelési költségek növekedése azonban e beruházásokat is lassítja. A jövő feladatai sem kicsik, folytatni kell a gerincvezetékek építését, a városi hálózatok korszerűsítését, a lakások bekötését. Biztató, hogy a munka üteme megfelelő, s várható, hogy 1975-ben is azt jelenthetjük: teljesültek az ígéretek. F. P. Mi várható Vizsgálaton tartott a HEB Hogyan gondoskodnak megyénkben as idősekről? A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Békés megyének 447 000 lakosa van. A 60 éven felüliek száma a lakosság 22 százalékát teszi ki, ami jóval meghaladja az országos átlagot. Az idős korosztály lélekszáma a következő években tovább emelkedik. Mindez hathatós nyomatékkai indokolja; az idősekről való gondoskodás a mainál sokkal hatékonyabb szociálpolitikai munkát követel meg. R költségeket átcsoportosították A Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta az idős korúak szociális ellátását megyénkben. A vizsgálat kiterjedt négy városi és 34 községi tanácsra, a járási hivatalokra, valamint 71 vállalatra, illetve szövetkezetre. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1971. decemberében tartott ülésén elfogadta a megyei tanács vb egészségügyi osztálya által a negyedik 5 éves terv időszakára előterjesztett szociálpolitikai célkitűzéseket. A végrehajtó bizottság határozata alapján a különböző szintű tanácsok a városokban és a községekben felmerülő feladatoknak megfelelően dolgozták ki szociálpolitikai terveiket. Megyénkben 1970-ben 2870-en kaptak rendszeres szociális segélyt, a számukra kifizetett összeg meghaladja a hétmillió forintot. Ebben az évben ez az összeg mintegy 800 ezer forinttal növekedett meg. A megyei tanács határozata a segélyezettek számának emelkedését a tervidőszak 4 évében 295-ben állapította meg. Az egy segélyezettre eső összeget havi 325 forintot, a negyedik ötéves terv végére pedig 460 forintra emeli. A népi ellenőrök a vizsgálat során megállapították, hogy a rendszeres segélyezés összege nem emelkedett a célkitűzéseknek megfelelően. 1971-ben hozzávetőlegesen 200 ezer forinttal kevesebbet fizettek ki ilyen címen, mint amennyit előirányoztak. Ez elsősorban abból a kényszerhelyzetből adódott, hogy a helyi tanácsok bevétele a mezőgazdasági üzemeket ért elemi károk miatt nem érte el a tervezettet. A rendkívüli szociális segélyek folyósításával kapcsolatban is több hiányosságra derítettek fényt a népi ellenőrök. 1970-ben 1204-en kaptak rendkívüli segélyt. A segély egy főre eső átlaga 372 forint volt, jóval kevesebb, mint az országos átlag. Bár a megyei tanács határozata szerint évente 25 ezer forinttal kell emelni a Csepel Autógyár Szeghalmi Gyára felvételre keres forgácsoló szakmában jártas és gyakorlattal rendelkező üzemmérnököt, • gépészmérnök, esetleg szakmérnöki oklevéllel rendelkezőt. Jelentkezés írásban. Cím: CSEPEL AUTÓGYÁR SZEGHALMI GYÁRRÉSZLEG, Szeghalom, Rákóczi u. 12. x rendkívüli segélyt, az egy főre eső összeg országos átlagát azonban így sem éri el. Ezt még az is tetézi, hogy a rendkívüli segélyek emelésére vonatkozó célkitűzéseket egyes tanácsok nem tartották be. A költségvetésben előirányzott rendszeres és rendkívüli segélyek tervösszegeit ugyanis az év folyamán módosították. A megyei tanács az eredeti költségvetési irányzatot 109 ezer forinttal emelte, ugyanakkor a helyi tanácsok a szociálpolitikai feladatokra fordítandó összeget 241 ezer forinttal csökkentették. A költségvetési előirányzat módosítását részben az tette szükségessé, hogy a helyi tanácsoknál az ellátásra szorulók száma változott. De indokolatlan átcsoportosításra is sor kerül. Kötegyánban a segélyezésre fordítandó összegből 10 ezer forintot lakásépítésre költöttek. Gyulán a városi tanács pedig az előirányzott összegből 19 ezer forintot más célra fordított. Mezőgyánban hasonló okok miatt 1971-ben 20 rászoruló nem kapott segélyt. A rendszeres szociális segély egy főre jutó összege a megye városaihoz és járásaihoz viszonyítva Békéscsabán a legkevesebb. Segítenek a társada mi szervek Megyénkben 1970-ben 14 szociális otthon működött, 1258 férőhellyel. A férőhelyek száma azóta nem emelkedett. Bár a szociális otthoni elhelyezés jobb az országosnál, a nyi- vántartások szerint 400 férőhelyre volna szükség. Pénzügyi fedezet hiányában azonban szociális otthon építésére a negyedük 5 éves tervben nem kerül sor, s csupán Békésen | bővítik 30 férőhellyel a szociális otthont. A megyei tanács vb egészségügyi osztálya, hogy az égető gondokon segítsen, mégpedig úgy, hogy a szűk pénzügyi keret ne jelentsen akadályt, napközi otthonok létesítését tűzte célul. A negyedik 5 éves tervben 19 új napközi otthon kezdi meg működését megyénkben. A népi ellenőrök megállapították, hogy a tanácsok fokozatosan eleget tesznek ennek a célkitűzésnek. 1970. óta 19-ről 24-re emelkedett a napközi otthonok száma. Létesítésükhöz sok segítséget nyújtanak a társadalmi és gazdasági szerveik, A munkából kiöregedett emberekről történő gondoskodás érdekében a megyei tanács végrehajtó bizottsága kedvező határozatot hozott a házi szociális gondoskodás kiterjesztésére is. A gondozói létszámot a tervidőszak végére 34-ben határozta meg. Ezen kívül a különböző társadalmi szervekre is számítanak. A Vöröskereszt, a Hazafias Népfront, az ifjúsági szervezetek, és az egyes vállalatok szocialista brigádjai a gondoskodásnak már eddig is szép példáját adták. A gondozottak ellátása azonban gyakran nehézséget okoz, állapították meg a népi ellenőrök. A kedvezményes étkeztetéshez csak a szociális otthonok járulnak hozzá. Viszont nem minden községben van szociális otthon, vagy ha van, távol esik a gondozott lakásától. A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a társadalmi összefogás lehetőségével a tanácsok többsége nem él. A házi szociális gondoskodás kiszélesítésének ugyanis nélkülözhetetlen feltétele a társadalmi gondozói hálózat megszervezése. Az étkeztetési gondokon pedig sokat enyhíthetnének a gondozottak lakásához közel eső üzemek A vizsgálat kiterjedt a tartási életjáradék, valamint az öröklési szerződésekre. A tanácsok a szerződések kötéséről nyilvántartást vezetnek. A szerződések betartásának helyszíni ellenőrzése gyakran elmarad. Az ellenőrzésre csak akkor kerül sor, ha az eltartó és az eltartott között nézeteltérések támadnak. A békéltetések általában eredménnyel járnak. Elenyésző azoknak a szerződéseknek a száma, amelyeket a bíróság bont fel. A népi ellenőrök azonban olyan esettel is találkoztak, hogy a szerződés felbontása nem jutott a tanács tudomására, s emiatt a magára maradt idős emberrel senki sem törődik. I vezetők szemlélete A népi ellenőrök azt is megvizsgálták, hogy a vállalatok, szövetkezeteik miként segíltik nyugdíjas dolgozóikat. A vállalatok többségénél szakszervezeti bizottságok, nőbizottságok és a szocialista brigádok tartanak kapcsolatot a nyugdíjasokkal és javaslatot tesznek a segélyezésükre. A férfi fehérneműgyár békéscsabai gyáregységének szocialista brigádjai felmérték a vállalat nyugdíjasainak szociális helyzetét, a vállalat a támogatás mértékét és formáját e felmérés alapján állapította meg. A Békéscsabai Tégla- és Cserépipari Vállalat a nyugdíjasok részére kedvezményes étkeztetést biztosít. A Sarkadi Cukorgyár pedig életre hívta a nyugdíjasok klubját. A munkahelyek és a nyugdíjasok közötti kapcsolat új formája is kialakult. Szinte már gyakorlattá vált, hogy az üzemek, a termelőszövetkezetek évente nyugdíjas találkozókat szerveznek. A termelőszövetkezetek a járadékon és a nyugdíjkiegészítésen kívül a rászorulóknak szociális segélyt folyósítanak. Az anyagi támogatással kapcsolatban a népi ellenőrök azt állapították meg, hogy a segélyezés mértéke nemcsak a vállalat és a szövetkezetek anyagi lehetőségétől függ, hanem a vezetők hozzáállásától is. A követendő példák mellett olyan esetekkel is találkoztak, amelyek az igazolják, hogy a nyugdíjasokról való gondoskodás éppen a vezetők helytelen szemlélete miatt háttérbe szorult. A szeghalmi Rákóczi Termelőszövetkezet a a múlt évben 180 ezer forint szociális alapból csupán két nyugdíjasnak adott 300—300 forint segélyt. Ugyanakkor italvásárlásra a termelőszövetkezet 25 ezer forintot költött. A Népi Ellenőrzési Bizottság megállapítása szerint a megyei tanács vb egészségügyi osztálya az egyre növekvő szociálpolitikai feladatokkal nem tud megbirkózni. Célszerű lenne, egy önálló szociál-politikai osztályt létesíteni. Ugyancsak indokolt az idős korúak gondozását szabályozó . rendeletek módosítása is. Még pedig úgy. hogy a tanácsok és a helyi gazdálkodó szervek együttműködve nagyobb lehetőséget kapjanak az idősek anyagi támogatására. Elengedhetatlen követelmény az is, hogy a tanácsok a költségvetésükben a szociálpolitikai feladatok megoldására fordítandó összeget semmilyen címen ne költhessék más célra. A NEB-vizsgálat nyomós érvekkel indokol és intézkedéseket sürget. Serédi János
