Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-23 / 302. szám
Kis népszámlálást, úgynevezett mikrocenzust hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal A múltban — egészen a jelén i Század utolsó harmadáig — á | népességben végbemenő vélte- zésok felmérésére elegendő volt a minden tíz évben megtartott. népszámlálás, korunkban azon- ban, amikor a társadalmi-gazdái ! sági fejlődés hallatlanul feígvor_ ! stílt, szükségesnek látszott a kö- 1 rabbinál kisebb időközökben fögzí eni többek között á népes, ség Iskolázottsági színvonalában* fog'aJknzási öSszetété'ében és lákásvlstzonyaiban bekövetkezett Változásokat. A teljeskörű adatfelvétel te lyan hatalmas költségeket és apparátust igényelne, amelyek 0 --9 évenkénti előteremtésére, il_ tetve mozgósításéra nincs módi A statisztikai tudományágnak ójább korú fejlődése feleslegessé teszi ilyen jellegű Összeírásoknak az egész népességre váló kiterjesztését. Elengendő á népesség kisebb hányadát ősz- szerni, mert a matematikai módszerrel véletlenszerűen kiválasztott minta ele endő pontossággal reprezentálja az öasa- népességet és annak jellemzőit. | A kiválasztás módszertan ‘ t á Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai és Demogiáiaj bizottsága együttes ülésén részletesen, szakértőit bevonásával tárgyalta meg és hagyta jóvá. Hazánkban a kl« összeírást, | mikrocenziu&t első Ízben az 1910. évi népszámlálás után három évvel, 19:3 ban álka’mázták, majd az 1970. évi népszámlá ást megelőzően, 1963-ban másodszor. Ezúttal a magyar gyakorlat, ban tehát harmadízben kerül sor sz 'kkörű — a népasségnek mlndöasze 2 százalékára kiterjedő — adatfelvételre, Mivel a* adatok viszonyítási alapja a legj utóbbi népszám'á és, termesze- j tesen a mikmcenzuB személyi és lakásik érdesei gok Vonatkozásban megegyeznek az 1970. évi népszámlálás k.'rd live'vei. Ez alkaloftimaí a fflikrocenzus foglalkozásvéltozési és a lakos*, ság életkörülm hlyeire vonatkozó adatfelvétellel e-éezül ki. Aa előbbi célja a társadalmi á’rétegeződéinek a* 1902—1903. évben lefolytatott hascn‘6 izst fo. tártál átfogóbb, korszerűbb fel* mérése. Aa éietkörülményíelvétel célja, hogy képet nyújtson a lakosság különböző rétegeinek és csoportjainak helyzetéről. Célja továbbá a legutóbbi, I960, évi felvétel óta a jövedelmi arányokban és'szóródásokban* bé- kŐVe kezelt változások mértéké, nek felderítése. A mdkrocenzus- hoz tartozó lakásfelvétel keretében kérdés iket tesznek fel a lakás tulajdoni jellegére, használati jogcímére, építési évére, helyiségéinek számára, alapte- • fíiletére, felszereltségére és lakbérére vonatkoaóleg, A fogl a 1 kozfts vfil í ozást kérdőív nemizsak az összes 14 éven felüli személyek, hanem a szülők, nagyszülők, valamint a gyermekek ilyen jellegű adatait is tudakolja. Az életkörülményekre vonatkozó kérdőív a keresetek me;?- határozásához szükséges adatok (háztáji, ii’eive klsegi 6 ga -da á gok növínytermélé-e, ál, íattenyésztéso, bironyoe t. rmeié. sá ráfordítások stb) fofrásou- kénli réscs’etezisére és a természetbeni, társadalmi juttatások igénybevételére vonatkozó információk begyűjtésére szolgál. A mikrocenzust a Közpon.i Statiszt kai Hivatal hajtja v.g- re, a tanács k hathatós támogatásával. Az összeír:'sban részivé. Vő számláló'.ÍZtO-ok éa ftlülvizs. gálók többsége jelenleg lg peda. górna, valamennyien olyan személyek, akik rendszeresen ré;zt vesznek a Központi Statisztikái Hivatal összeírási munkáiban, j Mint minden népsz’mlJ.lásnál és mikroecnzuanál az egyéni ad t >k hivatali ti tikot képezitek/ ereket azá nutzerü*é ében ö sze_ sítve pvb’l1 álja a Központi Btal Mzztlkai Hivatal. Első ízben kerül sor arra, ftegy az érintett lakosságot levélben előzetesen lé. * jékeziatták abból a c'lból, hogy az összeírás alkalmával olyan felnőtt c&alédt g tanúskodjak otthon, aki vá’asat tud adni a- családra vonatkozó ösozés kér-i détekre. A Központi Statisztikai Hivatal az előkészületeket befejezte.1 A fel; étel sikeres teljesítése azonban a lakosságon múlik, á legfcntosabb. hogy a mintába vé'et tna-erűen bekerülő ház'.ar. tás- ik pontos információt szol. gáltaösanak. E* történi a tfírrény nyomán Milyen a békésszenfemdrási fiatalok helyzete? Az ifjúság helyzetét és a* ifjúsági törvény szabta feladatok me valósítását többször tár. gyalta már Békés jzenlandráe-fi a nagyközségi tanács Végrehajtó bizottsága és a tanácsülés. Legutóbb felmérték, hoty csaknem két éve készített inté kodén tervből rtvt sif e.ü’t teljesíteni és hol vannak még tennivalók. Az általános Iskolásokkal kap rö'a ban az egyik le?-* fontoiatb célkitűzés az volt, hogy minden tanuló tankö e es körben Végezze el az álta ános iskola nyolc osztályát. Ezt a célt sikerült elé n!. Bár félév közben még elő ordáinak bukások, de év végén valame mylen elvégzik osztályukat. Az isko'ái pártalapcáerVezet java latára tanú' szói át szervez'ek és ez további segítséget jelent a tanul Iknak. A a. osztályt végző tanulók — és szüleik — legnagyobb gond fa, ho y hová men enek dolgozni vagy to ábbtanufoi,; Ebien sokat segít a Pályává-j laeziási Taná-s dó, mert feltárja a lehető'égéket a tanulók előtt. Ennek is közőnhetó, hogy a tanulók négy többsége a választott pályán marad. Az egészséges, edzett Ifjúság nevelésének foltos oszkeze 1*0- ne a férd??««* snortö'ás, de ezre a nagyközségben kevés lehetőség van. A tornaterem hiánya p 'o'ha'at'an és sz nte teljesen meg-átölla a téli testoe- ve'éit. A H nyudi Sportkör két szakosztálya, a labdarúgó és a kajak-kenu az ifjúság csak eny ki* részének nyújt sportolási le. hetőséget. Gondoskodni kell természetesen arról 1«, hogy legyen hol kulturáltan eltölteni a szobád időt. Erre a községben a művelődési ház és a könyvtár hivatott, de az előbbi ezt a feladatát — főként helyhiány miatt — nem tudja bétől 'em. Mindössze két szakkör m'k^ik a h-ztem, hörm'he fővel, ami e’enyé zően, kevés a kf'zség fiatalságának1 s-fimihóz kép>eit. Hiányol (* egys'kú a mave”dóyi hát prof. ram te is s ezzel nem tudja a kívánt hattet gyakötafol gg tf- I jósáéra. A könyvtár dicséretesen 1ól működik, bér a nagy- létszámú olvasóteborhoz nem ■rendeletnek elegendő hellvel. A kötség vezető ssfervetben mertalAlhatők a fiatalok képviselői, Az 1971-ben megválasztott tanácstagok U százaléka 30 éven alu’l. A ftatalaáaeai kao- eso’atcs dő-'tése’-hez a Rvmká- i val össze*» rtfő me'dote-éléhekhez meghívják a KIpZ-*serveze. tek képvtse’ő t, akik elmondják az ifjúság véleményét, problémáit i SO eres a Szovjetuniói Élet a hétmilliós metropolisban A Moszkva környéki *61 lövessetek sokemeletes lakótömbökkel váltakoznak. Akj napokat, vagy heteket tölt Moszkvában, maga Is meggyőződhet a szovjet fővaros sokré* tű politikai, gazdasági és szellemi élőt ónok változatosságáról. Minden héten történik valami, ami rendszerint nemcsak országos, hangm vilégtörtónalmi szempontból is nagyjelentőségű. A szövetségi köztársaságból milliók, külföldről százzzrek érkez- hek naponta Moszkvába. A hatvanas években a szovjet főváron lakossága több mint egymillió fővel gy aratnod ott, Jelenleg 7 millió — száz nerpzetiség- bői s/órmazó — lakost tartanak nyilván, A város területe 1000-tól két éá fékzerosére növekedett, Je* lenleg 878,7 négyzetkilométer. Új városrészek, kerületek épültek, piádéul a Jurij Gagarin kerület, amelynek több mirt 20Ó ezer lakosa van. A, OSZSZK. Legfelsőbb Tanácsának el nőiesé- ge 1933. november 2S-i határozatában a korábbi 17 helyett 20 kerületre osztotta a várost. Aki Irt szkvábön jár, azonnal észreveszi, hogy milyen gyorsan vá’toztatja arculatát, mikrokerületok keletkeznek, magasépü- letekbc'4 városrészek épülnek, új utcák és parkok zöldje gyönyör- ködtet k a szemet. Moszkva fokozatosan kertvárossá változik, 1933-tól 3 parkok és pihenőkertek területe csaknem kétszeresére növekedett és jelenleg a város egyharmadát foglalja el, 1031-ben a város Össz-haszno* lakóterülete 59 millió négyzetméter volt, jelenleg 100 mi’lió felett van. Az utóbbi évtizedben 4.9 millió moszkvainak javult a lakáshelyzete. A szovjet főváros lakosságának 97 százaiéba a központi fűtúses, 99 százaléka háztartás1 gázzal ellátott, 84 százaléka fürdőszobás, 03 Százaléka állandó me’egvízszö’gál tatásé* lakásban lakik. A, új házak mindenütt központi pádlóMIó- zattal és közte televíziós antennával készülnek. A legutóbbi évtizedet a nagyméretű kommunAlls-kulturáh* építkezés Is jel’emzl, A moszkvai Met"ó tovább épül, vonalainak hossza már e’érte a 149 kilométert. A várost autóutak gyűrűje fogja közre, a belső városrészekben sok helyen épültek alul- és felüljárók a járművek ég gyalogosok részére. A* 1959—60-as tanévben 89 új, moszkvai középiskola nyitotta meg kapuit. Az összesen 1229 köz ' plsko’ábnTi 919 8 ezer fiú és leány tanul. 76 közéote- kolában a tantárgyakat idegen — angol német, francia — nyelven adják elő. Amíg 1999-ben 2 millió 911 ezer moszkvainak volt felső-, vagy középfokú végzettsége, jelenleg már 4 millió 349 ezernek, vagyis a város la- itessáe- 00 százalékának. Minden nyolcadik moszkvai lakos diák, A, végzős hallgatók jelentős része'természetesen elutazik a* ország különböző részeibe, a szövetségi köztársaságokba. Moszkva a világ egyik tudományos központja is. Lakói között 233 ezer tudóst és tudományos munkatársat találunk. A Szovjet Tudományos Akadémia, a*' Orvostudományok Akadémiája, a Pedagógiái Tudományok Akadémiája és a nagyszámú kutatóintézetek kiteHedt kapcsolatban állnak a vi’fig minden részén munkálkodó tudósokkal, Az utóbbi tí, évben a szovjet főváros vendégszeretetét élvezte számúd an nemzetközi tudományos kongresszus, konferencia. szimpóiVum és 5zovjet—külföldi kétoldalú megbeszélések résztvevői. Valamikor MosZkva 1et’«g*t a könnvűipar határozta meg. napjainkban viszont a* egvik legnagyobb n eh te i’-ári központ. Géokoestt. repl'l'«tenet, bonyolult programvezérlésű szerszámgépeket é; csapágyakat. Villa- mosmotorokát és számtalan műszert, acélt és szincs'teneket gyártanak a városban. A felső* ro’te temrésértésén közelről sem teljes. Könnyűipara nagy-meny, nviségű szövetet, cipőt, bú tart, élőm'teer ipara hal- és húsárut, te i terméket és egyéb fogyasztási cikkeket gyárt. Mnsakva inara az utóbbi évtizedben több mint 70 ••'■.te’'ókkal növelte a te’-nvúw«H. Mindezt a rééi gyárak knrsztefláfte- sével érték el, mert Moszkvában ioart objektumot épüeni «tos. A knrszeWIrttés Viszont az é.atez ipart fei»ö’elte. Jeleivel a Uba- CSOV AU^óSvárban is talá»kns- hatunk. ametv ez. utóbbi öt évben 83 százalékkal növelte a te-me’tet, A munkások sz-ma ja-n-tai m»ndö*sze 9 saázaié’fksl növekedett, ami a 70 százalékos term“1 é**nvükedte me'iett sz'n- te je’entektelem Tehát a több termék, a term-1 Aken 1*80« növe- eredmteve A moszkvai térmékeket a világ számos orszávábfi evnortil- ják. Szén sikerekét értek ei a nemzetközi ktáuftásokom bemutatóikon és vásárokon, kelendőek a világpiacon. A Szovjetunióban a nemzői lövedeiem növok^í^^ tő forrása a termé'éiranvység emelése. ami kedvező hatást gyakorol a moszkvaiak életerínvona- lának alakulására. A moőzkvad munkás fizetése jelentősen magasabb most, mint például tíz évvel ezelőtt volt. Ez különösen a vásárlóképese.ég emelkedésében nyilvánul meg. Az utóbbi öt évben 976 kiSebb-nagyobb áruház nyílt, az áruforgalwn értéke 3 milliárd 465 millió rubelra növekedett. A moszkvaiakat több mint háromezer élelmiszer- üzlet várja. Az ismert éttermeid — Hosszá ja, Ukrajna, Moszkva, Szwvjetezkij, — éveB bevétele üZemegvsógenként 3—15 millió rubel között váltakozik. Amíg egy évtizeddel ' ezelőtt a fogyasztási cikkek között aZ élelmiszerek domináltak, most csökkent a részarányuk, bár az étkezés struktúrája kedvezőbben alakult. Ugyanakkor jelentő* mértékben emelkedett minden egyes család vásárlása a tartó* fogyasztási cikkek terén. Természetesen a moszkvaiak lokálpatrióták. Büszkék arra, amit már városuk érdekében elvégeztek. de igyekeznek, hogy még szebbé váljon. A lakosság magáévá tette a XXIV. kongresszus felhívását: „Moszkvát fejlesszék minta várossá!” Jakot) Mi hajlót) nektáronként 54,4 q kukorica A* orosházi Üj Élet Tsz-bCn — háztájin kívül — 3 ezer hold földön termett az tdén kukorica. A nagykiter edesíi területén megoszlott a talaj minősége, jócskán akad közötte erősen sziké* is. A kiváló agrotechnikai munka, a jól megválasztott fajta termesztése, s az esős ősz ellenére példásan megszervezett betakarítás eredménye, hogy c fonto* abraktakarmányból a jó hírű szövetkezet hektáronként 94.4 mázsás szemcstermést takarított be és tárolt biztonsággal. Az idei tapasztalatokat felhasználják arra, hogy 1973 tavaszán zömmel a tálnak legjobban mcgfelc’ő fajtákat vetik. Megtehetik, mert az Üj Élet Tsz modern terményszárító-özemmel rendelkezik g ki tudják vonni a felédeges nedvességet a ku- koricábóL 5 békés mm^ 1972. DECEMBER 23,
