Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-30 / 306. szám

m n ISKOLA A MEGYESZÉKHELYEN (5. oldal) SZERKESSZEN VELÜNK (7. oldal) SPORT <11. oldal) féldák és összefüggések Nincs dolgunk, mely zse láncszemként kapcsolódna az előtte, meg a mögötte lévők­höz. Csak nem mindig gondo­lunk erre. Nem töprengünk az összefüggéseken, holott azok <B7övik át mindennaniainkat. Inkább arra hajiunk, hogy bi­zonyos tényeket kedvezőnek, vagy kedvezőtlennek ítéljünk, aszerint, hogy előnyösen vagy hátrányosan érintenek ben­nünket. A Központi Bizottság közel­múltban hozott határozata az összefüggések felismerésére és megértésére is ösztönöz. S mi­vel országos problémákról és teendőkről szól, indokolt & kérdés: szabad-e országos ügyeket szubjektív szemé­lyünkön át nézni? Elkerülhetetlen, mert szinte ösztönösen tesszük ezt Vannak, akik kaptak, s van­nak ,akik csak adnak — hal­lottam a napokban, utcai kommentárként. Ám, tévútra terelne bennünket, ha csupán szokásaink, igényeink alapján mondanánk véleményt, s fi­gyelmen kívül hagynánk az összefüggéseket, Mert nem arról volt szó, hogy a Központi Bizottság döntsön népszerű és népszerűtlen intézkedések kö­zött, hanem arról, hogy a már ma szükségesek és a még ha­lasztható intézkedések között vonja meg a határt. S úgy te­gye ezt, hogy az intézkedés hatásában érvényesüljön: ahol a keveset osztják be. ott lehe­tőleg ne növekedjék a teher, ahol több van, ott erőteljeseb­ben mutatkozzék — árban, adóban—a tényleges társadal­mi költségek megtérítése. Az­az gazdasági és szociálpolitikai intézkedések eevüttes végre­hajtására hozott határozatokat a Közoonti Bizottság­Mi az az ötven forint, amit a tej- és tejtermékek fogyasz­tói árának részbeni ellensúlyo­zásaként havonta kapnak a nyugdíjasok, a járadékosok, a családi pótlékban részesülők, a gyermekgondozási segélyt igénybe vevők, az ösztöndíja­sok? Ne bízzuk magunkat ér­zelmeinkre. Fogjunk papírt, ceruzát; számoljunk. Több, mint 1,5 millió nyugdíjas van, a munkás és alkalmazotti csa­ládok 1,3 millió gyermek után vesznek fel pótlékot. 178 ezren gyermekgondozási segélyt! Ez már 150 millió forint havon­ta. S akkor még hol vannak a járadékosok, az ösztöndíjasok, s hol van a gyermekgondozó intézményeknek, kórházak­nak a költségvetés terhére adott támogatás! így vehetnénk sorra a többi intézkedést, elhatározást is. A dohányos nem örül a cigaret­te áremelésének, ám hány do­boz füstölnivalót kell eladni új áron ahhoz, hogy a többlet­ből összejöjjön az a pénz, amelyet a szövetkezeti lakás­építésnél az állam ad, az elő­törlesztés 20 ezer forinttal való csökkentése, illetve több gyermekes munkáscsaládok esetében teljes elengedése fe­jében? A két dolognak semmi köze egymáshoz? De hiszen az összefüggések létét senki nem vitathatja, ahogy azt sem: csak azt oszthatjuk el, amit meg­termelünk. Persze, nehezebb ezt a hétköznapok sodrában, mindig kevésnek tűnő forin*-- jaink beosztása közben elis­merni, gyakorolni. Kapni jó­val kellemesebb, mint adni, főként kiadni. Mégis, furcsa' lenne, ha a tényleges, meg a képzeletbeli háztartási köny­vecskékben csak a mínusz elő­jelű összegek szerepelnének. Sőt, nemcsak furcsa. Hamis. Vajon azt sugallnánk, hogy sehol sincs gond, minden rendben lenne? Hisz’ éppen a Központi Bizottság állapította meg határozatában, hogy az elmúlt két évben egyes dol­gozó családok életszínvonala alig, vagy egyáltalán nem emelkedett. Ahogy szintén ki­mondta — az életszínvonal —, meg a szociálpolitika elveit téve első helyre, a hús fo­gyasztói áremelésének elha­lasztását; az alapvető fogyasz­tási cikkek hatóságilag rögzí­tett árainak változatlanságát a negyedik ötéves terv végéio; a szabad áras cikkek körének rögzítését. S megintcsak pél­dákat említettünk, ahogy föl­hozhatjuk más oldalról a sze­mélyi tulajdonban levő sze­mélygépkocsik adójának eme­lését, a nem munkából eredő jövedelmek, az ingó és ingat­lan tulajdonok megfelelő adóz­tatásának kidolgozását, az igazságos közteherviselés ér­vényesítése érdekében. Példák, s összefiiff!?é,,ek- Mert, ha így, lépésről lépés­re haladva vesszük szem ügy­re az összefüggéseket, világos­sá válik az intézkedések rend­szere, az adni és kapni igazsá­gos arányainak szorgalmazása. Persze, csak laboratóru- mokban léteznek eszményi kö­rülmények, az életben nincse­nek ilyenek. Feszültségek, el­lentmondások, gondok valósá­gos és vélt sérelmek kísérik a haladást, az eredményeket. Nem könnyű ezt belátni. Szívesebben néznénk szembe a mindé.Jcinek — érdemei szerint — csak többet, jobbat hozó összefüggésekkel. Törek­véseinknek ez a célja. E tö­rekvéseink sikerének fedezete leghétköznapibb dolgunk, a több és jobb munka. Mészáros Ötté Befejeződött a 125 millió forintos rekonstrukció Gyuláé — Jtölnéfinkább megvalósul az a célkitűzés, hogy Hajdú és Békés megyében 1975-tól min­den megtermelt tejet felvásá­roljunk, azt gazdaságosan fel­dolgozzuk és minden fogyasztói igényt kielégítsünk. Dr. Korok­nál Sándor, a Hajdú megyei Tejipari Vállalat igazgatója summázta ezzel a mondattal a vállalat célkitűzéseit, tegnap december 29 én azon az ün­nep égen. amelyet Gyulán ren­deztek abból az alkalomból, hogy sikeresen befejeződött a Tejporgyár rekonstru.-.c ója. A meghívottak előtt Ágh Ká­roly, az Iparági Fejlesztési Iro­da főmérnöke számolt be a két ütemben lebonyolított és 125 m.llió forintos beruházás­ról. Az első ütem 1970-ben kez­dődött és szinte rekord idő — nyolc hónap — alatt fejeződött be. A dán ANHYDRO cég épí­tette me'< a 100 ezer Lter tej feldolgozására alkalmas korsze­rű tejporgy' rat, amely jelenleg az ország legnagyobb a. A ma­sniik ütemben a városellátó tejüzem épült meg, a terveknek megfelelően szinte percnyi pon­tossággal. A rövid ismertető után a részi vevők Lakaté Árpád fő_ m Írnok ve» té ;ével a helyszí­nen tanulmányozták a város­ellátó tejüzem berendezéseit működés közben. A vendégek elismeréssel beszéltek megyénk legkorszerűbb tej leld ág zó üze mérői, amelyben naponta 80 mázsa te'por, 17 ezer liter po- 1 pack-tej, 5 ezer pohár tejföl, 10 ezer liter úgynevezett kanna, tej ezeken kívül pedig 40—50 mázsa vaj, poharas habtejszín, joghurt ké zül. Dr. Koroknál Sándor igazgató elmondotta, azt is, hogy hama­rosan megszűnik a békéscsabai tejüzemben a feldolgozás és ezt követően februártól kezdve mint elosztó-telep működik m-íjd. A gyulai rekonstrukción kívül hamarosan megkezdődik Orosházán is egv új üzemcsar­nok építése, amely az előzetes tervek szerint csaknem 5 mil­lió forintba kerül. Hozzákezd. denek Bé! é csabán a termelő- szövetkeze'ek, állami gazdasá­gik és a tejipari vállalat beru­házásában egy napi 30 ezer li­ter tej 'eldől gőz - sA ra képes vá­rosellátó üzem építéséhez. Kováts Enlr^n« 1 boráns, ko s’fri l->bo atMimban »8« lenőrzi és méri a b-é.k zeit tej fajsúlyút, zsú tartalmát, fokát és tisztaságát,, Naponta több mint 40 mázsa vajat goinak. gyártanak és csőm®» Ä3 Sj w&Sw&vBjAmj v

Next

/
Oldalképek
Tartalom