Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

Szervezettebb lett a tanácsok és a népfrontbizottságok Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága A Hazafias Népfront Békés j megyei Bizottsága ülést tartott i tegnap, december 21-én Békés-1 Csabán. Az ülést — amelyen részt vett és felszólalt Enyedi G. Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Nádas Er­zsébet, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának képviselője — Nagy József, megyei elnöÉ. nyitotta meg. Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, a népfront me­gyei alelnöke volt az előadója a rendezvény első napirendi pontjának. E napirendi pontként a népfrontnak a tanácstagok munkáját segítő tevékenységét, az együttműködés tapasztalatait és további terveit vitatták meg a jelenlévők. Megállapították: az elmúlt két évben lényegesen szervezettebb lett a tanácsok és a népfrontbizottságok együtt­működése. . Az ülés résztvevői megtárgyal­ták és kibővítették az állami ok­tatás fejlesztésének mozgalmi feladatairól szóló jövő évi in­tézkedési tervüket. Ebből igen jelentős az az elhatározás, amely a fizikai dolgozó szülők gyerme­kei továbbtanulásának segítésé­re vonatkozik. Szintén fontos te­endő az „Egy nap az iskoláért és óvodáért” mozgalom támoga­tása, valamint a „Minden üzem, termelőszövetkezet és állami gazdaság patronáljon egy isko­lát” mozgalom bevezetése. A Bács-Kiskun megyei tapasztala­tok alapján — a helyi jellegze­tességek figyelembevételével — társadalmi mozgalmat szervez­nek a tanyai diákotthoni helyek számának növelésére. Nagyobb gondot fordítanak a felnőttokta­tásra és a szülők pedagógiai kul­túrájának növelésére. Elfogadták a jelenlévők a népfront-bizottság és -elnökség, valamint különféle munkabizott­ságai 1973-as programját, (Ezek ismertetésére lapunkban vissza­térünk.) "A megyei honismereti és helytörténeti bizottság tervé­nek megbeszélésekor Enyedi G. Sándor tolmácsolta a megyei pártbizottság elismerését e bi­zottság eddigi munkájáért. A megyei néDfront-bizottság ez évi utolsó ülésén megemlé­keztek a szovjet állam megala­pításának 50. évfordulójáról. (VHaszek) Befejezéshez közeledik az AFIT-szervíz építése Gyulán Ezekben a napokban mintegy 80 különböző szakember dolgo­zik Gyulán a szerviz építésén. Az útépítők készítik az aszfalt- burkolatot, daru emeli be egy­más után a faandellábereket be. ton aljazatba és azonnal be is kö­tik a világítást a Budapesti Csőszerelő Vállalat emberei a légkondicionáló berendezésen tevékenykednek, mások az olaj. fűtéshez szükséges tartályokat helyezik szinte üzemkész álla­potba. Tehát nagy ütemben fo­lyik a munka. Amint Szabadfalvy László az építővállalat igazgatója szer­dán a helyszínen elmondotta, a maguk részéről, tehát építésze­ti szempontból az év végére be­fejezik munkájukat és január 15 körül kezdődik el a műszaki átadás. Ez azonban korántsem jelenti a szerviz üzemképessé­gét, miután a technológiai, gé­pészeti szerelő munkák tovább tartanak. Ezeket részben az AFlT-központ aztán túrkevei, budapesti és soproni szakembe­rek végzik a nyomáscsökken­tő-telep berendezésének elké­szítése pedig a DBG AZ felada­ta. Az útépítésnél csak a hiá- j nyok kiküszöbölése húzódik át | a jövő évre A vízműveknek a szennyvízcsatorna bekötéssel kapcsolatosan van tennivalója. A tervegyeztetés folyik, a vég­leges nyomvonal meghatározása után következik a kivitelezés. Az előkészítő munkákkal jól állnak, az út alatti áttoláis, a szívóakna elkészült, csak a ve-, zeték összekötése van hátra. | A technológiai és gépészeti szerelések után következő után- javítások és pótlások január­ban készülnek eL Az AFIT-tól kapott berende­zések felszerelése és üzemelése körülbelül 6—8 hetet vesz j igénybe. Éppen ezért megíté­lésük szerint március 1 és 15 között várható a szerviz üzem­szerű indulása. Az építővállalat emberei dol-l goznak az AGIP szervizállomás kialakításán is a Gyulavári út mentén. Jelenleg gépekkel a te­rep feltöltését végzik. Év vé­gére várják Olaszországból a kamáomokait, amelyek az épü­letek elemeit szállítják, a velük érkező szakemberek 2—3 nap alatt össze is szerelik. Gyulán két. állásos szervizt, töltőállo­mást és kis presszót létesít az AGIP. Mit ajánl a Tv december 25-től 31-io DECEMBER 2S-EN délelőttre ér­dekes, változatos gyermekműsort ajánl a televízió. Lesz játékos ver­ses, zenés műsor, „Róka, Rege, Róka»* címmel, valamint „A kol­dus és királyfi” kétrészes csehszlo­vák játékfilm kerül képernyőre hétfőn és kedden délelőtt. Kará­csony első és második napjának délutánján mutatják be Heltai Je­nő „Kiskirályok” című regény é- nyek filmváltozatát Ernvei Bélával és Balázsovits Lajossal a fősze­repekben. Este Huszka—Békeffy „Bob herceg” című operettjének tv-változata után folytatódik a „Kicsoda — micsoda” fejtörő játék, majd „Szereti ön, Brahmsot?” címmel amerikai filmet láthatnak a nézők Ingrid Bergmann, Yves Montand és Anthony Perkins fői- szereplés ével. DECEMBER 26-ÄN az est fő mű­sora Anatole France „Az ing” cí­mű nove’lájának tv-változata, Bod­rogi Gyulával és Benkő Péterrel. Ezután a „Minden lében két ka­nál” sorozat. „Éppen mint én” cí­mű epizódja következik. „Költői térkép” címmel a 15 szovjet köz­társaság lírájából válogatott össze­állítást a köztársaságok jellegzetes népművészeti alkotásai és zenéje egészíti ki. DECEMBER 27-ÉN L Bernstein „Fantasztikus variációk” címmel Richard Straussról beszél. Aszta­los István—Csáki Gyula „A tejes- ember” című tv-játékában a sze­gényemberek keserű világát ábrá­zolja. „Száz nép uniója” címmel dokumentumfilmet láthatnak a né­zők, amelyen a Szovjetunió megala­kulásának 50. évfordulójára forgat­tak a Magyar Televízió munkatár­sai három szovjet köztársaságban. DECFMBFÄ 28-AN mutatják be a „Száz nép uniója” című műsor második részét. DECEMBER 29-ÉN a Világirodalmi Magazin „Mesélő városok” című mellékletének témája Leningrád lesz, a műsort sok irodalmi mű tarkítja. DECEMBER SO-AN a tv a Petőfi Sándor emlékünnepséget közvetíti az Erke] Színházból. A Gérard Philipe sorozatból a „Vágyakozás” című film kerül képernyőre. DECFMBFR 31-ÉN az esti prog­ram „A cirkusz csillagai” című francia filmmel kezdődik, majd a tv 1972-ea szilveszteri műsorával folytatódik. Hogyan születeti Pest—Budából Budapest? fV magyar polgári forradal­•b mait megelőző reformkor­ban a nyelvben létjogot kapott a két város nevének egybeírá- sa, előibb kötőjellel: Buda-Pest vagy Pest-Buda, majd egysze­rűen így: Budapest. Széchenyi István leírta a Világosság cí­mű művében: „Az országgyű­lések is nem Pozsonyban, nem a határszélen, hanem az or­szág szívében tartatnék.” Majd a sajtó terjesztette az egybeírt fagaimat: Budapesti Rajzolatok,' Budapesti Szemle, stb. Pedig hivatalosan csak Buda szabad királyi város, meg Öbuda me­zőváros létezett. ‘ A Dunától télen teljesen ket­téválasztott külön világ, Buda és Pest a fagyok elmúltával összeállított libegő fahídra se tehette fed az életét. A két vá­ros egyesítésének útjában álló természetadta akadályt a Lánc­híd 1842. augusztus 21-én kez­dett építése hárította el. Budapest születését először a Pozsonyban 1848. március 18-a és április 7-e között megfogal­mazott ún. áprilisi törvénvek deklaráltak, az 1848: 3. te. Bu­dapestet kormányzati székhely- lyé tette, a 4. te. pedig az éven­ként Pesten tartandó országgyű­lésről határozott. A forradalmi szabadsáeharc közben, 1849. június 24-én hi­vatalosan is létrejött Buda, Ó- buda és Pest közigazgatási egyesítése, de a végrehajtást megakadályozta a városok oszt­rák megszállása. A szabadságharc elbukása, másnapján kinevezett királyi biztos — mintha előzmény nél­kül állt völna az ügy — 1849. augusztus 31-én döntést hozott Buda és Óbuda közigazgatási egyesítésének előkészítéséről, majd meg is jelent rendelete, amely Óbuda koronamezővárftst közigazgatási tekintetben Buda városába bekebelezte. Olyan közigazgatási beosztást épített ki Bécs 1849. augusztus után, amely Budát és Pestet ismét szétválasztotta, külön-külön mű­ködő közigazgatás alá helyez­te, ez felelt meg a Habsburg- ház érdekeinek. Az új területköz­igazgatásban Buda a tartomány- nyá degradált Magyarország fő­városa, a katonai és polgári fő­kormányzó székhelye, Pest pe­dig az öt kerületre osztott or-, szág egyik kerületének székhelye lett* A XIX. század második felé­ben lassan megindult Pest-Bu­da gazdasági ‘ életének gyorsabb kibontakozása. Pest-Buda vasú­ti csomóponttá vált a 60-as éveik elejére. Magyaroi-szá« 1003 kilométernyi hálózatából 1744 kilométer, azaz több mint 80 százalék érintette a várost Hatalmasnak mondható gabo­nakereskedelem megy végbe a Dunagőzhajózási Társaság 89 gőzösével és közéd félezer uszá­lyával. Elsősorban Pest tollaso- dik a XIX. század második fe­lének elején. 1863-ban nyitot­ta meg kapuit a pesti áru- és értéktőzsde, elsősorban a gabo- nakonjúnkturát élvező termény­kereskedelem üzfeti koordiná­lására. Itt működik a Pesti Ke­reskedelmi Bank ,a hazai pénz­piac legjelentősebb intézménye. 1867. után megélénkül a kül­földi nagybankok érdeklődése hazánk iránt S zembetűnően fejlődött az ipar. Lipótváros északi és a Ferencváros Duna-part felőli peremén alakultak ki jellegze­tes malomkörzetek. A másik ioaiközpont. Kőbánya területén főleg tág" a- és sörgyárak települték, de korántsem kizá­rólag. A városegyesítés évére Pest-Buda már nemcsak Ma­gyarország legnagyobb inaid városa, hanem az egész Habs­burg Birodalom ioari városai­nak sorában a legrangosabbqk közül való. Közlekedési és ke­reskedelmi köznont, a legna­gyobb pénzniac é= a legnagyobb iparváros hazánkban. Sokat változott a városkán különösen a 70-“s évek eleiétől. A Fővárosi Közmunkatanács működése első hárem évében 15 né^veme’etes. 94 hárememé­]£ifQS P°V­emeletes ház és kb. 40 gyár- épüiet született Pesten. 1887-ben. a kievvezét évében nanirendre került a város''éve­sítés is. Tviiaiöonkénnen egy kormánvakció adta a végső lö­kést a közigazgatás összevoná­sához. A kormány elhatározta a helvi közigazgatás modernizá­lását, olvmööoo. hoev lobban érvártves;í!iün a iro**mínv aka­rata a helvi közieazgatáskqn. A holvzet akkori állásánál nem tett különbséget a szabad kl- rálvinak nevezett városok és a naegvék tömánntiatnaági bizott­sága mint helvi +«rvámrV(0*:ó testvet jogállása között ígv a tervek szerint a megvei főíc-rin lett volna illat-ékes a szehad ki­rályi város törvónvhatőcáel bi­zottsága fedett. Pest és Buda csak űgv remélhetett nagvobb autonómiát, ha közigazgatási státusa megváltozik, kiemelkedő közigazgatási egységgé alakul át. S minthogy semmit nem nyomott a latban, hogy Pest- Buda 1867-től újra a magvar kormány székhelye lett. csakis a két nagwároá egy közigazga­tás alá helyezése ezzé! a többi városoktól eHérő világvárosi közigazgatási szervezet létre­hozása jelenthetett megoldást. így történt, hogy miközben az országgyűlés meghozta az államigazgatás mod°rnizálréát célzó 1870: 42. te.-ét. Pest város közgyűláse 1870. június 8-án, Buda város közgyűlése június 23-án fe’irati határozatban kér­te az orsiágg,,'lés+. hozzon kü­lön törvényt Pest és Buda ese­tében. A képviselőház 1870. július 18-án meghozta a döntést: uta­sította a belügyminisztert, érintkezzék Pest és Buda váro­sok elöljáróival a két város (közigazgatási egyesítése végett, majd terjesszen elő törvényja­vaslatot; ez egyesítés ügye ez­zel sínre került. N yolc hónap múlva, hogy vitát indított a belügy­miniszter, az országgyűlés elé terjesztette a fővárosi törvény­javaslat végső formáját. Ezt kö­vetően egy újabb vitakorszak kezdődött, egy évig tartó. Most már az országgyűlést igyekezett befolyásolni a három város elöljárósága. Űiabb bizottroá- nyo’-at hoz+ak létre a helyi ér­dekek kifejezésére. Így pb a pesti 12 tagú bizottmány 1871. november 20—21-én ismét vissz­hangozta a már korábban is hallott aggodalmat: Buda, a szegénv rokon, sokba kerül majd Pestnek. Végül 1872. december 22-én megalkotta a képvisé'őház a Buda-Pest fővárosi törvény­hatóság alaMt« sáró1 szóló tör­vényt. „Buda és Pest szabad királyi fővúresok. v~’«mint Ó-Buda mezőváros és a Margit­sziget. ez utóbbiak Pest várme­gyéből Tcilkebeleztetvén. Buda- Pest Főváros név alatt e»v tör­vényhatósággá egyesítettnek” — kezdődnek a paragrafusok mon­datai. Egv nan múlva kihirdet­ték s érvénybe lépett a tör­vény. Az ellen«Aki Rafközén párti ..Ebenőr” 1872. decreiher 25-1 számának Budánkét köszöntő sorai í<*v hcozzot+ak- ..F« a tör­vény kimondbata'fan sokat ad a nemzetnek mert egv fővárost ad. fővárost, nagvot. díszest és életteliesen nezsdülőt. Van most egy városunk. Budancst. mely három esvesített várest alkotva, háromszázezer lakost foci»! fa­lai közé. s eevike lett a kaiét legnagyobb, le^sze^b és legne­vezetesebb vámosainak.” A z egvesí'és döntő forduló­ja lezárult, elkészült a város kerete. Fel oszlat­tak a városi vitaMzott- ságoik. földbe kerültek a csaitabárdok. 1877-ban még ön­álló kö’tségve'ési gazdálkodást folytatott a h«rem város, taná­csuk október 9-én tariotta meg utolsó »közös ffvő’ését: ezzel végeiért Buda. Pest és ribucla önálló története. ..A főváros ténv1°e>es egyesítésé-,elk nénié­ül 1873. évi noverobo„ 17-ét kell tekinteni” — szói a főváros 1«7s. fioromtior 30-i közgyűlé­sének hatá"o«ata. Dr. Viráqh Ferenc II kompu'er válaszol A Stanford Egyetem kutató­intézetében a tudósok és a konstruktőrök egy csoportja a közelmúltban látott hozzá egy olyan elektronikus számítógép kidolgozásához, amely alkalmas lesz arra, hogv válaszoljon a programozók által feltett kérdé­sekre. A konstruktőrök, hogy meg- könny'tsik maguknak ezt a fel­adatit elhatározták, bogy mi"d_ össze ezer szót tartalmazó „szó­A békési Október 6. MgTsz bérbeada 300 négyzetméter fűlhető, 1100 négyzetméter nem fűthető üvegházát (melybői 500 négyzetméter fűthetővé tehető), továbbá 1575 négyzetméter Holland-ágyat és 2500 négyzetméter szabadföldi kertészkedésre alkalmas területét. Érdeklődés a központi irodában. 3959 tárt” adományoznak a génnek. Ahhoz, hogy a gép megértse a kérdést és válasz©1 ni tudjon rái, csupán az általa ismert szavak­ból, még az is szükséges volt hogy a mondat fel -pítése meg» felel rén az angol nyelv szabá­lyainak és hogy a mondat fel­tétlenül férfiszájból hangozzék fei. Dr. Bertram Rafael, a Mester, seres agy programvezetőié (en­nek a programnak a? alapján tervezik meg a gépet) kijelen­tene, hogy a női beszédhangok: fonetikai jellemzői mások és az automata ne'-erebben tudja megérteni a nők beszédét. A nők jogúiért küzdő harc ligájá­nak he'vi ta«ncats tp-mészete- sen azonnal ti'tp’-ozott ez el­len az állítás ellen. 5 BÉKÉS HÍÜW 1972. DECEMBER 22,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom