Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-03 / 285. szám
Huszonöt esztendős a békéscsabai zeneiskola Bűn az ifjúság ellen Különleges este a békéscsabai Bartók Béla Állami Zeneiskolában. Jubileumi ünnep estéje. Huszonöt esztendős a megye- székhelyen az állami zeneoktatás. A program: tanárok és növendékek hangversenye. A hangulat családias. Alkiik jelen vannak — pedagógusként, diákként, állami vezetőként, szülőként — szinte kivétel nélkül ismerik egymást.., Sárhelyi Jenő, az igazgató az ünnepi szónok. A Körös-vidék zenei életének múltjáról szól, az újratelepítés utáni időszak nehézségeiről, majd az ezerki- lencszáztizes években alakult művészetpártoló társaságról, az Auróráról, melynek legnagyobb közönséget vonzó rendezvényei éppen a koncertek voltak. S mert szoros kapcsolatot tartottak a mai zeneiskola névadójával, Bartók Bélával s Kodály Zoltánnal, a két nagyszerű mű- vész-zenetudós-pedagógus ösztönzésére is elhivatottan vallották, hogy a zeneművészetet értő, azt befogadó hallgatóságot csak akkor lehet nevelni, ha már a fiatalok is rendszeres zenei képzésben részesülnek. Azokban az évtizedekben azonban nem nyílt mód másra, mint magánoktatásra, magántanulásra. Állami zeneiskola csak a felszabadulás után, 1947-ben alakult Békéscsabán, életrehívói közül a legnagyobb szerepet dr. Südy Ernő játszotta, aki már az Auróra-körben is rendkívül sokat tett a város zenekultúrájának fejlesztéséért... Negyedszázad alatt sok ezer csabai gyerek ismerkedett itt a zeneirodalommal, vált a művészet iránt fogékony, zenét értő, zenét szerető felnőtté, tanult valamilyen hangszeren. Néhá- nyan Szegedre, Budapestre kerülve is folytatták zenei tanulmányaikat s lettek zenepedagógusok, kórusvezetőik, előadóművészek. Közülük nem kevesen tanárként visszatértek régi zeneiskolájukba vagy a megye más zeneiskoláiba... Az intézmény a fiatalok tanítása mellett más módon is bekapcsolódott a város zenekultúrájába: tanári és növendékhangversenyekkel, a városi szimfonikus zenekar koncertjeivel — amelyeken szintén együtt játszottak s játszanak a zeneiskola tanárai és növendékei — a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat zenetörténeti és zeneelméleti előadásaival, az Ifjú Zenebarátok Hangversenyei sorozattal, s az Ifjú Zenebarátok Klubjával.... Sokat tett tehát a zeneiskola a muzsikát szerető, zenét tanuló, a művészi szépre vágyó fiatalokért és felnőttekért. Csende Béla, a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának csoportvezetője és Babák György, a városi tanács elnök- helyettese köszöntik a megjelenteket, a szülőket, tanárokat, növendékeket, majd kitüntetéseket, jutalmaikat adnak át. Dr. Czirják Zoltánná tanúi- az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, Kovács Andrásné és Kiss Sarolta tanárok a Miniszteri Dicséret kitüntetéseket kapják. Soksok esztendős eredményes munka elismerése ez ... „Milyen is volt az első esztendő?” — ez a kérdés dr. Ma- tusovszky Andrásnéhoz, aki 1947. október 1-től máig — egy iaő óta már nyugdíjasként — tanít a zeneiskolában. „Az első napokban egyszál egyedül tanítottam a gyerekeket. Énekelni, zongorára, szolfézsra. Eb-, ben az épületben, persze, akkor még nem volt a miénk annyi helyiség, mint most. Aztán bővült az iskola, új kollégák érkeztek, egyre több tanítványunk lett. Zeneóvodásoktól felnőttekig sok növendékem volt, vagy félezer zeneóvodás és csaknem ugyanennyi énekszakos hallgató. Néhányan a zeneakadémiára, az Állami Népi Együttesbe kerültek. Most tizenegy növendékkel foglalkozom”. Ebben a tanévben lett igazgatóhelyettes a zeneiskola egyik zongoratanára, Kovács Andrásné. „Növendék is voltam ebben az épületben — kezdi emlékeit sorolni —, aztán Szegeden elvégeztem a tanárképző zongora-szolfézs szakját. Harmadéves koromban már tanítottam, Kecskeméten, a Kodály Zoltán zenei tagozatos általános iskolában. Aztán hazajöttem, itt dolgoztam tovább. Akkor már csak Klári néni — Matusovsz- kyné — tanított itteni növendékkorom tanárai közül. Jelenleg tizennégy tanítványom van, van köztük középfokú osztályba járó növendék, aki az élmúlt évben — korábbi más társaihoz hasonlóan — aranyérmet nyert a megyei úttörőfesztiválon.” Gelegonya Judit, a Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközép- iskola negyedikes tanulója — tavaly kitűnő rendű volt — az iskolai KISZ-vezetőség titkára s mellette hegedülni tanul. „Zenei tagozatra jártam a 2. számú általános iskolába, aztán kilenc évvel .. ezelőtt hegedülni kezdtem, most Tóth István a tanárom. Szeretem a kamarazenét, játszom a növendékzenekarban, jelenleg egy Hän- del-szonátát tanulok. Csak hát kevés idő jut a zenére. Mindennel együtt körülbelül ötven óra elfoglaltságom van az iskolában, tanulni is kell... Gyorsan peregnek az ünnepi koncert számai. Vonószenekar, furulyatrió, hegedű- és gordon- ha szóló, énekkettős, hegedűnégyes, kürtkvartett, zongora- és fuvalaszóló, blockflőte-trió követik egymást. Csajkovszkij, Mozart, Bach, Schubert, Telemann, Haydn, Debussy dallamai. Növendékek és tanárok — Beretzky Andrásné, Kerekes Teréz, Marton György, Barnácz István, Braun Róza, Tóth István — együttes muzsikálása ad ritka élményt a közönségnek, néhány másutt alig hallható klasszikus művet is bemutatnak. Így méltó ez az évfordulóhoz ... Végezetül még egy kérdés Sárhelyi Jenőhöz: „Mi az igazgatói ars poeticája?” A válasz: „Kodály Zoltán gondolata, tehát, hogy legyen a zene mindenkié.” Félkettőtájt úgy jönnek ki a megyeszékhely egyik középiskolájából a gyerekek, hogy minden másodikuk szájában ég a cigaretta. A megye más helyen diák árulja diáknak az iskolai büfében a dohányárut. A napokban hirtelen rosszul lett egy tizenhétéves fiú, kórházba vitték, a tüdejét meg kellett operálni ,az előidéző okok közül az egyik: tizennégy esztendős korától többezer cigaretta füstje mérgezte a szervezetét. Nem tudom, milyen törvény, rendelet, utasítás van a középiskolások dohányzásának engedélyezésére. Akárki, akárkik hozták s akármikor — rosszul, felelőtlenül tették. Igaz, akkor is sok fiatal rágyújtana, ha szigorú tilalmakat hangoztatna a felnőtt társadalom. De egészen biztos, hogy kevesebben dohányoznának és kevesebbet dohányoznának. Lehetne azt mondani, hogy a tiltott gyümölcs mindig édesebb — ez azonban nagy os is kétes igazság és olcsó filozófia; tizenöt-tizenhat-tizenhet éveseink egészsége szempontjából jobb, ha — akár tiltottan, „édes gyümölcsként”, de — kevesebbet dohányoznak. Sokkal többet nyerhetnénk így a réven, mint amennyi elveszne az „álszentség-vámon”. Mert alig hihető, hogy a tizenöt—húsz évvel ezelőtt középiskolába járt nemzedék a zugokban, fürdőszobában, sötétedés után titokban szívott cigaretták miatt ,e# álszentebb vagy ezért lett álszent. Középiskolásaink többsége helyt áll a maga munkájában, értelmesen, komolyan vesz részt » diákok, a KISZ-közéletében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az élet minden területén képes teljes felelősséggel gondolkodni, dönteni, hogy mindig jól tud élni jogaival. Különösen olyan helyzetekben, mint, például a nagyon-nagyon ostoba felfogás szerint .felnőttséget” bizonygató dohányzás. Ezt nem szabad a „demokratizmusra” bízni — mert ebben a kérdésben a *ál- zott engedékenység nem demok_ ratizmus, hanem csak „demokratizmus”. Aminek a jellemfor- máló-jellemjavító ereje vajmi kevés. Miért engedték meg, akik megengedték ,hogy tizenöt-ti- zenhat-tizenhét éves gyerekek felnőtt-jóváhagyással rontsák az egészségüket? S ha már megengedték, gondolkodnak-« azon, hogy meddig nő majd a kiengedett cigarettafüst-szellem? Szándékoznak-e ezt a szellemet visszazámi a palackba? Igaz, akkor is sok gyermek rá-rágyújt majd. Zugokban, fürdőszobában, sötétedés után. De kevesebb cigaretta füstje- mérge kerül majd a tüdőkbe. Es az álszentség, a felnőtt-tilalmat- kijátszás jellemet esetleg ronto öröme azért nem lesz túlságosan nagy. Ezt a mai harmincnégy ven-ötven-évesek legnagyobb százaléka bizonyíthatja. Az is igaz, hogy most már népszerűtlen feladat volna a gyerekek dohányzását megtiltani. .De a hibát egyszer helyre kell hozni! Vállalva az ifjúság egy részének várható háborgását. Adjon ehhez elég erőt, erkölcsi biztonságot azoknak, akik. re a feladat vár, hogy a gyerekek érdekében történne ez. Mert bűn volt, aiz ifjúság egésze ellen elkövetett bűn, amikor lehetőséget kaptak a fiatalok a mértéktelen dohányzásra. Akik tehetnek ebben az ügyben bármit is, akiken a törvények, rendeletek, utasítások meghozatala múlik, menjenek el egyszer félkettőtájt valamelyik középiskola elé; nézzék meg az iskolai büfében tornyosuló cigaretta-halmot; gondoljanak a tüdeje miatt kórházba került fiúra... s próbálják jóvátenni a bűnt, amit valamikor, valakik felelőtlenül elkövettek. Daniss Győző Kovács Andrásné Getegonya Judit Sárhelyi Jenő Dr. Maiusovszky Andrásné (Fotó; Deménj Gyula) Vállalatok! Szövetkezetek ! Intézmények / vállalunk: — E—652/a, E—652, E—651, El—505 tip. kotrógép- fődarabcserés, cseregépes rendszerű; — KDM—100, D—108. tip. motor, Vü—o, 5/7 tip. kompresszor felújítást Továbbá: — 0,5 m3 E—652, E—505 tip. kotrógépre szerelhető hidraulikus kőmarkottó; — E—652, E—651, E—505 tip. kotrógéphez szükséges 0,65 m3 Tolnai-féle vonóveder, rácsosgém; — következő típusú „SZEDAR” típusú szennyvízű- áraboló szivattyúk 50/9, 100/9, 100/16 vízszintes elrendezésű; 150/9—F—5/15, 150/9—F—9/50, 140/9—F—9/100, 150/9—F—16/100 függőleges elrendezésű; — nagy átmérőjű acélcsövek (400—2000 mm-ig, 5—16 mm falvastagsággal), korszerű hegesztési eljárással történő gyártását, szigetelését; — 7 m3—10 m3 hasznos térfogatú automatikus szennyvíz-átemelő berendezések; — 3, 5, 10, 25, 50 m3-es fűtőolaj tartályok; — egyedi kívánság szerint különféle vasszerkezetek (állványok, tartóvázak, stb.). FELVILÁGOSÍTÁS ÉS MEGRENDELÉS Vízügyi Épitü Vállalat Budapest, I., Márvány u. 1/c. Telefon: 154—095/114, 115 mellék. 4238
