Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-05 / 286. szám
Diákok a mikrofonnál {□ Milyen változások lesznek yy 1973. janoár l-ével El a nyogdíjszabályokban w. I Láng Gépgyár Művelődésig Központját a hét elején három napra az ország középiskolás és szakmunkástanulói vették birtokukba. Itt rendezték meg a IV. Országos Diákparlamentet. A szünetekben pontosan olyan volt a folyosó és az előterek hangulata, mint az igazi parlamentben. .Zúgtak a Filmhíradó és a Televízió felvevőgépei, a Magyar Rádió mikrofonjaiba, újságírók tolláiba mondták nyilatkozataikat a diákküldöttek. E sorok írója a keddi tanácskozáson vett részt. Végighallgatta a különböző szekciókban felszólalókat, lejegyezte az okos szavakat. Mindazt, amiről szó volt, nehéz lenne itt leírni, hiszen a felszólalók mintegy félmillió diák nevében mondtak véleményt és adtak javaslatot a Középfokú tanintézetek munkájához. Elképzelhető, hogy mi minden szóba került! Legtöbben a Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ KB által előre kiadott tézisekhez kapcsolták gondolataikat. Nemcsak józan kritikát, de önkritikát is lehetett hallani. Egy debreceni íiú hangsúlyozta, hogy az iskolai demokratizmusnak a jogok és a kötelességek egységét kell jelentenie, de sajnos jobban ismerik a diákok kötelességeiket. Ez elsősorban az elavult iskolai házirendek miatt van, hiszen azok csak a kötelességekről szólnak. A diákok is hibát követnek el, viszont ha semmit nem tesznek azért, hogy tisztázódjanak jogaik. Elmondta, hogy sokan a fogalmakat sem értik egészen. Összekeverik a jogokat az egyéni érdekekkel. Javasolta egyebek között, hogy a közélet napi gyakorlása mellett mozgalmi napokat vezessen be a KISZ. Mások az úttörőcsapatokkal való kapcsolat erősítésére hívták fel a küldöttek figyelmét. Több javaslat hangzott el a pedagógusképzés reformjára is. Egy salgótarjáni kislány kérte: a KISZ - szervezetek munkáját olyan függetlenített vezetők irányítsák az iskolákban, akik levelező tagozaton végzik a pedagógiai főiskolát. Ezzel elismertebbé válna az ifjúsági szervezet a tanintézetek falai között, és a főiskolai hallgató is nagyobb pedagógiai tapasztalatot szerezne. Sok diákküldött nem értett egyet e javaslattal. Egy dunaújvárosi küldött a sportolási lehetőségek javításáról szólva elmondta, hogy jó lenne, ha a hegyi túristaházaikat a téli szünetekben olcsón kölcsönöznék a fenntartó szervek egy-egy középfokú iskolának, E helyeken megismerhetnék a diákok a téli sportokat. Javasolta, építsenek a nagyobb városokban közös használatú iskolai sporttelepeket. Az egri diákok egyik képviselője nagy sikert aratott lelkes hozzászólásában a mai fiatalokról beszélt. — A mai Magyarországnak el kell hinnie, hogy a mgyar ifjúság jót, szépet akar. Ha háborog olykor, az sem baj, hiszen csak a tengerek háborognak. A poA Minisztertanács az elmúlt évben hozott határozatot a munkahelyi-vezetők kötelező továbbképzésére. Ennek elősegítésére megyénk Szervezési és Vezetési Tudományos Társasága november elején indította első továbbképző tanfolyamát öt iparvállalatunk művezetői és üzemmérnökei részére. Az öthe- ses továbbképzés pénteken, decsoflyák sohasem. — mondotta. Egy másik hozzászóló a közömbösség egyik okaként említette a nyári építőtáborok szervezetlenségét. A szervezetlenség miatt ugyanis sok esetben teljesen fölösleges munkát kellett végezni, ezért nem véletlen, hogy közönbösek lettek az esetekben az építőtá- borozók. — Csak ott dolgozunk, ahol munka van! — mondta a küldött. Mások a vertikális alapszervezetek munkájáról, a KISZ tagfelvételi munkájának hiányosságairól, a szakmunkásképzés elméleti és gyakorlati oktatás közötti ellentmondásokról, stz elavúlt tankönyvekről, a világnézeti oktatás jó és rossz módszereiről szóltak. A résztvevők közül valaki javasolta, hogy a szocialista brigádok patronálják a szakmai gyakorlaton dolgozó diákokat. Egy bányásztanuló kérte, vizsgálják felül a 15 évvel ezelőtt megállapított ösztöndíjakat, hiszen az árak azóta változtak, az ösztöndíj kevés. — Helytelen az is — mondotta —, hogy ha a magatartási jegy romlik, akkor pénzbüntetéssé! sújtják a tanulóit. I Békés megyei küldöttekkel a szünetben sikerült néhány szól váltani. A ' plenáris ülésen nem jutottak szóhoz, de a szekciókban sokan kifejtették gondolataikat. Bálint Lajos, a Békéscsabai 611-es számú Szakmunkásképző Intézet tanulója: — Arról beszéltem, hogy a KlSZ-veze- tőket nem szívesen engedik el a munkahelyről, ha intéznivalójuk van. „Menj el fiam párttitkárnak!” Ilyen megjegyzéseket tesznek. Az iskola nem tud segíteni nekünk, mert 120 munkahellyel nem tud napi kapcsolatot tartani. Javasoltam, hogy az üzemi pártszervezetek foglalkozzanak az iskolai KISZ-vezetők helyzetével. Vizsgálják meg, hogyan viszonyulnak a művezetők a mozgalmi munkához. Kértem aat is, hogy az Iskolatelevízió szakmunkástanulóknak is sugározzon műsort. Rálikné, Spigut Ágnes, a Gyulai Egészségügyi Szakiskola hallgatója: — Az egészség- ügyi szakiskolákról nem tudjuk, hová tartoznak. Rossz a tankönyvellátás és a vizsgarend. Ezekről a gondokról beszéltem. Kértem, legyenek olcsóbbak a tankönyvek és érkezzenek időben. A félévi vizsgák után nekünk is legyen néhány nap szünet. Szóltam a „világnézeti ismeretek” tárgy oktatásának módszereiről is. — Arról beszéltem — kezdi Koncz István sarkad! gimnáziumi tanuló — hogyan lehetne továbbfejleszteni a nagyközség és az iskola kapcsolatát. Javasoltam, hogy hozzanak létre nagyközségi ösztöndíj alapot a középiskolásoknak és azt, hogy a helyi tsz-ek nyáron is igényeljék a mezőgazdasági pályára készülő tanulók elméleti és gyakorlati tevékenységét. Beszámoltam arról, hogy KISZ alapszervezeteinkben létrejöttek a magyar-szovjet baráti társaságok. Kovács János, Békéscsaba, Rózsa Ferenc Gimnázium.: .— oember 1-én a 34 hallgató sikeres vizsgájával ért véget Békéscsabán, a Technika Házában. A második tanfolyam a múlt héten, a harmadik pedig ezen a héten kezdődött el az SZVT rendezésében. A december végén befejeződő két tanfolyamon öt vállalat 108 munkahelyi vezetője szerzi meg a termelés irányításához nélkülözhetetlen legújabb ismereteket. A KISZ-vezetőképzés rendszerében nincsen megfelelő helyen a középfokú tanintézetek ifjúsági vezetőinek képzése. Biztosítani kellene a tanintézetekben az önálló vezetőképzés lehetőségeit. Elsősorban a téli szünetekben. — Erről beszéltem hozzászólásomban.- - A diákparlament nagy értéke, hogy a diákok szemtől szembe a miniszterhelyettesekkel, párt- és állami vezetőkkel elmondhatták társaik gondjait, javaslatait az iskolai élet demokratizmusának továbbfejlesztésére, • az iskolai munka korszerűsítésére — kezdte értékelését Karaba György, a KISZ Békés megyei Bizottságának munkatársa — A parlament munkájában résztvevő vezetők hozzászólásából kitűnt, hogy készséget mutatnak minden értékes gondolat elfogadására. A határozatok megvalósítását biztos kezekben látom. Az országos parlament munkájának legfőbb eredménye, hogy az itt elhangzott véleményeik, kérések alapján készítik el az országos szervek az új iskolai rendtartást. Ebben helyet kap majd a diákok egyetértési, döntési és véleményezési joga is. Természetesen az iskolai KlSZ-szer- vezeteken keresztül. —■ A Békés megyei delegáció 21 ajánlást nyújtott be az Országos Diákparlamentnek. Küldötteink a szekcióüléseken sikerrel szóltak; Javasoltuk egyebek között a tanszerek és a sportszerek áremlkedesének megállítását, az Express Iroda által szervezett utazások áremelkedésének csökkentését. Szakmunkástanulóink szociális intézkedéseket kértek. Így például azt, hogy a vasas szakmában adjanak bőrtalpú cipőt, a munkaruhakihordás idejét a jelenlegi két évről egy évre csökkentsék. Kértük, kezdjék el megyénkben is a tanyai kollégiumok építését, a kollégiumi étkezési norma jelentős emelését. A pedagógus pályára való kiválasztás új módszerének kidolgozására is tettünk javaslatot. A harmadik naoon Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes válaszolt a diákok interpellációira. A Békés megyi ajánlásokat az országos palament teljes szövegében elfogadta. Gosztonyi elvtárs bejelentette, hogy a kollégiumi étkezési normát 30 százalékkal emelik, a pedagógiai főiskolákon a felvételnél elsődlegesen az alkalmasságot veszik figyelembe. Erre megfelelő módszereket dolgoznak ki. Az Iskolatelevízió a jövőben szakmunkástanulóknak is sugároz műsort. Aczél György elvtárs egyetértett azzal, hogy az Express Iroda nem lehet nyereségre törekvő vállalat. Végétért a diákparlament munkája. A diákküldöttek nagy sikerélménnyel tértek haza. Beleszólhattak saját életük irányításába, segítséget adhattak az oktatáspolitikai reform minél eredményesebb megvalósításához. Találkoztak, kicserélték ötleteiket, gondolataikat. Este a Thália Színházban Pagonyin: Arisztokraták című darabját látták, másnap a Hungária és a Generál együttes zenéjére táncoltak. Három napon át diákok I álltak az ország mikrofonja előtt. Felelősséggel szóltak, jól éltek a lehetősévekkel. Réthy István Czvegyi járadékot a túlélő házastárs kaphat akkor, ha házas- társa öregségi vagy munkaképtelenségi járadékosként, illetőleg az ehhez szükséges termelőszövetkezeti (szakszövetkezeti) tagsági idő megszerzése után halt meg és — az özvegy, házastársának halálakor munkaképtelen volt, vagy a halál időpontjától számított 12 hónapon belül munka- képtelenné vált, vagy — házastársának halálaikor az özvegyen maradt feleség a 61. életévét, illetőleg az özvegyen maradt férj a 70. életévét betöltötte, vagy a haláltól számított 12 hónapon belül ezt az életkort betölti Az említett feltételek bekövetkezését a jelenlegi és az új szabályok egyaránt megkívánják. A jelenlegi szabályok szerint azonban a feltételek bekövetkezése esetén sem kaphat özvegyi járadékot az, akinek havi 260,-Fft-ot »meghaladó keresete, jövedelme vagy nyugellátása van AZ GJ RENDELKEZÉSEK SZERINT az özvegyi járadékra a jogosultságot csak akkor zárja ki az özvegy keresete, illetőleg a jövedelme, ha a kereset,illetőleg a jövedelem az öregségi járadék összegét — vagyis 1973-ban a havi 418,-Ft-ot — meghaladja. AZ ÉLETTÁRS ÖZVEGYI járadékra jogosultsága A jelenlegi, rendelkezések szerint a termelőszövetkezeti tag halála esetén csak a vele együttélő felesége, illetőleg férje kaphat özvegyi járadékot. A túlélő élettársat özvegyi járadék nem illeti meg, jóllehet a termelőszövetkezeti taggal élettáraként együttélő nő az előírt feltételek fennállása mellett özvegyi nyugdíjat kaphat Az új szabályok elismerik a termelőszövetkezeti taggal élettáraként együttélő nő özvegyi járadékra jogosultságát is, ha az élettára a termelőszövetkezeti taggal annak haláláig legalább 10 éven át megszakítás nélkül együttélt. Ennél rövidebb együttélés esetén az élettárs ak_ kor kaphat özvegyi járadékot, ha a termelőszövetkezeti taggal annak haláláig legalább egy éven át együttélt és az együttélésből gyermek származott. Nem jogosult azonban özvegyi járadékra az az élettára, aki az említett. 10 évi, illetőleg 1 évi együttélési időtartam vagy annak egy része alatt özvegyi nyugdíjban (özvegyi járadékban) részesült. A termelőszövetkezeti taggal 10 éven, illetőleg 1 éven át élettáraként együttélő nő ugyanúgy kaphat özvegyi járadékot, mint az együtlélő feleség, vagyis akkor, ha a termelőszövetkezeti tag halálakor a 65. életévét betöltötte, vagy munkaképtelen, illetőleg ezt követő' 1 éven belül betölti a 65. életévét, vagy munkaképtelenné vélik és az öregségi járadékot meghaladó keresete, jövedelme nincs. AZ ÖREGSÉGI ÉS A MUNKAKÉPTELENSÉGI JÁRADÉKOS HÁZASTÁRSI PÓTLÉKRA JOGOSULTSÁGA A jelenlegi szabályok szerint az öregségi és a munkaképtelenségi járadékos a vele együttólő házastársa után akkor kaphat házastársi pótlékot, ha házastársa az öregségi járadékra jogosító életkort (férfi a 70., nő a 65. életévét) betöltötte, vagy teljesen munkaképtelen és nincs havi 260,— forintnál több keresete, jövedelme, vagy nyugellátása. A házastársi pótlék ösz- szege 1972-ben havi 42,— Ft. Az öregségi és a munkaképtelenségi járadékost az élettársa után házastársi pótlék nem illeti meg. AZ ŰJ SZABÁLYOK SZERINT az öregségi és a munkaképtelenségi járadékos a vele élettáraként együtt élő nő után is kaphat házastársi pótlékot. A házastársi pótlék a járadékost 1973-tól a vele együtt élő házastársa (élettársa) után akkor illeti meg, ha — a házastárs (élettárs) az. öregségi járadékra jogosító életkort betöltötte, vagy munkaképtelen és — a házastárs (élettárs) nyugellátása (egyéb ellátása), keresete, jövedelme az öregségi járadék összegét — 1973-ban tehát a havi 418,— Ft-ot — nem haladja meg és — a házastárs (élettárs) a járadékos halála esetén özvegyi járadékra lenne jogosult. A házastársi pótlékot kizáró jövedelem számításánál a termelőszövetkezettől járó juttatásokból eredő jövedelmet (jövedelemrészesedést, földjáradékot, a haszonbért és a háztáji gazdaságból eredő jövedelmet) figyelmen kívül hagyják. Nem kaphat azonban házastársi pótlékot a járadékos, ha a házastársa (élettársa) öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban, illetőleg annak fele összegében részesül. A házastársi pótlék összege ugyanannyi, mint az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíjast megillető házastársi pótlék, vagyis 1973-ban havi 106,— Ft. Az új rendelkezések szerint tehát az öregségi és a munkaképtelenségi járadékosok házastársi pótléka 1973_tól több, mint 60,— Ft- tal emelkedik. (Folytatjuk) Szerzők: Dr. Nagy József, Dr. Molnár József, Kovács Kálmán Csepel autógyár Szeghalmi Gyára felvételre keres forgácsoló szakmában jártas és gyakorlattal rendelkező üzemmérnököt, gépészmérnök, esetleg szakmérnöki oklevéllel rendelkezőt' ^ Jelentkezés írásban. Cím: CSEPEL AUTÓGYÁR SZEGHALMI GYÁRRÉSZLEG, Szeghalom, Rákóczi u. 12. x Sefeleződött a munkahelyi-vezetők első továbbképző tanfolyama 1972. DECEMBER 5.
