Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-29 / 305. szám

Az „Irodalomtörténet” Petőfi-különszáma A Petőfi ér hajnalán, 1973. | január 1-én lát napvilágot az Akadémiai 'Kiadó gondozásában az „Irodalomtörténet” című fo­lyóiratnak a költő születése 150. évfordulójára készült különszá- ma. A 280 oldal terjedelmű és egyesegyedül Petőfivel foglal­kozó jubileumi különszám szer­kesztői természetesen tudatában vannak annak, hogy egyetlen j folyóirat, még oly terjedelmes száma sem vállalkozhat arra, hogy Petőfi életművét a koráb­bi és a mai kutatás fényénél teljességében felmutassa. A szerzők a bevezetőben magúkig hangoztatják, hogy az ilyen fel­adatot csakis valamennyi hazai és határon túli szaklap és iro­dalmi folyóirat együttesen vé­gezheti el. „Folyóiratunk sze­rény részt vállal a közös mun­kából, rendeltetéséhez híven törekedve arra, hogy az iro­dalomtörténettel foglalkozók, nak, s a magyar irodalom iránt hivatásszerűen érdek­lődőknek minél szélesebb körét szólaltassa meg. „Szükség van erre elsősorban azért, mert a tanároknak, tanítóknak. íróknak, közéleti tisztségviselőknek, a népművelés hivatásos gazdáinak ismemiök kell —, hogy munká­jukat jobban, pontosabban, szé­lesebb látókörrel végezzék — az irodalomtörtérészek kutatásai eredményeit, de az irodalom tör­ténészeknek is tudniok kell ar­ról, hogyan látjáik Petőfit a tanárok, diákok. írók, tiszségvi- selők, hogy munkájukat jobban, po’-'tosobb-'n. «»élesebb látókör­rel végezhessék. Az Irodalomtörténet szerkesa. tősége 1972. elején 125 hazai és 40 külföldi íróhoz, tudóshoz, fordítóhoz körkérdést intézett, arra kérve a címzetteket, szól­janak a hatásról, amelyet rájuk 1 a költő életműve gyakorolt, igyekezzenek meghatározni a költő nemzeti és világirodalmi * jelentőségét, illetve szóljanak más olyan kérdésekről is, ame­lyek őket Petőfivel összefüg­gésben foglalkoztatják, pL a költővel kapcsolatban kialakult! szemléletmódról az egyes ré­tegekre gyakorolt hatásáról. Aj jubileumi kiadvány a szerzők betűrendjében közül a válaszo­kat és anélkül, hogy általános] következtetéseket vonna le, hozzájárul ezzel Petőfi Sándor helyének meghatározásához a mai szellemi életben. A különszám egyike azoknak1 a kiadványoknak, amelyek j együttesen törekednek arra, • hegy a Petőfi-képet helyesen ] alakíthassuk ki. Hasonló ered-5 mónyt várunk a halhatatlan költő életműve kritikai ki.adá-, sáriak előkészület alatt lévő el- ső kötelétől, továbbá a nyelvé- | szék munkájára támaszkodó Petőfi-szótár első kötetének kö. zeli megje’enésátől. Ezeket a kiadványokat az évforduló al_ 1 kalma hívja életre, de szüksé­gesek és rendkívül időszerűek az olvasók, a fővárosi és Vdéki pedagógusok, könyvtárosok,; népművelők irodalmi színpadok' dramaturgjai és rendezői szá­mára is, munkájuk színvonalas teljesítéséhez. Dr. Gombos László Az év utolsó lottó sorsolása a televízióban A Spor*fog-dáci és Lottó I<zaz_ ják a televkdó székhazában, gates g Budapesten rendezi az ahonnan természetesen helyszí- ev utó só lcttó-'orso á'át. Az 52. heti nyerőszámokat de- ni közvet té-iben számoln-k be a eember 29 én, pénteken sorsol- „szerencsés” eseményről. (MTI) szólag a szociáldemokrata párt­nak volt a tagja, de az idősebb kommunisták rejtekhelyeiken megrendezett szemináriumaira járt, s végül őmaga is az elő­adók sorába lépett. Tanította, nevelte ifjú tá-sait. Kerületi titkárnak, majd formálisan a szociáldemokrata párthoz tar­tozó. va’ójában azonban a kom­munisták iránvításával tevé­kenykedő Országos Ifiúsági Bi­zottság titkárává választották. Ettől kezdve megélénkült az ifjúmunkások mozgalma. A nyilasok nagygyűlésének szétve­rése a Tomoa utcában, háború­ellenes nagygyűlés a Hűvös- völgyben, a gödi Duna-parton, munkás—paraszt ifjúsági talál­kozó Budapesten. Budakeszin, a fasizmus és háború elleni röncédulák tízezreinek szétszó­rása a főváros utcáin, a haladó ifjúság szervezkedése vidéken, az ötvenezer leventét felsora- korta'ó dísszemle meghiúsítása a Rákos-mezőn. — mindez Ku- lich Gyula közvetlen, vagy közvetett irányításával történt... Bé'a nem érzékelte már, hogy rab. újraélte a nagyszerű tettek élményeit. ... nem. nem szabad még a végére emlékez­ni..., Gyulával harcol, küzd... Akiről csak később, börtö­nök mélyén, rácsok mögött tud­ta meg, hogy mimindent tett még a munkásosztályért, a pár­tért. a hazáért. Nem 5 mondta el. És nemcsak azért, mert ke­vesen tudtak úgy konspirálni, mint ő. de' a szerénysége Is tiltotta, hogv a tetteivel előho­zakodj ák. Mások tájékozhatták a kínzásokkal meg nem törte­tőket. hogy amikor Hitler kon­cul dobta oda a Felvidéket a magyar uralkodó osztálynak. Gyula azo-ma1 Kassza utazott, s kapcsolatot teremtett az ot­tani kommunls*ákkal. Az ille­gális párt Párizsba emigrált ve­zetői 1039 febmárjában őt hív­ták Zürichbe, hogy megtárgyal­ják vele a fasizmus el’ért te­endőket. S Budapesten ő tar­totta a kaocsolatöt a föld alá kényszerített nárt Központi Bi­zottságának titkárával, Sehűn- herz Zoltánnal akit nem sok­kal több. mint két éve, 10*2. október 9-én Horthy vérfcirósá- ga kivégezte! ett. Ku’icb Gyula előbb, 1910. áp­rilis 9-én bukott la. S a kínzókamrákban, a bör­tönökben szinte állandóan a közvetlen kötelében vo't Béla. Néhány nao alatt mintegy négy­száz ifiúmunVást tn***ő**'~*-w- je a po’itikai nyomozók, köztük öt is. Többedma”ával az a’art rsendőrlaktanya Vincéiébe »z^i - IRo***1’:. Itt találkozott ismét Gyulával. Gyötrelmns kínzás a n’ncé- ben. a -ti^ ff­jú testekből fe’szakad a hör- gés senki sem w-i- k* M-g nélkül a vandalizmus tobzódá­sát jiie*va: tr-a-s Gvnia — n*5- ma marad. Hat héten át gyötrik, mindhiába. Semmit sem tud­nak kiszedi belőle ami árt­hatna a pá-h-mk. lyro-ci-f-i-ott társai, neve’tlei úgy néznek rá. hogv a tekintetűje nam>'cak cso­dálatot áru* e1. Köszönetét is kiutaz: Erőt adtál 1 , Köszönöm. Gyula, hogv erőt adtál — S’!tho"’a emi A're-ően hangta'anu1 a rab a ronv”at kö­zött. — Erő! akkor, amikor a több hónapi rabkórház, a két­évi vizsgálati fogság után bíró­ság elé állítottak, s a nyolc és fél évi fegyházbüntetésed ki­hirdetésekor odavágtad: „Urak, az önök re” -,s’»»re ”em tart már addig!” Erőt adtál a szegedi Forog as idegen Az eredmény: 3,8 milliárd forint GozdfiSCI^I egység, a népgazdaság fontos része, terve van, amelyet teljesíteni kell, mérik hatékonyságát, korszerű­sítik szervezetét, mint minden más vállalatét, s devizát hoz az országnak. Gazdasági egység az IBUSZ RT., s idén a tavalyinál 20—22 százalékkal többet tesz a közös kasszába, forgalma meg­haladja a 3,8 milliárd forintot. Vállalat, amely idén csaknem négymilliárd forintot mutat fel mérlegén, munkát, szervezést, szolgáltatást, amely ennyit ér. Hogyan jön a forint, a dollár, a rubel, a márka? Közös munká­val. Egyre többen érdeklődnek hazánk iránt, — a szocialista & a kapitalista világ turistái szíve­sen látogatnak országunkba. So­kan érkeznék Ausztriából, az NSZK-ból, de egyre több svájci, francia, olasz, USA, , spanyol, svéd állampolgár előtt nyílik fel a határállomás sorompója. Fo­rog az idegen, így szoktuk ezt mondani, azért mert orr-zásunk­ban van látnivaló bőven, s ké­nyelmet, kulturált kürölményt is tudunk teremteni. És mit ér ne­künk a sok hazánkba érkező tu­rista? Azt, hogy az IBU'rZ kon­vertibilis devizabevétele idén vártaidon 11 százalékkal halad­ja , meg az elmúlt évit. Sokan érkeznek a baráti or­szágokból is, idén legtöbben Lengyelországból jöttek hozzánk, de a romániai érdeklődés is fo­kozódott . Szállodáink, étterme­ink árai emelkedtek, s ez vala­melyest csökkentette a szocialis­ta országokból induló" turistafor­galmat: de minél több megfelelő magánszállással és diákotthoni szobával igyekeznek kulturált körülményeket teremteni a ven­dégeknek. Népszerűsíteni kell a rnaevar tálat, a magyaros vendéglátást, , jövőre az I BUSZ -programokat milliós példányszámú prospek­tusokon népszerűsítik külföldön. Különösen a sajátosságok vonz­zák az idegent, szívesebben meg­nyitja bukszáját, ha ilyen esemé­nyekre hívják: mezőkövesdi ma­tyó lakodalmas, kalocsai folklór, hortobágyi lovasbemutató. Da nemesek az idegen forog nádunk, mi is forgunk kül­földön: az IBUSZ szervezésében idén több mint 110 ezer magyar látogatott Idegen országokba. In­kább az olcsóbb utalt iránt ér­deklődtek a hazai turisták, leg­többen Csehszlovákiát, Bulgá­riát, Lengyelországot választot­ták úticélul. Változatlanul az ér­deklődés homlokterében áll a Szovjetunió. Igazolásul etetendő egyetlen adat: 1972-ben 29 kü­A sráMsaSf pénzt italra költötte A Szarvasi Járásbkósá'» sik­kasztás miatt vonta felelősség­re Kertész József Endrőd, Jó­zsef Attila u. 30. szám a’atti la­kost. A vádlott az endrődi pos­tahivatal kézbesítője volt. Sze­szes italt ebben az évben kez­dett mértéktelenül fogyasztani. Káros szenvedélye egvre jobban elhatalmasodott rajta. Ez év jú- liu"u~ao már nemesnk a kere­setét kölötte italra, hanem a kézbesítésre átvett pénzk-aide- ményhez is hozzlnvú’t. Július 9-án ez Endrődi ÁFÉSZ falatozó vezetőjétől 2 ezer 590 forintot vett fel átutalásra száló posta- utalványon. A felvételt azon­ban naplójába nem íeávezte fel s a néniéi sem számolt el a noo'án. Július 12-én J. Elemér­né endr/Vü lakos 270 forint gye-mefr+a-tási dfiát nem kéz- hesp-Ate ki. A rosfaota1váov- ra viszont rábarpisftot*- az át­vétel e'ismeréseként J. Elemér­ré nevét. A sorozatosan elkö­vetett visszaélésekre hamaro­san fény derült Július 27-én kel’ett vo’na elszámolnia a te­levízió-díjakkal. A hivatalban anj hivatkozott, hogy a nyug­tádat a 1-ikísán felejtette. Ha­zasietett azzal az ígéretei, hogy ham-rosan visszakér. Ilivel az­nap hiá^a vártak rá. felettesei gyanút f'gtak s a következő n-non valamennyi oos"ai áru- cl'-kel el kellett számolnia. A hiány 3 ezer 174 forint volt. Juius 27 én úia'eb ^Oo-selek- m^nvt kivetett el. N. Gergely enc'rődi lakosnak 192 forintot jrollfV Ví’-A-’—f*-v»le. A. rv*--t a vádló11 lelki ismerctfurda’Tís nélk"’ els'ikknsz'otta. A bírósá­gon Wzoovs*'">t nyert, hozv a vádlott az e’s'kknzo+oát rénzt minden es’^en P-dra költse. A K«~'tés'7 T^se­fet elkövetett sikk-sztás büntette p. í - H pay (íy re íté'te. Mo1 lékbüntetésként JrAf év**'? A ffv-'.koH ^ TT.nsrVjíf^ t^ör’il­m^nvVént a v^^ott p1 valamint a~.t, ho-tv Vét rrvérmék o^a’-tá- s4r*M kell «on^sko^nfa. A S7a­1>n ^"órfTrmr*o»4-Ajjf lrpl| l-'t“1tonte A vádlott enyw'*-*-t fellebbezett. * 8. J. lönvonatot indítottak és csak « szovjet-államba 19 ezer magyar utazott A nyugati országokba irányuló hazai turistaforgalom idén vala­melyest csökkent, legnagyobb kercr'et a spanyol és az olasz utak iránt volt. Az utazási szak­emberek felfigyelte!: arra. hogy a nemzetközi turistaforgalomban egyre nagyobb teret hódít az egyéni utazási forma a csopor­tosra! szemben — erre már fi­gyelemmel voltak a jövő évi programok összeállításánál. Sok magyar hama­rabb Ismeri meg távoli tájak szépségeit, mint a hazai értéke­ket. A belföldi turizmus problé­mái idén sem e’dódtok me": tou vábbra is gondot okoz a drága és kevés közlekedési eszköz, va­lamint a szállodaárak emelke­dése. Mégis néhány utazási for­mát megkedveltek az emberek, az olcsóbb elő- és utószezon! üdülések sokakat vonzottak. A „Randevú Budapesttel” akcióban a vidékiek ismerkedhetnek a centenáriumát ünneplő főváros­sal, s az üdülést a kedvezmé­nyes, olcsóbb szállodai elhelye­zés teheti vonzóbbá. A TIT-tel közösen meghirdetett „Ismerd meg hazádat” mozgalom kere­tében 1072 november végéig 3497 túrát indítottal:, amelyen 134 400_an vettek részt — jövőre továbbfejlesztik az IBUSZ,— TIT országjárást A következő évben, 1973-han 123 útvonal között le­het választani, huszonnyolc or­szágba juthatnak el a magyar turistái:. Árában ugyan meg­hökkentő néhány útiprogram, például egy 17 napos kubai út 22 500 forintba kerül, egy japán végcé'.ú kirándulás pedig 33 ezer forintba, de vékony pénzű turis­tákra is gondoltak, így egy öt­napos opátijai társasutazás 1690 forintba, hétnapos zakonániai üdülés 1800 forintba kerül. 1073_bcn néhány évi szünet után ismét indítanak társasuta- z/ot Indiába, megismétlik a gö­rögországi utakat Érdekesnek ígérkezik az a program is, amelyben hét európai országot — köztük Luxemburgot, Fran­ciaországot Olaszországot — is­merhetnek meg a turisták. Idén nagy sikere volt a Szovjet Kö- zép-Ázsiába szervezett köruta­zásoknak, ezért jövőre a korábbi hat he’yett kilenc csoportot in­dítanak. Leírtuk már, hogy az egyéni utazása forma nagyobb teret hó­dít a csoportossal szemben, e felismeréstől sarkallva, jövőre 19 országba — körtük Coch Szlová­kiába. Görögországba, Spanyol- országba — hatvan útvoma'on ajánlanak programot, az egyéni utav-v-nak szervezik a szállást, az étkezést. De kedvébe alkar­nak *ámi a csoportosan utazók­nak Is: 1973. január l-töi - szo­cialista országokba ir-i^tt tár- sajsutakat kolle’rtív útlevél he­lyet egyénivel bonyolítják le — kivéve a Szovjetunióba Jugosz­láviába és a Jugoszlávián át szocialista országokba Induló társasutakat. E változtatás az utasok kénye’ mét, a mozgás k**nyebbsö-»4t ereámAnvezi Az IBUSZ RT gazda­sági vállalat, eredményei a nép- gazdreiret Ba-»dagitiÄk, jövőre az idei 3 8 mi^iárd fo-intos for­galom növo’őaAre törekednek az utazási szakemberek. Orosháza Városi Tanács VB Műszaki Osztálya felvételt hirdet 1973^ január hó 1-től. KÖZLEKEDÉSI MÉ«NÖK — r7*’,*»»*E”NÖK FEISÖFOK0 VÍZGÉPÉSZ TECHNIKUS munkakör betöltésére. Jelentkezés: Az osztályvezetőnél személyesen, vagy Írásban. Szabadság tér 4—6. II. emelet 10. 445850 I ■ I Cs'Vag-börtönben, a váci a ko- ■ márorni fegyházban, amikor ■ falon át kopogtatással jelezted. ' hogy a szovjet csapatok már ] hazánk területéről űzik vissza ■ barlangjába a fasiszta hordákat ; S ami’-or a fenev'd ide, a dac'naui koncén !r: dós táborba : hurcolt bennünket, erőt adtál J Gyula nz^a1 horn? azt mon-P-d: j „Jó jel a denortá’ásunk, mert '< arra mutat ho.mr haz'n1' nem- J sokára felszabadul...” Három ; hónanja. mió'a itt vagyunk, ; min^eo-ao erőt adott az opti- ; mizmusod... Témán is amikor ’evert iá- ; bamról a láz, -zt mondt"d: „Né- • hány hét még ..É-eztem, ■ eoóSz éíszaka a Te utolsó éj- ■ sz-k^don. takazo-rtli a ron-o-r- jj iddei bak-.--inf ál,... mond'ad, ■ karáesonyéj van... gondosak j gve-me’-’-or-im krráe-T—a’ra, > meg a jövő évire amikor bé- l ]r4b,3'^ ***■*■ ,, A V,,v ^ ke em’-őrien sz~nt érzése ha- ; tott át a szavaidtól.. Ma remei js ezz°' az érzás. ! sd ébredtem .... s óh ..., nem i sírok Ovula... n-m t-aa« mél- J tó Wozzá-i .. A ba-'p'-v-n V-e- -t- ] tek az SS-ol,r. ner’evet oiv-s- j tak fel ___azét a hus-or'-Pe-ic ■ d obozi bápvászét -a-« méz at j hánvét... és a au s-1 -f _ KIM- 1 sértek beon«*«*Vet. Oi-'ant tóm- ■ bolt a aot-qr ho-d‘a a ka-'-t..., már o*t tártától^ a VanUnál.... ] kis’z-ká4’—n, fac'osi-o^ __ Te h"’'adonf'tt..., és visszar-z- tél.... innen, a nnic-s-m fe­letti aki-’-nn át bárn-i’+om utá­nad os-ao’^sen ..., és mosolyog­tál, Gyű'a.... ... és senki sem jött vissza közöletek. De a biztató mosolyod Itt maradt, halálomig az enyém marad. Tarján István

Next

/
Oldalképek
Tartalom